Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-25 / 71. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. MÁRCIUS 25., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM Tanácskozott az országgyűlés tavaszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 10 órakor ismét megteltek az ország- gyűlés üléstermének széksorai: megkezdődött a tavaszi ülés­szak. Törvényhozó testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Politikai Bizottság más tagjai, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titká­rai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A dip­lomáciai páholyokban helyét foglalt a budapesti külképvise­letek több vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanács­kozást, megemlékezve a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Tóth István képviselő, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságá­nak volt tagja, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szak- szervezete Központi Vezetőségének elnöke munkásságáról. Mint mondotta: Tóth István 1936-ban lépett be a szállító­munkások szakszervezetébe, amelynek megszakítás nélkül tagja maradt. Egész életét a munkásosztály és a szocializmus ügyének szolgálatában töltötte. 1949-től a párt javaslatára vidéken, mint városi első titkár, később megyei első titkár­ként dolgozott. Budapestre kerülése után, 1967-től nyugdíja­zásáig a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezeté­nek főtitkára, majd haláláig elnöke volt. Az országgyűlés­nek 1971-től volt tagja, aktívan részt vett a bizottsági mun­kában is. Munkásságát államunk több magas kitüntetéssel ismerte el. Az elhunyt képviselő emlékét az országgyűlés jegyzőkönyv­ben örökítette meg, s az ülésszak részvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Apró Antal ezután bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentését, melyet a jogi, igazgátási és igazságügyi bizottság tudomásul vett, s a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Bu­dapest 41. számú választókerületben megválasztott Pozsgay Imre országgyűlési képviselő megbízólevelét. \ .A bizottság megállapította, hogy a megbízólevél a tör­vényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért java­solja a képviselő igazolását. Az országgyűlés az országos vá­lasztási elnökség jelentését tudomásul vette, és Pozsgay Imre országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki- Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának jelentését az 1982. téli ülésszak óta végzett munkáról, és döntött a mostani tanácskozás na­pirendjéről: a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója, a legfőbb ügyész beszámolója, interpellációk. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára — eleget téve a testület al­kotmányban rögzített kötelezettségének — beszámolt a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának munkájáról. Katona Imre beszéde Dr. Szilbereky Jenő beszámolója Az Elnöki Tanács az el­múlt három év alatt is azon dolgozott, hogy feladatainak végrehajtásával erősítse szo­cialista 'államunk törvényes rendjét; jogszabályalkotással, határozataival előmozdítsa szocialista társadalmunk épí­tését, elősegítse a napiren­den levő és jövőt formáló feladatok végrehajtását. A legutóbbi beszámoló óta el­telt években eredményesen munkálkodott mindenekelőtt az államélet fejlesztéséért, demokratizmusának további kiteljesítéséért, közigazgatási rendszerünk egyszerűsítésé­ért. Szólt az új jogszabályok­ról, amelyek a természetvé­delemről, az alkoholisták kö­telező munkaterápiás intéze- éti gyógykezeléséről, az anya­könyvekről, a muzeális érté­kek védelméről, az egyesüle­tekről, a külföldre utazásról, s az útlevelekről rendelkez­nek. Az a cél — mutatott rá —, hogy olyan jogszabályok lépjenek hatályba, amelyek elősegítik mind az állampol­gári jogok érvényesülését, mind pedig az állampolgári kötelességek teljesítését. Az Elnöki Tanács a kor­mány javaslatára három év alatt összesen 97 