Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-29 / 74. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljétek! NÉPÚJSÁG 1983. MÁRCIUS 29., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 74. SZÄM Tegyük még gazdagabbá, tartalmasabbá a magyar—szovjet barátságot Tanácskoztak a megyei MSZBT tagcsoportok vezetői Lázár György a IV. kerületben Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke hétfőn a főváros IV. kerüle­tébe, Üjpestre látogatott. A látogatáson részt vett Békési László, a budapesti pártbi­zottság titkára és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács el­nöke. A vendégeket a kerü­leti pártbizottság székhazá­ban Závori László első titkár és Kovács Ferenc, a város­rész tanácselnöke fogadta. Lázár György tájékoztatót hallgatott meg a 90 ezer la­kosú Üjpest társadalmi, gaz­dasági, politikai helyzetéről és a lakosság hangulatáról. Ezt követően a vendégek megtekintették a városrész rekonstrukciójának második ütemét. A, program a száz­éves faipari szakközépiskolá­ban folytatódott, majd a Mi­nisztertanács elnöke részt vett káposztásmegveri la­kótelep ünnepélyes alapkőle­tételén. Petar Sztambolics hazánkba érkezik Várai Mihályné, a megyei pártbizottság osztályvezetője tartott beszámolót a tagcsoportok tevékenységéről Fotó: Fazekas László Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság március 29-én hivatalos, baráti látogatásra Elnöki Tanácsa elnökének meghívására Petar hazánkba érkezik. Sztambolics, a Jugoszláv Szocialista Szövet- (Petar Sztambolics életrajzát lapunk má­ségi Köztársaság elnökségének elnöke ma, sodik oldalán közöljük.) A békéscsabaiak közül sokan rakétakilövőnek nevezték el a Tanácsköztársaság úti garzonház tetején levő hatalmas vas­szerkezetet. Nos, sokkal békésebb célokat szolgál: erre kerül­nek majd a Kulich Gyula-lakótelepet és környékét ellátó nagyközösségi tévérendszer antennái. A HTV békéscsabai gyáregysége még az idén leszállítja a hatcsatornás, minden csatornán tartalékkal biztosított főállomást, és ezután 1600 lakást lát majd el ez az egyetlen rendszer. (A nagyközösségi antennarendszerekről az 5. oldalon írunk) Fotó: Fazekas László Több mint száz együttműködési megállapodás vállalataink között Március 28-án, hétfőn Bé­késcsabán, az Oktatási Igaz­gatóság tanácstermében ke­rült sor a megyében tevé­kenykedő Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoport­jai ügyvezető elnökeinek ér­tekezletére, amelyen részt vettek a párttitkárok. és több meghívott is. Az elnök­ségben foglalt helyet Nagy Jenő, a megyei pártbizott­ság titkára, Smeck Miklósné, az MSZBT Országos Elnök­ségének osztályvezetője, Fidler Károly, az MSZBT Országos Elnökségének mun­katársa, Várai Mihályné, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Tóth Jolán, a megyei pártbizottság mun­katársa. A résztvevőket La- pusnyik Lajos, az országos elnökség tagja, a megyei MSZBT koordinációs mun­kabizottság elnöke • köszön­tötte, majd Várai Mihályné tartott tájékoztatót a Szov­jetunió kül- és belpolitikájá­ról, a magyar—szovjet kap­csolatokról és a megyei MSZBT-tagcsoportok tevé­kenységéről. A tartalmas beszámoló áttekintést adott a megyei MSZBT-tagcsoportok 1981 szeptemberében rendezett megyei értekezlete óta eltelt időszak eredményeiről. Be­vezetőben hangsúlyozta, hogy a magyar—szovjet barátsá­got szervezett formában az elkötelezettség jegyében gon­dozza a megyénkben műkö­dő 66 MSZBT-tagcsoport. Ez­után -szólt az MSZBT 1981 októberében rendezett VII. országos értekezletéről, ame­lyen megyénket 20 fős de­legáció képviselte. Megyénk­ben az országos értekezlet állásfoglalását feldolgozták, s ennek szellemében ter­vezték meg az 1982-es fel­adatokat, amelyeket a kol­lektívák jelentős többsége sikerrel teljesített. Ami a különböző mun­kamódszereket illeti, válto­zatlanul kedveltek és ered­ményesek a különböző ve­télkedők, kiállítások, ünne­pi műsorok, nagygyűlések, ismeretterjesztő előadások, szovjet filmek kollektiv megtekintésé, a Szovjet Tu­domány és Kultúra Házába szervezett programok. ör­vendetes, hogy a Moszkva Rádiót hallgatók tábora az Orosházi Üveggyárban mű­ködő baráti kör lelkesítésé­vel, segítségével tovább szé­lesedett a . tótkomlósi MSZBT-tagcsoportokból ala­kult lelkes tagságával. A beszámoló sokoldalúan foglalkozott a fiatalok bevo­násának eredményeivel. Ha­gyománnyá vált már, hogy Békéscsabán, a Sebes György Szakközépiskola, a Rózsa Ferenc Gimnázium, a Ke­mény Gábor Szakközépisko­la — a Penza klub kereté­ben —, valamint a szeghal­mi gimnázium MSZBT-tag- csoportja az üzemi kollektí­vák számára is rendszeresen irodalmi műsorokkal készül a különböző politikai és csa­ládi ünnepekre. .Az orosházi gimnázium, a szarvasi óvó­nőképző, a Gyomai 2-es szá­mú Általános Iskola, vagy az egyik legfiatalabb, a Szarvasi 1-es számú Általá­nos Iskola tagcsoportja szá­mos kiemelkedő rendezvény­nyel hívta fel magára a fi­gyelmet. Feltétlenül szót érdemel a békéscsabai Penza klub te­vékenysége, ahol a 17 békés­csabai tagcsoport munká­jának koordinálását, mód­szertani segítségét a klub rendezvényein oldják meg. A megújult vezetőség nagy lelkesedéssel, hozzáértéssel szervezi a közösen tervezett, sok ötletet tartalmazó prog­ramokat. ' A vetélkedőkről szólva a beszámoló megálla­pította, hogy sok tagcsoport kapcsolódott be az országos elnökség által meghirdetett „Távoli városok — közeli barátok” vetélkedőbe, amely­nek egyik elődöntőjét a szarvasi tagcsoport rende­zésében bonyolították le. A kimagasló aktivitást muta­tó üveggyári kollektíva mun­káját ismerte el az országos elnökség azzal, hogy az „Együtt a közös úton” ve­télkedőjére a tagcsoportot meghívta. Az elmúlt időszak három kiemelkedő rendezvényéről szólt ezután a beszámoló. Az egyik a „Szovjetunióval a békéért” címmel a múlt év május 9-re hirdetett akció volt, azzal a céllal, hogy a béke első napja évforduló­ján demonstráljuk a Szov­jetuniónak a béke megóvá­sáért tett erőfeszítéseit. Eb­be az akcióba a megye va­lamennyi tagcsoportja ered­ményesen bekapcsolódott. A másik rendezvény a Nágy Októberi Szocialista Forra­dalom 65. évfordulója tisz­teletére Szarvason tartott színvonalas megemlékezés volt, amelyre szovjet mű­vészegyüttest hívtak meg. A harmadik, a Szovjetunió megalakulásának 60. évfor­dulója tiszteletére Gyulán rendezett megyei megemlé­kezés volt. A beszámoló megállapítot­ta, hogy a tagcsoportok mun­káját a párt'szervezetei és szervei jól irányítják és segí­tik. Különösen átgondolt, fo­lyamatos irányító, segítő te­vékenység tapasztalható Bé­késcsabán, Orosháza város­ban és a járásban, Szarvason, a szeghalmi járásban és Gyu­lán. Szólt továbbá .a beszá­moló a szovjetunióbeli ösz­töndíjasokkal való foglalko­zás feladatairól, az orosz nyelv- és irodalomtanárok nemzetközi szövetsége ma­gyarországi szekciója, Békés megyei tagozata tevékenysé­gének fellendítéséről. Befeje­zésül megállapította: ma kü­lönösen fontos még tovább szilárdítani a történelem vi­haraiban született és nehéz próbákat kiállt magyar— szovjet barátságot. Nincs a politikának, a gazdasági épí­tésnek, a kultúrának, tudo­mánynak olyan területe, ahol eredményeinkben ne lenne jelen valamilyen formában'a szovjet emberek tapasztalata és segítsége. A beszámolót élénk vita követte, melynek során töb­ben mondták el véleményü­ket. Elsőként dr. Ambrxis Pál, az Orosházi Üveggyárban működő Moszkva Rádió ba­ráti klubjának sikeres tevé­kenységéről szólt. Ismertette a megalakulás körülményeit, s azt, miként vált egyre nép­szerűbbé a Moszkva Rádió (Folytatás az 3. oldalon) Negyven államközi és száztizenhárom, a vállalatok, között létrejött megállapodás szabályozza hazánk és a Szovjetunió gyártásszakosí­tását, a kooperációk külön­böző formáit, amelyek a mai világgazdasági viszonyok kö­zött különösen értékesek. Az együttműködés mindkét or­szágban gyorsítja a korszerű technika fejlesztését, előse­gíti eddig hiányzó, vagy csak tőkés országokból megvásá­rolható cikkek gyártását,, s kölcsönösen stabil értékesíté­si és beszerzési lehetőségeket teremt magyar és szovjet vállalatok számára. A két ország 1983-ra már több mint 8 milliárd rubel értékű áruforgalmat irányzott elő, vagyis úgy értékelték, hogy az idei forgalom több mint félmilliárd rubellel túlhalad­ja a tavalyit. Az államközi megállapo­dást követő magánjogi tár­gyalások a konkrét részlete­ket is sorra tisztázzák: a Szovjetunióból előirányzott importnak eddig 90, a ma­gyar exportnak pedig körül­belül 80 százalékára már meg is kötötték a szerződé­seket, ami máris biztosítja erre az évre a Szovjetunió­ból származó legfontosabb termékeket, köztük az ener­giahordozókat és nyersanya­gokat, szovjet vállalatok pe­dig lekötötték a tőlünk meg­vásárolni kívánt termékek döntő többségét. A vállalat- közi tárgyalások folytatód­nak, hogy a még hátralevő magánjogi szerződéseket is mielőbb megkössék. A magyar gazdaságpoliti­ka egyik fő törekvése, hogy a két ország között olyan szakosítások, kooperációk alakuljanak ki, amelyek szo­rosan kötődnek a termék- szerkezet átalakításához, s zöld utat kap minden olyan kezdeményezés is, amelynek nyomán mielőbb bevezethe­tő a termelésbe az anyag- és energiatakarékos technika, gépesíthető a kézi munka, növelhető a termelés haté­konysága. A járműipar, a híradástechnika, az alumíni­umipar, a műszeripar, a szá­mítástechnika és ehhez kap­csolódva az elektronika épp­úgy az együttműködésre épül, mint a vegyipar szá­mos területe, nevezetesen az agrokémiai, az olefinipari, a gyógyszer- és gumiipari sza­kosítás. A nyugati embargó­politika különösen _ sürgetővé tette az elektronikai együtt­működési folyamat felgyor­sítását. A legsikeresebbek közé tartozik az Egyesült Iz­zó és a moszkvai Melz Egye­sülés közvetlen gyártási és fejlesztési együttműködése. Az Egyesült Izzó különfé­le berendezéseket, manipu­látorokat fejlesztett ki és szállít a szovjet képcsőgyár­táshoz. Az együttműködésbe a Híradástechnika Szövetke­zet is bekapcsolódott ellen­őrző és mérőműszerei? szál­lításával. A kooperáció nyo­mán számíthatunk a korsze­rű, energiatakarékos szovjet gyártmányú színes képcsö­vekre. A székesfehérvári Vi­deoton a mostani ötéves tervidőszakban összesen 340 millió rubel értékben expor­tál a Szovjetunióba R—11, 12, 15 és 17 típusú kis­számítógépet, valamint sor­nyomtatókat, az utóbbiak­hoz részegységeket, távadat­feldolgozó berendezéseket és képernyős megjelenítőket, amiért a szakosítás alapján nagyszámítógépeket, integ­rált áramköröket és félveze­tőket szerez be az ország a Szovjetunióból. Szakembereink sokat vár­nak a szabadalomvásárlással összekötött együttműködéstől is. Évente 240—250 millió fo­rint értékű műszaki-szellemi terméket vásárol Magyaror­szág a Szovjetuniótól, az ex­port értéke pedig várhatóan az idén is körülbelül 100 millió forint körül mozog majd. A licencforgalomban azonban mindkét fél véle­ménye szerint sok még a tartalék, a ki nem használt lehetőség. Sok példa igazol­ja, hogy egy-egy szabada­lom átvétele és meghonosi- tása évente akár több tíz­millió forintos megtakarítás­sal is járhat. Ide sorolható például a harkovi tervező- irodától vásárolt licenc, amelynek segítségével a Ko­hászat; Gyárépítő Vállalat, a Dunai Vasmű és a Lenin Ko­hászati Művek egy-egy nagy- olvasztójának hűtőrendszerét korszerűsítette. Azt együttműködés sokféle változata a lakosságot, an­nak egyes rétegeit közvetle­nül is érinti. A kooperáció és a szakosítás egyes általá­nosan használt közszükségle­ti cikkeken kívül olyan esz­közökre is kiterjed, amelyek az egészségükben károsult emberek helyzetén javíta­nak. Az esztergomi Látszé- részeti Eszközök Gyára pél­dául több szovjet üzemmel együttműködve új típusú hallásjavító készülékek tech­nológiáját dolgozta ki, s most készítik elő ezek gyártását. Az egyik, a mindössze 13— 15 grammos miniatűr beren­dezés a fül mögé, illetve a haj közé rejthető, egy másik típus a szemüvegek szárába építhető be. A készülékek­hez szükséges mikrofont és a hallgatót szovjet üzemek szállítják, a mechanikus al­katrészeket pedig az eszter­gomi üzem gyártja. A koope­rációban az első alkatrész- csere már megtörtént, és ha­marosan elkészülnek a min­tapéldányok. A magyar vál­lalat szemüvegkeretek gyár­tásában is együttműködik szovjet partnereivel. A Szovjetunióból nagy teljesít­ményű célgépeket szerzett be, ezekért műanyag szem­üvegkereteik gyártástechno­lógiájának átadásával fizet­tek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom