Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-19 / 42. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. FEBRUÁR 19., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVm. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM Zárszámadásokról jelentjük Frank Ferenc felszólalása a sarkad! Lenin Tsz küldöttgyűlésén Ünnepi nagygyűlés Budapesten Szerzädis olajszállításról Budapesten pénteken Rus- say István, a Mineralimpex Külkereskedelmi Vállalat és Vlagyimir Morozov, a Szo- juznyefteexport szovjet kül­kereskedelmi egyesülés ve­zérigazgatója aláírta az idei szovjet kőolaj- és kőolajter­mék-szállítási szerződéseket. Ezek szerint a Szovjetunió­ból az idén érkező kőolaj és kőolajtermékek értéke meg­haladja a 31 milliárd forin­tot, ami több mint egyne­gyede a Szovjetunióból szár­mazó összes magyar import- termék értékének. Az aláírásnál részt vett Viktor Ocseretin, a Szovjet­unió magyarországi kereske­delmi képviselője. Tegnap, február 18-án me­gyénkbe látogatott Káplár József külkereskedelmi mi­niszterhelyettes. A vendéget a kora délelőtti órákban Csatári Béla, az MSZMP Bé­kés megyei bizottságának titkára fogadta. Rövid megbeszélés után Káplár József Csatári Béla kíséretében a Békéscsabai Kötöttárugyárat tekintette meg. Itt konzultáción tájé­koztatták a termelés jelen­legi állapotáról és az export- tevékenységről. Délután a Gyulai Húskom­binátot kereste fel a külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes. Itt többek között az ex­portfeladatok múlt évi tel­jesítéséről, valamint az ez évi elképzelésekről tájékoz­tatták a vendéget. Képünkön: a külkereske­delmi miniszterhelyettes (jobbról) a Gyulai Húskom­binátban Fotó: Fazekas László A termelőszövetkezeti zár­számadások sora utolsó sza­kaszához érkezett, a közös gazdaságok küldött- és köz­gyűlései ezzel együtt is a hét külön figyelmet érdemlő ese­ményei közé tartoznak. Sarkadon, a Lenin Tsz eredményeiről tegnap dél­előtt küldöttgyűlésen számolt be a szövetkezet elnöke, dr. Lőrincz Ferenc. Elmon­dotta, hogy az évek óta na­gyon sok nehézséggel küzdő közös gazdaságban az előre­haladott meliorációs prog­ram, a hathatós állami meg­segítés fokozatosan meghoz­za a gyümölcsét. Az e se­gítséggel párosult emberi, tagsági és vezetői erőfeszí­tések eredményeként az or­szágban elsők között alakult szövetkezet mai gazdái hosz- szú időszak veszteségei után, most ismét sikerélmény ré­szeseivé váltak: két és fél millió forint nyereséggel zárták az 1982-es esztendőt. 'Szerény ez a nyereség, de nem lebecsülendő — hang­súlyozta a zárszámadó .kül­döttgyűlés munkájában részt vevő Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára felszó­lalásában, amikor arról szólt, hogy mezőgazdaságunk, s benne Békés megye mező- gazdaságának elmúlt évi tel­jesítményére joggal lehetünk büszkék. Látnunk, tudnunk kell azonban azt is, hogy a magas színvonalú agrárter­meléshez az alapokat a szö­vetkezeti mozgalom elindítói, elődeink rakták le. Mezőgazdaságunk a leg­fontosabb területeken, töb­bek között a gabona- és hús­termelésben valóban az él­vonalban áll, az ágazat sze­repe kiemelkedő jelentőségű a népgazdasági egyensúly ja­vításában, a belső ellátás­ban, exportunkban. Egyol­dalúan értelmeznénk azon­ban ezt a szerepet, ha nem vennénk tekintetbe azt, hogy a nagyarányú fejlődést pár­tunk agrárpolitikája tette le­hetővé, s ha ellentmondá­soktól nem is mentesen, de a szocialista ipar teremtette elő feltételeit — állapította meg Frank Ferenc, majd fel­szólalásának további részé­ben feladatainkról beszélt. A népgazdaságban elfog­lalt helyzetéből következik, hogy megyénk mezőgazdasá­gának meg kell tartania, sőt az erőtartalékok mozgósítá­sával emelnie kell a legfon­tosabb mezőgazdasági ter­mékek előállításában elért szintet, mégpedig úgy, hogy ne csak a hozamokban, ha­nem az egységnyi ráfordítá­sokban is állja a versenyt a legfejlettebb mezőgazdaságú országokkal. Befejezésül a Békés me­gyei pártbizottság első tit­kára a beszámoló