Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-03 / 52. szám

1983. március 3., csütörtök

Kulturált vámellenőrzés — fejlődő idegenforgalom

Beszélgetés dr. Garamvölgyi Károllyal, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokával

Cselekedni mindannyiunk érdekében

Megrázó adatok. így lehet összegezni a múlt évi halálos kimenetelű közlekedési balesetek statisztikáját. Minden adat mögött ott áll egy ember tragédiája, melynek bekövetkezése pillanatokon múlott.

És ezek a szívszorító pillanatok életünk velejáróivá váltak. A statisztikák évről évre figyelmeztetnek. Hovatovább már úgy tűnik, megszoktuk őket, közömbössé váltunk irántuk. Talán azért, mert a számok önmagukban fetiswálódnak. Nem ráznak meg annyira, mint maga a tény: az autóroncs látványa, a szirénázó mentő, az árván maradt gyermekek, a gyászoló család. Lélekbe markol, ha ismerős, vagy hozzátartozó az áldozat. Akkor a fájdalom döbbenetében tudatunk mélyén fogadjuk meg, hogy a közlekedésben óvatosak leszünk, vigyázunk magunkra és másokra. De aztán idő múltán ez a fogadkozás megkopik. S végül úgy tekintünk a szó- m morú statisztikára, amely olyan eseteket dokumentál, melyek csak másokkal történhetnek meg, velünk nem.

Változatlanul nagy a határállomások forgalma: tavaly 10 millió külföldi és 4 millió magyar állampolgár lépte át az országhatárt. Ez nagy próbatétel elé állítja a vámhatóságokat is. Ezért kerstük fel dr. Garamvölgyi Károly vezérőrnagyot, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokát, arra kérve, hogy értékelje az 1982-es idegenforgalmi év tapasztalatait.

— Az idegenforgalommal kapcsolatos ellenőrzés a vámhatóság tevékenységének 35—40 százalékát jelenti. Ez figyelemre méltó arány! A nemzetközi turizmus persze sokkal fontosabb annál, mint amit ez a százalékarány kifejez. Ez érthető. hiszen az utazók érzékenyen reagálnak minden intézkedésünkre.

— Régi igazság, hogy ahol milliók utaznak, ott a Vám- és Pénzügyőrség munkája már a társadalmi közérzetre is kihat. Ma is érvényes ez?

— Még fokozottabban, mint korábban, hiszen 1981- ben szigorúbbá vált a vámellenőrzés. Köztudott. hogy ezt mindenekelőtt a belföldi ellátás biztonságának védelme tette szükségessé. Egyébként hasonlóképpen vélekedtek és intézkedtek a szomszédos országokban is.

Az alapvető cél továbbra is az. hogy töretlenül fejlődjék idegenforgalmunk.

Ne legyen viszont csempészés, deviza-, valutaűzér- kedés, engedély nélküli pénzforgalom. Vagyis nem az utasforgalmat kívánjuk korlátozni a szigorúbb ellenőrzéssel. Azért dolgozunk, hogy a valóságos turizmus fejlődjék a bevásárló turizmus helyett.

— Kedvező változásokra vezetett a szigorúbb ellenőrzés?

— Feltétlenül!. Szinte

megszűntek az egy-kétnapos bevásárló utak, hosszabb időt töltenek nálunk a vendégeink, növekedett a szervezett turizmus. Látogatot- tabbak lettek szállodáink, a szocialista országokból érkező vendég átlagosan 40, a

tőkés országokból ideutazó turista pedig 29 százalékkal többet költött nálunk. A valutabevétel elérte a 270 millió dollárt, illetve a 200

millió transzferábilis rubelt.

Minthogy a külföldi turisták. hosszabb időt töltenek hazánkban, jobban kinyitják a pénztárcájukat, s végre a valóságos turizmusra helyeződött a hangsúly. Azt hiszem, joggal mondhatjuk: idegenforgalmunk mindinkább rátér a minőségi fejlődés útjára.

Ez a fejlődés persze azt igényli, hogy tovább javuljon a vámhatóságok munkájának .minősége. Az átgondoltabb forgalom- és szolgálatszervezéssel arra törekszünk, hogy mérsékeljük, sőt, ha lehet, elkerüljük a zsúfoltságot,- s a jelenleginél is kulturáltabban és gyorsabban, de a szükséges pontossággal és biztonsággal dolgozzunk. Hatékonyabbá akarjuk tenni az utazók körében az informál ciós munkát, ezen belül az érvényben levő deviza- és vámrendelkezések szélesebb körű propagandáját. Persze, az idegenforgalmi vállalatoknak is alaposabban ismerniük kell a vámrendelkezéseket. Általában: még jobban összehangoljuk a munkát a határőrséggel, az útügyi és az idegenforgalmi intézményekkel.

— Hogyan alakult a szabálysértések száma a korábbi időszakhoz képest?

— 1982-ben csökkent a felderített vám- és devizaszabálysértések és bűncselekmények száma és értéke. Ez örvendetes fejlemény, hiszen meggyőzően bizonyítja: az emberek nagy többsége valóban azért utazik hazánkba, hogy pihenjen, és élményekkel gazdagodjék. Az idegenforgalom egy része nálunk szükségszerűen tranzit jellegű. Ennek árnyoldala is van: a

vám- és devizaszabálysértés. Vannak, akiknél hamis pénzt találunk, sőt kábítószer-csempészés is előfordul. Arra törekszünk, hogy az országot megvédjük ettől a veszélytől. Erre köteleznek bennünket a szigorú nemzetközi megállapodások is.

— A nemzetközi gazdasági kapcsolatok azáltal is gazdagodnak, hogy egyre több magyar állampolgár vállal munkát külföldön, és mind több külföldi dolgozik hazánkban. Miképp érezteti ez hatását a Vám- és Pénzügyőrség munkájában?

' — A külföldi munkát vállalók csomagjában levő áruk vámkezelése részben azonos a turistákéval, másrészt viszont sajátos vámszabályok az irányadók. Természetes, Hbgy a vámhatóság ebben is együttműködik az ellenőrzésben érdekelt szervekkel.

Remélem, hogy 1983-ban is intenzíven fejlődik a nemzetközi idegenforgalom, s ezt mi is segíteni tudjuk, ha javítjuk a vámkezelés és ellenőrzés tárgyi, szervezési és személyi feltételeit. Például azzal, hogy új határállomásokat adunk át, korszerűbb ellenőrzési eszközöket alkalmazunk, általában: még kulturáltabbá tesszük a vámmunkát. Meggyőződésem, hogy ezt a turisták milliói is érzékelni és értékelni fogják.

Wiesel István

Megyénkben a múlt évben 58 halálos közlekedési baleset történt, melynek során 72 személy vesztette életét. Közülük tizenöten kerékpárosok voltak. Felvetődik a kérdés, milyen okok játszottak közre. Egyesek hajlamosak motorizációs betegségként feltüntetni > az országutak áldozatait, sérültjeit. Valami olyan sorscsapásfélének, mellyel szemben tehetetlenek vagyunk. Pedig az okozati összefüggések nagyon is egyértelműek. A megyei rendőr-főkapitányság közlekedésbiztonsági és közlekedési osztályának vizsgálata szerint a kerékpárosok halálos kimenetelű közlekedési baleseteinél 90 század lékban megállapítható a kerékpárosok felelőssége is. Ám közrejátszottak a gépkocsivezetők is. Mégpedig azzal, hogy járművüket nem a látási és az útviszonyoknak megfelelően vezették. Az okok között továbbra is első helyen az ittasság áll. 1981- ben hazánkban 3299 baleset emiatt következett be. Ezek közül — horribile dictum — 324 halállal végződött.

Az ittasan okozott balesetek legnagyobb számban pénteken, szombaton és vasárnap következnek be. Hétvégeken egyre többen — éppen az üzemanyag-takarékosság címén nem gépkocsival, hanem segédmotor-kerékpárral vagy kerékpárral igyekeznek hétvégi telkükre, vagy más helyekre kikapcsolódni. De ilyenkor van úton a legtöbb „úrvezető”, aki csak hétvégeken veszi elő gépkocsiját. S nem egy esetben a kikapcsolódásra, a pihenőnapra hivatkozva, könnyelműen nyúl a szeszes

italhoz. Megyénkben az idén hét halálos közlekedési baleset történt. Pedig még csak az év elején vagyunk. Meghökkentő adat az is, hogy minden második balesetet a kerékpárosok, illetve segédmotor-kerékpárosok ittasan okozták. Mintha ezek az egyszerűbb járművek önmagukban mentesítenének a szesz bódulatának veszélyétől. A tények riasztóak. Február közepe táján 48 óra alatt három halálos közlekedési baleset történt a megyében. Mind a hármat szabálytalanul közlekedő, kivilágítatlan kerékpárosok okozták. Kettő közülük súlyos alkoholos állapotban volt.

