Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-18 / 41. szám

NÉPÚJSÁG 1983. február 18., péntek Egy farsangi batyusbál ürügyén n klubszínházban adták Yaleri Petrov: Szerelmem, színház! A farsang idejét éljük. Fiataljaink mellett az idő­sebb korosztályokhoz tarto­zók közül is szép számmal hódolnak még ennek a szép és kedves hagyománynak. Az utóbbiak — a középko­rúak, sőt a náluk is időseb­bek — azonban legtöbb eset­ben csak külső szemlélői le­hetnek e hagyománynak. Hogy miért van ez így?' Félreértés ne essék, még véletlenül sem szeretnék ál­talánosítani, így máris hang­súlyozom: tisztelet a kivétel­nek. Művelődési házaink, központjaink egy része azon­ban megfeledkezik az idő­sebbekről. Azokról, akik már koruknál fogva nem mehetnek el a náluk jóval fiatalabbakból — éppenség­gel tinédzserekből — össze­verbuválódott farsangi bál­ba. Miért is tagadnánk, nem illenének bele az összképbe. Pedig egy évben egyszer, így farsang idején a negyven — uram bocsá’ — az ötven év körüliek közül is sokan el­mennének mondjuk, egy far­sangi batyusbálba. Vagyis egy olyan meghitt társaság­ba, ahol nem kellene attól tartani, hogy a parketten ré­gebbi stílusban lejtett tán­cukon a fiatalabbak derül­nének. Vagy éppen modern táncdalok helyett szívesen hallgatnának magyarnótát, néhány operettet. Esetleg — maguk között lévén —, kis csoportokba verődve, dalol- gatva köszöntenék a farsan­got. Hogy mindezt miért tettem szóvá? Azért, mert nemrég Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban egy olyan farsangi batyusbálnak lehettem részese, amelyre nemcsak én, hanem vala­mennyi résztvevő sokáig szí­vesen gondol vissza. Hogy milyen korosztályúak jöttek itt össze? Mindenekelőtt a harminc éven felüliek, sőt szép számmal azok, akik a negyedik X-et is jócskán meghaladták. És csaknem „telt ház” volt a művelődési központ emeleti előterében, ahol Dobra Károly és Szabó Tibor népi, illetve tánczene­kara Simon Kati és Slipper István énekesekkel, egész es­tét betöltő, sokáig emlékeze­tes műsorral szórakoztatták a jelenlevőket. Hogyan is mondta Varga András, a művelődési köz­pont igazgatója? — Mi nem tartjuk ezt kü­lönösebben nagy tettnek. Azt hiszem, része ez annak a felfogásnak, amit mi „nyitott ház” akciónak nevezünk, és így is kezelünk. Hogy ez a farsangi batyusbál miként jött létre? Egy napon Csep- regi Miklósné, a Gyulai La­kás- és Üdülőszövetkezet nő­bizottságának elnöke azzal keresett fel: szeretné a lakó­telepi emeletes épületekből egy kellemes estére „kihoz­ni” az embereket. Hát, valahogy így kezdő­dött. És az annyira lelkes nőbizottsági elnök kérése a művelődési központ igazga­tójánál máris megértésre ta­lált. Csakhamar kikerült a művelődési központ elé a rajzzal is illusztrált, nagy megállító tábla, amely far­sangi batyusbálra hívogatott. Mert — tévedés ne essék — nemcsak a Gyulai Lakás- és Üdülőszövetkezet tagjai szá­mára rendezték ezt az estet. E kellemes estéért minde­nekelőtt a Gyulai Erkel Fe­renc Művelődési Központ vezetői érdemelnek elisme­rést, akik jó példáját adták annak, hogy az idősebbekre is oda lehet figyelni — éven­ként legalább egyszer. Balkus Imre A gyulai vár krónikája címmel kiállítás nyílt Ruzicskay György festőművész alkotásaiból Gyulán a Dürer teremben. A világhírű művész képekben örökítette meg a gyulai vi­tézek és a gyulai vár — amely egyébként Békés megye és egyben az ország egyetlen épen maradt téglavára — törté­nelmi pillanatait. Az érdeklődők április 5-ig, hétfő kivételé­vel naponta 9-től 17 óráig tekinthetik meg a kiállítást Fotó: Fazekas László Ügy érzi az ember, hogy soha annyi bemutató még nem volt a Jókai Színház­ban, mint az idei évadban. Ma egy hete, hogy tapsol­hattunk a klubszínházban Valeri Petrov: Szerelmem, színház! című vígjátékának, ma este pedig már a Nosz­talgiaestek premierjére ke­rül sor. Premier premiert követ, s a késlekedő újság­írót könnyen lekörözhetik az események. De nem csak a műsorra tű­zött darabok bemutatói ker­getik így egymást. Esténként is zsúfolt a program: elő­adás a klubszínházban, elő­adás a nagyszínpadon is. Kö­zönség itt, közönség ott, az egyik taps szinte átszüremlik a másikba. Dicséretes volt vélemé­nyem szerint a Jókai Színház vállalkozása egy bolgár da­rab bemutatására. Régen megszületett terv került így megvalósításra, s ezzel egy újabb tégla — képletesen szólva — a magyar és a bol­gár népet összekötő hídba. De igaz az is, hogy ezt a hi­dat lehetne nagyobb lendü­lettel is építgetni: jobban megismerni egymást. Az iro­dalom, a művészetek nélkül pedig ez nem megy. Ezért di­cséretes színházunk vállalko­zása — amihez azonban az ünneprontás szándéka nélkül el kell mondani, hogy ez egyedüli ebben az évadban hazánkban, de azt is, hogy óvatos vállalkozásról van szó. Ugyanis a gondolat meg­születése idején még nagy­színpadi bolgár darabról esett szó, s csak később vál­tozott ez át — ki tudja mi­lyen meggondolásból — két- ■személyes klubszínházi da­rabra. A kiadott színházi ismer­tető puritán egyszerűséggel így ír a darab szerzőjéről: „Valeri Petrov (Szófia, 1920. ápr. 22.) bolgár költő, drá­maíró. Apja ügyvéd volt. Középiskolai tanulmányait a szófiai olasz iskolában vé­gezte, majd az egyetem or­vosi fakultásán tanult. A felszabadulás után a római bolgár követségen volt sajtó­attasé. 1936-tól publikálja verseit. Intellektuális alkat. Formái tiszták, egyszerűek. Újabban a dráma felé for­dul.” A darab fordítója és a költő jó ismerője, Juhász Péter tollából ered ez a né­hány sor. Sokáig fontolgatta a darab magyarra ültetését. Sok volt a szövegben az olyan utalás, amelyet csak a bolgár környezetet jól is­merő közönség érthet meg. Ezeket ki is hagyta. Minden bizonnyal vesztett a darab ezzel, ám érthetőbbé vált. Gyurkovics Tibor formázta színpadra, s Udvaros Béla rendezte a darabot. Érdeme a rendezésnek az én sze­memben, hogy nem érződik a rendező jelenléte, keze nyoma. Nem akart rendező­ként előtérbe kerülni. A ter­mészetesen ható szituációkat természetesnek hagyta. Jól segítette a rendező a színé­szeket, hogv a nagyon köny- nyen ezerfelé töredezhető da­rab egységes maradjon. A szerző egy kerettörténet­be epizódesemények, emlé­kek láncolatát zsúfolta. Egy kétszemélyes darabnál is fennáll a széthullás veszélye. S hogy ez nem következett be, a rendezői munkán kívül elsősorban és döntően a két színésznőt alakító színésznő nagyszerű, magával sodró játékának eredménye. Dénes Piroska Jászai-díjas és Fel­kai Eszter alakítását kell ezért dicsérni. Érdemük az is, hogy nem éreztük mi ci­vilek sem tőlünk távol eső­nek a „színház kulisszái mö­gött” zajló eseményeket. Hi­szen tényleg mindenkinek megvan a maga kis színpa­da, s azon mindannyian szí­nészek vagyunk. S önmaguk karikírozásával önmagunk szembenézését segítették. Vígjáték — írja a darabról a műsorfüzet. S valóban az, nemcsak a közönség kacaja miatt, hanem a nevetségessé szelídülő kiszolgáltatottság miatt. S ha nevetünk, ön­magunkon is nevetünk, és sajnáljuk is önmagunkat. És ez nevetséges. Hideg és meleg zuhany, az egymás ellentétébe átcsapódó sztorik, kacaj és szájszélt le­görbítő szituációk váltják egymást gyors egymásután­ban. Színész legyen a talpán, aki hihetően képes e gyors szituációkat hitelesíteni. Dé­nes Piroska és Felkai Eszter — mindketten sok éve a Jó­kai Színháznál játszanak, s csak most első ízben szere­peltek egy darabban — szí­nészek voltak a talpukon. A budapesti Bolgár Kul­turális Központ igazgatója, Iván Pejkovszki, a nagykö­vetség kultúrattaséja, Liló Tosev is részt vettek a be­mutatón, s azt követően fo­gadást adtak a színészek, a rendező s a színház vezetői részére. Kifejezték elismeré­süket a színészi alakításo­kért, a rendezésért, s egyál­talán a darab műsorra tűzé­séért. Kifejezték reményüket, hogy hasonló bemutatóra a Jókai Színházban is sor ke­rül majd. Enyedi G. Sándor Idegen nyelvet is tanulnak a tervezők A Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat dolgozóinak havonta egy-egy szakmai jel­legű és játékfilmet mutat­nak be. A szakmai filmek témája építészet, gépészet, villamosság és közlekedés. A rendezvényeken általában 35 —40-en vesznek részt. Az általános műveltség fejlesztésére havonta egy-egy előadást szerveznek, melyre a megyében élő szakembere­ket, kiváló személyiségeket kérik ftel. Az idén Ruzics­kay György, neves festőmű­vész látogat majd el a ter­vezőkhöz. Előadás lesz egye­bek közt még a családról, a gyermeknevelésről, a komoly zenéről, a kertészkedésről. Lehetőség van nyelvtanu­lásra. Két éve angolul 16-an, németül pedig 14-en tanul­nak kezdő és haladó fokon. A vállalat német és angol nyelvű szakfolyóiratokat já­rat, és az érdeklődők részé­re könyvek is rendelkezésre állnak. Tervezi a vállalat, hogy a jövőben a legjobb szakem­bereket külföldi tanulmány­útra küldi, hogy tapasztala­tokat szerezzenek és megis­merjék a korszerűbb mód­szereket, eljárásokat. Farsangra készülnek a békéscsabai József Attila Általános Iskola 3. d osztályosai a rajzórán Fotó: Gál Edit Alapképzések a művelődési központban A Békés megyei Művelődési Központ ez év márciusától öt szakágban indít C kategóriás működési engedélyt nyújtó alap­képzést. A színjátszó rendező és irodalmi színpad vezetői alap­képzésre középiskolai végzettsé­gűek jelentkezhetnek, a helyi művelődési házakban és a Bé­kés megyei Művelődési Köz­pontban. A tanfolyam hallgatói a másfél év alatt többek között drámatörténeti, rendezéselméleti, művelődéspolitikai és beszéd­technikai témakörökkel ismer­kednek. A honismereti szakkörvezetők alapképzése kétéves. Itt a je­lentkezéshez középiskolai vég­zettség, vagy szakmunkásbizo­nyítvány mellé ötéves honisme­reti szakköri tagság is szüksé­ges. Az elsajátítandó témakörök között szerepel a krónikaírás, a helytörténet, a régészet, a mű­emlékvédelem, az idegenvezetés és így tovább. Szövéselmélet és szövésgya­korlat a program az egyéves szövő szakkörvezetői alapképzés foglalkozásain. A díszítőművé­szeti szakkörvezetők alapképzé­sén viszont, a gyakorlati mun­ka mellett olyan témakörök is szerepelnek, mint szakági mű­velődéselmélet, néprajz, művé­szettörténet vagy közművelődési ismeretek. A tanfolyamok legrövedebbike az általános kiscsoportvezetői. A 10 hónap alatt többek között a művelödéselmélet, a pedagógia, a szociológia, valamint a pszicho­lógia alapjaival ismerkednek a hallgatók. Az alapképzések mindegyikén havonta találkoz­nak a hallgatók. Az így elsajá­tított tudnivalókat bentlakásos intenzív szakaszban bővítik majd a hallgatók. n. á. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Beszélő számítógép. 8.37: Fúvószene táncritmusban. 8.48: Rimszkij-Korszakov: Vera Seloga bojárnő. 9.33: Kár, kár . . . 10.05: Az' omnibusztól a metró­ig. 10.35: Ének a kedvesről. 10.40: Mit ér a nevem? 10.50: Sanzonok. 11.00: Gondolat. 11.45: Bárdos Lajos műveiből. 12.45: Hétvégi panoráma. 14.02: Artur Schnabel zongorá­zik, a Pro Arte vonósné­gyes játszik. 15.05: Révkalauz. 15.35: Téli népszokások dalaiból. 16.00: Mit üzen a rádió? 16.35: Giuditta. 17.05: Baráti szövetségben. Do­kumentumok a magyar- szovjet kapcsolatok törté­netéből. 18.05: Dzsesszfelvételekből. 19.15: Népdalok. 19.35: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zeneka­rának hangversenye az if­júságnak. Kb. 21.35: Hans-Martin Linde Tele- mann-fantáziákat fuvolá- zik. 22.30: Népzenekedvelőknek. 22.50: Kettősök Kálmán Imre operettj eiből. 23.20: Onczay Csaba gordonká- zik. 0.10: Melódiákoktól. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A magyar munkásmozga­lom dalaiból. 8.35: Slágermúzeum. 9.36: 30 év után. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 13.15: Gyermekeknek. 14.00: Rivaldafényben. 15.30: Könyvről — könyvért. 15.45: Az Ultravox együttes fel­vételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Tessék választani. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35: Szász Péterre emlékezünk. 21.45: Szimfonikus táncok. 22.30: Hol tartunk? 23.20: Julie Andrews és Sammy Davis zenés játékokból énekel. III. MŰSOR 9.00: Mai magyar irodalom. Sánta Ferenc: Nácik című novellája. 9.30: Kamarazene. 10.07: Zenekari muzsika. 12.00: Vokális muzsika. 13.07: Rónay György: Idegenben. 13.17: Újdonságainkból. 13.57: Josquin des Prés művei­ből. 14.22: Attila. 15.33: Magyar zeneszerzők. 16.00: Elek Tihamér fuvolázik, Bálint Mária hegedül, Bá­lint Gábor gordonkázik, Falvai Sándor és Kör­mendi Klára zongorázik. Kb. 17.31: Régi magyar muzsika. Kb. 17.56: Richard Claydermann zon­gorázik. 18.10: Barokk zene. 19.05: Goethe és a muzsika. 19.49: Vangelis összes lemeze. 20.29: Külföldi tudósoké a szó. 20.44: Emlékezetes dzsesszhang­versenyek. 21.42: Opera-művészlemezek. 22.33: A Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat új Kodály- lemezeiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Kevi-kör. Szerkesztő-ri­porter: Cseh Éva. 17.55: Túrkevei fiatalok népze­nei felvételeiből. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Történelem. (ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.30: Oroszul beszélünk. 9.00: Környezetismeret, (ált. isk. 2. oszt.) 9.15: Magyar irodalom. (ált. isk. alsó tagozat.) 10.00: Rajz- és műalkotás-elem­zés. (ált. isk. alsó tago­zat) 10.20: Deltácska. (f.-f.) 10.40: Osztályfőnöki óra. (ált. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 11.00: Képújság, (f.-f.) 14.10: Iskolatévé. Környezetis­meret. (ism.) 14.25: Deltácska. (ism.) (f.-f.) 14.45: Magyar irodalom, (ism.) 15.15: Rajz- és műalkotás-elem­zés. (ism.) 15.35: Osztályfőnöki óra. (ism.) (f.-f.) 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Felelet. Déry Tibor regé­nyének tévéfilmváltozata, (ism.) (f.-f.) 17.15: Reklám, (f.-f.) 17.20: öt perc meteorológia. 17.25: Keresztkérdés. ■ 17.55: Képújság, (f.-f.) 18.00: Kalendárium, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: A Telepódium bemutatója: A tökéletes házasság. Bo­hózat. 20.50: ötletmeccs. 22.10: Jónás, aki 25 éves lesz 2000-ben. Francia—svájci film. 24.00: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Negyedik kívánság. Auszt­rál film. 21.40: Tv-híradó 2. 22.00: Krónika, (f.-f.) 22.55: Beszélgetések az operáról. Wagner: Parsifal. 23.30: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.35: A volánnál. Autóvezetők­nek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Világhíradó. 20.40: Mahmud végzete. Román film. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: A glagolita írásbeliség. 17.00: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Búzavirág. 18.15: Tv-naptár. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Fiák és szeretők. 20.55: Reklám. 21.00: Könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: Pénteken 22-kor. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Egészségügyi felvilágosí­tás. 18.45: Zenei adás. 19.00: Természetvédelmi területek a Horvát SZK-ban. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Találkozás fiatal művé­szekkel. 20.45: Reklám. 20.50: Zágrábi körkép. 21.05: Ember és idő. 21.50: Reklám. 21.55: Az őrmester. SZÍNHÁZ 1983. február 18-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: NABUCCO Kodály-bérlet 1983. február 19-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: KÖRTÁNC ,,J” bérlet (A városi CSÉB előadása) MOZI Békési Bástya: 4-kor: Vük, 6 és 8-kor: Szökés a halál elől. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 6 és 8-kor: Feketeszakáll szelleme. 4-kor: Aranycsapat. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Piedone Egyiptomban, fél 8-kor: Nyugtalanság. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Pogány Madonna, fél 8- kor: Érintés. Gyulai Petőfi: 3- kor: Iskolamozi, 5 és 7-kor:Egy zsaru bőréért. Orosházi Béke: Szívzűr. Orosházi Partizán: fél 4-kor: ördögbarlang, fél 6 és fél 8-kor: A lator. Szarvasi Tán­csics : 6-kor: Agónia I—II. rész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom