Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-01 / 50. szám
Az orosházi Új Elet Termelőszövetkezet kiscsákói üzemében 3 éve kezdték meg a termelést. Egy hódmezővásárhelyi és székesfehérvári szövetkezettel, illetve vállalattal együttműködve évente 120 ezer különböző méretű ételhordót gyártanak Fotó: Veress Erzsi Napirenden a baromfiipar Ülést tartott az ÉDOSZ elnöksége Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Stefan Andrei román külügyminiszter. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Barity Miklós, hazánk bukaresti és Victor Bolojan, a Románia Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. A megérkezést követően a Külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar-román külügyminiszteri tárgyalások. A megbeszéléseken részt vett Barity Miklós és Victor Bolojan. Este Púja Frigyes díszvacsorát adott vendége tiszte- ; leiére a Külügyminisztérium vendégházában. A baromfiipar vállalatainál az önállósulás nyomán megnövekedett a szakszervezet szerepe, a gazdálkodás színvonalának javításában is — állapította meg az ÉDOSZ elnöksége hétfői ülésén, amelyen a baromfiipar helyzete került napirendre. Tavaly a szakszervezet szakmai bizottságot hívott életre az önállósult baromfiipari vállalatok tevékenységének vizsgálatára, s a tapasztalatokat az ülésen vitatták meg. A bizottság nem csupán a dolgozók szociális helyzetét, s a munkakörülmények alakulásait vizsgálta, hanem a vállalatok gazdasági helyzetét is elemezte. Eszerint a baromfiipar sikerrel teljesítette éves tervét, ám még jobbak lehetnének az eredmények, ha a közös érdekeltség a baromfitermelő mezőgazdasági üzemek és a feldolgozók között szélesebb körben bontakozott volna ki. Ennek hiánya miatt a termelés és a piaci kínálat közötti összhang nemegyszer felbomlott, ami esetenként túltermeléshez vezetett. Hátrányos következményeit tavaly jobbára az ipari vállalatok viselték. E tapasztalatokon okulva a vállalatok az idei szerződéskötéseknél a termelés nagyobb arányú szabályozására törekedtek. Az elnökség a kérdés megoldására a MÉM-nek javasolja egy olyan szerződési rendszer kidolgozását, amely lehetővé teszi az eddiginél teljesebb közös érdekeltség megteremtését az ipari vállalatok és mezőgazdasági partnereik között. Gondot jelent a háttéripar fejletlensége is. A baromfi- feldolgozók gépeinek döntő többsége importból származik, az alkatrész-utánpótlás akadozik, emiatt gyakori a gépek kényszerállása, aminek végül a dolgozók is kárát látják, esetenként csökken a keresetük. A szakszervezet a baromfiipar egyes alapgépeinek gyártására javasolja a hazai élelmiszergépipar fejlesztését. Az idén a tavalyihoz hasonlóan mintegy félmilliárd forint értékű beruházást valósítanak meg az iparág vállalatai, elsősorban a rakodás, csomagolás gépesítésére törekednek. A nagyobb fokú gépesítés nyomán nemcsak a termelékenység nő, hanem megközelítően 2000 dolgozó munkája is könnyebbé válik. A szakszervezet nagy súlyt helyez a továbbiakban is a szociális helyzet javítására, annál is inkább, mert az iparág dolgozóinak megközelítően 80 százaléka nő. A korábbi évek fejlesztéseinél a vállalatok többségénél megépültek a korszerű bölcsődék, óvodák, s ezek mellé tavaly újabbakat alakítottak ki. Hazánkba érkezett a román külügyminiszter Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. MÁRCIUS 1., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVm. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Több mint 360 millió forint az idegenforgalom fejlesztésére Hétfőn a Novotel Szállóban ülést tartott az Országos Idegenforgalmi Tanács, s Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszternek, az ÓIT elnökének vezetésével megtárgyalta az idegenforgalmi alap idei felhasználására tett javaslatot, továbbá jelentést hallgatott meg a lakosság szervezett külföldi utazásainak alakulásáról. A tanács a tavalyi idegenforgalmi alap felhasználásának tapasztalatait értékelte, s megállapította, hogy az idegenforgalom fejlesztésére szolgáló pénzt — a helyi anyagi forrásokkal és a társadalmi munkákkal együtt összesen 300 millió forintot — hatékonyan hasznosították az állami és szövetkezeti szervek. Elsősorban a kiemelt tájegységek fejlesztésére fordítottak nagy figyelmet, erre a célra több mint 70 millió forint jutott. A tavalyi, igen jó idegen- forgalmi eredményeknek köszönhetően ebben az évben 365 millió forint az idegen- forgalmi fejlesztési alap összege, de emellett természetesen továbbra is nagy szerep jut a helyi erőfeszítéseknek, társadalmi munkáknak. Az alap felosztásánál az egyik legfontosabb szempont, hogy az közvetlenül vagy közvetve tegye lehetővé a konvertibilis devizabevételek növekedését, növelje a nagy forgalmú idegenforgalmi területek szolgáltatásainak és ellátásának színvonalát, s elősegítse egy-egy terület komplex fejlesztését. A legnagyobb összegű — 86 millió forintos — támogatás a négy kiemelt üdülőkörzet intéző bizottságainak és a 13 megyei, illetve fővárosi idegenforgalmi bizottságnak jut. A támogatás összege 16 millió forinttal több, mint 1982-ben volt, ezt a többletet teljes egészében a négy legfontosabb üdülőkörzet fejlesztésére fordítják. Csaknem 85 millió forintot költenek hazai és külföldi propagandára, mindenekelőtt abból a célból, hogy valós Magyaror- szág-képet teremtsenek a világban, továbbá azért, hogy elősegítsék meglevő idegenforgalmi létesítményeink megfelelő színvonalú értékesítését. A kulturális, a sport- és más rendezvények támogatására 20 millió forintot szánnak, s ennek jelentős hányadából a budapesti tavaszi fesztivál részesül. A turisták tartózkodási idejének növelése és költési készségének fokozása érdekében ebben az évben is kiemelt feladat az idegen- forgalmi szolgáltatások körének bővítése. E célokra 36 millió forintot fordítanak. A kereskedelmi jellegű létesítmények támogatására — állami kölcsön formájában — 80 millió forint jut. A támogatási pályázat útján szerezhetik meg a jelentkezők. Idegenforgalmunk várható alakulásáról a tanács leszögezte, hogy mind a nemzetközi, mind a belföldi turizmusban a kereslet kismértékű emelkedésével számolhatunk. Kevés a műszaki szakember összességében jónak mondható megyénk ipari szövetkezeteiben a szakember-ellátottság. Ezt állapította meg tegnap, február 28-án a KI- SZÖV elnökségi ülése. Dr. Sümeghy Csaba elnök azonban a részletek mögé nézett. Hangsúlyozta, hogy a megyében dolgozó 154 egyetemi és főiskolai képzettségű műszaki szakember megyei átlagban tulajdonképpen jó ellátottságra enged következtetni. A gond azonban az, hogy néhány ipari szövetkezetben egyáltalán nincs egyetemet végzett szakember. Így a fontosabb műszaki feladatokat technikusi képzettségű vezetőkkel oldják meg. Az elnökségi ülés résztvevői megvonták a mérleget a műszakiakkal szerényebben ellátott, vagy egyáltalán el nem látott szövetkezetek és a jól ellátott szövetkezetek munkája között. Azt a következtetést vonták le, hogy az utóbbi években azok a szövetkezetek fejlődtek erőteljesebben, maradtak új termékeikkel a piacon, melyek már a korábbi években felfedezték a jól képzett szövetkezeti szakemberek szükségességét. Ezért is fogalmazott úgy a testület: megbízza dr. Sümeghy Csabát, a KISZÖV elnökét, járjon el a párt megyei bizottságán és a megyei tanács vezetőinél, segítségüket kérve, hogy a Békés megyei KISZÖV és a műszaki főiskolák, egyetemek között káderképzésre a többi szövetkezeti ágazathoz hasonlóan jó kapcsolatot teremtsenek. Ugyanakkor ajánlást is elfogadott az elnökség arra vonatkozóan, hogy a műszakiakkal kevésbé ellátott szövetkezetekben vizsgálják meg a magas képzettségű szakemberek letelepedésének, munkába állításának lehetőségét. D. K. A Sárszentmihályi Állami Gazdaság tözegbányájában és lápimész-kitermelő helyein teljes kapacitással dolgoznak a kotrógépek. A mezőgazdasági nagyüzemek szívesen alkalmazzák ezeket az olcsó és hatásos talajjavító anyagokat. A képen: lápi mész bányászata (MTI-íotó: Kerekes Tamás felvétele — KS) Tájékoztató az üdülüszövetkezetekröl flz exportról tanácskoztak A szövetkezeti külkereskedelmi vállalatok, az ÁFÉSZ- ek és a MESZÖV-ök vezetői hétfőn a SZŐ VOSZ székházában a fogyasztási szövetkezetek exportáru-termelésének helyzetét és a fejlesztés lehetőségeit vitatták meg. Tavaly az export fokozására jelentős erőfeszítéseket tettek a fogyasztási szövetkezetek, s így sikerült teljesíteni az előirányzatokat. Sőt egyes cikkekből a Hungarofruct és a Hungarocoop növelte kivitelét; terven felül például 50 ezer tonna almát értékesítettek, s burgonyából is többet szállítottak külföldre. A MESZÖV-ök szervezésében 110 ÁFÉSZ ad export- termékeket. A legnagyobb mennyiségű exportárualapot — baromfit, nyulat, mézet, vegyes cikket — a mezőkovácsházi, az orosházi ÁFÉSZ állított elő. Az idén az export 6-7 százalékos növelése a cél. Ennek elérésére fokozni kell a szövetkezeti szervek együttműködését, a többi között gyors piaci információk szolgáltatásával. Törekedni kell — állapították meg a tanácskozás résztvevői — új cikkek bevezetésére, s a külföldi szövetkezeti partnerekkel a kapcsolatok bővítésére. Az üdülőszövetkezetek fejlesztési programjáról tartott sajtótájékoztatót hétfőn Pál János, a SZÖVOSZ főosztályvezetője a Cooptourist üdülőszövetkezeteket szervező irodájában. Amint elmondta, a szabad idő növekedése nyomán egyre nagyobb az érdeklődés az üdülőszövetkezetek iránt. A szervező munka 1978-ban indult, s már négy helyen: Bükfürdőn, Gyulán, Hévízen és Agárdon épülnek, illetve részben már el is készültek üdülők a tagok részjegyeiből. A részjegy fejében a tag évente meghatározott időre — egy-egy lakrészre üdülési jogot szerez, általában 8 napra. A program szerint további öt helyen szerveznek újabb üdülőszövetkezeteket: Budapesten, Hajdúszoboszlón, Szegeden, Egerben és Zala- karoson. Megépültük után összességében 15 ezer egység lesz a szövetkezeti tagság tulajdonában. A szövetkezeteket a Cooptourist és a SZÖVTERV szervezi. A tervek szerint az idén megalakul az Üdülőszövetkezetek Országos Társulása, amely a jelentkezések ütemében szervezi egy-egy helységben az üdülőszövetkezeteket, részben pedig a csereüdültetést szervezi. II képzőművészeti Magyarországon 1982-ben csaknem négyezer új könyv került a könyvesboltokba, s közülük mintegy 150 volt a képzőművészeti kiadvány. A különböző képzőművészeti munkák között meglehetősen alacsony a mai magyar képzőművészetet bemutató könyvek száma. Ugyanakkor könyvterjesztői tapasztalatok azt mutatják, hogy magas áruk miatt egyre szélesebb könyvkiadásról olvasói rétegek számára válnak elérhetetlenné a sok képet tartalmazó kötetek. A nyilvánvaló ellentmondás megvitatására — a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének kezdeményezésére — hétfőn a Vörösmarty téri Művészetek Házában kerekasztal-beszélgetésre ültek össze a könyvkiadó vállalatok, a könyvterjesztők és a szövetség képviselői.