. A rendőrségi tapasztalatok azt igazolják, ahol kerékpárutat sikerült létesíteni, szinte megszűntek a balesetek. Megyénkben Szarvason, Kardoson, Kondoroson, Mezőko- vácsházán az elmúlt években épült ilyen út. A megyei közlekedésbiztonsági tanács szorgalmazza a településeken a kerékpárutak létesítését. Vitathatatlan, négy szükség van rájuk. A gazdasági körülmények azonban „erősen beleszólnak” az elképzelések megvalósításába. Elsősorban a meglevő adottságainkhoz kell igazítanunk magunkat. Ahogy a tapasztalatok mutatják, legtöbb veszély a szabálytalanságokból adódik. A kerékpárosok gyakran nem tartják be a bekanyarodás- sal kapcsolatos előírásokat. Lakott területen kívül a fő útvonalról balra bekanyarodni, vagy megfordulni szándékozó kerékpáros az úttest jobb szélén köteles le- szállni, és a kerékpárt az útkereszteződésen, illetőleg az úttesten áttolni. A bekanya... 1 k —

r

odó járműveknek elsőbbséget kell adni. Jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell kanyarodni. Rendkívüli ve- szélyfprrás az is, amikor a forgalmas úttesten a kerékpárosok egymás mellett haladnak. Sok balesetet idézett elő a kerékpáron történő szabálytalan szállítás is. ,

A tapasztalatok arról adnak számot, hogy ezeknek a szabályoknak a megsértése, továbbá az ittasság és a kivilágítatlan kerékpárral való közlekedés okozza a legsúlyosabb kimenetelű baleseteket. A szabályok ismertek. Gyakran foglalkoznak velük az illetékes szervek, tájékoztat a rádió, a tévé, a sajtó. És mégis. Évről évre jelentős azoknak a száma, akik megszegik az előírásokat, nem számolnak a következményekkel.

Mégis' mit lehet tenni ? Le- het-e egyáltalán valamit tenni?

Balta János rendőr őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság közbiztonsági-közlekedési osztályának vezetője meggyőződéssel vallja, nem csak lehet, kell is. A megyei rendőr-főkapitányság a múlt évi és az ez évi közlekedési balesetek okainak vizsgálata alapján intézkedési tervet állított össze a balesetek megelőzésére. Ennek megfelelően folyamatosan foglalkoznak a közlekedési szabályok betartásának ellenőrzésével. Mivel sok balesetnek áldozatai és előidézői a kerékpárosok, fokozott figyelemmel lesznek rájuk. Különösen arra, hogy csökkenjenek a kivilágítatlan kerékpárosok az éjszakai órákban az országutakon, é^ kiszűrjék az ittas vezetőket. A cél a régi: megelőzni a balesetet. Ha kell, s úgy látszik, indokoltan kell, szigorúbb és hatékonyabb intézkedésekkel. Nevelő jellegű figyelmeztetéssel épp úgy, mint feljelentéssel, bírságolással, jogosítvány megvonással. Attól függ, ki, milyen szabálytalanságot követ el és milyen veszélyhelyzetet idéz elő.

Valamennyien közlekedünk. Gyalog, kerékpáron, gépkocsival. A balesetek megelőzése mindannyiunk érdeke. Életünkről, testi épségünkről van szó. Mindany- nyiunk érdekében cselekszik a rendőrség, amikor a fegyelmezett közlekedés érdekében lép fel.

Serédi János

Szolgáltatás Nagyszénáson

Békés megye déli részén sajátos helyzetben, két város

— Orosháza és Szarvas —1 között található Nagyszénás. Az utóbbi időszakban szépen fejlődő, 6800 lelket számláló nagyközségben arról érdeklődünk, hogyan áll jelenleg a lakossági szolgáltatások helyzete? Jelentkeznek-e megoldatlan gondok? Milyen fejlesztési elképzelések vannak a jövőt illetően?

#

A februári hideg hétköznap délelőtt szikrázóan süt a nap. A nagyközség központjában levő korszerű ABC-áruház előtt két középkorú asszony beszélget.

— Milyennek tartják a szolgáltatások színvonalát a faluban? — szólítom meg őket.

— Mit is mondjak hirtelen

— igazítja meg a kendőjét Sprok Jánosné. — Talán a cipőjavítás okozza a legtöbb bosszúságot. Tudja, csak egy cipész van Nagyszénáson, így aztán elég hosszú a várakozási idő.

— Én Orosházára, a cipőjavító gyorsszalonba viszem a javítani való lábbelit —• kapcsolódik a beszélgetésbe Tatár Ferencné, aki a helyi művelődési házban működő mozi pénztárosa.

— A különböző műszaki, háztartási berendezések javítását Orosházán végzik, hetente kétszer jön ki a kocsi, és szállítja be a hibás készülékeket. ítt is lehetne rövidebb az elkészülési idő — folytatja Tatámé.

— A nők szeretnek csinosak lenni. Fodrász és kozmetikus van-e elég?

— Három női fodrász és

egy kozmetikus dolgozik

Nagyszénáson — veszi át a szót Sprokné.

Kaczkó Mihály, a nagyszé- nási Nagyközségi Tanács elnöke őszes hajú, alacsony

termetű férfi. Irodájában pedáns rend fogad.

— A tanácstörvény is megfogalmazza azokat a legfontosabb teendőket, amelyeket a tanácsoknak kell tenniük a szolgáltatások szervezésében. Nagyközségünk 1982. január elseje óta kiemelt alsófokú központ lett, mindez azt jelenti, hogy valamennyi területen az alapellátást helyben kell biztosítani. A lakossági szolgáltatási igények kielégítését nálunk zömmel a kisiparosok látják el. Jelenleg 32 szakmában 61 főfoglalkozású, 12 mellékfoglalkozású és 8 nyugdíj mellett is munkát vállaló kisiparos dolgozik a településen.

— Hogyan ítéli meg a lakosság a kisiparosok tevékenységét? Milyen a kapcsolata a nagyközségi tanácsnak a KIOSZ helyi csoportjával?

— összességében elmondhatom, az itt lakók meg vannak elégedve a kisiparosok munkájával. Hozzánk az utóbbi időben a lakosság részéről nem érkezett panasz. A végrehajtó bizottság is rendszeresen, időközönként napirendre tűzi a szolgáltatás

helyzetének értékelését. Az évek során jó kapcsolatot alakítottunk ki a KIOSZ helyi csoportjával. Taggyűléseiken mindig képviselteti magát a nagyközségi tanács.

— A kisiparosok mellett milyen más szolgáltatóegységek találhatók még Nagyszénáson?

— Nagyközségünkben működik a Békés megyei Termelő és Szolgáltató Szövetkezet fodrászrészlege, melyben egy férfi-, egy női fodrász és egy kozmetikus áll a lakosság rendelkezésére. Emellett az elektromos és háztartási berendezések javítását a GELKA megszűnése után Orosházán most megalakult kisvállalat végzi. Hetente két alkalommal jönnek ki gépkocsival. A kisebb hibákat a helyszínen megjavítják, míg a jelentősebben meghibásodott készülékeket beszállítják Orosházára. A helyi Október' 6. Tsz-nek gépkocsiszervize van. Jól felszerelt műszerekkel vállalják a személygépkocsik javítását, festését, műszaki vizsgára való felkészítését. A szarvasi szövetkezeti vegytisztítónak egy felvevőhelye van Nagyszénáson, innen szállítják be mosásra, tisztításra a ruhaneműt.

— Vannak-e gondjaik?

— Néhány szakmában kevés a kisiparos. így a cipész-, kőműves, ács-, szobafestő, villanyszerelő és asztalosszakmában van jelenleg létszámhiány. Több férfi- és női fodrász kellene. Jó néhány szakmában gondot okoz az utánpótlás képzése, kevés az ipari tanuló.

— Tervek, elképzelések...?

— A közelmúltban megkeresett bennünket az orosházi Univerzális szövetkezet, hogy szeretne létesíteni egy kihelyezett részleget. Mindehhez a helyet és a munkaerőt nekünk kellett volna biztosítani. Mivel ezt a feltételt mi nem tudtuk vállalni, abbamaradt a tárgyalás. Jövőre indul 80 OTP-lakás építése a nagyközségben. Olyan tervünk van, hogy ezeknek a lakásoknak a földszintjén különböző szolgáltatóegységeket hoznánk létre. Ebben a témában többször tárgyaltunk a KIOSZ helyi csoportjával. Már eddig is ió néhány kisiparos jelezte: szeretne üzletet nyitni az épülő OTP-lakások alatt — mondotta befejezésül a tanácselnök.

Fehér Lajos fémöntő, a KIOSZ helyi csoportjának titkára:

— Nézze, biztos, hogy cipészből és férfiszabóból hiány van. Amikor kiadták a kisiparosokra vonatkozó új társadalombiztosítási rendelkezést, mintegy 8—10 százalékkal csökkent a létszám. Szerencsére, azóta már sikerült pótolni a hiányt. Itt, Nagyszénáson az a jellemző, hogy zömmel javítással foglalkoznak a kisiparosok. Mindez elsősorban a lakosságot szolgálja. A tanáccsal, a társadalmi szervezetekkel jó a kapcsolata a helyi csoportunknak. Ha különleges szolgáltatási igény jelentkezik, nincs messze Orosháza és Szarvas.

A nagyközségben az alapvető szolgáltatási ágazatokban megoldott a lakosság ellátása. A legtöbb panasz a cipőjavításról hangzott el. Mindez nemcsak Nagyszénáson okoz gondot. Ezt a szakmát ma már jószerével csak az idősebb mesterek gyakorolják. Megoldatlan a szakember-utánpótlás is. Lassan már a 24. órában járunk. Jó lenne minél előbb érdemi intézkedéseket hozni e szép hagyományokkal rendelkező mesterség érdekében.

Verasztó Lajos

A Békcs megyei Termelő és Szolgáltató Szövetkezet nagyszé- nási részlegében jelenleg egy férfifodrász dolgozik

Fotó: Veress Erzsi