Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-12 / 36. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. FEBRUÁR 12., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM Ülésezett a Hazafias Népfront megyei bizottsága Még eredményesebbé kell tenni a társadalmi munkák szervezését Békés megyében is jelentős településfejlesztő tényező a társadalmi munka. Maradandó értéket teremtő és megőrző erő, amellyel ma már minden településen számolnak. Az V. ötéves tervidőszakban megyénkben az egy főre jutó társadalmi munka értéke 261 forintról 351 forintra emelkedett. Az elmúlt évben végzett 338 millió forint társadalmi munkaérték egy főre jutó összege 279 forintot jelentett, de még ezzel is a megyék rangsorában. a lemaradók között vagyunk — mondotta Sziklai Zoltán, a megyei tanács tervosztályának csoportvezetője a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának ülésén, ahol a településfejlesztést szolgáló társadalmi munka eredményeit, a fejlesztés további lehetőségeit vizsgálta meg a bizottság. Az előadó hangsúlyozta, hogy a megye települései között komoly különbségek mutatkoznak a társadalmi munka eredményeit illetően, de a munkaformák is eltérőek. A helyi körülmények ezeket jelentősen befolyásolják. viszont általánosan érvényes minden településre. hogy jelentős tartalékok állanak még rendelkezésre. Ezek feltárása, mozgósítása fontos népfrontfeladat is. A tanácsok eszközei egyre szerényebbek, amelyekkel településfejlesztő munkájukat elláthatják. Sokkal nagyobb figyelem kell tehát a társadalmi munkák konkrét, tervezett célokra történő szervezésére. Dr. Horváth Éva, a bizottság elnöke a vita és a korábbi népfront-állásfoglalások alapján hangsúlyozta a társadalmi munkák nyilvántartásának fontosságát, az évközi értékelés szükségességét, az üzemek és a lakóterületek kapcsolatát, a fiatalok fokozottabb részvételét. A megyei bizottság felkérte a helyi bizottságokat arra, hogy mindenütt vizsgálják meg a társadalmi munka helyi lehetőségeit, intenzívebben mozgósítsanak azokra. A Hazafias Népfront megyei bizottsága ezt követően elfogadta ez évi munka- programját, ajánlásokat tett a helyi népfrbntbizottságok- n.ak. Megtárgyalta a Fogyasztók Megyei Tanácsának működési irányelveit. A bizottság ülése bejelentésekkel ért véget. — c — Hz ÉVM és megyénk vezetőinek tervegyeztetöje Békéscsabán Már hagyomány, hogy a minisztériumok és megyénk vezetői minden év elején egyeztetik, áttekintik éves közös munkájukat. Tegnap, pénteken délelőtt Békéscsabán, a megyei tanácsnál került sor az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint megyénk vezetőinek tervegyeztető tárgyalására. A tanácskozáson részt vett dr. Szabó János, az Építésügyi é.s‘- Városfejlesztési Minisztérium államtitkára és Trefil István ÉVM-főosztályvezető. Megyénket Araczki János, a megyei tanács elnökhelyettese, Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Irházi Lajosné, az SZMT vezető titkára képviselte. A tanácskozás első részében a tárgyaló felek áttekintették a megye építőiparának helyzetét, elmúlt évi feladatait. összességében megállapították. hogy a korábbi esztendőkhöz képest dinamikusabb a fejlődés, a vállalatok, szövetkezetek rugalmasabban igazodtak, a piaci, vagyis a beruházói igényekhez. A Békés megyei Építőipari Koordinációs Iroda — BÉKI — munkája nyomán javult a társulásba tömörült szervezetek kooperációja. Az idei feladatok köréből kiemelkedik a lakásépítés. A megye vezetői javasolták, hogy az elkövetkező időszakban az ÉVM vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy a jövőben a paneles technológiával készülő lakások egyedi fűtését hogyan tudnák megvalósítani. A tanácskozáson foglalkoztak a magánlakás-építéssel is. Szó volt *az építőanyag-ipar további fejlesztéséről, a lakásfelújítások lehetőségéről, a termálenergia hasznosításának szélesebb köréről, a telekellátás gondjairól. Délután az ÉVM vezetői találkoztak