Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-11 / 35. szám
NÉPÚJSÁG 1983. február 11., péntek Íz írás és a termelői kedv Szerződés, amelyet nem lehet „megkerülni ff Vajon mi lehet a valódi oka annak, hogy tavaly a* átlagosnál sokkal több segítséget kérő, panasz orvoslását követelő levelet írtak a kistermelők?! Mi lehetett a többségében jogos elégedetlenség kiváltója? Állíthatják-e az illetékesek, hogy a kereslet visszaesése a bajok okozója? És ha igen, elégséges ok-e ez arra, hogy a termeltetők figyelmen kívül hagyják a már megkötött szerződés kötelező érvényét? Vagyis a kereslet visszaesésének valóban törvényszerű velejárója az „írások” megszegéséről {a felfedezett kibúvót annak tartjuk) szóló panaszok elszaporodása? Merre mozog a munkaerő? A válasz: nem! A szerződéseket egyik fél sem rúghatja fel egyoldalúan, ké- nye-kedve szerint, büntetlenül, következmények nélkül. Még akkor sem, ha több termék értékesítése átmenetileg lehetetlenné válik. A termeltetőnek ugyanig egyedül kell viselnie a termeltetés kockázatát, a kereslet visszaeséséből származó veszteséget, mint ahogy a vásárlóerő hirtelen megnövekedésből eredő esetleges hasznot (egy-két kivételtől eltekintve) is egymaga teszi zsebre, nem osztja azt szét a termelők között. Hasonlóképpen a termelő is egymaga viseli a termelés kockázatát. Ha állatállománya elpusztul, ha a gyümölcsös nem ad termést, és bebizonyosodott, hogy saját maga hibázott, a veszteséget nem háríthatja át a termeltetőre, igaz, ezt neki módjában sem áll megtenni. Ez tehát az ő kockázata. Mindez módfelett egyszerű, és ugyanakkor bonyolult, mint a legutóbbi termelői levél nyomán megismert példánk is. Hegyesi Istvánná tavaly 160 libára kötött szerződést a vésztői Körösmenti ÁFÉSZ körösújfalui kirendeltségén. Az írásban 39 és 41 forintos kilogrammonkénti átvételi árban állapodtak meg, s a szerződésből az is kiderült: a szállítás határideje, 1982 novembere. A termelő időben szólt, s ezt senki sem vonja kétségbe. Az ÁFÉSZ megbízottja is időben jelentette a feldolgozó vállalatnak, hogy szállításra kész 160 liba. Csakhogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően, november közepéig nem kapott választ. A termelő türelmetlensége pedig napról napra nőtt, s a hónap második felében elhatározta, nem eteti „feleslegesen” az állatokat. A libákat megtépte, mert azok így jobban hasznosítják a takarmányt. Közben a feldolgozó vállalat újból megkezdte az átvételt. A vésztői ÁFÉSZ eleget is tett a feldolgozó vállalattal kötött szerződésének, de sok termelő libája így is a portákon maradt. A fogyasztási szövetkezetnél az elmúlt években gyakorlattá vált, hogy a termelőkkel több libára kötött szerződést, mint a feldolgozó üzemmel. Az elhullás és a szabadpiaci értékesítés veszteségét így pótolta. Tavaly azonban az elhullás és a szabadpiac kereslete is kisebb lett a tervezettnél. És a „felesleget” a feldolgozó üzem sem vette át. Így a termelők nyakán maradt több száz liba. Ezzel azonban még nem fejeződött be az ügy, mert a szövetkezet a termelőkkel kötött és nem teljesített szerződésekről nem feledkezhetett meg. Ezt nem engedték a libahízlalók. Megoldást csak január közepén sikerült találniuk. A sarkadi fogyasztási szövetkezet vállalta, hogy kilogrammonként 37 forintos áron átveszi az állatokat. Azt azonban már elefelejtették közölni a termelőkkel, hogy a szerződéses ár és a sarkadi ÁFÉSZ kínálta ár különbözeiét a vész- tőiek megtérítik. Így Hegyesi Istvánná, aki közben igyekezett vásárlót találni, egy kecskeméti termelőnek adta el a libákat. Minden jó, ha a vége jó, mondhatnánk, de akár kérdezhetnénk is, mert végül is a termelő küszködése, többletkiadása nem nyerte el jutalmát. Hogy tehát keserű szájízzel vesszük tudomásul a történetet, annak az az oka, hogy nagyobb körültekintéssel