Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-03 / 52. szám

1983. március 3., csütörtök Kulturált vámellenőrzés — fejlődő idegenforgalom Beszélgetés dr. Garamvölgyi Károllyal, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokával Cselekedni mindannyiunk érdekében Megrázó adatok. így lehet összegezni a múlt évi ha­lálos kimenetelű közlekedési balesetek statisztikáját. Minden adat mögött ott áll egy ember tragédiája, mely­nek bekövetkezése pillanatokon múlott. És ezek a szívszorító pillanatok életünk velejáróivá váltak. A statisztikák évről évre figyelmeztetnek. Hova­tovább már úgy tűnik, megszoktuk őket, közömbössé váltunk irántuk. Talán azért, mert a számok önmaguk­ban fetiswálódnak. Nem ráznak meg annyira, mint ma­ga a tény: az autóroncs látványa, a szirénázó mentő, az árván maradt gyermekek, a gyászoló család. Lélekbe markol, ha ismerős, vagy hozzátartozó az áldozat. Ak­kor a fájdalom döbbenetében tudatunk mélyén fogad­juk meg, hogy a közlekedésben óvatosak leszünk, vi­gyázunk magunkra és másokra. De aztán idő múltán ez a fogadkozás megkopik. S végül úgy tekintünk a szó- m morú statisztikára, amely olyan eseteket dokumentál, melyek csak másokkal történhetnek meg, velünk nem. Változatlanul nagy a ha­tárállomások forgalma: ta­valy 10 millió külföldi és 4 millió magyar állampolgár lépte át az országhatárt. Ez nagy próbatétel elé állítja a vámhatóságokat is. Ezért kerstük fel dr. Garamvölgyi Károly vezérőrnagyot, a Vám- és Pénzügyőrség or­szágos parancsnokát, arra kérve, hogy értékelje az 1982-es idegenforgalmi év tapasztalatait. — Az idegenforgalommal kapcsolatos ellenőrzés a vámhatóság tevékenységé­nek 35—40 százalékát je­lenti. Ez figyelemre méltó arány! A nemzetközi turiz­mus persze sokkal fontosabb annál, mint amit ez a szá­zalékarány kifejez. Ez ért­hető. hiszen az utazók ér­zékenyen reagálnak minden intézkedésünkre. — Régi igazság, hogy ahol milliók utaznak, ott a Vám- és Pénzügyőrség mun­kája már a társadalmi köz­érzetre is kihat. Ma is ér­vényes ez? — Még fokozottabban, mint korábban, hiszen 1981- ben szigorúbbá vált a vám­ellenőrzés. Köztudott. hogy ezt mindenekelőtt a belföldi ellátás biztonságának vé­delme tette szükségessé. Egyébként hasonlóképpen vélekedtek és intézkedtek a szomszédos országokban is. Az alapvető cél továbbra is az. hogy töretlenül fej­lődjék idegenforgalmunk. Ne legyen viszont csempé­szés, deviza-, valutaűzér- kedés, engedély nélküli pénzforgalom. Vagyis nem az utasforgalmat kívánjuk korlátozni a szigorúbb el­lenőrzéssel. Azért dolgo­zunk, hogy a valóságos tu­rizmus fejlődjék a bevásárló turizmus helyett. — Kedvező változásokra vezetett a szigorúbb ellen­őrzés? — Feltétlenül!. Szinte megszűntek az egy-kétnapos bevásárló utak, hosszabb időt töltenek nálunk a ven­dégeink, növekedett a szer­vezett turizmus. Látogatot- tabbak lettek szállodáink, a szocialista országokból ér­kező vendég átlagosan 40, a tőkés országokból ideutazó turista pedig 29 százalékkal többet költött nálunk. A va­lutabevétel elérte a 270 mil­lió dollárt, illetve a 200 millió transzferábilis ru­belt. Minthogy a külföldi turis­ták. hosszabb időt töltenek hazánkban, jobban kinyit­ják a pénztárcájukat, s vég­re a valóságos turizmusra helyeződött a hangsúly. Azt hiszem, joggal mondhatjuk: idegenforgalmunk mindin­kább rátér a minőségi fej­lődés útjára. Ez a fejlődés persze azt igényli, hogy tovább javul­jon a vámhatóságok mun­kájának .minősége. Az át­gondoltabb forgalom- és szolgálatszervezéssel arra törekszünk, hogy mérsékel­jük, sőt, ha lehet, elkerül­jük a zsúfoltságot,- s a je­lenleginél is kulturáltabban és gyorsabban, de a szüksé­ges pontossággal és bizton­sággal dolgozzunk. Haté­konyabbá akarjuk tenni az utazók körében az informál ciós munkát, ezen belül az érvényben levő deviza- és vámrendelkezések széle­sebb körű propagandáját. Persze, az idegenforgalmi vállalatoknak is alaposab­ban ismerniük kell a vám­rendelkezéseket. Általában: még jobban összehangoljuk a munkát a határőrséggel, az útügyi és az idegenfor­galmi intézményekkel. — Hogyan alakult a sza­bálysértések száma a ko­rábbi időszakhoz képest? — 1982-ben csökkent a felderített vám- és deviza­szabálysértések és bűncse­lekmények száma és értéke. Ez örvendetes fejlemény, hiszen meggyőzően bizo­nyítja: az emberek nagy többsége valóban azért uta­zik hazánkba, hogy pihen­jen, és élményekkel gazda­godjék. Az idegenforgalom egy része nálunk szükség­szerűen tranzit jellegű. En­nek árnyoldala is van: a vám- és devizaszabálysér­tés. Vannak, akiknél hamis pénzt találunk, sőt kábító­szer-csempészés is előfor­dul. Arra törekszünk, hogy az országot megvédjük ettől a veszélytől. Erre kötelez­nek bennünket a szigorú nemzetközi megállapodások is. — A nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok azáltal is gazdagodnak, hogy egyre több magyar állampolgár vállal munkát külföldön, és mind több külföldi dolgozik hazánkban. Miképp érezteti ez hatását a Vám- és Pénz­ügyőrség munkájában? ' — A külföldi munkát vállalók csomagjában levő áruk vámkezelése részben azonos a turistákéval, más­részt viszont sajátos vám­szabályok az irányadók. Természetes, Hbgy a vám­hatóság ebben is együttmű­ködik az ellenőrzésben ér­dekelt szervekkel. Remélem, hogy 1983-ban is intenzíven fejlődik a nemzetközi idegenforga­lom, s ezt mi is segíteni tudjuk, ha javítjuk a vám­kezelés és ellenőrzés tár­gyi, szervezési és személyi feltételeit. Például azzal, hogy új határállomásokat adunk át, korszerűbb ellen­őrzési eszközöket alkalma­zunk, általában: még kul­turáltabbá tesszük a vám­munkát. Meggyőződésem, hogy ezt a turisták milliói is érzékelni és értékelni fog­ják. Wiesel István Megyénkben a múlt évben 58 halálos közlekedési bal­eset történt, melynek során 72 személy vesztette életét. Közülük tizenöten kerékpá­rosok voltak. Felvetődik a kérdés, milyen okok játszot­tak közre. Egyesek hajlamo­sak motorizációs betegség­ként feltüntetni > az ország­utak áldozatait, sérültjeit. Valami olyan sorscsapás­félének, mellyel szemben te­hetetlenek vagyunk. Pedig az okozati összefüggések na­gyon is egyértelműek. A me­gyei rendőr-főkapitányság közlekedésbiztonsági és köz­lekedési osztályának vizsgá­lata szerint a kerékpárosok halálos kimenetelű közleke­dési baleseteinél 90 század lékban megállapítható a ke­rékpárosok felelőssége is. Ám közrejátszottak a gépko­csivezetők is. Mégpedig az­zal, hogy járművüket nem a látási és az útviszonyoknak megfelelően vezették. Az okok között továbbra is első helyen az ittasság áll. 1981- ben hazánkban 3299 baleset emiatt következett be. Ezek közül — horribile dictum — 324 halállal végződött. Az ittasan okozott balese­tek legnagyobb számban pénteken, szombaton és va­sárnap következnek be. Hét­végeken egyre többen — ép­pen az üzemanyag-takaré­kosság címén nem gépkocsi­val, hanem segédmotor-ke­rékpárral vagy kerékpárral igyekeznek hétvégi telkükre, vagy más helyekre kikap­csolódni. De ilyenkor van úton a legtöbb „úrvezető”, aki csak hétvégeken veszi elő gépkocsiját. S nem egy esetben a kikapcsolódásra, a pihenőnapra hivatkozva, könnyelműen nyúl a szeszes italhoz. Megyénkben az idén hét halálos közlekedési bal­eset történt. Pedig még csak az év elején vagyunk. Meg­hökkentő adat az is, hogy minden második balesetet a kerékpárosok, illetve segéd­motor-kerékpárosok ittasan okozták. Mintha ezek az egy­szerűbb járművek önmaguk­ban mentesítenének a szesz bódulatának veszélyétől. A tények riasztóak. Február közepe táján 48 óra alatt há­rom halálos közlekedési bal­eset történt a megyében. Mind a hármat szabálytala­nul közlekedő, kivilágítatlan kerékpárosok okozták. Kettő közülük súlyos alkoholos ál­lapotban volt. . A rendőrségi tapasztalatok azt igazolják, ahol kerékpár­utat sikerült létesíteni, szin­te megszűntek a balesetek. Megyénkben Szarvason, Kar­doson, Kondoroson, Mezőko- vácsházán az elmúlt években épült ilyen út. A megyei közlekedésbiztonsági tanács szorgalmazza a településeken a kerékpárutak létesítését. Vitathatatlan, négy szükség van rájuk. A gazdasági kö­rülmények azonban „erősen beleszólnak” az elképzelések megvalósításába. Elsősorban a meglevő adottságainkhoz kell igazítanunk magunkat. Ahogy a tapasztalatok mu­tatják, legtöbb veszély a sza­bálytalanságokból adódik. A kerékpárosok gyakran nem tartják be a bekanyarodás- sal kapcsolatos előírásokat. Lakott területen kívül a fő útvonalról balra bekanya­rodni, vagy megfordulni szándékozó kerékpáros az úttest jobb szélén köteles le- szállni, és a kerékpárt az út­kereszteződésen, illetőleg az úttesten áttolni. A bekanya­... 1 k — r odó járműveknek elsőbbsé­get kell adni. Jobbra kis ív­ben, balra nagy ívben kell kanyarodni. Rendkívüli ve- szélyfprrás az is, amikor a forgalmas úttesten a kerék­párosok egymás mellett ha­ladnak. Sok balesetet idézett elő a kerékpáron történő szabálytalan szállítás is. , A tapasztalatok arról ad­nak számot, hogy ezeknek a szabályoknak a megsértése, továbbá az ittasság és a ki­világítatlan kerékpárral való közlekedés okozza a legsú­lyosabb kimenetelű balesete­ket. A szabályok ismertek. Gyakran foglalkoznak velük az illetékes szervek, tájékoz­tat a rádió, a tévé, a sajtó. És mégis. Évről évre jelen­tős azoknak a száma, akik megszegik az előírásokat, nem számolnak a következ­ményekkel. Mégis' mit lehet tenni ? Le- het-e egyáltalán valamit ten­ni? Balta János rendőr őr­nagy, a megyei rendőr-főka­pitányság közbiztonsági-köz­lekedési osztályának vezető­je meggyőződéssel vallja, nem csak lehet, kell is. A megyei rendőr-főkapitányság a múlt évi és az ez évi köz­lekedési balesetek okainak vizsgálata alapján intézke­dési tervet állított össze a balesetek megelőzésére. En­nek megfelelően folyamato­san foglalkoznak a