Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-22 / 68. szám

NÉPÚJSÁG 1983. március 22., kedd Járási kulturális seregszemle Sarkadon Befejeződött a nemzetközi drámaíró-tanácskozás Március 19-én, szombaton immár ötödik alkalommal rendezték meg a sarkadi kul­turális seregszemlét, a FIN rendezvénysorozatának kere­tein belül. Egész napos programon ve­hetett részt a mintegy 609 érdeklődő, úgy a Bartók Bé­la Művelődési Központban, mint a helyi Ady Endre Gimnázium és Szakközépis­kolában. E két helyszín in­dokolt volt, hiszen amíg a művelődési ház színpadán színes műsor zajlott, addig a gimnázium tornacsarnokában a sportot kedvelők, az udva­ron pedig a honvédelmi spor­tok iránt érdeklődők tehet­ték próbára ügyességüket. A kilenc órai megnyitó be­széd után színes, hagyomá­nyokat felelevenítő program tanúi lehettünk, amelynek el­ső részében a sarkadi Rö­pülj páva kör, a mezőgyáni és a sarkadi citerazenekar, a kétegyházi Hagyományőrző csoport és az eleki, román nemzetiségi Röpülj páva kör mutatta be műsorát. E program második részé­ben az ugyancsak hagyomá­nyokat felelevenítő sarkadi, eleki, méhkeréki, dobozi néptánccsoport, valamint Nyisztor György és felesége mutatkozott be. Mindehhez az igazán bravúros hangsze­res tudásról tanúskodó Ko­vács Tivadar és az általa ve­zetett népi zenekar szolgál­tatta a zenét. Mindezek mel­lett, a napjainkban talán ki­sebb népszerűségnek örven­dő, prózai program is volt. Vers- és prózamondásban Hodolás Judit, Qsányi Antal, Póké Ilona és Hódosi József jeleskedett. Közülük Hódosi József teljesítménye volt iga­zán kiemelkedő, jóllehet, a többiek sem maradtak el messze tőle. Irodalmi szín­padi bemutatót, sajnos, csak egyet láthattunk, a dobozi művelődési ház színjátszói­nak bemutatásában. A művelődési ház délelőtti programja fesztivál jelleggel zajlott. Szakértő szemek fi­gyelték a bemutatott műso­rokat, de értékelésük ez al­kalommal nem kívánta a produkciókat rangsorolni. Jó hangulatú, szakmai beszélge­tés volt, az elért eredmé­nyekről, a kisebb hiányossá­gokról, ez utóbbiak kiküszö- bölhetőségéről. A jövőben feltételezhetően ez a forma adhat nagyobb lendületet az amatőr mozgalmaknak. Igaz, ez kissé visszaszorítja a már- már „profi” teljesítmények­re sarkalló versenyszellemet, de talán több lelkes hívet to­boroz. A délelőtti program zárá­sára fél egy körül került sor, ahol Zsidó János, a Gyulai Járási Hivatal vezetője kö­szönte meg, értékelte a be­mutatkozott csoportok, szó­listák munkáját, de nem fe­lejtkezett meg a szervezők fáradságáról sem, akik a két­évenként megrendezett se­regszemlét immár hagyo­mánnyá tették. S mind szí­nesebb programmal kívánják emlékezetessé tenni azt. Amint ezt igazolja az is, hogy ezzel koránsem ért vé­get az aznapi program. Az érdeklődők két kiállítást is megnézhettek, az egyiket a járás díszítőművészeti szak­köreinek munkáiból, a mási­kat a megye amatőr művé­szeinek munkáiból állították össze. A koszorúzást követően a művelődési házban kettőtől poldiszkót, a gimnáziumban játékos vetélkedőt, háromtól Orsós György pol-beat mű­sorát, négytől a Koncert cí­mű filmet nézhették meg a sarkadiak és a meghívottak, majd hattól az Éliás-diszkó- val zárult a szombati prog­ram. Steinwender József Marx-szimpozion az NDK Kulturális Központban A Marx-évforduló alkal­mából tudományos szimpo- ziont rendeznek március 24-én, csütörtökön 15 órától az NDK Kulturális és Tájé­koztató Központban. Az MSZMP KB Társada­lomtudományi Intézete és a Kulturális Centrum közös rendezvényének részvevői Huszár Istvánnak, a Társa­dalomtudományi Intézet fő­igazgatójának vezetésével át­tekintik Marxnak a művé­szettel és az irodalommal kapcsolatos elméleti munkás­ságát. A tudományos tanács­kozáson előadást tart Hans Koch, a Német Szocialista Egységpárt KB Társadalom- tudományi Akadémiája Mar­xista—Leninista Kultúrelmé- leti és Esztétikai Intézetének igazgatója. Zoltai Dénes, az MTA Filozófiai Intézetének igazgatóhelyettese Marx Ká­roly és a mai világ a mű­vészet és az irodalom tük­rében címmel mond referá­tumot, Hermann István, az ELTE Filozófiai Tanszékének vezetője a marxista esztétika magyarországi terjesztésének tapasztalatairól szól. Vasárnap Budapesten, a Fészek művészklubban befe­jeződött a Nemzetközi Szín­házi Intézet (ITI) magyar központja által szervezett ta­nácskozás. A kollokviumon, amelyre 20 országból 33 ven­dék érkezett, a drámaírók és a rendezők kapcsolatát vizs­gálták meg. 1976 óta már ötödik alka­lommal vitatták meg a mai színjátszás egyik legérzéke­nyebb kérdését. A budapesti tanácskozás elsősorban az együttgondolkodást, a párbe­szédet tűzte céljául. A szín­házba járó közönséget is érinti, s nem csak a színházi szakemberek egyik kulcs- problémája: hogyan tükröző­dik az eredeti írói gondolat a színpadon. Gyakori a vád, hogy a rendezői „átértelme­zések” sértik a drámaírói szándékot. A budapesti kol­lokviumon a drámaírók vol­tak többségben, de kitűnt, hogy még az ő véleményük sem egységes. Vannak, akik az eredeti mű jelentését sért­hetetlennek tartják, más al­kotók viszont felhívták a fi­gyelmet arra, hogy egyetlen színházi előadás sem függet­leníthető a helyszíntől, az adott történelmi periódustól, a társadalom pillanatnyi ál­lapotától. [gy elképzelhető olyan előadás, amely a darab megcsonkítása nélkül, új gondolati tartalmakra irá­nyítja a figyelmet. A tanácskozáson a részt­vevők elismeréssel szóltak a magyar ITI-központ munká­járól. A szervezet magára vállalta az összes tagszerve­zet információs ellátását, s jelenleg hatvan országba küldik el, a magyar köz­pontba a világ minden tá­járól beérkező drámákat. MegYénkben a Népszínház táncosai Fény és árnyék, lépések, mosolyok és szemvillaná­sok. Szavak. Fegyelmezetten, rendezetten, s mégis kereset­len közvetlenséggel. A szín­padon a Népszínház tánc- együttese. Mindenesetre nem lehet oda nem figyelni, ne­tán viháncolni, cukrot szo­pogatni vagy beszélgetni, ha már úgy döntöttünk, ezt az időt erre szánjuk. A Jókai Színház a múlt hétfőn dél­után — két előadásban — diákokkal, középiskolások­kal volt tele. Fegyelmezetle­nek, érzéketlenek — legyint- hettünk volna, mikor kabát­ban, s nem éppen csendben elfoglalták helyeiket. . . Az­tán mi történik? Pisszenés- telen csendben figyelnek vagy odaadóan nevetnek, ahogy az előadás diktálja. „Diktálja”, valóban ez törté­nik. Nem tudjuk kivonni ma­gunkat a produkciók hatása alól. Györgyfalvay Katalin, az együttes művészeti vezetője — Erkel- és SZOT-díjas ko­reográfus — igazi népműve­lő. Kiáll közönsége elé, s beszél a táncról, mely „ép­pen olyan művészet lehet, mint az összes többi . . . még­sem lehet pontosan, szavak­ban megfogalmazni, mit is akar mondani”. Nem lehet, s nem is célja kioktatni vagy befolyásolni közönségét. Egy­szerűen beszél e művészet csodáiról, arról, hogy az együttes hogyan, s mit is akart, s arról — „Utcák és kitérők” —, hogy egyáltalán hogyan, milyen körülmények összességeként születik meg egy-egy koreográfia. Nem célja befolyásolni kö­zönségét — írtuk az imént —, legalábbis szóban nem. Ám annál inkább a színpa­don, táncosaival. A mozdu­latok — melyek a legtisz­tább forrásból merítenek, még ha alapos átváltozáson mennek is keresztül — az előadásmód drámai feszült­sége, a táncosok átélése . . . Mind-mind valahol mégis befolyásol minket, hat ránk, a szó legnemesebb értelmé­ben. Szépen, művészien dolgoz­nak. Olykor meglepő, sőt. megdöbbentő, ami szemünk előtt történik; ám e megdöb­benés korántsem kellemetlen élmény, inkább rácsodálko- zás ... Előbb megfejteni, ma­gyarázni próbáljuk. Értem, nem értem? — kérdezzük magunktól egyre. Aztán egyszer csak mindenről meg­feledkezve hagyjuk: hasson, gyönyörködtessen mindaz, ami a színpadon történik. Izeire szedhetnénk a mű­sort, kereshetnénk a „Há­rom szólam”, vagy a „Don Quijote” értelmét, vagy mél­tathatnánk a három lány lí­rai rondóját. Sőt, ámulha- tunk a csodán, miként válik maivá az erdélyi legényes, s hogyan történik a szentség- törés: legények, leányok elő­adásában ... (Nem is rossz!) Igen, ízekre szedhetnénk a műsort, bár értelme nem lenne, azt hiszem. Hiszen ahogy nem tudjuk szavakba foglalni mindazt, amit lá­tunk, úgy nem tudjuk sza­vakba foglalni azt sem, mennyire tetszett az elő­adás. Nagy Ágnes A I)on Quijote egy pillanata Jelenet a Három szólamból F">"' Gál Mit KÉPERNYŐ Hernádi Ha valaki olyan sokáig tud rebbenéstelen szemmel a ka­merába nézni, mint Hernádi Judit, az már igenis valami! Közben még énekel is, meg átél és bárpultra könyököl: pompás teljesítmény! Viseli az általában buta szövegű dalocskák súlyát: művészi tett! Aztán, ha a sok közül rálel egyre (esetleg kettőre) és azt úgy adja elő, hogy sze- me-szája eláll a nézőnek is, meg a szakmának is: jogot formál arra, hogy csak így vezessük be a televíziós show-t, amit pénteken este volt szerencsénk látni-hall- gatni: Hernádi. Feltételezem, hogy nem tévesztik össze a másikkal, aki arról neveze­tes, hogy Jancsó Miklós a barátja, és megalkotta vele együtt — többek között — a Gyulai Várszínházban a fe­lejthetetlen emlékű VNHM- et. (Hogy mit jelent a rövi­dítés, most ne forszírozzuk, színielőadás volt.) Szóval jött Hernádi, a Ju­dit, és kapott harminc per­cet az egyes programban. Jött, énekelt és győzött. Ta­lán elsősorban is azért, mert önmagát adhatta, és nem kényszerítették egyéniségétől idegen pózokba, műfajokba, egyebekbe. Győzött, mert mögötte volt már egy ritka sikerű lemez, a „Sohase mondd ..és M. Lukács Ág­nes rendező, aki nem azzal kezdte koncepciója kidolgo­zását a „Hernádi Judit mű- sorá”-ra, hogy oké, itt egy újabb alkalom „megvalósíta­ni önmagam”. M. Lukács Ág­nes a maradi rendezői mód­szert választotta, és szolgá­latként fogta fel megbízatá­sát, hogy egy (ki merjem mondani?) zseniálisan tehet­ségesifjú színésznőt bemutas­son, olyan szerepekben, ami­kor csak énekelnie kell. Ha látták és hallották Her­nádit, akkor bizonyára oszt­ják azt a véleményemet is, hogy Hernádi, a színésznő, bemutatta, hogyan kell profi­módon előadni buta (vagy félig butácska) dalokat, gro­teszk-fanyar humorral meg­hinteni a már-már szenti­mentális gügyögéseket, ami­től azok fényt, ragyogást kapnak és igazzá válnak. Be­mutatta, mi a különbség, ha valaki tanult mesterségét te­hetséggel produkálja, míg mások, az ideig-óráig futó „énekesek” mennyire ama­tőrök 'csupán. Persze, nem csak ő produkál ilyet, Rutt- kai, Darvas, Lukács, Halász Judit és mások: színészek, akik alkalmanként zsebre- vágják a slágerlisták teljes sztár-hadseregét. Hernádi műsora után az ötletmeccs következett. Az is, de emez is „jó ötlet volt”, igazi tévé-show egy ifjú szí­nésznőről, akinek őszinte el­ismeréssel tapsolunk. Ritka jelenség Thália birodalmá­ban .. . Sass Ervin Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: „Aranyláz” a biológiában. 8.57: Nótacsokor. 9.42: Találkozás a Hang-villá­ban. 10.05: Kupaktanács. 10.35: Romantikus mesterművek. 11.32: Rengeteg pénz. P. G. Wodehouse regénye. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: A Rádió Dalszínháza. Egy éj Velencében. 14.33: Népdalok. 14.40: Élő világirodalom. Svéd­ország. 15.05: Népszerű fúvósátiratok. 15.28: Nyitnikék. 16.00: Couperiit: VIII. koncert. 16.29: Zengjen a muzsika. 17.05: Arcélek. 17.35: Grabócz Miklós: Kun­szentmiklósi táncok. 19.15: Rossini: Olasz nő Algír­ban. 21.30: Mennyiért adunk, mennyi­ért veszünk? 22.30: Leonyid Kogan két hege­dűversenyt játszik. 22.50: Akitől tanultam. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népdalok. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Ifjúsági könyvespolc. 12.35: Melódiakoktél. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: Kókai Rezső: Két magyar tánc. 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Tini-tonik. 18.47: Barangolás régi hangleme­zek között. 19.05: Ifj. Sánta Ferenc népi ze­nekara játszik. 19.25: Anekdota a gyorsuló idő­ben. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Hét bagoly. Krúdy Gyula regénye. 21.01: Az „aranyketrec” kulcsai. 22.02: Rendezte: Cserés Miklós dr. Határidőnapló. 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Ránki Dezső zongorázik. 10.30: Japán dzsesszfelvételekből. 11.05: Operakórusok. 11.35: Zenekari muzsika. 13.07: Kamarazene. 14.00: Fiatalok stúdiója. 14.25: Pierre Boulez vezényel. 15.00: Szereted az operát? 16.37: A Juilliard vonósnégyes felvételeiből. 18.00: A Poptarisznya dalaiból. 19.05: Fejezetek a magyar népi demokrácia történetéből. 19.35: öt évszázad muzsikájából. 21.50: Operaáriák. 22.30: A Stúdió 11 felvételeiből. 23.00: A King’s Singers együttes madrigálfelvételeiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. A Blondie együttes slágerei­ből. 17.15: Zsibongó. Gyermekmű­sor. Szerkesztő: Cseh Éva. 17.30: A szolnoki Ságvári körúti és az Áchim úti iskola kó­rusa énekel. 17.35: Üzemi lapszemle. 17.40: Könnyűzene fúvósokra — Közben: Napjaink. Palatí­nus István jegyzete. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Dalok a Korái együttes második nagylemezéről. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Oroszul beszé­lünk. (ism.) 8.25: Fizikai kísérletek. (ism., f.-f.) 9.00: Orosz nyelv. (Ált. isk. 5. oszt.) (ism., f.-f.) 9.25: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) (ism.) 9.40: Magyar nyelv. (Ált. isk. 1. oszt.) (ism„ f.-f.) 10.00: Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 10.30: Korok művészete. (ism., f.-f.) 11.00: Aki mer, az nyer. (f.-f.) 11.30: Képújság, (f.-f.) 14.05: Iskolatévé. Környezetisme­ret. (Ált. isk. 3. oszt.) (ism.) 14.20: Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 14.45: Korok művészete. (ism., f.-f.) 15.15: Napköziseknek, (ism.) 15.45: Hírek, (f.-f.) 15.50: Életet az éveknek, (f.-f.) 16.25: A főnök fia. Amerikai film. 18.00: Reklám, (f.-f.) 18.05: Hangvilla, (f.-f.) 18.25: Képújság, (f.-f.) 18.30: Sportmúzeum, (f.-f.) 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Offenbach bolondozásai. Francia tévéfilmsorozat. 20.55: Stúdió '83. 21.55: „Rekviem egy pedagógu­sért.” (f.-f.) 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Gólyavári esték. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Egészségünkért! (f.-f.) 21.20: Ütielszámolás. NSZK tévéfilm. 22.20: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Család és iskola. 16.35: Fiatalok klubja. 17.25: Politikai fórum. 17.45: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági hírek. 20.30: Képernyőn a nagyvilág. 21.00: Az oktatásügy hírei. 21.10: Román színházi est. V. Munteanu: Ballada egy emberről. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: A fasiszta hatalmak meg­támadják Jugoszláviát. 17.00: Tv-napló. 17.10: Ogyesszától Leningrádig. 17.40: Hírek. 17.45: Napszárnyúak. i#715: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Jelzések. 20.45: Reklám. 20.50: Filmfesztiváli bemutatók. Játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.45: Tv-napló. 19.00: A technika az erő és a gyengeség között. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Népi muzsika. 20.45: A forradalom emlékművei. 21.30: Reklám. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Egy szerző*— egy film. SZÍNHÁZ 1983. március 22-én, kedden 19 órakor Békéscsabán: FOLKLÓR »83 Sárdy-bérlet 10.30 és 13.30 órakor Sarkadon: GYALOG CSILLAG 1983. március 23-án, szerdán 19 órakor Békéscsabán: FOLKLÓR »83 Bérletszünet MOZI Békési Bástya: 4, 6 és 8 órakor: Szerencsés Dániel. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 óra­kor: Hattyúk tava, 6 és 8 óra­kor: Ezüstnyereg. Békéscsabai Terv; fél 6 órakor: Két pont között a legrövidebb görbe, fél 8 órakor: Az elnök elrablása. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: És megint dühbe jövünk . . . , fél 8 órakor: Szexis hétvége. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: A bá­tyám öccse minden pénzt meg­ér, 7 órakor: Üldözők. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Klabus a világűrben,' fél 6 és fél 8 óra­kor: Bulldogok és cseresznyék. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Dédelgetett kedvenceink, 8 óra­kor: Üjra szól a hatlövetű, 22 órakor: Arany ősz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom