Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-18 / 41. szám
NÉPÚJSÁG 1983. február 18., péntek Egy farsangi batyusbál ürügyén n klubszínházban adták Yaleri Petrov: Szerelmem, színház! A farsang idejét éljük. Fiataljaink mellett az idősebb korosztályokhoz tartozók közül is szép számmal hódolnak még ennek a szép és kedves hagyománynak. Az utóbbiak — a középkorúak, sőt a náluk is idősebbek — azonban legtöbb esetben csak külső szemlélői lehetnek e hagyománynak. Hogy miért van ez így?' Félreértés ne essék, még véletlenül sem szeretnék általánosítani, így máris hangsúlyozom: tisztelet a kivételnek. Művelődési házaink, központjaink egy része azonban megfeledkezik az idősebbekről. Azokról, akik már koruknál fogva nem mehetnek el a náluk jóval fiatalabbakból — éppenséggel tinédzserekből — összeverbuválódott farsangi bálba. Miért is tagadnánk, nem illenének bele az összképbe. Pedig egy évben egyszer, így farsang idején a negyven — uram bocsá’ — az ötven év körüliek közül is sokan elmennének mondjuk, egy farsangi batyusbálba. Vagyis egy olyan meghitt társaságba, ahol nem kellene attól tartani, hogy a parketten régebbi stílusban lejtett táncukon a fiatalabbak derülnének. Vagy éppen modern táncdalok helyett szívesen hallgatnának magyarnótát, néhány operettet. Esetleg — maguk között lévén —, kis csoportokba verődve, dalol- gatva köszöntenék a farsangot. Hogy mindezt miért tettem szóvá? Azért, mert nemrég Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban egy olyan farsangi batyusbálnak lehettem részese, amelyre nemcsak én, hanem valamennyi résztvevő sokáig szívesen gondol vissza. Hogy milyen korosztályúak jöttek itt össze? Mindenekelőtt a harminc éven felüliek, sőt szép számmal azok, akik a negyedik X-et is jócskán meghaladták. És csaknem „telt ház” volt a művelődési központ emeleti előterében, ahol Dobra Károly és Szabó Tibor népi, illetve tánczenekara Simon Kati és Slipper István énekesekkel, egész estét betöltő, sokáig emlékezetes műsorral szórakoztatták a jelenlevőket. Hogyan is mondta Varga András, a művelődési központ igazgatója? — Mi nem tartjuk ezt különösebben nagy tettnek. Azt hiszem, része ez annak a felfogásnak, amit mi „nyitott ház” akciónak nevezünk, és így is kezelünk. Hogy ez a farsangi batyusbál miként jött létre? Egy napon Csep- regi Miklósné, a Gyulai Lakás- és Üdülőszövetkezet nőbizottságának elnöke azzal keresett fel: szeretné a lakótelepi emeletes épületekből egy kellemes estére „kihozni” az embereket. Hát, valahogy így kezdődött. És az annyira lelkes nőbizottsági elnök kérése a művelődési központ igazgatójánál máris megértésre talált. Csakhamar kikerült a művelődési központ elé a rajzzal is illusztrált, nagy megállító tábla, amely farsangi batyusbálra hívogatott. Mert — tévedés ne essék — nemcsak a Gyulai Lakás- és Üdülőszövetkezet tagjai számára rendezték ezt az estet. E kellemes estéért mindenekelőtt a Gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ vezetői érdemelnek elismerést, akik jó példáját adták annak, hogy az idősebbekre is oda lehet figyelni — évenként legalább egyszer. Balkus Imre A gyulai vár krónikája címmel kiállítás nyílt Ruzicskay György festőművész alkotásaiból Gyulán a Dürer teremben. A világhírű művész képekben örökítette meg a gyulai vitézek és a gyulai vár — amely egyébként Békés megye és egyben az ország egyetlen épen maradt téglavára — történelmi pillanatait. Az érdeklődők április 5-ig, hétfő kivételével naponta 9-től 17 óráig tekinthetik meg a kiállítást Fotó: Fazekas László Ügy érzi az ember, hogy soha annyi bemutató még nem volt a Jókai Színházban, mint az idei évadban. Ma egy hete, hogy tapsolhattunk a klubszínházban Valeri Petrov: Szerelmem, színház! című vígjátékának, ma este pedig már a Nosztalgiaestek premierjére kerül sor. Premier premiert követ, s a késlekedő újságírót könnyen lekörözhetik az események. De nem csak a műsorra tűzött darabok bemutatói kergetik így egymást. Esténként is zsúfolt a program: előadás a klubszínházban, előadás a nagyszínpadon is. Közönség itt, közönség ott, az egyik taps szinte átszüremlik a másikba. Dicséretes volt véleményem szerint a Jókai Színház vállalkozása egy bolgár darab bemutatására. Régen megszületett terv került így megvalósításra, s ezzel egy újabb tégla — képletesen szólva — a magyar és a bolgár népet összekötő hídba. De igaz az is, hogy ezt a hidat lehetne nagyobb lendülettel is építgetni: jobban megismerni egymást. Az irodalom, a művészetek nélkül pedig ez nem megy. Ezért dicséretes színházunk vállalkozása — amihez azonban az ünneprontás szándéka nélkül el kell mondani, hogy ez egyedüli ebben az évadban hazánkban, de azt is, hogy óvatos vállalkozásról van szó. Ugyanis a gondolat megszületése idején még nagyszínpadi bolgár darabról esett szó, s csak később változott ez át — ki tudja milyen meggondolásból — két- ■személyes klubszínházi darabra. A kiadott színházi ismertető puritán egyszerűséggel így ír a darab szerzőjéről: „Valeri Petrov (Szófia, 1920. ápr. 22.) bolgár költő, drámaíró. Apja ügyvéd volt. Középiskolai tanulmányait a szófiai olasz iskolában végezte, majd az egyetem orvosi fakultásán tanult. A felszabadulás után a római bolgár követségen volt sajtóattasé. 1936-tól publikálja verseit. Intellektuális alkat. Formái tiszták, egyszerűek. Újabban a dráma felé fordul.” A darab fordítója és a költő jó ismerője, Juhász Péter tollából ered ez a néhány sor. Sokáig fontolgatta a darab magyarra ültetését. Sok volt a szövegben az olyan utalás, amelyet csak a bolgár környezetet jól ismerő közönség érthet meg. Ezeket ki is hagyta. Minden bizonnyal vesztett a darab ezzel, ám érthetőbbé vált. Gyurkovics Tibor formázta színpadra, s Udvaros Béla rendezte a darabot. Érdeme a rendezésnek az én szememben, hogy nem érződik a rendező jelenléte, keze nyoma. Nem akart rendezőként előtérbe kerülni. A természetesen ható szituációkat természetesnek hagyta. Jól segítette a rendező a színészeket, hogv a nagyon köny- nyen ezerfelé töredezhető darab egységes maradjon. A szerző egy kerettörténetbe epizódesemények, emlékek láncolatát zsúfolta. Egy kétszemélyes darabnál is fennáll a széthullás veszélye. S hogy ez nem következett be, a rendezői munkán kívül elsősorban és döntően a két színésznőt alakító színésznő nagyszerű, magával sodró játékának eredménye. Dénes Piroska Jászai-díjas és Felkai Eszter alakítását kell ezért dicsérni. Érdemük az is, hogy nem éreztük mi civilek sem tőlünk távol esőnek a „színház kulisszái mögött” zajló eseményeket. Hiszen tényleg mindenkinek megvan a maga kis színpada, s azon mindannyian színészek vagyunk. S önmaguk karikírozásával önmagunk szembenézését segítették. Vígjáték — írja a darabról a műsorfüzet. S valóban az, nemcsak a közönség kacaja miatt, hanem a nevetségessé szelídülő kiszolgáltatottság miatt. S ha nevetünk, önmagunkon is nevetünk, és sajnáljuk is önmagunkat. És ez nevetséges. Hideg és meleg zuhany, az egymás ellentétébe átcsapódó sztorik, kacaj és szájszélt legörbítő szituációk váltják egymást gyors egymásutánban. Színész legyen a talpán, aki hihetően képes e gyors szituációkat hitelesíteni. Dénes Piroska és Felkai Eszter — mindketten sok éve a Jókai Színháznál játszanak, s csak most első ízben szerepeltek egy darabban — színészek voltak a talpukon. A budapesti Bolgár Kulturális Központ igazgatója, Iván Pejkovszki, a nagykövetség kultúrattaséja, Liló Tosev is részt vettek a bemutatón, s azt követően fogadást adtak a színészek, a rendező s a színház vezetői részére. Kifejezték elismerésüket a színészi alakításokért, a rendezésért, s egyáltalán a darab műsorra tűzéséért. Kifejezték reményüket, hogy hasonló bemutatóra a Jókai Színházban is sor kerül majd. Enyedi G. Sándor Idegen nyelvet is tanulnak a tervezők A Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat dolgozóinak havonta egy-egy szakmai jellegű és játékfilmet mutatnak be. A szakmai filmek témája építészet, gépészet, villamosság és közlekedés. A rendezvényeken általában 35 —40-en vesznek részt. Az általános műveltség fejlesztésére havonta egy-egy előadást szerveznek, melyre a megyében élő szakembereket, kiváló személyiségeket kérik ftel. Az idén Ruzicskay György, neves festőművész látogat majd el a tervezőkhöz. Előadás lesz egyebek közt még a családról, a gyermeknevelésről, a komoly zenéről, a kertészkedésről. Lehetőség van nyelvtanulásra. Két éve angolul 16-an, németül pedig 14-en tanulnak kezdő és haladó fokon. A vállalat német és angol nyelvű szakfolyóiratokat járat, és az érdeklődők részére könyvek is rendelkezésre állnak. Tervezi a vállalat, hogy a jövőben a legjobb szakembereket külföldi tanulmányútra küldi, hogy tapasztalatokat szerezzenek és megismerjék a korszerűbb módszereket, eljárásokat. Farsangra készülnek a békéscsabai József Attila Általános Iskola 3. d osztályosai a rajzórán Fotó: Gál Edit Alapképzések a művelődési központban A Békés megyei Művelődési Központ ez év márciusától öt szakágban indít C kategóriás működési engedélyt nyújtó alapképzést. A színjátszó rendező és irodalmi színpad vezetői alapképzésre középiskolai végzettségűek jelentkezhetnek, a helyi művelődési házakban és a Békés megyei Művelődési Központban. A tanfolyam hallgatói a másfél év alatt többek között drámatörténeti, rendezéselméleti, művelődéspolitikai és beszédtechnikai témakörökkel ismerkednek. A honismereti szakkörvezetők alapképzése kétéves. Itt a jelentkezéshez középiskolai végzettség, vagy szakmunkásbizonyítvány mellé ötéves honismereti szakköri tagság is szükséges. Az elsajátítandó témakörök között szerepel a krónikaírás, a helytörténet, a régészet, a műemlékvédelem, az idegenvezetés és így tovább. Szövéselmélet és szövésgyakorlat a program az egyéves szövő szakkörvezetői alapképzés foglalkozásain. A díszítőművészeti szakkörvezetők alapképzésén viszont, a gyakorlati munka mellett olyan témakörök is szerepelnek, mint szakági művelődéselmélet, néprajz, művészettörténet vagy közművelődési ismeretek. A tanfolyamok legrövedebbike az általános kiscsoportvezetői. A 10 hónap alatt többek között a művelödéselmélet, a pedagógia, a szociológia, valamint a pszichológia alapjaival ismerkednek a hallgatók. Az alapképzések mindegyikén havonta találkoznak a hallgatók. Az így elsajátított tudnivalókat bentlakásos intenzív szakaszban bővítik majd a hallgatók. n. á. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Beszélő számítógép. 8.37: Fúvószene táncritmusban. 8.48: Rimszkij-Korszakov: Vera Seloga bojárnő. 9.33: Kár, kár . . . 10.05: Az' omnibusztól a metróig. 10.35: Ének a kedvesről. 10.40: Mit ér a nevem? 10.50: Sanzonok. 11.00: Gondolat. 11.45: Bárdos Lajos műveiből. 12.45: Hétvégi panoráma. 14.02: Artur Schnabel zongorázik, a Pro Arte vonósnégyes játszik. 15.05: Révkalauz. 15.35: Téli népszokások dalaiból. 16.00: Mit üzen a rádió? 16.35: Giuditta. 17.05: Baráti szövetségben. Dokumentumok a magyar- szovjet kapcsolatok történetéből. 18.05: Dzsesszfelvételekből. 19.15: Népdalok. 19.35: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye az ifjúságnak. Kb. 21.35: Hans-Martin Linde Tele- mann-fantáziákat fuvolá- zik. 22.30: Népzenekedvelőknek. 22.50: Kettősök Kálmán Imre operettj eiből. 23.20: Onczay Csaba gordonká- zik. 0.10: Melódiákoktól. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A magyar munkásmozgalom dalaiból. 8.35: Slágermúzeum. 9.36: 30 év után. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 13.15: Gyermekeknek. 14.00: Rivaldafényben. 15.30: Könyvről — könyvért. 15.45: Az Ultravox együttes felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Tessék választani. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35: Szász Péterre emlékezünk. 21.45: Szimfonikus táncok. 22.30: Hol tartunk? 23.20: Julie Andrews és Sammy Davis zenés játékokból énekel. III. MŰSOR 9.00: Mai magyar irodalom. Sánta Ferenc: Nácik című novellája. 9.30: Kamarazene. 10.07: Zenekari muzsika. 12.00: Vokális muzsika. 13.07: Rónay György: Idegenben. 13.17: Újdonságainkból. 13.57: Josquin des Prés műveiből. 14.22: Attila. 15.33: Magyar zeneszerzők. 16.00: Elek Tihamér fuvolázik, Bálint Mária hegedül, Bálint Gábor gordonkázik, Falvai Sándor és Körmendi Klára zongorázik. Kb. 17.31: Régi magyar muzsika. Kb. 17.56: Richard Claydermann zongorázik. 18.10: Barokk zene. 19.05: Goethe és a muzsika. 19.49: Vangelis összes lemeze. 20.29: Külföldi tudósoké a szó. 20.44: Emlékezetes dzsesszhangversenyek. 21.42: Opera-művészlemezek. 22.33: A Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat új Kodály- lemezeiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Kevi-kör. Szerkesztő-riporter: Cseh Éva. 17.55: Túrkevei fiatalok népzenei felvételeiből. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Történelem. (ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.30: Oroszul beszélünk. 9.00: Környezetismeret, (ált. isk. 2. oszt.) 9.15: Magyar irodalom. (ált. isk. alsó tagozat.) 10.00: Rajz- és műalkotás-elemzés. (ált. isk. alsó tagozat) 10.20: Deltácska. (f.-f.) 10.40: Osztályfőnöki óra. (ált. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 11.00: Képújság, (f.-f.) 14.10: Iskolatévé. Környezetismeret. (ism.) 14.25: Deltácska. (ism.) (f.-f.) 14.45: Magyar irodalom, (ism.) 15.15: Rajz- és műalkotás-elemzés. (ism.) 15.35: Osztályfőnöki óra. (ism.) (f.-f.) 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Felelet. Déry Tibor regényének tévéfilmváltozata, (ism.) (f.-f.) 17.15: Reklám, (f.-f.) 17.20: öt perc meteorológia. 17.25: Keresztkérdés. ■ 17.55: Képújság, (f.-f.) 18.00: Kalendárium, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: A Telepódium bemutatója: A tökéletes házasság. Bohózat. 20.50: ötletmeccs. 22.10: Jónás, aki 25 éves lesz 2000-ben. Francia—svájci film. 24.00: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Negyedik kívánság. Ausztrál film. 21.40: Tv-híradó 2. 22.00: Krónika, (f.-f.) 22.55: Beszélgetések az operáról. Wagner: Parsifal. 23.30: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.35: A volánnál. Autóvezetőknek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Világhíradó. 20.40: Mahmud végzete. Román film. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: A glagolita írásbeliség. 17.00: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Búzavirág. 18.15: Tv-naptár. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Fiák és szeretők. 20.55: Reklám. 21.00: Könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: Pénteken 22-kor. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Egészségügyi felvilágosítás. 18.45: Zenei adás. 19.00: Természetvédelmi területek a Horvát SZK-ban. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Találkozás fiatal művészekkel. 20.45: Reklám. 20.50: Zágrábi körkép. 21.05: Ember és idő. 21.50: Reklám. 21.55: Az őrmester. SZÍNHÁZ 1983. február 18-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: NABUCCO Kodály-bérlet 1983. február 19-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: KÖRTÁNC ,,J” bérlet (A városi CSÉB előadása) MOZI Békési Bástya: 4-kor: Vük, 6 és 8-kor: Szökés a halál elől. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 6 és 8-kor: Feketeszakáll szelleme. 4-kor: Aranycsapat. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Piedone Egyiptomban, fél 8-kor: Nyugtalanság. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Pogány Madonna, fél 8- kor: Érintés. Gyulai Petőfi: 3- kor: Iskolamozi, 5 és 7-kor:Egy zsaru bőréért. Orosházi Béke: Szívzűr. Orosházi Partizán: fél 4-kor: ördögbarlang, fél 6 és fél 8-kor: A lator. Szarvasi Táncsics : 6-kor: Agónia I—II. rész.