Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-13 / 61. szám

1983. március 13., vasárnap

»murait]

BÉKÉS MEGYEI

NÉPÚJSÁG

Csárdaszálláson

K

ét nagyközség, Mezőberény és Gyomaendrőd között szerényen meghúzódó település Csárdaszállás. A 46- os út a kisközség szélét metszi, párhuzamosan fut a Békéscsaba—Budapest vasútvonallal. A falut az országúttól fák, bokrok rejtik. így aztán az átsuhanó autósok úgymond észre sem veszik a 630 lelket számláló kisközséget. Pedig van mit észrevenni. Az idegennek szembetűnő a rendezett település, valamennyi utcája portalanított. A belterületen szép házak sorakoznak, az otthonok 95 százaléka a felszabadulást követően épült, természetesen napjainkban is több lakóház készül.

Fiatal a település. Januárban ünnepelte 30. születésnapját: 1952. január 2-án Mezőberény és Köröstarcsa cgy-egy területéből vált önálló közigazgatású községgé, s 1975-től Mezőberénnyel közös tanácsú település. Szóval az egyik szomszédnak amolyan kistestvére.

Kényszerházasság ez? Nem! — tiltakoznak mind a herényiek. mind pedig a „csárdaiak”. Csupán az ésszerű lehetőségeket használták ki. nevezetesen azt, hogy együtt köny- nycbb. S ez való igaz. Mindezt az élet be is bizonyította. Természetesen az utóbbi megállapítások más területre is érvényesek.

Miből és hogyan élnek a csárdaszállásiak? Először az utóbbi kérdésre válaszolunk: nincs okuk a panaszra, a községet szorgalmas emberek lakják. A munkaidőt a háztájiban néhány órával megtoldják. A település egyetlen számottevő gazdasági egysége az immáron országos hírűvé vált Petőfi Tsz. A foglalkoztatottak 90 százaléka itt dolgozik, a többiek a környező községekben, vagy a megyeszékhelyre járnak nap. mint nap. S még egy érdekesség: a kisközségbe a környező településekről több mint háromszázan járnak naponta dolgozni.

Az utóbbi időben sokat fejlődött Csárdaszállás. A községpolitikai feladatok megvalósításához, a termelőszövetkezet és nem utolsósorban a lakosság jelentős segítséget nyújtott, s nyújt. Közös összefogással készült többek között az óvoda, a gyermekorvosi rendelő, korszerűsödött a tanácsi kirendeltség. és több száz méter út és járda épült. A VI. ötéves tervben OTP-s lakások épülnek. A települést bekötik a vezetékes gázellátásba.

A közelmúltban a község határában, a vasút és a műút közötti területen a nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területen hobbikerteket alakítottak ki, elsősorban a két település lakosságának részére.

Önállóan döntenek sorsukról

A közös tanács létrejötte, 1975 óta működik Csárdaszálláson a 10 tagú tanácstagi csoport. A tanácsülések előtt a napirendek anyagát mindig gondosan tanulmányozzák a csoport tagjai. Megvitatják az egyes kérdéseket, közös véleményt alakítanak ki, s ezt egy tanácstag ismerteti az ülésen.

Időközben a csárdaszállási példa alapján, Mezőberény- ben is megalakultak a tanácstagi csoportok, s azóta emelkedett a tanácsülések színvonala. Most, ez év februárjában a mezőberényi Nagyközségi Közös Tanács olyan határozatot hozott, amely a csárdaszállási tanácstagi csoportnak önálló döntési jogkört biztosít. Mindez napjainkban még egyedülálló a megyében. Létrehoztak egy elkülönített pénzalapot, amelynek fel- használásáról a csárdaszállási tanácstagi csoport dönt. Év végén a csoport beszámolási kötelezettséggel tartozik a pénzalap felhasználásáról a tanácsnak.

A községi kirendeltség vezetője, Kertész Imréné helyben intézi a lakosság ügyesbajos dolgait. A fiatalaszszony így vélekedik a csoport munkájáról:

— A kirendeltséget rövid megszakítással 1975 áprilisa óta vezetem. A tanácstagi csoport munkája véleményem szerint magas színvonalú, sokat segítenek hasznos útmutatásaikkal, ellenőrzésükkel a munkámban is. Szervezik a társadalmi munkaákciókat. Örömmel mondhatom, hogy amióta a kisközségek között megyei versenyt hirdetnek, egy év kivételével mindig mi szereztük meg az első helyet. Tavaly például több mint 1,8 millió forint értékű társadalmi munkát teljesítettek a szorgalmas csárdaszállásiak. Az egy lakosra jutó társadalmi munkaérték meghaladja a 2900 forintot. Jelentős az emelkedés 1981-hez képest, amikor 2500 forint volt az egy lakosra jutó társadalmi munkaérték — mondotta befejezésül a kirendeltségvezető.

A jól működő csárdaszállási tanácstagi csoport vezetője a helyi Petőfi Termelőszövetkezet. elnöke,

Schupkégel Sándor, aki a társadalmi tanácselnök-helyettesi teendőket is ellátja.

I

Csárdaszálláson valamennyi jelentkezőt fel tudnak venni az óvodába. Ottjártunkkor éppen Mczőberényből, kirándulásról érkeztek haza az apróságok

Gyermekeik érdeke a döntő

Sokan vitatkoznak mostanában az általános iskoláról Csárdaszálláson. összevont osztályokban tanul a 78 nebuló, s az alsó tagozatosok oktatásával nincs is gond. Annál inkább okot ad a töprengésre a felsősök további sorsa. A következő tanévben a 38 diákot csupán egy szakképzett felső tagozatos tanár tudná tanítani. Az egy szaktanár bármennyire lelkiismeretes is, nyilvánvalóan kevés ahhoz, hogy a gyerekeket megfelelően felkészítse a továbbtanulásra. Nyárra mindenféleképpen megoldást kell találnia az illetékeseknek: vagy alkalmaznak legalább három felső tagozatos tanárt, aki Csárdaszálláson tanít, vagy pedig a Mezőberényi 1. számú Általános Iskolába szállítják a felsősö-' két.

Petneházi Bálintnénak és Machó Pálnénak is vannak ilyen korú gyermekei, az iskolakérdés őket is érzékenyen érinti. Véleményük sok szülővel egyezik:

— Féltjük az iskolánkat, ez az igazság — mondja Pet- neháziné. — Mégis azt mondom, nem szabad a gyerekeinket hátrányos helyzetbe hozni. Tapasztaltam a közép- iskolás nagyfiamnál, menynyire igyekeznie kellett, hogy utolérje az osztott iskolában tanult diákok tudásszintjét. Pedig amikor ő járt felsőbe, még voltak szaktanáraink és jól. tanítottak. A 7. osztályos fiam tanulásával most nem vagyok elégedett, féltem a jövőjét. Sok szakképzetlen ember kezdte itt a pedagóguspályáját, felvették őket a főiskolára, diplomát szereztek, elmentek, mi meg tanár nélkül maradtunk.

Machóné is ott volt a falugyűlésen, amikor az emberek őszintén fogalmazták a véleményüket.

— Megértem, hogy sokan 'féltik ezt a kis közösséget, az összeszokott, jól szervezett iskolai rendezvényeket — mondja —, de nem szeretnénk, hogy pár év múlva a gyerekeink a szemünkre vessék: nem segítettük őket. Mi, szülők együtt, társadalmi munkában rendbe hozzuk a pedagóguslakást, hátha letelepszik valaki nálunk. Ez lenne a legjobb, de ha így nem sikerül, akkor inkább a herényi iskolára szavazok. A megye egyik legmodernebb oktatási intézményébe hozná, vinné a gyerekeinket a téesz autóbusza. Tudom, többen tartanak a menzától, a tanulószobától, a késői hazaérkezéstől, de a tanulók nem csellengenek majd az utcán ott sem. Hallottam olyan véleményeket, hogy elszakadnak igy a falutól a gyerekek. Ebben nem hiszek, ha szeretik a családjukat és megfelelő munkalehetőségeket teremtünk számukra, visszajönnek a tanulás után.

A mezőberényi és csárda- szállási vezetők a szülőkre, de nem a véletlenre bízzák a döntést. Meghívták az anyukákat, apukákat a herényi iskolába, lássák, hol tanulhatna a gyerekük. Közös erővel rendbe hozzák a helybeli pedagóguslakást is, meghirdették az állást, keresik a megfelelő embereket a csárdaszállási iskolába. Az aggódók és vitatkozók véleményét egy közös érv alakíthatja: s ez gyermekeik érdeke, jobban biztosított jövője.

Pillanatfelvétel az osztályban

Ötnapos orvosi ellátás, házi gyógyszertár

A csárdaszállási Petőfi Tsz jó gazdálkodásának, gyarapodásának függvénye a kis település fejlődése, jövője. Még az egészségügyi ellátás javításáért is megtették a magukét. Segítségükkel gyermek és felnőtt körzeti rendelőt, korszerű várótermet alakítottak ki a községben. A mintás csempével borított, tágas, világos, jól felszerelt egészségügyi bázist bármelyik város elirigyelhetné.

— összehasonlíthatatlanul sokat fejlődött nálunk az ellátás — mondják az itteniek, hiszen régen örültünk, ha hetenként egyszer - volt orvosunk. Most már a hét négy napján felnőtt, egy napon pedig gyermek körzeti rendelésünk van. Szakrendelésre Mezőberénybe és Békéscsabára járunk, de a legtöbb beteget meggyógyítják a körzetben. Hét végén vagy éjszaka Berényben az ügyelet, mi segélykérő telefonon érhetjük el az orvost. Hallottuk, hogy lesz ügyeletes autó is, azt azért már várjuk. Ugyanis nincs minden orvosnak autója, hogy gyorsan ideérjen a faluba, a távolabbi tanyákra, ha baj van.

Csárdaszálláson is sok az idős ember. Szeretnék, ha még az idén munkába állna a község főállású házi szociális gondozónője. Az ellátatlan, hozzátartozó nélküli, vagy beteg öregek a herényi szociális otthonban találnak családias gondozásra.

Nem valami magas a születések száma. Évente négyöt kisbaba jön világra a községben. A terhestanácsadás helyben van, a körzeti védőnő is gondoskodik a kismamákról és csecsemőikről. A gyermekorvos minden héten ellátogat az óvodásokhoz is. Az apróságok közül már kiszűrte, kinek kell a szemorvoshoz, az ortopédiára, vagy más szakrendelésre mennie, hogy a továbbiakban egészségesen fejlődjenek. A felnőtt orvos a tsz-tagok gyógyításáért üzemorvosként is tevékenykedik. A házi gyógyszertár helyben van, így a legszükségesebb medicinákhoz könnyen hozzájuthatnak a helybeliek.

Akik a faluban maradnak

A község szélén új házosztások sorakoznak. A műút egyik oldalán egy részük már elkészült, vagy még épül, a másik oldalon még a hatalmas búzatábla övezi a határt. Két emeletes ház is magasodik egymás mellett. Az egyik ikerház: a Kónya- fiúk közül Mihály és Antal építette. Mindketten kőművesek, s a Békés megyei ÁÉV-nél gépkocsivezetőként dolgoznak. Ók naponta ingáznak Békéscsabára. Az idősebb fivért, Mihályt találjuk otthon.

— Sok még a tennivaló, csak részben készült el a ház, épp annyira, hogy lakhatóvá tettük — invitál be, s büszkén mutatja körbe a lakást: — Ott a pince, amott a kazánház, itt az étkező — miközben átsétálunk a három szobába, majd a hatalmas teraszra, s onnan a közlekedőn le a garázsba.

— Eddig 700 ezer forintba került, de a mi munkánk és a család segítsége nincs benne — magyarázza, s az egyik szobában megismerkedünk a feleséggel és az egyhónapos Anitával.

— Mi köti Csárdaszálláshoz?

'— Minden. Pici gyerekként tanyáról kerültünk be, itt nőttem fef. Szeretem a falusi életet, s természetesen kicsit számítok a család, a szülők segítségére is. Jó kő- hajításnyira laknak a szüleim - int a szomszédba. Aztán közben megtudom, hogy a telek ára is viszonylag olcsó volt: teljesen közműve- sítve 15 ezer forintot fizettek a 380 négyszögölért.

— Szép nagy kert, lehet művelni, lehet jószágot tartani ... — vetem közbe.

— A melléképület már készül, fogunk jószágot tartani, de csak néhány malacot meg

Kónya Mihály: „...az év végére teljesen készen leszünk”

baromfit, kimondottan a saját részünkre. A kertet gyümölcsfákkal ültetem be, s a saját részünkre szükséges zöldségfélét szeretnénk megtermelni. A feleségem gyesen lesz, minden bizonnyal lesz ideje a kerttel is foglalkozni. Ö egyébként a BEKÖT köröstarcsai telepén dolgozott.

Még egyszer megcsodáljuk a házat, s azt az álmot, erőfeszítést, amit két, huszon- egynéhány éves testvér megvalósított.

— Lett volna módom beköltözni Csabára. Ott lakást vehettem volna ezért a pénzért, s megtarthattam volna a kocsit is. Ez utóbbit eladtam, mert kellett a pénz a fürdőszoba-berendezésre. Remélem az év végére teljesen készen leszünk — nyújtja búcsúzáskor olajos csuklóját.

16 eredmények a Petőfi Tsz-ben

A csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezet hat tsz- ből alakult és öt egyesülés eredményeként jött létre 1975-ben. Fennállása óta négy ízben nyerte el a Kiváló Termelőszövetkezet címet a mintegy 4500 hektár területen gazdálkodó nagyüzem. A község arculatának formálásában meghatározó szerepe van a közös gazdaságnak.

A rizstermesztéséről ismert termelőszövetkezetnek az országom rizstermesztési program megvalósításában jelentős feladatai vannak. Az elmúlt évben a növénytermesztési főágazat rekordot ért el. A nyereség több mint 40 százalékát a rizságazat adta. A KITÉ-n belül a Nucle Oryza fajtafenntartója a szövetkezet. Az elmúlt esztendőben hazánkban a rizs- vetésterület 82 százalékát ez a fajta foglalta el. Jó eredményeket értek el a gabona- termesztésben is. A gabonaprogram időarányos részét tavaly csaknem 15 százalékkal teljesítették túl a csárdaszállásiak.

Az állattenyésztési főágazatban szerényebbek a teljesítmények. A szarvasmarhaágazatban kétszer hajtották végre önerőből a tbc-mentesítést, s lassan elindultak a mélypontról. A közösben elmaradt hozamokat a háztájiból pótolták. 1982-ben mintegy 12 ezer darab hízó sertést értékesítettek a háztájiból és a kistermelőktől. A kistermelők részére tavaly több mint 30 millió forint értékű takarmányt adtak el. A háztájiból mintegy 50 millió forint értékű húst adtak a népgazdaságnak.

A csárdaszállási Petőfi Tsz több gazdasági társulás tagja: KITE, ISV, Sárréti Tej, BOSCOOP és az Agrokémiai Társulás. Az 1979 óta üzemelő 6 taggazdasággal rendelkező Agrokémiai Társulás gesztora a Petőfi Tsz. Tavaly az általuk értékesí, tett műtrágya meghaladta a 34 ezer tonnát. A tsz-nek 45 tagú építőrészlege is van, amely az elmúlt évben 32 millió forint értékű beruházást valósított meg. Az idén a beruházások csökkenése miatt jelentős részt vállalnak a kislakásépítésből is.

Végül egy érdekesség. Március 9-én, szerdán volt 24 éve annak, hogy Schupkégel Sándort a . tsz elnökévé választotta a szövetkezet tagsága. Az azóta eltelt több mint két évtized bebizonyította, hogy jól választottak a csárdaszállásiak.

Az agrokémiai telep

Az oldalt írták: Bede Zsóka, Szekeres András és Ve' rasztó Lajos. A fotókat Gál Edit készítette.