törvényere­jű rendeletet alkotott. A szá­mokat illetően el lehet fo­gadni azt az észrevételt, hogy sok a törvényerejű rendelet, ám azok megalkotása az élet közismerten felgyorsult ha­zai és nemzetközi igényeiből indult ki. Fennáll azonban a jogi túlszabályozás veszélye. A jogszabályozásban az ész­szerű, színvonalas szakmai­igazgatási munkát nehezítő, elveinkkel ellentétes jelensé­gek megszüntetése állandó és sürgető feladat. Az Elnöki Tanács titkára kiemelte: a jogalkotás de­mokratizmusát az állampol­gárok közvetlen részvétele az előkészítésben rendkívüli módon erősíti, s e munká­hoz segítséget adnak az or­szággyűlési bizottságok. A törvényességről szólva hang­súlyozta: hazánkban törvé­nyes rend van. Alkotmányos rendünk szilárd, alaptörvé­nyünk és a többi szabályok, rendelkezések megfelelően érvényre jutnak. Az Elnöki Tanács a beszámolási idő­szakban döntött állampol­gársági ügyekről, hivatásos bírókat választott, s élt al­kotmányos jogával a kegye­lem gyakorlásával. Ez idő­szakban csaknem 18 ezer személy és 29 kollektíva ka­pott az Elnöki Tanácstól ki­tüntetést a szocialista építés és a kultúra területén vég­zett kiemelkedő munkájáért. Katona Imre szólt az utób­bi időben egyre bonyolul­tabbá vált nemzetközi hely­zetről, a növekvő feszültsé­gekről. Nemzetközi kapcso­lataink közül kiemelte azok­nak a magas szintű tárgya­lásoknak a jelentőségét, ame­lyeket a Szovjetunióval és más testvéri szocialista or­szágok politikai, állami ve­zetőivel folytattunk. Végezetül megállapította: az Elnöki Tanács az ország- gyűléstől kapott megbízatá­sa alapján az alkotmányos előírásoknak megfelelően vé­gezte feladatát. Az Elnöki Tanács beszá­molóját a képviselők jóvá­hagyólag tudomásul vették. A Legfelsőbb Bíróság el­nöke bevezetőben kiemelte: az évi, kereken 90 ezer bűn­ügy, 150 ezer vagyon- és családjogi, 20 ezer munka­ügyi, 15 ezer gazdasági per ellenére országunkban mil­liók élnek békességben, tisz­telik, megtartják a törvé­nyeket, becsülettel végzik munkájukat. Az állampolgá­rok döntő többsége tehát önként követi a jogszabályok előírásait. Ennek jó társa­dalmi előfeltétele hazánk szilárd belső politikai hely­zete, s kifejezésre jut ez az emberek jogi tudatában is. A Legfelsőbb Bíróság és a bíróságok jogalkalmazása kiegyensúlyozott, az ítélke­zés során egységesen érvé­nyesül a törvényesség, a jogszabályokat társadalmi céljainkkal összhangban ér­telmezik és alkalmazzák. Az új büntető törvénykönyv több, mint három éve van hatályban. Ma már megálla­píthatjuk: a büntető tör­vény kellően szolgálja a tár­sadalom védelmét. A beszámoló kitért arra, hogy az állampolgárok biz­tonságának egyik alapvető követelménye: az emberi élet és a testi épség hatékony büntetőjogi - védelme. Az ilyen jellegű bűncselekmé­nyek száma évek óta azonos szinten mozog. Az utóbbi időben növekedett az anyagi haszonszerzésből, a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölések száma. A köz­véleményt is érthetően nyug­talanították ezek a cselek­mények, melyeknek helyes jogi megítélése kérdéseiben a bíróságok ítélkezése egysé­gesebbé vált. Az utóbbi két évben is a vagyon elleni bűncselekmé­nyek álltak számuknál fog­va a bűnözési statisztikában az első helyen, bíróságaink fokozott büntetőjogi olta­lomban részesítik a köztulaj­dont. Dr. Szilbereky Jenő el­mondta, hogy a közlekedési bűncselekmények az összbű- nözés 13 százalékát jelentik. A közlekedési fegyelmet sú­lyosan sértik az agresszív járművezetők, a közúti köz­lekedés jelenlegi helyzetében még a viszonylag kis meny- nyiségű szeszes ital fogyasz­tása is súlyos közlekedési baleset veszélyét idézheti elő. Ezért indokolt az itta­san vezető és főként így balesetet okozó járműveze­tőkkel szemben a határozott felelősségrevonás és a jár­művezetéstől való eltiltás. A beszámoló foglalkozott az állampolgárok egymás kö­zötti jogvitáival, amelyek­nek száma évente 150 ezer volt, a hagyatéki végrehaj­tás és más eljárások további 150—200 ezer ügyet jelente­nek