a bonyodalmakat Vésztőn is megelőzhették volna. A körösújfalui ennek ellenére is a szerencsésebb lefolyású termelői-termeltetői összetűzések közé tartozik. Az egyértelmű, érthető szerződést nem lehetett „megkerülni”. Az írás persze nem mindenütt ilyen óilágos. Egy-egy esetet vizsgálva már-már az a gyanúja támad a vitákkal ismerkedőknek, hogy a termeltetők a szerződéseket szándékosan fogalmazták „hézagosán”, hogy már eleve beszámították a két-, vagy többféle értelmezés lehetőségét, és az ebből származó előnyöket. Mindez természetesen szűk látókörűségről tanúskodik. A vállalt kötelezettségek nem teljesítése ugyanis a termelést szervezők, a termeltetők számára is csak pillanatnyi haszonnal jár, de ez a magatartás semmiesetre sem szolgálja a termelői biztonságot, nem növeli a termelési kedvet, amelyre változatlanul szükség van; ma és holnap is! A kereslet visszaesésének időszakában kialakult helytelen gyakorlattal szemben a korrekt kapcsolatot kell állítani. S, hogy erről most a szerződéskötések időszakában szólunk, aligha véletlen. Kepenyes János A megyei tanács munkaerő-szolgálati irodáját a múlt év derekán azzal a céllal hozták létre, hogy elősegítse a tervszerű munkaerő-irányítást, segítse az elhelyezkedést, és felkészüljön az előre jelzett nagyobb fokú munkaerő-átcsoportosítások lebonyolítására. A munkaerőszolgálati iroda az eltelt hónapok alatt bebizonyította: érdemes volt létrehozni, bár eddig a munkaerő nem mindig úgy mozgott, mint ahogy az az előzetes elképzelésekben szerepelt. Kicsi a mobilitás — Mikor az irodánk létrejött, sok szó esett arról, hogy fokozni kell a munkaerő mobilitását. Mindenki egyetértett azzal, hogy az emberek a munkához ragaszkodjanak, és ne a munkahelyhez, ott tevékenykedjenek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, ahol a legtöbb hasznot hajthatják a társadalomnak. Mi felkészültünk ennek a folyamatnak a tömegessé válására, és meg kell mondanom, eddig még nem sok ebbe a témakörbe vágó esettel találkoztunk. Úgy látszik, a gazdasági kényszer még mindig nem elég erős ahhoz, hogy a vállalatok felismerjék: nem érdemes tartalékolni az alacsony hatékonysággal kihasznált munkaerőt, és eddig a szabályozók sem nagyon ösztönözték erre őket — mondja Budai Gyula, a munkaerő-szolgálati iroda igazgatója. A felkészülés azért nem volt hiábavaló, és feltehető, hogy a létszámmegtakarításra ösztönző új bérszabályozás egyre több vállalatot, intézményt késztet arra, hogy csak annyi embert tartson kapukon belül, amennyi feltétlenül kell. A „feleslegessé” vált dolgozóknak sem kell attól tartaniuk, hogy elhelyezkedési gondjuk lesz, mert legalább kétszer annyi a7 állás, mint ahányan munkát keresnek — legalábbis ezt bizonyítják az iroda eddigi adatai. A múlt évben az iroda fennállásának nyolc hónapja alatt a munkaerő-szolgálati irodához háromezer igényt nyújtottak be a vállalatok. A megye összes álláskínálata azonban ennél jóval több, ugyanis az iroda csak a megye munkaerő-szükségletének egyharmadát szervezi. Az elhelyezkedni szándékozók közül 1500-an keresték fel az irodát és mindannyi - uknak több lehetőséget is fel tudtak kínálni. " Keresett hiányszakmák Már az első hónapokban több érdekes tapasztalatot szűrtek le a forgalomból a munkaerő-szolgálati iroda munkatársai és a későbbi időszak csak megerősítette ezeket. Kiderült, hogy bár számszerűleg jelentős a túl- kereslet, ez nem minden szakmára vonatkozik. A vállalatok főleg fizikai dolgozókat és bizonyos hiányszakmával rendelkezőket keresnek. Forgácsoló szakmunkások, villanyszerelők, építőipari szakmunkások soha sincsenek elegen. A felsőfokú végzettségűek közül elsősorban a gazdasági és műszaki végzettségű szakemberek szerepelnek a hiánylistán. Jelentkezni viszont éppen ezekből jelentkezik a legkevesebb, és ez érthető: a nagy kereslet miatt ők a szervezett utat megkerülve is könnyen találnak munkahelyet maguknak. Az adatfelvételi lapok kitöltésekor kiderült, hogy a vállalati szociális juttatások ma már szinte semmit sem számítanak a bér- és a műszakszám mellett. A jelentkezők többsége egyműszakos munkát szeretne, lehetőleg több pénzért, mint amennyit a két, illetve a három műszakért kapott. Előfordulnak egészen irreális kívánságok is. Az egyik jelentkező például titkárnő szeretett volna lenni, de kiderült, hogy csak 8 általánost végzett, nem tud gépírni-gyorsírni és a helyesírás elemi szabályaival sincs teljesen tisztában. Az iroda munkaügyis szakemberei a vállalatoknál is találkoztak néhány furcsasággal. Ügy tűnik, még mindig nem becsülik értékének megfelelően a munkaerőt. Ez abból derült ki, hogy egy vállalatnál egy tízezer forint körüli számológép megvásárlása helyett inkább újabb adminisztrátort akartak felvenni. Sokszor túlbecsülik az álláshirdetők a végzettség szükségességét. Olyankor is felsőfokú diplomát írnak elő, amikor egy technikus, vagy egy érettségizett szakmunkás is irányíthatná azt a munka- területet. Kevés a diplomás A magasabb végzettségű munkaerő ilyen pocsékolása már csak azért is vétek, mert megyénk meglehetősen rosz- szul áll diplomásokkal. Ha az országos statisztikát nézzük, hátulról vagyunk az „élmezőnyben”, és erre nem lehetünk büszkék. Ha csak az országos átlagot szeretnénk elérni, több ezer friss diplomásra lenne azonnal szüksége a megyének. Természetesen szó sem lehet arról, hogy rövid időn belül pótoljuk hátrányunkat, de a lemaradás csökkentésére mindent meg kell tenni. Ezért a munkaerő-szolgálati iroda megkereste az ország összes felsőoktatási 1 intézményét, és most már pontos képünk van arról, hogy hová hány Békés megyei diák jár, s ők mikor végeznek. Ezeknek az adatoknak a birtokában keresik meg rövid időn belül a szakembereket váró vállalatokat, és felajánlják: kössenek társadalmi szerződéseket a főiskolákon, egyetemeken tanuló Békés megyei diákokkal. Remélhető, hogy ezzel a módszerrel egyre több szakembert lehet majd visszahozni a megyébe. „Felvállalta” az iroda a pályakorrekció és ezzel együtt a felnőtt szakmunkás- képzés jó néhány gondját is. Az eddigi időszak tapasztalatai azt bizonyítják: túl nagy fába vágták fejszéjüket, a ' felnőttképzés jelenleg meglehetősen rendezetlen, sok a tisztázatlan kérdés. Emiatt nem sikerült megindítaniuk a tervezett szakmunkásképző tanfolyamokat, és a megkeresett vállalatok is teljes érdektelenséget mutatnak az ügy iránt. A célt azonban nem adták fel: az idén némileg más formában, de ismét megpróbálják beindítani a tanfolyamokat a legkeresettebb hiányszakmákból. Lónyai László A Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet egyik kísérleti tavának a vizét — amelyikben egyébként angolnák telelnek — a nap energiájával tartják megfelelő hőmérsékleten Fotó: Fazekas László Energiatakarékos épületszigetelés Gyors sikert ért el a Bu- dalakk Festék- és Műgyantagyár Termotek nevű új épület-hőszigetelő rendszere. Az idei első negyedévre már több megrendelés érkezett a gyárhoz, mint tavaly egész évben. Az új technológia alapján az épületek külső felületére először polisztirol keményhab-réteget ragasztanak, melyre üvegszövet kerül, s végül vékony műanyag vakolattal vonják be a homlokzatot. Az így elkészített bevonat nemcsak a lakások felfűtéséhez szükséges energia mennyiségét csökkenti, hanem egyben védi is a falazatot a kinti hirtelen hőmérsékletváltozások káros hatásától, az eső beszivárgásától. Az új hőszigetelő-rendszer tulajdonságait a gyakorlatban a Kecskeméti Ingatlan- kezelő és Távfűtő Vállalat vizsgálta. Az összehasonlítások szerint a hőszigetelt lakások felfűtéséhez 19 százalékkal kevesebb energiára volt szükség, mint a hagyományos bevonatú lakásokban. A szigetelőrendszer alkalmas régebbi házak felújítására is. Azonban a családi- ház-tulajdonosoknak ilyen munkálatokra érdemes igénybe venniük a szakemberek segítségét. A gyár ezért keresi a megoldást, hogy a technológiát ismerő állami kivitelező vállalatok mellett más szakemberek is megismerkedjenek alkalmazásának feltételeivel. indulás előtt az első Haldex-iizem az Egyesült Államokban Szakemberek utaztak a Tatabányai Szénbányáktól az Egyesült Államokba, hogy irányítsák az első, ott felszerelt Haldex-rendszerű meddőfeldolgozó február végén— március elején esedékes üzembe helyezését. Még 1981- ben alakított a Tatabányai Szénbányák vegyes vállalatot egy amerikai céggel azzal a céllal, hogy a saját szabadalmát képező eljárással hasznosítsák az amerikai szénbányák meddőhányóit. Az első üzem gyorsított ütemben készült el: mindössze 7 hónappal ezelőtt küldték el Tatabányáról a mérnöki terveket, s az üzem már indulásra kész. Egy Kentucky államban levő bánya meddőhányóinak feldolgozására közös tőkebefektetéssel létrehozott első amerikai Haldex-üzem évenként egymillió tonna meddőből 250 000 tonna magas kalóriájú szenet nyer vissza. A szén értékesítéséről a vegyes vállalat amerikai partnere gondoskodik, a haszon felét dollárban kapja meg a tatabányai vállalat. Március elején az ausztriai Wolsbergben is megkezdik egy Haldex-üzem szerelését. Ezt a Tatabányai Szénbányák fővállalkozóként kulcsrakész állapotban adja át az osztrák partnernek. Ez azt jelenti, hogy Tatabányáról szállítják a terveket, csakúgy mint a berendezéseket, tatabányaiak szerelik és helyezik majd üzembe az új létesítményt. Rövid határidőre vállalkoztak, a tervek szerint már júliusban átadják rendeltetésének az új üzemet. A meddőből kivont szenet osztrák üzemben hasznosítják, s a nyereségen osztozik az osztrák partner és a tatabányai vállalat. Növényvédelmi előrejelzés A szőlő a kiskertek értékes növényé, amelyre érdemes fokozott gondot fordítani. Ahol nemcsak néhány tőke, hanem ki- sebb-nagyobb szőlőparcella van, ott a jó növényvédelmi munka előfeltétele a jó termésnek — figyelmeztet a már nem is olyan távoli teendőkre a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai központja, felhíva a figyelmet a veszélyekre is. A szőlőkben rendszerint a pe- ronoszpóra okozza a legtöbb gondot, mert korai fellépése súlyos járvánnyal járhat. Most egyelőre megnyugtató a helyzet, tavaly ugyanis a szárazság miatt gyenge volt a fellépése. Korai erős fertőzés most nem fenyeget, de csapadékos időben a nyár derekától' változhat a helyzet. Amikor kevés a peronoszpóra, rendszerint, erős a lisztharmat- fertőzés, amely tavaly szintén nem tudott elhatalmasodni, ezért korai járvány az idén nem várható. Főleg a fürtökön, de néha már az elvirágzáskor is fellép a szürkepenészes rothadás, a botritisz. Tavaly a szárazság miatt nem okozott komoly kárt, de, mert ez a gomba más természetű az előző kettőnél, ezért mérsékelten meleg, csapadékos időben sajnos az idén nincs akadálya korai erős járvány kialakulásának; érdemes lesz annak idején odafigyelni az előrejelzésekre. A rovarkártevők közül az idén már tavasztól erős levélatka- és gubacsatka-fertőzés várható. A fakadást megelőző időszakban ezért érdemes alaposan megvizsgálni az alvórügyek, kéregrészek atkafertőzöttségét, hiszen legeredményesebben a fakadás- kor, kisleveles állapotban lehet védekezni ellenük. A szőlőmolyok megjelenése kezdetben — az első nemzedék fejlődésekor — még gyenge lesz, de a második rajzáskor, a nyár második felében már nagyobb tömegben lehet rájuk számítani; a tavaly nyár végén jobban fertőzött kertekben erősebb fellépése várható. Általában gyenge lesz a szőlőilonca és az ékköves araszoló megjelenése, károsításuk megelőzésére ott kell nagyobb figyelmet fordítani, ahol évről évre rendszeres a fertőzés.
