Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-18 / 65. szám

Benzinkútra várnak Fiizesgyarmaton 1983. március 18., péntek Harminc év közszolgálatában Füzesgyarmaton, a tanácsházával szemben levő telken nem-'' rég fogtak hozzá 26 OTP-s lakás alapozási munkálataihoz. Az épület földszintjén a postahivatalnak és a téeszüzletnek alakítanak ki helyiségeket Jó néhány évvel ezelőtt egy kiállítás megnyitóján ta­lálkoztam Szegvári Péterné dr-ral. Megragadott közvet­len előadásmódja és szak­mai tudása, mellyel a tárlat anyagáról beszélt. ízlésesen berendezett szo­bában beszélgetünk, körü­löttünk több könyvesszek­rény, zongora, a falakon festmények és szép falióra. — A felszabadulás előtt kevés nő dolgozott a köz- igazgatásban. Nagyszénáson 1945-ben az elöljáróságon kezdtem a munkát. Nehéz időszak volt. A háború után el kellett látni ez embereket élelemmel, alapvető ruháza­ti cikkekkel. Azt hiszem, kellő edzettséget szereztem Nagyszénáson, így aztán 1949-ben egy komoly elbe­szélgetés után Pusztaföldvár­ra neveztek ki vezető jegy­zőnek. Sose felejtem el az első napot, hintón vittek a faluba, s ahogy elhaladtunk a házak előtt, sorra nyíltak ki a kiskapuk, hiszen nem láttak még női jegyzőt a helybeliek. Pusztaföldváron négy szép, feladatokban bővelkedő esz­tendőt töltött el. Most is el- érzékenyülve beszél a pusz- taföldvári emberekről, .otta­ni élményeiről. Ebben az időben először gyulladt ki a villany a lakásokban, köves- út épült a faluban. — Sohasem éreztem a munkámban hátrányt, mert nő vagyok. Mindig határo­zottan kiálltam az ügy ér­dekében. Én az egyenjogú embereket néztem minden esetben a gondjaikkal, tu­lajdonságaikkal együtt. Pusz­taföldváron, ebben a sajátos arculatú községben a legne­hezebb időszakban voltam vezető, sok tapasztalatot sze­reztem, amit később haszno­sítani tudtam. — Ezután Orosházára került, s járási vb-titkár lett. Hogyan birkózott meg fiatalon ezzel a nagy feladattal? A fával borított — becslé­sem szerint — 12 négyzet- méteres helyiségben a hőmé­rő 102 Celsius-fokot mutat. Nem tévedés! 102 fok! A ló­ca alsó fokán egy fiatalasz- szony ül elmerült nyugalom­ban. A kék, sárga, piros lám­pák úgy világítják meg az arcát, akár egy diszkóban. Csak itt csend van és nyu­galom. — Mióta jár szaunázni? — szakítom meg a csendet. — Amióta megnyílt. He­tente kétszer is itt vagyok. — Volt valami célja, vagy csak ki akarta próbálni, mi­lyen a finn gőzfürdő? — Megvallom magának, alapcélom az volt, hogy fogy­jak. Aztán időközben kide­rült, nem törvényszerű, hogy a szaunahasználattal fogyni lehet. Elképzelhető, hogy van, aki kiizzadja felesleges ki­lóit, de véleményem szerint nem ez a lényeg. Nekem pél­dául alacsony a vérnyomá­som. Azt észleltem, amióta szaünázom, hogy az ala­csony vérnyomással járó szé­düléseim ritkultak, jobb a közérzetem, lelkileg, testileg felfrissülök itt, egyszóval pompás dolog ... A fiatalasszony feláll és kimegy, hogy felhevült tes­tét a 15 fokos vízben lehűt­se... Ez a módja. 4—5 perc bent a 95—105 fokos meleg­ben, aztán start a hideg víz. Legideálisabb ezt ötször — Egy csodálatos képessé­gekkel rendelkező, nagyon jó emberismerő, Árus Tibor volt az elődöm, ő bátorított és segített kezdetben, vala­mint Dumitrás elvtárs, aki szintén tapasztalt vezető volt. Éreztem, tanulnom kell, töb­bet tudni, mert csak így áll­hatom meg a helyemet. Be­iratkoztam a Táncsics Gim­náziumba, s párhuzamosan végeztem a kétéves Tanács- akadémiát. A Tanácsakadé­mia után különbözeti vizsgá­val kerültem a jogtudomá­nyi kar második évfolyamá­ra. 1959-ben szereztem meg a jogi diplomát. A tanulásban nem állt meg, érezte, politikailag is képeznie kell magát. Elvé­gezte a marxista esti egye­temet, majd a 60-as évek kö­zepén a Politikai Főiskolát is. — Szerettem tanulni, de nem a diplomáért, hanem a tudásért. Nagyon nagyra ér­tékelem az emberi tudást. Mikor befejeztem a Politikai Főiskolát, úgy éreztem, most már van annyi szakmai és politikai ismeretem, ami szükséges, és rendszeres egyéni képzéssel követni tu­dom a változásokat. megismételni, aztán legalább félórás pihenés. Csak úgy «szabad hódolni ennek a skandináv fürdési módnak, ha rászánunk 1—1,5 órát. Si­etve, kapkodva szaunázni — tilos! Beszélgetőpartnereim Zsó- tér Mihály,, a békéscsabai fürdőrészleg vezetője és Jan- kulár Istvánné, a helyettese. Zsótér Mihály: — Azt majd mindenki tudja, hogy a skandináv országokban nincs olyan családi ház, nya­raló, ahol ne lenne szauna. Finnországban például több kabin jut egy családra, mint ahány autó. Szakértők szerint csak egészségesen szabad így für­dőzni, az életkor viszont nem kizáró ok! Az ember bőre átlagosan 4 perc alatt me­legszik fel 40 fokra, a test viszont jóval később veszi át ezt a hőmérsékletet. Persze csak addig érdemes a kabin­ban ülni, ameddig szenvedés nélkül bírjuk. Az izzasztó­kamrában felgyorsul a szív­verés, megélénkül a vérke­ringés. A hőség működésre késztet olyan szerveket, ref­lexet, amelyeket az ember máskor alig használ. Ezt a megterhelést természetesen nem szabad túlzásba vinni. — Nem árt tudni, hogy a szauna nem karcsúsít — ve­szi át a szót Jankulámé —, csak némi vízkészlettől sza­badít meg, amit azonban pó­tolni kell. — 1970-ben újabb feladat kö­vetkezett. Ekkor került az oros­házi Városi Tanács vb-titkári székébe. — Igen. 1970 novemberé­ben kerültem a városi ta­nácshoz. Nagy léptekkel fej­lődött a város, mikor ide­jöttem. Számos új munka­hely létesült. A nők is ta­lálhattak maguknak munkát. Feszítő gond volt viszont a gyermekintézmény-hálózat hiánya. A központi pénzalap kevés volt. Ekkor kértük a gazdálkodó egységek segítsé­gét. Csodálatosan megmoz­dult a város. Ennek a pél­dás összefogásnak köszönhe­tő, hogy ’78—79-re minden jogosult gyermek felvételt nyert az óvodába. Igaz, 140 százalékos volt a kihasznált­ság, de megoldódott az ége­tő gond. — Ügy tudom, a hivatali mun­ka mellett már régóta tevé­kenykedik a Közalkalmazottak Szakszervezetében. Milyen fel­adatai vannak itt? — Több mint két évtizede dolgozom a szakszervezet­ben. Az egyik alelnöke va­gyok a központi vezetőség­nek. Egyébként a hivatali és szakszervezeti munka össze­függ egymással. Csak úgy lehet megalapozott döntése­ket hozni, ha ismerjük azok­nak a helyzetét, véleményét, akikről döntünk. Most, a nyá­ron nyugdíjba megyek. Kö­telességeim vannak önma­gámmal szemben. Szeretnék még sokáig fizikailag és szel­lemileg friss maradni. Ren­geteg könyvem, hangleme­zem és magnószalagom van. Hasznosan tudom eltölteni a szabad időt. Szegvári Péterné dr. több mint 3 és fél évtizeden át dolgozott a köz szolgálatá­ban. Eredményes szakszerve­zeti és közéleti munkájáért kétszer kapta meg a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, és a múlt év novemberében az arany fokozatot vehette át. Verasztó Lajos — Mikor készült el Békés­csabán a szauna, és általá­ban kik a látogatói? Zsótér Mihály: — Múlt év októberében nyitottuk! Vil­lannyal fűtjük, és természe­tesen tudjuk szabályozni a hőmérsékletet, a páratartal­mat. Hogy kik látogatják? Nem hiszem, hogy kategorikusan fel lehetne sorolni... Fia­talok, középkorúak, diákok és dolgozók egyaránt. De járnak ide egy kis izzasztás- ra az újkígyósi és a csabai kézilabdacsapat tagjai, és a futballisták is előszeretettel hódolnak ennek a fürdőzési lehetőségnek. — Terveik között milyen új szolgáltatások bevezetése szerepel ? — Ha minden igaz, és visszaigazolják, akkor ősztől szolárium alatt „napozhat­nak” azok, akik igénylik, és beállítunk egy vízsugár- masszázsgépet is. Távlati ter­veinkben pedig majd a téli fürdőrészt kötjük össze a sá­toruszodával. — Visszatérve egy mondat erejéig még a szaunához, milyen napokon lehet igény­be venni? — Hétfő kivételével, ami­kor zárva tartunk, 'minden­nap este 6-ig ... — Én viszont hadd je­gyezzem meg — mondja be­fejezésül Jankulárné —, hogy a szauna bejáratánál annak használata ugyan ki van függesztve, de mielőtt bárki is igénybe venné, nem árt orvosi javaslatot kérni. Béla Vali Korábban már beszámol­tunk arról, milyen eredmé­nyesen ösztönözte a munka­helyi kollektívákat és állam­polgárokat egy-egy jelentő­sebb akció sikeres befejezé­sére a Hazafias Népfront. Ilyen nagyszerű összefogás­sal valósulhatott meg a négytantermes iskola, a 100 személyes óvoda és a sport­telep is Füzesgyarmaton. Akkoriban a társadalmi munka értéke elérte azt a szintet, amely elegendő volt a „dobogós helyezésre”. Saj­nos, a tanács fejlesztési alap­ja azóta alacsonyabb lett, s így jelenleg nincs is lehető­ség a nagyobb lélegzetű, sok­sok embert megmozgató te­endők ellátására. Erről és a népfrontbizott­sággal kötött együttműködé­si szerződés végrehajtásáról Makai István tanácselnök tá­jékoztatott bennünket. Meg­említette, most is vannak olyan állandó jellegű fel­adatok — például a „Tiszta udvar, rendes ház” akció, a strandfürdő környékének rendben tartása, vagy a fá­sítás —, amelyek elvégzésére a párt- és tanácsi szervek irányításával maga a nép­front mozgósítja bizonyos időközönként a lakosságot. Tavaly 6 millió forintot, az idén már 7,1 millió forint értékű társadalmi munka el­végzését tűzték ki célul a szervezésben érdekelt testü­letek. Ami az 1983. évi konkrét tennivalókat illeti — a Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet Lenin Szocialista Bri­gádjának kezdeményezésé­re —, a strand mellett új sporttelepet alakítanak ki ebben az évben lehetőséget teremtve a tömegsport ren­dezvényeire. Egyébként a fürdő fejlesztésére központi támogatásból 1,6 millió fo­rintot irányoztak elő. Ebből a pénzből fedezhető a gázta- lanító berendezés építése, va­lamint a víz- és villanyháló­zat korszerűsítése. A lakos­ság támogatását is igényig járdásításra tavaly és az idén összesen több mint egy­millió forintot terveztek. Az is nagy eredménynek szá­mít, hogy a kőolajipari vál­lalat 5 millió forintos költ­séggel felújította a Mátyás — A kezdet nehéz volt — mondja Szabó Sándorné meós, a Békéscsabai Ba­romfifeldolgozó Vállalat, 1976-ban alakult nyugdíjas­klubjának vezetője —, pe­dig az első megbeszélésre so­kan eljöttek. 'Aztán, talán mert szokatlan volt a klub­forma, alábbhagyott a lelke­sedés. De valami mégis elkezdő­dött, s a folytatás amolyan tapogatózés lett: ki mit sze­retne legjobban, mire kíván­csi, mi érdekli? S a véle­mények összegzésével kiala­kult : a műsoros délutánok a legvonzóbbak, időnként egy- egy,. időseket érdeklő orvosi előadás, vagy útibeszámolók. És a kirándulások. — Nem akartuk a ma­gunk elgondolását ráerősza­kolni senkire, nem is lett volna értelme — folytatja a klubvezető —, így a havon­kénti összejövetelt sem. És nagyon jól bevált az aján­lott kéthavi találkozás, meg­felelő programmal, amelyre utat. Ugyanakkor továbbra is gondot jelent a Széchenyi utca korszerűsítése, amely elmaradt a KPM részéről. Elkészült viszont a gázprog­ram tanullmányterve, és már jóvá is hagyták az illetéke­sek. Minden, remény megvan arra, hogy javuljanak az egészségügyi ellátás feltéte­lei. A központi rendelő ja­vítására már nem érdemes költeni. Ezért a tanács meg­vásárolta az ÁFÉSZ-székhá- zat, és félmillió forint ráfor­dítással a költségvetési üzem átalakítja az épületet. A munkálatok előreláthatólag 1984. májusáig befejeződnek. Ez az intézmény ad majd helyet az összes szakrende­lésnek, valamint az anya- és csecsemővédelemnek. Az új egészségügyi kombináttal végre megvalósul a lakosság régi vágya. Van egy másik, sok em­bert érintő elképzelés is, de ennek teljesítésére jelenleg nincs lehetőség. A tanácshá­za előtt levő benzinkutat be­zárták, mivel a szakemberek korszerűtlennek tartották, így üzemanyagtöltő állomás nélkül maradt a 6400 lakosú település. Sokan az energia­takarékosságra hivatkozva azzal érvelnek, hogy „abla­kon kidobott pénznek” szá­mít, amikor Szeghalomra, vagy más településre járnak tankolni... a 110 beiratkozott tagból 80—90 nyugdíjas el is jön. Igazi esemény egy-egy rendezvény. Esztrádműsor, operett, magyarnóta-délután stb., neves művészek fel­léptével, amikor már belép­ni is élmény a vállalathoz. Itt és ott egy kedves szó, amott egy érdeklődő kér­dés, s az asztalon a vendég­váró sütemény és üdítő ital. Apró figyelmesség ez, de jólesik. Különösen szót vál­tani egymással. — Jelenleg 270 nyugdíja­sunk van — tájékoztat La- cza Jánosné szb-titkár —, s a szakszervezet rendszere­sen figyeli a helyzetüket. Különösen 1981 óta látunk tisztán, amikor egy átfogó felmérést végeztünk. Ekkor 10 kérdésre kaptak választ — nem postán, sze­mélyesen —: mennyi a nyugdíj összege, milyen az egészségi állapota. szüksé- ges-e a gondozás, van-e hoz­zátartozó, aki ezt ellátja, vagy egyedül él? stb. Ennek- alapján fektették föl a nyil­Fontos kérdés: milyen gya­korlati lépések jellemzik a lakásépítést? Itt elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy mintegy 600 fiatal dol­gozik a téeszben, és feleany- nyian az Univerzál Ipari Szövetkezetben. Döntő több­ségük ragaszkodik munka­helyéhez, s ezért Füzesgyar­maton szeretne letelepedni. Néhány évvel ezelőtt készült el egy 32 lakásos társasház, és nemrég fogtak hozzá egy 26 OTP-s lakást magába fog­laló tömb építéséhez a főté­ren. A tervek szerint a föld­szinten a postahivatal és a téeszüzlet kap majd helyisé­geket. A nagyközség vezetői ar­ra is gondoltak, hogy - 10 éven belül az általános is­kola tantestülete teljesen ki­cserélődik, s a fiatal peda­gógusoknak pedig segítségre lesz szükségük az otthonte­remtéshez. A tanács egymil- „ lió forint értékben az idén felépít egy ikerlakást, sőt újabbak létesítésére is sor kerül az elkövetkezendő idő­ben. Egyébként erre a cik­lusra vonatkozólag csaknem 160, saját erőből, illetve OTP-hitellel épülő lakás át­adása szerepel a tervekben. A tanács ezenkívül — pél­dául az elmúlt évben — 80 belvizes lakás felépítésére adott engedélyt a kérelme­zőknek. Kép, szöveg: Bukovinszky István vántartást, s ha valami vál­tozik, rávezetik. Ebben a munkában az oroszlánrészt Hegedűs Béláné, a jogse­gélyszolgálat vezetője vál­lalta. A kis nyugdíjasoknak a száma, akiknek az ellátmá­nya 2000 forint alatti, 80 fő körül mozog, s a legtöbb fi- gyelfnet ők kapják. De más­nak is lehet rossz a szociális helyzete, ha egyedül él. és gondozásra szorul. Ezért a segélyek elbírálásánál az el­ső szempont: ott segíteni, ahol arra a legnagyobb szük­ség van. 1981-ben több, mint százan kaptak szakszerve­zeti segélyt, volt aki kétszer, háromszor is. Tavaly is kö­zel ennyien, 5—800, vagy ezer forintot. Az utóbbi 3 évben 80 idős embert üdül- tettek. Mindez sokat jelent, mint az üzemi koszt, amit haza is lehet vinni. A vállalati jogsegélyszolgálat is rendel­kezésükre áll, akárcsak a kedvezményes húsbolt. És még lehetne so 'üni a többit; például azt, hogy látogatóba soha nem mennek üres kéz­zel senkihez. És a tovább- dolgozásra is lehetőség van. — Már annak, aki bírja, aki nemrég hagyta abba a munkát — szól elgondolkoz­va az szb-titkár —, mert a többiek nagyon megfáradt emberek, ök azok, akiknek zöme az állami baromfiipart létrehozta, s mint alapítók a legnagyobb nehézséget élték át: munkában, keresetben, életkörülményekben. Hisz akkor még a gyár elavult volt, a nehéz kézimunka do­minált. Ma pedig egy mo­dern üzem vagyunk, ahol rá sem ismernek a régi helyük­re. Üj áll a helyén, amelyre büszkék, valahányszor be­jönnek. Vass Márta Páran a régiek közül V Csabán is van szauna I Barneváli nyugdíjasok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom