Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-02 / 51. szám
1983. március 2., szerda Szomszédolás ^«.SZOLNOK MEGYEI viuo pnom»»u*i.eGvtsujnw' Néplap * MEGYB PAHTBUOTTSAG tS A HfOfH TANÁCS LAPJA Jogi tájékoztatóirodák fiataloknak. A KISZ X. kongresszusa állást foglalt abban, hogy a fiatalok eddigi csoportos érdekvédelmén kívül törődni kell az ifjúkommunisták egyéni problémáival, jogi tájékoztatásával is. Ez alapján — kisérleti jelleggel — három megyében, Borsodban, Szolnokban és Veszprémben alakultak meg tavaly szeptemberben az úgynevezett ifjúsági tájékoztatóirodák. Ezeket bárki, az egyes megyékben élő és dolgozó KISZ-tag felkeresheti. S hogy milyen kérdések foglalkoztatják a tizen- huszonéveseket? Felölelik az élet összes részterületét. Martfűi műsorvezető az NDK tv-ben. Kun Éva, a berlini közgazdasági főiskola negyedik évfolyamának külkereskedelmi közgazdász hallgatója. „Másodállásban”, hobbiból tévézik is, az NDK Televíziója 2. programjának bemondó műsorvezetője. Arra a kérdésre, felcserélné-e a közgazdászpályát a tévézéssel, ezt válaszolta: „Aligha! Viszont esetenként, beugróként szívesen megpróbálnám otthon is.” Főiskolai napok Szolnokon. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatán az elmúlt héten második alkalommal rendezték meg a kollégiumi és főiskolai napokat. A rendezvénysorozat előtt már tíz nappal megkezdődött a korteshadjárat, a diákok pártra szakadtak, a pártvezérek híveket toboroztak. A tét nem volt kicsi: a győztes párt vezére lesz a diákigazgató. „Hagyományt szeretnénk teremteni a főiskolán, mondja Csepeli Lajos, az egyik fő rendező. Néhány felszabadult vidám napot a vizsga- időszak után. Programjaink természetesen a főiskola arculatának megfelelőek, a szakmai nap például lehetőséget ad a diákoknak leendő hivatásuk gyakorlására is.” nJc Hdwim tcypouggi ^ fetorfác csongrád tt v n v a n » Hcarci H1 KLAr Citromfák a teraszon. Gyöngyi Mihály csanyteleki kertész otthonában, az üvegezett verandán a —8, —10 fokos hidegben is szépen díszlenek, virágoznak és termést hoznak a haragosan zöldellő citromfák. A két öt év körüli kis fa tavaly év vége óta szinte folyamatosan érleli trópusi gyümölcsét. Említésre méltó, hogy a kisfák a múlt év ősze óta több mint 300 gyümölcsöt teremtek. A vadalanyba oltott nemes hajtás „meghozta” a kertész várva várt gyümölcsét. A most nyíló virágokból pedig az év végén lesz az újabb termés. Elmosódó megyehatárok. Természetes, hogy az azonos, vagy majdnem hasonló adottságokkal rendelkező megyék együttműködjenek egymással a gazdasági élet valamennyi területén. Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága kezdeményezésére Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye MTESZ- szervezetei 1976-ban tanulmányt készítettek, melyben felhívták a figyelmet az együttműködés lehetőségeire. A tanulmány a népesség, a munkaerő, az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a kulturális és szociális ellátás, a kereskedelem és az idegenforgalom legidőszerűbb kérdéseit vizsgálta. Az azóta eltelt hat év eredményeiről tájékoztat az írás. Népi világítóeszközök. A régi tárgyak kedvelői nagy örömmel gyűjtik nagyanyáink petróleumlámpáit, mint egy letűnt kor világítóeszközeit. Ezek a gyári készítmények azonban csak a múlt század végén kezdtek feltűnni, s századunk elején terjedtek el szélesebb körben. Mivel világítottak a petróleumlámpák használata előtt? Mécsesek, gyertyatartók, gyertyamártó edények, lámpások vallanak erről a vásárhelyi Tornyai János Múzeum néprajzi gyűjteményében. Olcsó építőipari szerkezetek. A vállalat, amelyről szó van a cikkben, húsz éve alakult, öt tsz fogott össze, hogy építőipari társulást hozzon létre. Azóta eltelt 20, munkával, sikerekkel és kemény megpróbáltatásokkal teli év. Valamiről azonban híresek. Az olcsó építőipari szerkezet, melyet létrehoztak, ha kicsiben is, de forradalmasíthatja a könnyű- szerkezetes építési technológiát. Mint ismeretes, a mezőgazdaság és az ipar területén rendkívül nagy szükség van különféle rendeltetésű, könnyen fel- és átépíthető, karbantartást alig igénylő olcsó épületekre, s az SCSK ilyen. A szerkezetet bemutatták a BNV-n, és a kiállítást követően a vállalatnak több partnere, segítőtársa akadt, a szerkezet híre pedig nemcsak hazánkban, hanem országhatárainkon túl is elterjedt. Az eszperantó és világa. Annyi ember vagy, ahány nyelvet beszélsz — tartja a bölcs. Ha hiszünk ennek a bölcsességnek, akkor hazánkban nem túl sokan érezhetik magukat „több embernek”, mert nem hogy idegen nyelveket nem beszélnek, de sokan még anyanyelvűket sem használják helyesen. Annyi ember lehetsz, amennyi akarsz, ha eszperantóul beszélsz — mondhatnák a nemzetközi nyelv hívei, mert ők valóban tolmács nélkül értenek szót amerikaival, afrikaival és európaival egyaránt. Az eszperantót és világát mutatja be cikkében dr. Salga Attila. Wmagyarorszáb Magunk megméretése. Berta Lászlónak négy szak- képesítése van — mégis az ötödiken dolgozik. Munkáscsaládból származik, az iskola után ipari tanulónak ment, szűcs szakmunkás-bizonyítványt szerzett. Később könyvelői, statisztikusi és vállalati tervezői oklevelet kapott. Mit jelent a munkában, ha valaki tanult, művelt? „Azt, hogy jobban tud dolgozni. Rutinosabb, minden feladatot képes ellátni, jobb ötletei vannak ... Megtanít az iskola harcolni is. Küzdeni a jogainkért, ha kell, vitatkozni, érvelni. És nemcsak egyoldalúan. Ez nagyon fontos.” Koncertek, rockszínház, sárkányrepülés. A szegedi ifjúsági napok színvonalának javítása érdekében igényesebb közönséget kell toborozni. Ennek egyetlen módja a magas művészi színvonalú, változatos programok szervezése. Ezt a célt szeretnék megvalósítani a 17. alkalommal megrendezendő ifjúsági találkozón is. Az elmúlt héten a rendezők arról adtak tájékoztatást, milyen programokat szerveznek. Lesz lemezbemutatóval egybekötött műsorinformáció, koncert, karnevál, sárkányrepülő-bemutató, nép- művészeti vásár, nosztalgiacentrum, Rockszínház-bemu- tató, utcaszínház, lézershow és sok más izgalmas előadás. összeállította: B. Á. Hasznos volt a HNF-titkárok továbbképzése S. Hegedűs László, a HNF Országos Tanácsának titkára gazdaságpolitikai témáról tartott előadást Békés megye HNF- titkárainak Ezúttal már második alkalommal adott otthont a Hazafias Népfront Országos Tanácsának üdülési és oktatási központja annak a tanfolyamnak, amelyet február 16. és 19. között Békés megye népfronttitkárainak és egyéb tisztségviselőinek rendeztek Gárdonyban. A csaknem 90 résztvevőnek lehetősége nyílt székesfehérvári, illetve a Velencei-tói körüli kirándulásra. A kifogástalan ellátás, valamint a szép környezet is nagyban elősegítette az előadások, konzultációk után az újrakezdéshez szükséges pihenést és kikapcsolódást. Közéleti iskola az ifjúságnak I Az érkezést követő napon dr. Horváth Éva, a népfront megyei elnöke köszöntötte a megjelenteket. Majd Araczki János, a megyei tanács elnökhelyettese a gazdasági, társadalmi helyzet és a megye előtt álló feladatok ismertetése után az idei tanácsi fejlesztés lehetőségeiről tájékoztatta a hallgatóságot. A hozzászólók a felsőfokú oktatás bővítésének feltételeivel, a vállalati és szövetkezeti gazdálkodás nehézségeivel és a lakbérek megállapításával kapcsolatos témák iránt érdeklődtek leginkább. Az előadás és a kérdések megválaszolása után Szegfű I István, a HNF megyei titkárhelyettese a legfontosabb politikai feladatokat, s az 1983-ra vonatkozó teendőket ismertette a jelenlevőkkel. Egyebek között hangsúlyozta, hogy fokozni kell a népfrontmozgalom gazdaságpolitikai jellegét, különösen a lakókörzetekben. Ugyanakkor továbbra is szükség lesz a párttagok és pártonkívüli- ek szorosabb együttműködésére, valamint az önálló helyi településfejlesztő tevékenységre. Csizmás Attila, a HNF OrI szágos Tanácsának osztályvezető-helyettese — bár már előre is felhívta erre a figyelmet — főként azokról az aktuális társadalom- és rétegpolitikai kérdésekről beszélt, amelyek inkább negatív, semmint pozitív jelenségekre vonatkoztak. Köztudomású, minden társadalomnak olyan ifjúsága van, amilyet nevel magának. Ezért a népfrontnak is meg kell teremtenie a fiatalok számára a közélet iskoláját. Az előadó részletesen szólt a kettős neveléssel, a családalapítással, a gyessel és gyermekintézményekkel, valamint az alacsony nyugdíjakkal összefüggő gondokról; nem utolsósorban a lakások, bölcsődék, óvodák, napközik stb. zsúfoltságából eredő konfliktusokról; a szociális, egészségügyi és egyéb problémákról is. Befejezésül az OT képviselője kiemelte, hogy a jelenlegi helyzetben még nagyobb jelentősége van a megértő, őszinte szónak, valamint a realitásra épülő gyakorlatnak. , űz értelmes munka rangja „A népfrontmozgalom 1983. évi gazdaságpolitikai céljainak megvalósításáért” című előadását S. Hegedűs László, a HNF Országos Tanácsának titkára a nemzetközi gazdasági helyzet ismertetésével kezdte. Utalt arra, hogy hazánk sajnos, nem reagált kellő időben az 1973-as olaj- árrobbanásra, amelyet később egy még nagyobb követett. Az MSZMP KB ’78-as határozata azonban felgyorsította azokat a folyamatokat, amelyek megfelelnek az 1968- as reformokban kidolgozott céloknak. „Képletesen szólva — mint mondotta — üvegházat az egész ország fölé nem tudunk építeni.” Vagyis itt arról van szó: a nemzetközi helyzetből adódó negatív hatások bennünket is sújtanak. Ennek ellenére versenyképesnek kell maradni a válság kibontakozását követő időszakokban is. S. Hegedűs László ezután az eladósodás okaival, valamint a kereskedelmi, illetve a fizetési mérleg egyensúlyi helyzetével foglalkozott. Végül a szolgáltatások színvonalával, s egyéb szociálpolitikai témákkal kapcsolatban tájékoztatta a tanfolyam résztvevőit, majd kérdésekre válaszolt. Tervezési tudnivalók Hasznosak voltak azok az információk is, amelyek a mozgalmi feladatok tervezésére, szervezésére, illetve módszereire vonatkoztak. A „Közös dolgaink” címmel meghirdetett foglalkozáson Bocskai Mihályné, a békebarátsági munkabizottság megyei elnöke a fontosabb akciókról beszélt. Emlékeztetett arra, hogy az Országos Béketanács korábbi ülésén megtárgyalták a békemozgalom megújulásának lehetőségeit. Korszerű, hatékony formákra lesz szükség, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni a már jól bevált, hagyományos módszereket sem. A prágai világtalálkozó egyébként 1983. június 14—20. között lesz, és „Az életért, a nukleáris háború elhárításáért” jelszót tűzték zászlajukra a rendezők. Blahut Károlyné és Rácz Gábor, a HNF megyei bizottságának politikai munkatársai egyebek között az iskolai szövetkezetekről, illetve a népfrontmunka tervezésének fontosabb tudnivalóiról tájékoztatták a megjelenteket. A továbbképzés utolsó napján dr. Bognár Gyula, a Külpolitika főszerkesztője időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tartott előadást, amelyet konzultáció követett. Befejezésül dr. Horváth Éva megyei elnök értékelte a résztvevők munkáját. Megállapította: számos új és értékes előadás hangzott el, s az eszmecserék hasznosak voltak abból a szempontból is, hogy jó lehetőséget teremtettek egymás nézeteinek megismerésére, valamint a baráti kapcsolatok további erősítésére is. Kép, szöveg: Bukovinszky István Enyhül a fájdalom is, ha belép Ilona főnővér, kérem, nyugtassa meg a beteget — nyit be a szoba ajtaján egy fiatal nővérke. — Bocsánat, azonnal jöI vök — áll fel Priskin Istvánná, a békéscsabai kórház sebészeti osztályának főnővére, s kisiet a betegéhez. Amikor visszajön, kezdjük, vagy inkább folytatjuk a beszélgetést, amire nehéz szívvel állt rá: — Olyan szürke élet az enyém, mint bármelyikünké. Egyszerű család a miénk, Okányban éltünk a szüléinkkel, hatan testvérek. Ha tehetem, ma is visszajárok a falumba, nem lettem soha igazán „városi nő”. Teljesen más pályán indult az életem. Mielőbb dolgozni akartam, kellett a pénz. Orosházán, a mezőgazdasági technikumban három év alatt négy év anyagát táplálták belénk, aztán irány Mezőgyán, Zsadány, Körös- nagyharsány valamelyik mezőgazdasági csoportjának gépállomására. Munka nélkül maradtam 1956 után, az átszervezések miatt. Szaladtam fűhöz-fához, hogy pénzt kereshessek. Édesanyám hite éltetett: „Csak azt nem csinálod, amit nem akarsz. Ha akarod, csinálod, ha belehalsz is.” Kerestem a munkát, bármit vállaltam volna, de egy újság- hirdetés megváltoztatta a szándékaimat. A gyulai nővérképző felvételre szervezte a fiatalokat, jelentkeztem újra tanulni. Az oka, hogy a családomban is minden beteg kínján enyhíteni szerettem volna, segíteni a gyógyulásban, s a pálya ennek ígéretét jelentette nekem. A nehéz emlékek felkavarják, szeme elhomályosul. Mégis, múltat idéző beszélgetésünk közben is érzem, a folyosón zajló eseményeket észlelve arra figyel, nem kell-e segítenie valakinek. — A gyulait jó iskolának tartom és hiszem. Az évfolyamtársaim közül tízen jöttünk Békéscsabára 1960- ban, tele öntudattal és lelkesedéssel. „Ha nincs hely a sebészeten, akkor nem is maradok” — mondtam. Szerencsére volt, s a szigorú Margit főnővér keze alá kerültem, aki ellentmondást nem tűrt soha. Hogy miért a sebészeti osztályt választottam? Az orvostudomány más területeit nem becsülöm le, de számomra ez jelenti a legtöbbet. Magasra helyeztem a magam számára szabott mércét. Tanultam, dolgoztam, tanulok és dolgozom ma is ugyanolyan hittel, mint az első években. Még mindig feszít a belső düh, ha szomorú esettel találkozunk, miként lehet az, hogy a XX. században valakin nem tudunk segíteni? A műtét közbeni altatás nagy felelősséget, idegfeszítő Ügyeimet kíván. Először ezen a területen léptem Margit nővér nyomdokaiba. Elvégeztem az anasztezioló- gus asszisztensképzőt. Ezután intéztem az osztályos munkát és az altatást is. Szerintem az egészségügyben döntő, hogy ki, mennyire bátor, s a bátorságában mennyire óvatos, felméri-e egy-egy beavatkozás következményeit. Fiatalon lett osztályvezető főnővér, anaszteziológusi feladatokat végzett, s eközben az osztály gazdasági ügyeinek intézése is az ő dolga volt. 1972-ben választás elé került, és osztályvezető főnővér maradt. Teendőinek sokaságába fért még a társadalmi munkák sora, a szakszervezeti vezető propagandista felelőssége és a pártfeladatok köre. Szokásává vált, hogy reggelenként már 6 óra előtt megérkezik, hogy tudomást szerezzen az éjszaka történtekről. Munkaidejének beszabott határát nem ismeri el, dolgozik, amíg szükség van rá. — Reggel végigjárom a betegeket, ismerkedem az újakkal, beszélgetünk, Ha látom, hogy valaki nagyon szomorú, levert, vizit közben, vagy műtét előtt megfogom a lábujját, erre elmosolyodik, talán kicsit feloldódik. Másokon úgy segíthetek, ha dorgálom, hiszen ide az emberek nemcsak a betegségüket hozzák, hanem némelyek a nehéz természetüket is. Egy nap teendőit aligha tudnám elsorolni. A munkaszervezés, a nővéri feladatok elosztása, az egészségügyi szakközépiskolások gyakorlatának irányítása is feladatom. Nagyon szeretem a gyerekeket, bár vannak köztük betyárok. Szeretném megértetni velük, hogy legyenek gondolkodóan önállóak, igazi segítőtársai a gyógyító orvosnak, s a női lényükből fakadó gyengédségükkel is nyugtassák a betegeket. Évente talán 3-4 ezer ember is megfordul a 70 ágyas osztályon, itt mindig telt ház van. Akik Ilona főnővért ismerik, derűt sugárzó nyugalmát érzik, picit fellélegeznek, enyhül a fájdalmuk is, ha belép a kórterembe. — Jólesik a kollégáim, a betegek szeretete. A vágyam? Egészségesen élni, hogy bepótolhassam mindazt, amit elmulasztottam: az elmaradt utazásokat, az ol- vasatlan könyveket. Talán egyszer majd ezekre is sor kerül. Bede Zsóka Fotó: Veress Erzsi