a bíróságok számára. Mindezek ellenére nem több a jogvita, a per nálunk, mint más országokban. (Folytatás az 3. oldalon) Békéscsabán, a Tompa utcai óvodában a szlovák nyelvet tanuló óvodáscsoport műsorral köszöntötte a vendégeket Fotó: Fazekas László Breznói delegáció érkezett megyénkbe Békéscsaba testvérvárosá­ból, a csehszlovákiai Brez- nóból négytagú oktatási de­legáció érkezett március 23- án a kora esti órákban me­gyénkbe, Békéscsabára. A delegáció vezetője Ing. Ru­dolf Heinrich, a breznói ke­reskedelmi szakközépiskola igazgatója. A vendégeket március 24-én, tegnap reg­gel a városi tanácsnál fo­gadta dr. Virág László mű­velődésügyi osztályvezető és Elender Pálné, a pedagógus szakszervezet városi titkára. Ezután három oktatási in­tézményt kerestek fel; a szlovák tanítási nyelvű is­kolát, a Tompa utcai napkö­zi otthonos óvodát és a Pad- rah Lajos Általános iskolát. Az oktatási delegációval együtt érkezett Breznóból a pedagógus női kar, amely tegnap délután fellépett a békéscsabai Padrah iskolá­ban. A vendégek ma, pén­teken Szarvasra látogatnak, holnap délelőtt részt vesz­nek a pedagógus énekkarok találkozóján, a délutánt pe­dig Gyulán töltik. Erősödjön a szakszervezeti munka szocialista vonása Kibővített HVDSZ-iilés Békéscsabán Kibővített ülést tartott tegnap, csütörtökön délelőtt Békéscsabán a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. Részt vett a tes­tület munkájában dr. Kocsó Illésné, a HVDSZ KV titká­ra, Írházi Lajosné, az SZMT vezető titkára, a megyei pártbizottság és a megyei tanács képviselői. Először Valentinyi Már­tonná megyei titkár szá­molt be a HVDSZ VIII. kongresszusa és a megyei küldöttértekezlet óta eltelt időszak munkájáról. Hangsú­lyozta: célul tűzték, hogy a vezető testületek még job­ban feleljenek meg hivatá­suknak, eredményesen telje­sítsék kettős feladatukat, erősödjön a szakszervezeti munka szocialista vonása. Ugyancsak kívánalomként fogalmazták meg az aktív részvételt a VI. ötéves terv elképzeléseinek ■ végrehajtá­sában, hogy a szocialista munkaverseny jobban iga­zodjék a gazdálkodás felada­taihoz. Az érdekvédelemben előtérbe kell helyezni a dol­gozók élet- és munkakörül­ményeinek javítását. A szak- szervezeti demokrácia fej­lesztését, az üzemi demok­rácia kibontakoztatását jó szervezéssel, az alapszervezet és a bizalmi munka segíté­sével szükséges elérni. A me­gyei bizottság kiemelt fel­adatnak tekintette e határo­zatok minél gyorsabb és szé- leskörűbb ismertetését, meg­valósítását. Folyamatosan vizsgálják ezek hatását. A testület segíti a 39 alapszer­vezet munkáját, amelyhez csaknem 8 ezer szervezett dolgozó tartozik. A továbbiakban értékelte, a szakszervezet gazdálkodást segítő tevékenységét. Ennek nyomán fejlődött, színvona-t lasabb lett a vállalati terve­zés, a döntéseket jobban elő­készítik. A gazdálkodóegy­ségek felülvizsgálták mun­kájukat, feltárták a belső tartalékokat, egyre jobban törekszenek a minőségi mun­kára. Az iparvállalatok át­alakították termékszerkeze­tüket, termelésüket a piaci lehetőségek figyelembevéte­lével határozták meg. A szolgáltatók bővítették tevé­kenységüket, javították az ellátás színvonalát, csökken­tették a vállalási időt, gaz­dasági munkaközösségeket alakítottak. Az elmúlt évek­ben tovább erősödött a szak- szervezet és a gazdasági ve­zetők együttműködése. Elké­szültek az alapszervezet szervezeti és működési sza­bályzatai, amelyek egységes keretbe foglalták a tenniva­lókat és segítették a demok­ratikus fórumok munkáját. A HVDSZ-hez tartozó ipa­ri vállalatok termelése ta­valy 1981-hez képest emel­kedett, a tervtől viszont egy­két százalékkal elmaradt. Jellemző volt a jobbra való törekvés. A termékszerkezet igazodott a belföldi és a kül­földi igényekhez. Szép ered­ményeket értek el a készle­tek csökkentésében, a taka­rékosságban. A három nyu­gati exportőr vállalaton kí­vül a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat is (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom