Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-12 / 36. szám
1983. február 12., szombat Kiállítás a Munkásmozgalmi Múzeumban Több mint 600 múzeumi tárgyat, fényképet, dokumentumokat, plakátokat láthat a közönség február elsejétől A szovjet nép című kiállításon, amelynek anyagát — más szocialista országokban rendezett tárlatok után — Budapesten, a Munkás- mozgalmi Múzeumban mutatják be. A kiállítást a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége létrejöttének 60. évfordulója alkalmából a Szovjetunió Központi Forradalmi Múzeuma rendezte. A kiállítás három részből áll, bemutatja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét, mint a proletárnemzetköziség eszméjének diadalát, az egységes, sok nemzetiségű szövetségi állam kialakulását, életét, fejlődését; a Szovjetuniót, mint a békéért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért folytatott harc biztos támaszát. Képösszeállításunk csak ízelítőt adhat a kiállítás gazdag anyagából. A szovjet nép című kiállítás Vörösgárdisták a Szmolnij előtt 1917 októberében. A fotó alatt a Petrográdi Izvesztyijában megjelent fontos dokumentum: a Békedekrétum Anatolij Bcregovoj, a Szojuz—7 űrhajó parancsnoka és Valentyin Lebegyev fedélzeti mérnök — a „maratoni” űrhajósok Béke és munka Fegyverbarátság (Hauer Lajos felvételei — KS) Magyar könyvtár Jeruzsálemben Böcz Sándor levele: Az idős nyomdász belekezd a Tiborc panaszába, de négy-öt sor után elakad. A segítőkész súgást megköszönve, lendületesen mondja tovább, de csakhamar feladja a reménytelen vállalkozást. — Hiába, nem megy. Régen tanultam, kiment a fejemből. Pedig milyen szép . .. — Mi is volt ez? Ki írta? — kérdezi a nála fiatalabb újságíró, aki szintén tökéletesen beszél magyarul, noha az Izraeli Kommunista Párt héber nyelvű lapját szerkeszti. önkéntelenül is ez a Tel Aviv-i epizód jut eszembe a jeruzsá- lemi magyar könyvtárban, ahol természetesen Katona József Bánk bán-ja is megtalálható. A húszezer kötetes könyvtár a Jaf- fai út szűk mellékutcájában, egy elhanyagolt, öreg épület földszintjén várja a magyar anyanyelvükhöz hű olvasókat. Mindjárt a nyitás után megtelik a parányi előtér, ahol friss kiadású magyar könyvek, budapesti képeslapok hívják fel magukra a figyelmet. A tömött polcokon barna csomagolópapírba kötve sorakoznak a magyar és a világirodalom remekművei. A szirupos, giccses olvasmányok nincsenek szem előtt, egy sötét kamra mélyéből kerülnek elő, ha valaki a könnyes-bús régi emlékek felidézésére vágyik. Az Erdélyből ideszármazott könyvtáros szaporán szolgálja ki a kuncsaftokat, akik sohasem bánják meg, ha rábízzák a választást. Ügyes árukapcsolással egy-egy könnyebb fajsúlyú olvasnivalót ad az igényes irodalmi alkotások mellé. A kölcsönzés nem olcsó mulatság, de megéri, és mindenki belátja, hogy a tulajdonos csak a bevételből bővítheti a könyvállományt, amelyből a legfrissebb magyar könyvek sém hiányoznak. — Ez a könyvtár könyvesbolt is egyben — magyarázza a könyvtáros. — Az újonnan érkezett könyvek nagy része megvásárolható, s ugyancsak nálam lehet megrendelni az Élet és Irodalmat, a Magyarországot, a Ludas Matyit, a képes hetilapokat. Nagy előny, hogy a magyar könyv, újság olcsóbb, köny- nyebben megfizethető, mint a többi. — Kik a legnépszerűbb szerzők? — Berkesi, Szilvás!, Szabó Magda — hangzik a válasz, amely meglepő módon a hazai olvasási statisztikát tükrözi visz- sza. — A régiek közül Jókai, Mikszáth, Móricz. Fiatal fiúk, lányok jönnek, ök már héberül kérnek könyvet a magyarul olvasó szülők részére. — A gyerekek már nem, vagy csak alig-alig tudnak magyarul — kesereg a könyvtáros. — Vajon mi lesz a könyvtár sorsa, ha egyszer kihal az idősebb generáció? Egy asszony búcsúzóul rámnevet: — Üdvözlöm a szülőfalumat! — Melyik az? — Hát Budapest, mi lenne! A kölcsönzési órák ideje egyben baráti találkozó is, alkalom a beszélgetésre, a politizálásra. Az izraeli rádió magyar bemondójával a libanoni háborúról vitatkozunk, majd szóba kerül egy, az itteni televízióban bemutatott magyar kisfilm, amely arról szól, hogy egy férfi illegálisan behatolt „telefonszerelőt” talál a pesti lakásban. — Ilyen nincs — állítja határozottan a könyvtáros. — Lehet, hogy Rákosi idejében előfordult, de most kizárt dolog. Az első ember, akitől Jeruzsálembe érkezve útbaigazítást kértem, magyar volt. A szállodai étteremben reggelente egy nyugdíjas magyar szolgálta fel a teát — és a legfrissebb politikai híreket. Egy Tel Aviv-i kávéházban megismerkedtem Friedman úrral, a hajdani pesti színésszel és az emlékezetes Cá- ja cirkusz szomorú képű bohócával, aki viszont nem árulta el a nevét. Mindketten az. Új Kelet című izraeli napilapot olvassák. A jeruzsálemi vagy Tel-Aviv-i séta során előbb-utóbb elkerülhetetlenül magyar vendéglőre, kávéházra, magyar cégtáblájú üzletekre bukkan az utazó. A legváratlanabb helyen, a gali- leai Akkóban is magyar beszéd ütötte meg a fülemet. Mi tagadás, az effajta élmények, találkozások révén mindjárt otthonosabbá válik az idegen ország. És ahol ennyi magyar él, ott aranyat ér minden magyar könyvtár. Lábbal tiport értékek Európában a szőnyeg egyszerű lakberendezési tárgy, arriivel a padlót borítják, díszítik. Keleten jóval több ennél, ősi szertartások szimbóluma, amely vallási szokásokhoz is kapcsolódik. Történeti sorrendben a nemez szőnyeg volt az első. De a szövött és csomózott szőnyegek története is a legősibb időkre nyúlik vissza. A szép és értékes szőnyeg fogalma ma is világszerte összefonódik a „keleti” jelzővel. Így nevezik mindazokat a szövött és csomózott technikával készült alkotásokat, amelyeket ma már világszerte — s nem csak a keleti országokban — előállítanak. A kézzel szőtt vagy csomózott textilanyag ma luxuscikk, de a nagyiparnak szinte korlátlan lehetősége van rá, hogy az otthonokat ellássa ízléses, művészi darabokkal. Ilyen korszerű gyártási eljárásnak számít például a rendkívül termelékeny tűzött technológia. A lényege az, hogy a hordozó alapszövetbe különböző sűrűségben dolgozzák bele a díszítő fonalakat. A tűzött szőnyeg készítésénél az emberi munkaszükséglet mindössze egynyolcada a szövött gépi technológiánál szükségesnek. A szövött szőnyeg egyetlen négyzetméterének előállításához egyébként — az előkészítő folyamatokat is beleszámítva — egy óra szükséges. Századunk fejlett. technikája ma már nemcsak az előállítókat segíti, hanem a szőnyegek bonyolultan szép mintázatát megkomponáló tervezőket is. A képünkön látható angol gyártmányú mágneses adatrögzítő rendszer segítségével például az eddiginél sokkal változatosabb mintájú szőnyegeket lehet tervezni, illetve szövésre előkészíteni. Egy-egy mágnestárcsa kb. nyolc állandó szőnyegminta adatait tudja tárolni. Egy gombnyomással változtatható a minta, vagyis kiválasztható a