Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-30 / 75. szám

Világ proletárjai, egyesülietek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÚRTBIZOTTSŰG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. MÁRCIUS 30., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXYIII. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Hazánkban tárgyal Petar Sztambolics Hazánkba érkezett Petar Sztambolics jugoszláv államfő. A képen Sztambolics vendéglá­tójával, Losonczi Pállal, az Országház előtti ünnepélyes fogadtatáson (Teiefotó) Magyar—szovjet együttműködés A magyar—szovjet gazda­sági és műszaki tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság elnökei­nek tárgyalását március 28- án Moszkvában tartották meg. A találkozón Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Nyikolaj Ta- lizin, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnökhelyette­se, a bizottság társelnökei, az illetékes minisztériumok kép­viselőinek bevonásával meg­tárgyalták a két ország kö­zötti gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés helyzetét és a soron követ­kező feladatokat. A tárgya­lás eredményeit jegyző­könyvben rögzítették. Marjai József kedden ha­zaérkezett Budapestre. Befejezéséhez közeledik Békés egyik legszebb középületének külső tatarozása. A földrengéskor alaposan megrongálódott kultúrház és könyvtár épületén már az utolsó simításokat végzik a festők Fotó: Veress Erzsi Kulcskérdés: a munkahelyi demokrácia érvényesülése ülésezett az egészségügyi dolgozók szakszervezete Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének meghívásá­ra hivatalos, baráti látoga­tásra tegnap hazánkba ér­kezett Petar Sztambolics, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnök­ségének elnöke. A magas rangú .vendég különvonata a déli órákban gördült be a Keleti pályaud­varra. Petar Sztambolicsot és feleségét Losonczi Pál és felesége köszöntötte, majd a jugoszláv államfő és a kísé­retében érkezett személyisé­gek vendéglátóik társaságá­ban gépkocsikba szálltak, s díszmotorosok kíséretében az ünnepélyes fogadtatás szín­helyére, a Kossuth Lajos térre hajtattak. A magyar és a jugoszláv zászlókkal díszített Ország­ház előtt felsorakozott a magyar néphadsereg dísz­zászlóalja, s több száz bu- ' dapesti dolgozó gyűlt össze a vendégek üdvözlésére. A szomszédos baráti or­szág államfőjét Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Péter János, az ország- gyűlés alelnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes külügyminisz­ter, és a kormány több más tagja fogadta. Jelen volt a párt-, az állami és a társa­dalmi szervek, szervezetek számos vezetője, valamint Simon Pál, Magyarország belgrádi és Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagy­követe. Az ünnepélyes fo­gadtatáson ott volt a buda­pesti diplomáciai képvisele­tek számos vezetője és tag­ja is. — Örömmel jelenthetem, hogy a vállalat gyárak kö­zött meghirdetett versenyé­ben elsők lettünk — mondta Bjelik Béla, a Hajtóművek és Festőberendezések 3. szá­mú gyárának igazgatója a tegnap, március 29-én, a bé­késcsabai MÁV Kultúrott- honban megtartott ünnepsé­gen. A büszkeség jogos: az 1920-ban alakult nagyválla­lat maga is — az Ipari Mi­nisztériumhoz tartozó 160 vállalat .között — az élen já­rókhoz tartozik. A békés­csabai 3-as számú gyár több mint két és fél ezres kollek­Kürtszó harsaht, s a dísz­zászlóalj parancsnoka jelen­tést tett a jugoszláv elnök­nek. Felcsendült a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság és a Magyar Nép- köztársaság himnusza, majd Petar Sztambolics Losonczi Pállal együtt ellépett a dísz­zászlóalj előtt. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai- díszzászlóalj dísz­menetével zárult. Délután Petar Sztambolics a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Ezt követően Losonczi Pál szűk körű megbeszélést foly­tatott hivatalában a jugo­szláv államelnökkel. A talál­kozón részt vett Púja Fri­gyes külügyminiszter és ju­goszláv kollégája, Lázár Moj- szov, valamint Simon Pál és Milan Veres is. A tárgyalá­son áttekintették a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket. Ezután a parlament Mun- kácsy-termében megkezdőd­tek a hivatalos magyar—ju­goszláv tárgyalások. A Lo­sonczi Pál vezette magyar tárgyalócsoport tagjai vol­tak: Púja Frigyes, Hetényi István pénzügyminiszter, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, Roska István külügyminisz­ter-helyettes és Simon Pál. A jugoszláv tárgyaló delegációt Petar Sztambolics vezette, tagjai voltak: Lázár Mojszov, Nedeljko Mandics, a szövet­ségi végrehajtó tanács tagja, a magyar—jugoszláv gazda­sági együttműködési bizott­ság jugoszláv tagozatának el­nöke, Dragoszlov Pejics, az államelnök külpolitikai ta­tívája jól dolgozott, noha ta­valy akadt elég sok nehéz­ségük is. A hazai megrende­lők módosították vagy fel­bontották a megkötött szer­ződéseket, laza volt a szállí­tási-kooperációs fegyelem, a TEK-vállalatok • nem tudták biztosítani az alapanyag-ellá­tást, az importengedélyezés lelassult, nem volt összhang­ban a gyártól megkövetelt rugalmassággal. Rontotta a szállítások ütemességét az időszakos vagonhiány. Mindezek ellenére eredmé­nyes — termelékenységet, hatékonyságot, jövedelmező­séget növelő — gazdálkodá­nácsadója, llija Djukics, a külügyminiszter külpolitikai tanácsadója és Milan Veres. Losonczi Pál és Petar Sztambolics kölcsönösen tá­jékoztatta egymást Magyar- ország, illetve Jugoszlávia társadalmi és gazdasági fej­lődésének alakulásáról, a szocialista építőmunkában a két ország előtt álló idősze­rű feladatokról. A szívélyes, őszinte légkörű megbeszélé­sen áttekintették a két szom­szédos baráti szocialista or­szág sokoldalú és kölcsönö­sen előnyös kapcsolatainak .kiegyensúlyozott fejlődését. A felek egyetértettek abban, hogy magyar és jugoszláv részről egyaránt őszinte szándék van az együttmű­ködés elmélyítésére és bőví­tésére. Rámutattak arra, hogy e közös törekvések va­lóra váltásához és kamatoz­tatásához számos területen további kedvező lehetőségek kínálkoznak. A két elnök tartalmas esz­mecserét folytatott a nem­zetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről is. A háború és a béke, a biztonság és az enyhülés, a békés egymás mellett élés, valamint több más, a világpolitika szem­pontjából döntő fontosságú kérdésben közösek a két ország érdekei, így azono­sak vagy hasonlók az e té­mákkal kapcsolatos álláspon­tok is. Este a Parlament vadász­termében Losonczi Pál és felesége díszvacsorát adott Petar Sztambolics és felesé­ge tiszteletére. A díszvacso­rán Losonczi Pál és Petar Sztambolics pohárköszöntőt mondott. suk elismeréseként adta át a Kiváló Gyár kitüntető zász­lót és oklevelet dr. Gölön­csér Gábor vezérigazgató a békéscsabai gyárigazgatónak, majd egyéni kitüntetések, szocialista brigád:- és vér­adóérmek átadása követke­zett. A jelenlevő vendégek kö­zül Rimovszki Mihály, a megyei pártbizottság munka­társa és Sasala János, a vá­rosi tanács elnöke méltatta a gyár eredményeit. Ezt kö­vetően a rivális 1. számú bu­dapesti gyár igazgatója Kó- czián Béla, egy fából fara­gott emblémát adott át a vállalati verseny nyertesei­nek. Sz. J. Három igen lényeges té­mát tárgyalt tegnap, március 29-én, dr. Avár Zoltán el­nökletével az Egészségügyi Dolgozók Békés megyei bi­zottsága. Napirendre tűz­ték a Békés megyei Tanács Gyógyszertári Központjának beszámolóját a gyógyszerel­látás időszerű problémáiról, valamint a dolgozók élet- és munkakörülményeiről. A gyulai megyei kórház szak- szervezeti bizottsága a szak- szervezeti demokrácia ér­vényesüléséről és a bizalmi testület működésének ta­pasztalatairól tájékoztatta a hallgatókat. Igencsak nagy érdeklődésre számot tartó té­ma volt az ülés harmadik napirendi pontja, a megyei egészségügyi intézmények munkaerő- és bérgazdálko­dása. A gyógyszertári központ főgyógyszerésze, Lukács Ti­bor és szb-titkára, Kiss Jó- zsefné egészítették ki azt a beszámolót, amelyet ismer­tettek a szakszervezeti ülé­sen. A gyógyszertári köz­pont alapvető feladata a megye lakosainak ellátása a megfelelő mennyiségű és minőségű gyógyszerrel. Ezt a feladatot megfelelő kész­letezéssel, állandó gyógyszer- utánpótlással’ tudják bizto­sítani. Természetesen az időnként országosan jelent­kező gyógyszerhiány-gondo- kat ők sem tudják elkerül­ni.' Az elmúlt év elején vezet­ték be a megye gyógyszer- táraiban az ötnapos munka­hetet. Hétvégi ügyeletet ott szerveztek, ahol összevont orvosi ügyelet is dolgozik. A gyógyszerek vény nélküli forgalmát, s a gyógyszeré­szek felelősségét nagy mér­tékben növelte az 1977-es gyógyszerárrendszer-válto- zás. Az egészségügyi felvilá­gosító munkának, a helyes gyógyszerszedés népszerűsí­tésének emiatt is rendkívül nagy a jelentősége. A gyógy­szerellátás helyzetén vala­melyest javított a gyógysze­rek helyettesítéséről kiadott egészségügyi minisztériumi utasítás, amely a gyógysze­rész önállóságát és felelőssé­gét tovább fokozta. Lénye­ges, hogy az orvosok meg­felelően tájékozódjanak a gyógyszerkészletekről, és az új gyógyszerekről. Az orvos- értekzeleteken hallhatnak erről, valamint az Egész­ségügyi Minisztérium hiva­talos tájékoztatója, és a gyógyszertárak kéthetenként megjelenő információja se­gíti az eligazodásukat. A gyógyszertárak államo­sításakor megyénk gyógy­szertárai igen leromlott álla­potban voltak, s kezdetben anyagi lehetőségek sem adódtak a korszerűsítésre. Az utóbbi 10—15 évben in­dult meg igazán a gyógy­szertári hálózat fejlesztése. Falun és városon új gyógy­szertárak épültek, a régie­ket folyamatosan felújítják, és ellátják megfelelő fűtés­sel, műszaki, laboratóriumi eszközökkel. Nagy jelentősé­gű előrelépés volt 1975-ben az új raktárépület, a gyógy­szervizsgáló és a galenusi laboratórium átadása a bé­késcsabai központban. Ezek felszereltsége, műszerezett­sége és szociális ellátottsága minden igényt kielégít. Me­gyénkben jelenleg 72 gyógy­szertár működik, az alacsony lélekszámú településeken pe­dig 24 kézigyógyszertár van. A szakemberek jól képzet­tek, és magas színvonalon szolgálják a megye gyógy­szerellátását. Míg az orszá­gos vidéki átlag szerint egy gyógyszertár 10 ezer ember­ről gondoskodik, addig Bé­késben ez a szám 6 ezer kö­rül van. A gyógyszertárak­ban szigorú előírások sze­rint, rendszeres ellenőrzés mellett szolgálják ki a gyógyszereket. Elismerésre méltó a gyógyszerészek tu­dományos tevékenysége, kép­zése és továbbképzése, a de­mokrácia fórumai is rend­szeresen működnek. A gyógyszertári központ irá­nyítói figyelemmel kísérik a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek alakulását is. A gyulai megyei kórház szakszervezeti tanácsa és bizottsága alapvető feladatá­nak tekintette a bizalmiak felkészítését megnöveke­dett feladataik ellátására, a hatás- és jogkörök gyakor­lati alkalmazására — mon­dotta dr. Tóth Károlyné szakszervezeti titkár. Ezek érvényesítése kezdetben ta­lálkozott értetlenséggel is, meri néhányan tekintély­csorbító túlzásnak tartották a kibővített jogkörök alkal­mazását. A kórház párt-, ál­lami és szakszervezeti veze­tése a havonta megtartott bizalmi értekezletek során, és az évente kétszer szerve­zett egész napos továbbkép­zéseken készítette fel a bizalmiakat. Az 1980-as új szervezeti felépítés szerinti választások során 52 bizal­mit és 45 bizalmihelyettest választottak meg a megyei kórházban, választásuk alap­ján alakult a 13 tagú szak- szervezeti bizottság, így a bi­zalmi testület tagjainak a száma 65 lett. Az alapszer­vezet működési szabályzatát 1981 májusában készítették el, s ez ésszerű munkameg­osztást biztosít a választott testületek számára. Érvé­nyesül a bizalmi testület át­fogó és irányító tevékenysé­ge. Az igazgatóság által egyetértésre, véleménye­zésre előterjesztett szóbeli, vagy írásbeli anyagokat a főigazgató főorvos, vagy a gazdasági igazgató hozta a testület elé. Az üléseken rendszeresen részt vettek a pártbizalmiak és KISZ-tit- károk is. A testület döntött, egyetértett, véleményezett a dolgozókat érintő munkavé­delmi, munkaügyi, szociális kérdésekben, tárgyalták az integráció tapasztalatait, a szakdolgozók élet- és mun­kakörülményeit. Az ülések hangulata nyílt és őszinte. A megyei kórház szakszer­vezeti bizottsága a jövőben is fontos feladatának tartja munkamódszerének és stílu­sának finomítását, a dolgo­zók tájékoztatásának kiszé­lesítését. Szeljak György, az SZMT titkára e témakörhöz szólt hozzá részletesebben. Főként a munkahelyi demokrácia ér­vényesülésének, a bizalmi­rendszer alkalmazásának je­lentőségét hangsúlyozta. A szakszervezet így képviselhe­ti a legjobban a dolgozók ér­dekeit. A résztvevők hosszas vita során beszélték meg a na­pirendi pontokat. Bede Zsóka Kiváló gyár a HOFE

Next

/
Oldalképek
Tartalom