közleke­dési szabályok betartásának ellenőrzésével. Mivel sok bal­esetnek áldozatai és előidé­zői a kerékpárosok, fokozott figyelemmel lesznek rájuk. Különösen arra, hogy csök­kenjenek a kivilágítatlan ke­rékpárosok az éjszakai órák­ban az országutakon, é^ ki­szűrjék az ittas vezetőket. A cél a régi: megelőzni a bal­esetet. Ha kell, s úgy látszik, indokoltan kell, szigorúbb és hatékonyabb intézkedések­kel. Nevelő jellegű figyelmez­tetéssel épp úgy, mint felje­lentéssel, bírságolással, jogo­sítvány megvonással. Attól függ, ki, milyen szabályta­lanságot követ el és milyen veszélyhelyzetet idéz elő. Valamennyien közleke­dünk. Gyalog, kerékpáron, gépkocsival. A balesetek megelőzése mindannyiunk érdeke. Életünkről, testi ép­ségünkről van szó. Mindany- nyiunk érdekében cselekszik a rendőrség, amikor a fe­gyelmezett közlekedés érde­kében lép fel. Serédi János Szolgáltatás Nagyszénáson Békés megye déli részén sajátos helyzetben, két város — Orosháza és Szarvas —1 között található Nagyszénás. Az utóbbi időszakban szé­pen fejlődő, 6800 lelket szám­láló nagyközségben arról ér­deklődünk, hogyan áll jelen­leg a lakossági szolgáltatá­sok helyzete? Jelentkeznek-e megoldatlan gondok? Milyen fejlesztési elképzelések van­nak a jövőt illetően? # A februári hideg hétköz­nap délelőtt szikrázóan süt a nap. A nagyközség köz­pontjában levő korszerű ABC-áruház előtt két kö­zépkorú asszony beszélget. — Milyennek tartják a szolgáltatások színvonalát a faluban? — szólítom meg őket. — Mit is mondjak hirtelen — igazítja meg a kendőjét Sprok Jánosné. — Talán a cipőjavítás okozza a legtöbb bosszúságot. Tudja, csak egy cipész van Nagyszénáson, így aztán elég hosszú a várako­zási idő. — Én Orosházára, a cipő­javító gyorsszalonba viszem a javítani való lábbelit —• kapcsolódik a beszélgetésbe Tatár Ferencné, aki a helyi művelődési házban működő mozi pénztárosa. — A különböző műszaki, háztartási berendezések ja­vítását Orosházán végzik, he­tente kétszer jön ki a kocsi, és szállítja be a hibás ké­szülékeket. ítt is lehetne rö­videbb az elkészülési idő — folytatja Tatámé. — A nők szeretnek csino­sak lenni. Fodrász és kozme­tikus van-e elég? — Három női fodrász és egy kozmetikus dolgozik Nagyszénáson — veszi át a szót Sprokné. Kaczkó Mihály, a nagyszé- nási Nagyközségi Tanács el­nöke őszes hajú, alacsony termetű férfi. Irodájában pe­dáns rend fogad. — A tanácstörvény is meg­fogalmazza azokat a legfon­tosabb teendőket, amelyeket a tanácsoknak kell tenniük a szolgáltatások szervezésé­ben. Nagyközségünk 1982. ja­nuár elseje óta kiemelt alsó­fokú központ lett, mindez azt jelenti, hogy valamennyi te­rületen az alapellátást hely­ben kell biztosítani. A la­kossági szolgáltatási igények kielégítését nálunk zömmel a kisiparosok látják el. Je­lenleg 32 szakmában 61 fő­foglalkozású, 12 mellékfog­lalkozású és 8 nyugdíj mel­lett is munkát vállaló kis­iparos dolgozik a településen. — Hogyan ítéli meg a la­kosság a kisiparosok tevé­kenységét? Milyen a kapcso­lata a nagyközségi tanácsnak a KIOSZ helyi csoportjával? — összességében elmond­hatom, az itt lakók meg van­nak elégedve a kisiparosok munkájával. Hozzánk az utóbbi időben a lakosság ré­széről nem érkezett panasz. A végrehajtó bizottság is