a megye építőipari szervezeteinek képviselőivel, s aktívaülésen időszerű kérdéseket vitattak meg. —szekeres— Befejeződött az országos ifjúságpolitikai tanácskozás Befejeződött tegnap az Állami Ifjúsági Bizottság titkársága rendezte kétnapos országos ifjúságpolitikai tanácskozás a KISZ KB székházában. A tanácskozás második napján a megyei és a minisztériumi ifjúsági bizottságok titkárai konzultációkat folytattak az idei esztendő gyakorlati feladatairól. A tanácskozás Nagy Sándornak, az ÁIB tikárának zárszavával ért véget. Zárszámadásokról jelentjük Tegnap folytatódtak megyénkben a zárszámadó közgyűlések, és tartanak ma is ilyen rendezvényeket. A szerény tervezés mellett, szoros gazdálkodás eredményeként kedvezőbben alakult a tényleges árbevétel, a nyereség csaknem mindenütt. Az idei tervezésnél is mértéktartóan fogott a'gazdászok ceruzája. A mezőgazdaság is érzékenyen reagál az alapanyagok árainak változásaira. A fejlődés azonban nem áll meg: jobban, többet kell dolgozni az idei évben abból a keretből, amit az elmúlt évek bevételei biztosítanak. A TÓTKOMLÓSI VIHARSAROK TSZ úgy gazdálkodott, hogy túlhaladta az elmúlt évi teljesítést, a nyereség bőséggel meghaladta a tervezettet. A növénytermesztésben 18,9 százalékos növekedést értek el. őszi búzából, zabból, kukoricából, hibridkukorica-vetőmagból nagyobbak voltak a hozamok a tervezettnél, a segédüzemágak 251,7 százalékos eredménnyel zárták az 1982. évet, a kereskedelem bevétele 104,3 százalékos. A NAGYBÄNHEGYESI ZALKA TERMELŐSZÖVETKEZET elnöke, Horváth Endre ismertette tegnap a ^tagokkal az elmúlt évi eredményeket, összesen 7 és fél millió forinttal több nyereséget oszthattak el, mint 1981-ben. vagyis több mint 35 millió forintot. Jó idő. volt a növényekre, szép hozamokat adtak. nem sikerült viszont a baromfiágazat termelésbevételét növelni, sőt ötmillió forinttal csökkent terméseredményük: nem kellett tavaly a csirke és a tojás. Gond volt a dinnyemaggal is: 1,4 tonna többlettermést nem tudtak eladni, mert a szerződő vállalat nem tartott erre igényt. Ez az értékes hibriddinnye-vetőmag kilónként 185 ezer forintot ér, és a tsz raktáraiban maradt. Az állattenyésztésben bővítették a sertéstelepet: 1981- ben 6 ezer 800, 1982-ben 10 ezer 300-at adtak, és az idén 15 ezer hízósertést adnak le a húsipari vállalatnak. Az elmúlt évben a sertés- és szarvasmarha-ágazat rekord- eredményt hozott Nagybán- hegyesen. AZ ÜJKÍGYÓSI ARANYKALÁSZ TSZ 1981-ben hatodszor volt Kiváló Szövetkezet, 1982-ben részt vett a polgári védelmi gyakorlaton, s ugyanebben az esztendőben gazdálkodásuk 23 évének második legjobb évét zárta. Mindannak ellenére, hogy a növénytermesztés a tervet 93,7 száza7 lékkai teljesítette, viszont a gabonaágazat 1981-hez képest 27 százalékkal magasabb nyereséget hozott. Megvalósult a termelőszövetkezetben a húsprogram is. Megismétlődött az 1981. évi egy kocára eső 24 malacszaZsuffa Ervin, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője a tótkomlósi Viharsarok Tsz-be látogatott el és szólalt fel a közgyűlésen Fotó: Fazekas László porulat. Felszámolták viszont a Dózsa-telepi tehenészetet, a jól tejelő teheneket — 200- at — pedig kisgazdaságokba helyezték ki. Eredményeikben jelentős szerepe van a segédüzemágaknak, a jobban szervezett munkának, és az ötnapos munkahétből fakadóan a 4 százalékkal kevesebb ledolgozott órának is. összességében 46 millió 673 ezer forintot oszthat fel a termelőszövetkezet. (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Kovács István akadémikus megnyitó beszédét mondja Fotó: Gáí Edit Jjtó gí% w Tudományos értekezlet a gyakorlatért A Szegedi Akadémiai Bizottság jogi és gazdaságtudományi szakbizottsága, környezettudományi és terület- fejlesztési szakbizottsága és a Békés megyei Tanács V. B. tudományos koordinációs szakbizottsága tegnap, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban neves kutatók részvételével tanácskozást rendezett Társadalmi-gazdasági változások és a településkultúra fejlődése a Dél- Alföldön címmel. A megjelenteket dr. Köteles Lajos kandidátus, a tudományos koordinációs szak- bizottság titkára köszöntötte, majd dr. Kovács István akadémikus. a SZAB jogi és gazdasági szakbizottságának elnöke mondott megnyitó beszédet. Ebben többek között felhívta a figyelmet a tanácskozás jelentőségére, amely abban kereshető, hogy a különböző tudományágak képviselői egy társadalmilag nagyon fontos feladat szempontjából, a gyakorlat segítése érdekében fogják össze erőiket. Rövid történeti fejtegetésében pedig utalt arra, hogy a települések felvirágzását segítő önkormányzat lehetséges módozatait, koncepcióját feltétlenül időszerű lenne kidolgozni. A továbbiakban, a tanácskozás délelőtti ülésvezetője. dr. Jakucs László egyetemi tanár, a SZAB környezettudományi és területfejlesztési szakbizottsága elnöke fogalmazta meg néhány gondolatban a tanácskozás célját. Többek között hangsúlyozta, hogy a címben jelzett témakörben még sok kérdés vár mérlegelésre, megvitatásra, s hogy a tudományosan megalapozott javaslatok csak annyit érnek, amennyit hasznosítanak is belőlük a gyakorlatban. Ez a tegnapi. Békés megye településfejlődése, jövője szempontjából egyaránt fontos és hasznos tanácskozás éppen ezt a célt szolgálta. A megye és a megyeszékhely irányító szakemberei és a tudományos szakemberek, a SZAB között kialakult egyre jobb kapcsolat a záloga annak, hogy a Dél-Alföldön és a megyénkben folyó településfejlesztést szolgáló kutatások eredményei a jövőben közelebb kerüljenek a megvalósuláshoz. B. S. E. Több kooperáció, növekvő árucsere-forgalom Magyar és szovjet vállalatok között jelenleg 113 gyártásszakosítási és kooperációs megállapodás van érvényben, s az együttműködés folyamatosan bővül. Magyar és szovjet szakemberek közösen fejlesztik a jövő járműveit, szerszámgépeit, mezőgazda- sági berendezéseit, elektronikus termékeit és kialakult a munkamegosztáson alapuló gyártás is. Az árucsere-forgalomban az ilyen jellegű termékek aránya 30 százalék, de a gépipari termékek körében 70 százalék. A Szovjetunió budapesti kereskedelmi képviseletének vezetői pénteki sajtótájékoztatójukon elmondták: a néhány héttel ezelőtt aláírt árucsere-forgalmi megállapodás 8 milliárd rubeles forgalmat irányoz elő 1983-ra, mintegy félmilliárddal többet, mint tavaly, összehasonlításul: ,35 évvel ezelőtt — amikor aláírták a magyar —szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést —, a szállítások értéke oldalanként még csak 50—60 millió rubelt tett ki. A Szovjetunió továbbra is Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnere, a szovjet export-, illetve importtételek a teljes magyar áruforgalom egyharmadát adják. Ugyanakkor a Szovjetuniónak is egyik legfontosabb — 1982-ben ötödik — kereskedelmi partnere hazánk. A szovjet külkereskedelem főleg fűtő- és nyers-_ anyagokat, gépipari berendezéseket szállít, hazánktól viszont a gépeken és berendezéseken túl sokféle közszükségleti iparcikket és élelmiszeripari terméket vesz. Az áruszerkezetben a már jól ismert magyar exportcikkek, így az Ikarus-buszok, számítógépek, úszódaruk, cipők, ruházati cikkek és húsáruk, valamint importtermékek, mint például az olaj, földgáz, vasérc, koksz, energetikai berendezések, gépkocsik mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az egymás országaiban megvalósuló beruházásokhoz szükséges gépek, berendezések. A Szovjetunió például műszaki segítséget nyújtott a Paksi Atomerőmű, a Dunai Vasmű konverterüzeme, a Borsodi Vegyi Kombinát salétromsavgyára felépítéséhez, a magyar vállalatok pedig szállodákat, lakóházakat építenek Ungvá- ron és más városokban. Legutóbb a magyar ipar részt vállalt a Lvovi Ruhagyár rekonstrukciójában, és jelenleg tárgyalnak Azerbajdzsánban építendő Broyler-csirke farmok, illetve Grúziában létesítendő sertéstelepek felállításáról.