vitájában felszólalókkal egyetértve an­nak a véleményének adott hangot, hogy a nagy értékű meliorációs program befejez­tével minden lehetőséget meg kell ragadni a szövetkezet gépesítettségének fokozására. Igaz, hogy ezt a sarkadiak saját erőből megoldani nem tudják, de az is megenged­hetetlen, hogy a százmillió forintos beruházás géphiány miatt kiaknázatlanul marad­jon. K. E. P. Az örménykúti Felszabadulás Tsz veze­tése is eredményes évről számolhatott be tagságának a tegnapi zárszámadási és tervtárgyaló közgyűlésen. A háromezer-kétszáz hektáron gazdálkodó nagyüzem nö­vénytermesztése néhány ki­emelkedő erédményt is fel­mutathat : búzából több mint hat tonnát termeltek egy hektáron, napraforgó átlag­hozamuk pedig meghaladta a 2 és fél tonnát. Az állat- tenyésztésben a hízósertés­kibocsátás több mint fél­ezerrel haladta meg a ter­vezettet. Szépen emelkedett a múlt évben az egy tehén­re jutó tejtermelés, amely közelít a négyezer literes szinthez. Kedvező az is, hogy a szö­vetkezet dolgozóinak átlag- életkora 38 esztendő, s az aktív dolgozók 38 százaléka harminc évnél fiatalabb. A szövetkezet mérleg szerinti nyeresége majdnem 11,4 mil­lió — s ez azt jelenti, hogy tíz százalékkal haladja meg az eredmény a tervezettet. Az idén ennél is nagyobb jövedelmet kívánnak elérni. A „hogyan”-ra a tervszámok adnak kielégítő választ: eme­lik a hozamokat úgy, hogy egyúttal csökkentik a terme­lés költségeit. Nagyobb oda­figyeléssel, röviden még jobb munkával, mint 1982-ben. M. Sz. Zs. Fotó: Fazekas László A vecsési Ferihegy Tsz-ben tegnap tartották meg az 1982. év munkáját értékelő zárszám­adó közgyűlést, amelyen részt vett és felszólalt Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Mieczyslaw Rakowski, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyet­tes. A vendégek a közgyűlés előtt megtekintették a közös gazdaság nemrégiben elké­szült zöldségtároló és -fel­dolgozó üzemét, valamint juhtelepét. Mint Dobrovitz József tsz- elnök beszámolójában el­hangzott, a Ferihegy Terme­lőszövetkezetben tavaly már mintegy 800 hektáron ter­mesztettek zöldségféléket. A gazdálkodás legjelentősebb állomása 1982-ben a 410 mil­lió forint költséggel létesített új zöldségfeldolgozó és -tá­roló üzem novemberi átadá­sa volt. Itt évente mintegy 30 ezer tonna nyersárut dol­gozhatnak fel, korszerű kö­rülmények között tisztítják, savanyítják, szárítják, cso­magolják, s hűtőházban tá­rolják a megtermelt zöldség jó részét. Az új létesítmény belépése nyomán arra szá­mítanak, hogy a közös gaz­daság árbevétele, ami tavaly mintegy 500 millió forint volt, egy-két év alatt 700 millió körüli összegre emel­kedik. Fejlődik a tsz export­ja is: ebből a szakemberek számításai szerint az idén már 1,2—1,3 millió dollárbe­vételt várhatnak — java­részt feldolgozott áruk ellen­értékeként. A tervezettet je­lentősen felülmúló mintegy 49 millió forintos múlt évi nyereségük biztos alap az el­következő időszak munkájá­hoz. A magyar—szovjet barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés aláírásának 35. évfor­dulójáról emlékeztek meg pénteken a Danuvia Gorkij Művelődési Központjában tartott ünnepségen. A nagy­gyűlésen a Magyar—Szovjet Baráti Társaság munkahelyi tagcsoportjainak, valamint a fővárosi nagyüzem dolgozói­nak több mint 600 képvise­lője vett részt. Az elnökségben foglalt he­lyet Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Púja Frigyes külügymi­niszter, valamint Nyikolaj Danyilin, az SZMBT elnök- helyettese, a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság hazánk­ban tartózkodó küldöttségé­Tegnap dr. Becsei József kandidátus elnökletével tar­totta kihelyezett ülését a szarvasi óvónőképző intézet­ben a Békés megyei Tanács V. B. tudományos koordiná­ciós szakbizottsága. A tudománnyal foglalkozó megyei intézmények jobb megismerését szolgáló kihe­lyezett ülés másik házigaz­dája, a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet igazgatója, dr. Kiss Károly kandidátus tá­jékoztatta a szakbizottság tagjait intézetük munkájáról. A házigazdák bemutatko­zását követően dr. Köteles Lajos kandidátus, a tudo­mányos koordinációs szakbi­zottság titkára számolt be a szakbizottság elmúlt évi te­vékenységéről és tett javas­latokat az ez évi feladatok­ra. Az előadó elsősorban a megoldatlan problémákra összpontosítva értékelte, ele­mezte az eredményekben egyébként igen gazdag 1982- es évi munkát. Az elmúlt év legjelentősebb sikereként em­lítette, hogy a mezőgazdaság kutató-irányító és termelő- egységeivel kialakított szoros kapcsolatok révén immár körvonalazódott a tudomá­nek vezetője, továbbá Nyiko­laj Sevkun altábornagy, az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet déli hadse­regcsoport politikai csoport- főnöke. Elhangzott a magyar és a Szovjet himnusz, majd Bíró Gyulának, az MSZBT főtit­kárának megnyitója után Ap­ró Antal, a társaság elnöke lépett a szónoki emelvényre. Ünnepi beszédében többek között kiemelte: a barátsági szerződés aláírásának nagy jelentőségű eseményével a magyar nép — történelme során először -— olyan szö­vetség tagja lett, amely a leghaladóbb társadalmi célo­kat tűzi maga elé, amely a nemzetek békés együttműkö­désében látja megvalósulni világpolitikai céljait, amely a szabad és egyenrangú álla­mok önkéntes és kölcsönös nyos koordinációs szakbizott­ságnak az innovációs folya­matban betöltött szerepe. A szakbizottság a jövőben ép­pen e sajátos innovációs funkcióját kívánja erősíteni. Az elmúlt év másik jelen­tős eredménye a közgazdaság területén született azzal, hogy sikerült létrehozni a Közgazdasági Egyetem To­vábbképző Intézetének dél­alföldi regionális bizottságát, amely hamarosan a térség közgazdászainak képzésében, továbbképzésében tölt be igen fontos szerepet. A szakbi­zottság elismerését jelzi az is, hogy kiszélesedtek me­gyén kívüli kapcsolatai, s ez­által még hatásosabban tud­ja bekapcsolni megyénk tu­dományos eredményeit az or­szágos Vérkeringésbe. A továbbiakban a beszá­moló gondként említette a kutatói utánpótlás hiányát, valamint a megyei könyvki­adás és könyvterjesztés meg­oldatlanságát. Az idei év legfontosabb feladataiként az innovációs folyamat kibontakoztatásá­nak támogatását, a pedagó­gusok körében folyó tudo­mányos tevékenység lehető­együttműködésére, támogatá­sára épül. — Az elmúlt három és fél évtized azt bizonyítja, hogy az 1948-ban kötött magyar— szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés hatéko­nyan' segítette az országaink előtt álló feladatok megoldá­sát. A kapcsolatok továbbfej­lesztése, a szerződés nyújtot­ta kedvező lehetőségek meg­felelnek a magyar nép nem­zeti érdekeinek. Az ünnepségen felszólalt Nyikolaj Bazovszkij, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe is. A beszédeket kö­vetően a déli hadseregcso­port és a KISZ művészegyüt­tese, a Rajkó zenekar, vala­mint neves hazai előadómű­vészek ünnepi műsorral kö­szöntötték az évfordulót. Az ünnepség az Internacionálé han°;aival ért véget. ségeinek javítását, a kutatói utánpótlás nevelésének — különösen a társadalomtudo­mányokban — segítését, a már megkezdett kutatási programok zavartalan foly­tatásának biztosítását és a könyvkiadás, könyvterjesztés ügyének rendezését jelölte meg. A beszámolót követő élénk vitában több megoldásra vá­ró probléma és jó néhány hasznos javaslat hangzott el. Dr. Becsei József összefog­lalójában az elhangzott ja­vaslatok többségét az idei év feladatai közé ajánlotta. így a megye műszaki, ipari jel­legű kutatásaival kapcsola­tos felderítő tevékenységet, a megyei tanács osztályainak bekapcsolását a szakbizott­ság munkájába, a megye sokszorosítókapacitásának pontos feltérképezését a tu­dományos publikációk meg­jelenésének javítása érdeké­ben. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára, aki el­ismerően nyilatkozott a tu­dományos koordinációs szak- bizottság munkájáról. B. S. E. Tudományos koordinációs bizottsági ülés Szarvason Elismerésre méltó eredmények

Next

/
Oldalképek
Tartalom