rendszeresen, időközönként napirendre tűzi a szolgáltatás helyzetének értékelését. Az évek során jó kapcsolatot alakítottunk ki a KIOSZ he­lyi csoportjával. Taggyűlé­seiken mindig képviselteti magát a nagyközségi tanács. — A kisiparosok mellett milyen más szolgáltatóegysé­gek találhatók még Nagyszé­náson? — Nagyközségünkben mű­ködik a Békés megyei Ter­melő és Szolgáltató Szövet­kezet fodrászrészlege, mely­ben egy férfi-, egy női fod­rász és egy kozmetikus áll a lakosság rendelkezésére. Emellett az elektromos és háztartási berendezések ja­vítását a GELKA megszűné­se után Orosházán most megalakult kisvállalat végzi. Hetente két alkalommal jön­nek ki gépkocsival. A kisebb hibákat a helyszínen megja­vítják, míg a jelentősebben meghibásodott készülékeket beszállítják Orosházára. A helyi Október' 6. Tsz-nek gépkocsiszervize van. Jól fel­szerelt műszerekkel vállalják a személygépkocsik javítását, festését, műszaki vizsgára való felkészítését. A szarvasi szövetkezeti vegytisztítónak egy felvevőhelye van Nagy­szénáson, innen szállítják be mosásra, tisztításra a ruha­neműt. — Vannak-e gondjaik? — Néhány szakmában ke­vés a kisiparos. így a ci­pész-, kőműves, ács-, szoba­festő, villanyszerelő és aszta­losszakmában van jelenleg létszámhiány. Több férfi- és női fodrász kellene. Jó né­hány szakmában gondot okoz az utánpótlás képzése, kevés az ipari tanuló. — Tervek, elképzelések...? — A közelmúltban megke­resett bennünket az orosházi Univerzális szövetkezet, hogy szeretne létesíteni egy kihe­lyezett részleget. Mindehhez a helyet és a munkaerőt ne­künk kellett volna biztosíta­ni. Mivel ezt a feltételt mi nem tudtuk vállalni, abba­maradt a tárgyalás. Jövőre indul 80 OTP-lakás építése a nagyközségben. Olyan ter­vünk van, hogy ezeknek a lakásoknak a földszintjén kü­lönböző szolgáltatóegysége­ket hoznánk létre. Ebben a témában többször tárgyal­tunk a KIOSZ helyi csoport­jával. Már eddig is ió né­hány kisiparos jelezte: sze­retne üzletet nyitni az épülő OTP-lakások alatt — mon­dotta befejezésül a tanácsel­nök. Fehér Lajos fémöntő, a KIOSZ helyi csoportjának titkára: — Nézze, biztos, hogy ci­pészből és férfiszabóból hi­ány van. Amikor kiadták a kisiparosokra vonatkozó új társadalombiztosítási rendel­kezést, mintegy 8—10 száza­lékkal csökkent a létszám. Szerencsére, azóta már si­került pótolni a hiányt. Itt, Nagyszénáson az a jellemző, hogy zömmel javítással fog­lalkoznak a kisiparosok. Mindez elsősorban a lakossá­got szolgálja. A tanáccsal, a társadalmi szervezetekkel jó a kapcsolata a helyi csopor­tunknak. Ha különleges szol­gáltatási igény jelentkezik, nincs messze Orosháza és Szarvas. A nagyközségben az alap­vető szolgáltatási ágazatok­ban megoldott a lakosság el­látása. A legtöbb panasz a cipőjavításról hangzott el. Mindez nemcsak Nagyszéná­son okoz gondot. Ezt a szak­mát ma már jószerével csak az idősebb mesterek gyako­rolják. Megoldatlan a szak­ember-utánpótlás is. Lassan már a 24. órában járunk. Jó lenne minél előbb érdemi in­tézkedéseket hozni e szép ha­gyományokkal rendelkező mesterség érdekében. Verasztó Lajos A Békcs megyei Termelő és Szolgáltató Szövetkezet nagyszé- nási részlegében jelenleg egy férfifodrász dolgozik Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom