Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-05 / 30. szám
1983. február 5., szombat o IFHJOl-fíTd 1913. február 4-én született Szeghalmon a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom kiemelkedő személyisége. Sebes György. Születésének 70. évfordulója emlékére tegnap koszorúkat helyeztek mellszobra talapzatára, mely a nevét viselő Szeghalmi Általános Iskola előtt áll. Dr. Forró József, a megyei KISZ-bizottság titkára, Fekete János, Szeghalom járási úttörővezetője (képünkön) néma tiszteletadással adózott a Spanyolországban 1938. április 4- én hősi halált halt kommunista emlékének Fotó: Fazekas László Bemutatkozás: Budapesten Immár második alkalommal nyújt bemutatkozási lehetőséget a békéscsabai alkalmazott grafikai művésztelep alkotóinak a Művészet című folyóirat szerkesztősége. ' A tavalyi művésztelepen alkotó 10 grafikus a budapesti Jókai Klub kisgalériá- jában állítja ki a művésztelepen született munkáit. A XII. kerület, Hollósi út 5. szám alatti kiállítóhelyiségben február 16-án, délután 3 órakor Rideg Gábor, a Művészet című folyóirat fő- szerkesztője nyitja meg a tárlatot, amely a keddi nap kivételével mindennap megtekinthető. (bse) Ülést tartott az OSZT elnöksége 11 Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tanácskozása Pénteken Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982. november 11-i ülésén áttekintette a magyar választási rendszer tapasztalatait, s megállapította, hogy a társadalomban végbement fejlődés indokolttá teszi a választási rendszer továbbfejlesztését. A Központi Bizottság felkérte a Hazafias Népfront Országos Tanácsát az elgondolások véleményezésére és javaslatainak megtételére. Az országos elnökség tagjait Pozsgay Imre, a népfront főtitkára tájékoztatta az MSZMP KB azzal kapcsolatos előzetes elképzeléseiről. A vitát követően az elnökség döntött az országos tanács ülésének összehívásáról és a téma napirendre tűzéséről. Miként az elnökségi ülésen is megállapították, a bevált alapelveket megtartva tovább kell erősíteni választási rendszerünk demokratikus vonásait, növelni kell a választópolgárok és a Hazafias Népfront szerepét, pontosabbá és egyszerűbbé kell tenni a választások előkészítésének és lebonyolításának szervezeti és eljárási rendjét. Az országos elnökség ülésén felszólalt: Apró Antal, Azsbót Jánosné, Ádám Antal, Bartha Tibor, Bencsik István, Bognár József, Gosz- tonyi János, Horváth Éva, István Lajos, Kerkápoly Endre, László Andor, Mezey Barna. Papp Lajos, Pethő Tibor, Rónai Rudolf, Sebestyén Nándorné, Straub F. Brúnó és V. Nagy Imre. Az Országos Szövetkezeti Tanács Elnöksége pénteken Szlameniczky István vezetésével ülést tartott. Megtárgyalta azokat az intézkedéseket, amelyeket az országos tanácsok az MSZMP KB és a kormány lakáspolitikai irányelvei érvényesítése érdekében elhatároztak. Megállapította, hogy a különböző szövetkezetek sokoldalú segítséget tudnak nyújtani a lakásépítés szervezésében, az anyagellátásban, a kivitelezésben, továbbá az épület- fenntartásban. Az egyes országos tanácsok a szükséges tennivalók terveit kidolgozták, valóra váltásukat megkezdték. Az elnökség felhívta a figyelmet a feladatok ellátásához szükséges anyagi és szervezeti feltételek mielőbbi biztosítására. Az elnökség egyeztette a szövetkezeti mozgalom ez évi külkapcsolatainak célkitűzéseit. Különösen fontosnak tartja a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztését, s elhatározta, hogy a szövetkezetek exporttevékenységének helyzetét, a választékcsere növelésének lehetőségeit részletesen megvizsgálja és az országos tanács elé terjeszti. Az elnökség megállapította: az országgyűlés decemberi ülésén elhangzott felhívásnak megfelelően az egyes országos tanácsok ismételten felülvizsgálták a már jóváhagyott költségvetésüket és abból — további szigorú takarékossági intézkedések alapján — 5-8 százalékot az állami költségvetés javára befizetnek. Ennek érvényesítésére a területi szövetségek figyelmét is felhívta. Cigányfiatalok oktatásának helyzete Változások a polgári védelmi kiképzés rendszerében A cigányfiatalok oktatásának gondjairól tanácskoztak pénteken a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. Az eszmecserén — melyet az országos elnökség mellett működő cigányfórum szervezett — a közoktatási rendszerünk egészét mérlegre téve vizsgálták: milyen lehetőségei vannak az eltérő életmódból, a nyelvi nehézségekből adódóan hátrányos helyzetű cigányfiatalok oktatási feltételeinek javítására. Ez természetesen csak a közoktatás fejlesztésének egészén belül oldható meg — hangoztatták a résztvevők —. hiszen minél magasabb színvonalú az iskola szellemi és pedagógiai-pszichológiai munkája, annál kedvezőbbek a feltételek a hátrányok enyhítésére. A cigányság társadalmi beilleszkedési folyamatában, helyzetének javulásában minőségi változást elsősorban az hozhat, ha mind többen kapcsolódnak be az alap- és középfokú oktatásba. Pénteken Egerben megnyitották az 1983. évi mezőgazdasági könyvhónapot. Az MSZMP Heves megyei Oktatási Igazgatóságának nagytermében rendezett ünnepség résztvevőit Vaskó Mihály, a Heves megyei pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott beszédet. Méltatta a mezőgazdaság szocialista fejlődésének eredményeit, annak társadalmi, kulturális összefüggéseit, és szólt arról, hogy mindezekben az eredmények A vitafórumon egyebek között az óvodai nevelés fontosságára hívták fel a figyelmet. Hiszen azok a cigánygyermekek, akiket nem íratnak be az óvodába, nehezebben állják meg helyüket tanköteles korban. Az óvodások 3,6 százaléka cigánygyermek, ám az általános iskola első osztályába már ennél jóval magasabb arányban iratkoznak be: a tanulók 5,9 százaléka cigány származású. A tanácskozásra meghívott pedagógusok, cigány származású értelmiségiek közül a vitában többen elmondták, hogy ma még sokszor indokolatlanul, a szükségesnél is több cigánygyermeket küldenek gyógypedagógiai iskolába. Ezeket a döntéseket néhány esetben nem elég körültekintően, az iskolaérettség megállapítására kevéssé alkalmas tesztek alapján hozzák. Néhányan felvetették azt is, hogy a cigány- gyermekek óvodai nevelésében differenciált nyelvi, oktatási programok kimunkálására van szükség. ben nagyon fontos szerepet töltenek be a könyvek. Ezt követően Köpeczi Béla, valamint Papócsi László mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes kitüntetéseket adott át a mezőgazdasági szakkönyveket készítő kiváló nyomdászoknak és a terjesztésükben élenjáróknak. A megnyitó alkalmából az oktatási igazgatóság aulájában kiállítást rendeztek a mezőgazdasági könyvújdonságokból. A polgári védelem országos parancsnoksága ez évben új rendszert vezetett be a polgári védelmi felkészítésben. Az új utasítás alapján a kiképzési esztendő két részből áll, januártól július végéig, szeptembertől jövő év júniusáig. A megszokott kiképzési időtől való eltérés oka, hogy igazítani kellett a polgári védelmi kiképzés időpontjait az általános, a középiskolai és az egyetemi' tantervekhez, a mezőgazdasági és az ipari üzemek munkarendjéhez, illetve figyelembe kellett venni a nyári szabadságolások időpontját. Tulajdonképpen a polgári védelmi kiképzéseket illesztik a lakosság egyéb irányú elfoglaltságaihoz. Alapvető célja a kiképzési idő első részének, hogy a nyári szabadságolásokig a tanulóifjúság és az üzemi dolgozók első féléves kiképzése mindenütt befejeződjék. Megyénkben, ahol különösen a mezőgazdasági termelés a meghatározó, az új kiképzési rendszernek nagy előnye, hogy a kampány- munkák idején felmentsék az állományt a polgári védelmi kiképzés alól. Alapvetően csökken az elméleti kiképzések száma, többségében gyakorlati képzés lesz, figyelembe véve a kiképzési utasítást és az előző felkészítési időszakokban megszerzett polgári védelmi ismereteket. Az időpontok változása a módszertani eltérés ellenére sem vonja maga után a kiképzés tematikájának, illetőleg technikai biztosítási rendszerének változását. Az 1981—1985 közötti felkészítés során a feladatok és a célok továbbra is azonosak maradnak. Az új kezdési időpont lényege az, hogy az 1983. évi polgári védelmi felkészítést ez év nyarán be kell fejezni, és 1983 őszétől át kell térni az 1984 nyaráig tartó kiképzési évre. Az első félév fő kiképzési feladata minden szinten a parancsnoki állomány felkészítése. majd az új kiképzési év beindulása után — ez év szeptemberétől — a községek, üzemek polgári védelmi beosztott állománya gyakorlati kiképzésének végrehajtása. A gyakorlati foglalkozások megkezdéséig az elméleti kiképzést be kell fejezni. Az új rendszerre való áttérés körültekintő tervezést és szervezést igényel. Bízva a parancsnoki és beosztott állomány felkészültségében, az új kiképzési rendszerre való átállás megyénkben különösebb gondot nem jelent. Az elmúlt évben végrehajtott gyakorlat azt bizonyítja, hogy a megye lakossága kész és képes eleget tenni a polgári védelmi feladatoknak. Lipták István Megnyitották a mezőgazdasági könyvhónapot Beszélgetések, viták, tapasztalatok n emeit feladatok hárultak az alapszervezetekre 1982-ben, a párt XII. kongresszusa határozatának szellemében. Ez megmutatkozott a decemberi beszámoló taggyűléseken, amelyeknek nyílt, őszinte beszámolói és vitái igen sok általánosítható tapasztalattal szolgálnak. Most e hetekben már a legtöbb helyen megkezdődött ezek hasznosítása az idei munkában. A taggyűléseket megelőzően 'egyébként az alapszervezeti vezetőségek egyénileg vagy kis csoportokban beszélgettek a párttagokkal. Elemezték ezek során az alapszervezetek munkamódszerét, munkarendjét, egyeztették a párttagság adatait és értékelték az alapszervezetek éves munkáját. Mindez az alapszervezetek jelentékeny többségében nem vált céltalan elméletieskedéssé, sőt igen kedvező tapasztalatokat hozott. A párttagság összességében elismerően szólt a politikánkról, a termelő munkáról, a feladatok megoldásáról. A számos tanulságból különösen az szűrhető le, hogy a jövőben még több figyelmet kell fordítani a párttagság tájékoztatására, különösen a helyi kérdésekben. A határozatokat részletesen és érdemben meg kell ismertetni, mert csak így tudnak részt venni a döntésben, azonosulni a feladatokkal, a felsőbb pártszervek határozataival. Ehhez tartozik az is, hogy mindenütt értelmes, tartalmas vitákban tisztázzák a feladatokat, alakítsák ki az egységes álláspontot, a megoldás legcélravezetőbb módjait. Számos helyen igénylik, hogy a vezetőségek minden esetben adjanak számot a két taggyűlés közötti munkáról, és kapjanak nagyobb figyelmet a pártcsoportok. A pártfegyelem betartásában nagyobb szigorúságot, a munka tervezésében, a helyi politikai igényekhez jobban igazodó tevékenység megszervezésében viszont nagyobb rugalmasságot várnak. A jelentések jól összegezték a határozatok hozatalával és következetesebb végrehajtásával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat. Igen figyelemre méltó erény volt szinte mindenütt annak hangsúlyozása, hogy a napi politikai munka ma nehezebb gazdasági és külpolitikai helyzetben folyik, ez gyorsabb és konkrétabb reagálást igényel a pártvezető- séjektől, alapszervezetektől. Ez indokolja, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a taggyűlések aktivitásának, politikai szerepének erősítésére, a munkát károsan befolyásoló tényezők rendszeres, kritikus és önkritikus feltárására, visz- szaszorítására. Az előterjesztésekben érzékelhető volt a pártegység, a pártfegyelem további javítására irányuló törekvés, amelynek szellemében a jövőben következetesebben kívánják számon- kérni a pártmegbizatások teljesítését, nagyobb figyelmet fordítanak a passzív, az alapszervezeti munkát elhanyagoló párttagokra. Érezhető volt az a tendencia az egész országra kiterjedő helyi számvetéseken, hogy — különösen a termelés területén — továbbra is alapkérdésnek tekintik a gazdaság pártirányításának eredményes megvalósítását, a munkamódszerek ennek megfelelő igazítását, alakítását. Felvetődött, hogy a gazdasági szabályozók gyors változásaihoz az alapszervezetek irányító munkájukban esetenként nehezen tudnak igazodni, de differenciálnak a feladatok között, és a gazdaság irányításában a poli- ' tikai jelleget erősítik. Nagy tanulságokkal szolgáltak a taggyűlések vitái, amelyekben több helyen hangot kapott egyebek között az a követelmény, hogy javítsák a munkamegosztást a párt-, az állami, a gazdasági és a tömegszervezetek között, különös figyelemmel a párhuzamosságok megszüntetésére. A tömegszervezetekben dolgozó kommunisták következetesebben képviseljék a pártszervezetek véleményét, vegyenek részt a döntések kialakításában, és munkájukról tájékoztassák a tagságot. A termelő területeken működő alapszervezetek egy részében kifogásolták, hogy a gazdaságpolitikai napirendek tárgyalásánál nem elég politikus egyes gazdasági vezetők előterjesztése, hozzászólása. Nyelvezetünk elvont, nehezen érthető, szegényes a politikai következtetés, a feladatokra mozgósítás. A vezetőkkel kapcsolatban azt is szóvá tették, hogy egy részük fél az utódok kinevezésétől, ezért ott a fiatalok türelmetlenek, elmennek a területről. Hasonló hiba, ha a megérett kádercserék esetén is a döntések elhúzódnak, s így rontják a hangulatot. Az alapszervezetek vezetőségétől pedig azt kívánják, hogy — a jelenlegi gyorsan változó körülmények miatt — rendszeresebben térjenek ki a munkamódszer, munkarend helyzetének értékelésére, a továbbfejlesztés feladatainak a meghatározására. Számos más értékes észrevétellel együtt a tapasztalatok azt mutatták, hogy az alapszervezetekben levő helyzetet a viták jól tükrözték, feltárták a hibákat, szóltak a továbbfejlesztés szükségességéről. Mindez arra hívja fel az irányító pártszervek figyelmét, hogy az alapszervezetek teljesítőképességét tovább kell erősíteni, fejleszteni. Több, hatékonyabb és differenciáltabb segítséget kell adni a munkában, elsősorban az előkészítésben és a vezetőségek felkészítésének időszakában. Az alapszervezeti vezetőségeket segíteni és ösztönözni kell az igényesebb munkára, a követelményeknek megfelelő politikai tevékenységre, a helyi tennivalók időbeni felismerésére, önálló megoldásra. Megállapítható, hogy a községekben nőtt a pártszervezetek tekintélye, de a követelmények is fokozódtak. Ezért döntő tényező a káder- feltételek megteremtése, a tervszerűbb foglalkozás a képzéssel és az utánpótlással. Ugyancsak a községi pártalapszervezetek tevékenységének a segítése érdekében jobban a munka középpontjába kell állítani az üzemekben, tsz-ekben dolgozó idősebb párttagok nyugdíjas korra felkészítését, átjelentkezésük előkészítését. ■BBBz elmúlt időszakban l|l lezajlott alapszerveHgSH zeti személyes beszélgetések, párttaggyűlési viták és tapasztalataik sok haszonnal járhatnak az idén nemcsak a pártéletben, hanem gazdasági, társadalmi életünk minden területén. Ennek egyebek között feltétele az is, hogy még jobban vegyék figyelembe és a közeljövőben tűzzék napirendre a munkamódszert, munkarendet tárgyaló taggyűlések tapasztalatait, hasznosítsák munkájukban az irányítással kapcsolatban felvetődő kritikai észrevételeket, javaslatokat. Legfőképpen pedig továbbra is mindig előtérben legyen a pártalap- szervezeteknek az egész pártéletre meghatározó tevékenysége. Arató András