meglevő nyolc közül a kívánt változat. A minta tükörképét is elő lehet állítani ezzel az eljárással. A tervezési munka végeredménye ezután a gépeket vezérlő lyukszalagokon kerül ki az üzemekbe. (KS) Célszerűbb taxik A század első évtizedeiben még számos gépkocsigyár készített sajátos taxijárműveket, később azonban egyre kevesebb példa akadt erre. Manapság a taxiüzemek nem kifejezetten részükre tervezett gépkocsikat használnak (ez alól talán csak az angol taxipark a kivétel), bár a taxival szemben mások a követelmények, mint általában Egyes irodalmi források szerint a régi arabok már a XI. században ismerték az üveggömbszilánkok — a kezdetleges lencsék — nagyítóképességét. A mikroszkóp feltalálása a későbbi évszázadokra esett. Ez a tudományos kutatásokban igen fontos nagyító eszköz párhuzamosan fejlődött a távcsővel. Ki találta fel a mikroszkópot? A hagyomány szerint két flamand látszerész: Hans Lippershey és Zacharias Jansen munkásságának köszönhető a mikroszkóp feltalálása a XVII. században. A legtöbb lexikon azonban óvatosan fogalmaz, és nem köti csupán ezekhez a nevekhez ennek az optikai eszköznek a feltalálását. Bizonyos, hogy több személy működött közre megszületésében. A holland Leeuwenhoek (1632—1723) ázalék állatkán a személygépkocsikkal szemben. Mindenesetre vannak törekvések arra, hogy ez a helyzet megváltozzék. Az USA-ban felszólították az autógyárakat, hogy tervezzenek a mai városi közlekedésnek megfelelő taxitípusokat, s meg is adták az ehhez szükséges szempontokat. Ezek szerint a korszerű taxi legyen kényelmes, s könnyű végzett kutatásainál egyszerű mikroszkópokat használt, amelyeket maga szerkesztett. Később folyamatosan töké-, létesítette berendezéseit, és végül sikerült mikroszkópjával elérnie a 270-szeres nagyítást. A mikroszkóp története bizonyos fokig egybeesik a legfontosabb tudományos felfedezések, valamint a technika fejlődésének történetével. Az első eszközök egy cső két végén elhelyezett két lencséből álltak, azután fejlesztették ki az állványokat, az optikákat, a megvilágítást és így alakultak ki fokozatosan a ma is használatos laboratóriumi mikroszkópok. A mikroszkóp történetének érdekes példányát látjuk a képen; a nagy francia forradalom idején kivégzett Marie Antoinette mikroszkópját, amelynek teste és tubusai színaranyból készültek. (KS) legyen a be- és kiszállás. Legalább négy utasülés legyen benne, és szükség esetén férjen el benne gyerekkocsi, vagy tolókocsi is. Kívánatos feltétel az is, hogy a rokkantkocsiban ülő utas minden segítség nélkül begördülhessen az utastérbe. A vezetőfülke legyen biztonságos, a vezető könnyen érint- kezhessék az utasokkal. Fontos feltétel, hogy a pogy- gyász ki- és berakása ne okozzon gondot. Az ajtók legyenek biztonságosak, de könnyen nyithatók, s azokat á vezetőfülkéből is nyitni és zárni lehessen. Elvárják továbbá, hogy a gépjármű motorja minimális légszennyezéssel működjön. Képünkön az egyik amerikai cég konstruktőrei által tervezett újfajta taxi prototípusát láthatjuk, amelynek formáján kívül az a legfőbb érdekessége, hogy egy 2400 köbcentiméteres, négyhengeres gázmotor . hajtja (ami tudvalévőén kis légszennyezésű). A 4,3 m hosszú, 1,7 m széles. 1400 kg súlyú jármű hátsókerékhajtású, legkisebb fordulókörének sugara 4,8 m. Auto'matikus sebességváltója két fokozatú. Legnagyobb sebessége 105 km'óra. (KS) Mikroszkóp aranyból
