Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-17 / 40. szám
NÉPÚJSÁG 1983. február 17., csütörtök A Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál tavaly hobbikiállítást, csereberebörzét, étel- és kertészeti bemutatót tartottak. Ezeket egy-egy brigád szervezte, amelynek tagjai igyekeztek kellemes meglepetéssel szolgálni a vendégeknek. Az idén, február 15-től 18- ig az üzemgazdasági csoport Krupszkaja aranykoszorús szocialista brigádja rendezett kiállítást „Nosztalgia” elnevezéssel. A bemutatott gyűjtemény legértékesebb darabjai közé tartozik többek között egy 1853-ból származó szlovák nyelvű kapcsos imakönyv, Jókai Mór 1857-ben kiadott A magyar nép adomái című könyve, és egy 1881-ben megjelent Törvények gyűjteménye című kötet. Rendkívül érdekesek a régi fényképezőgépek, melyek közül egyet még a múlt század végén készítettek. Vannak vasalók, mozsarak, szőttesek és látható a tárgyi emlékek között máktörő, mángorló és tűzoltókürt is. A kiállítás látogatóinak Ka- rády Katalin énekszámairól készült régi felvételek szolgáltatják a zenét. Fotó: Fazekas László Közművelődési gyakorlat Február 7. és 16. között 21 egyetemi, illetve főiskolai hallgató tartózkodott megyénkben téli közművelődési gyakorlaton, melynek témája az integrált intézmények működési mechanizmusa és tevékenysége volt. A gyakorlat végeztével, február 16-án, tegnap délelőtt 10 órától a megye több településén elhelyezett fiatalok azért gyűltek össze Békéscsabán, a művelődési központban, hogy elmondják tapasztalataikat. A fiatalokkal István Anna, a művelődési központ és Kucsera Lajos, a megyei tanács művelődésügyi osztály munkatársa beszélgetett többek között arról, hogyan látták a felnőttlakossággal kialakított kapcsolatot, a pedagógusok és a KISZ-szervezetek részvételét a közművelődési munkában. A medgyesegyházi, a nagy- kamarási, a pusztaföldvári és csanádapácai, az eleki, a szarvasi, a nagyszénási, a dombegyházi, valamint a kondorosi tapasztalatokról pályázatot is készíthettek a téli közművelődési gyakorlat résztvevői. Az eddig beérkezett munkákról István Anna tartott rövid értékelőt. Ülésezett az SZMT ifjúsági bizottsága A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa ifjúsági bizottsága tegnap, február 16- án délelőtt 9 órai kezdettel ülést tartott. A résztvevőket — ezúttal az ifjúsági bizottsági tagokon kívül a na- p^obb önálló alapszervezetek ifjúsági bizottsági képviselőit is elhívták — Tábori Antal, a bizottság titkára köszöntötte, majd ismertette a bizottság ez évi munkatervét. György János, a MEDOSZ megyebizottságának munkatársa arról a 12 évről beszélt, mely az MSZMP 1970. február és a MEDOSZ 1970. július 3-i határozata óta eltelt. Mint elmondta: a MEDOSZ megyebizottsága ekkor intézkedési tervet fogadott el az ifjúságot érintő rétegpolitikai feladatok ellátásáról. Azóta négy alkalommal tárgyalták egy-egy fejezet végrehajtását. Ennek alapján György János szólt a fiatalok érdekvédelméről, aktivitásukról a gazdasági építőmunkában, a szakmunkástanulók alapszervezeteinek tevékenységéről, valamint az ifjúsági parlamenteken született határozatok végrehajtásáról. A téma már csak azért is jelentős volt, mert a MEDOSZ Békés megyei bizottsága szakszervezeti irányítása' alá 20 ezren tartoznak, s ennek 32 százaléka 30 éven aluli. Az ülés utolsó napirendi pontjaként arról a vizsgálatról esett szó, melyet mintegy 20 nagyobb intézményben végeznek majd el. A téma: a nők és fiatalkorúak egészségének és testi épségének védelméről szóló rendelet végrehajtása. N. Á. h ,, ^ **•*.>■* «aj, Befejeződött a vadászszezon. A gyulaiak gazdag zsákmányt ejtettek a szezon utolsó vadászatán, s amint az már ilyenkor szokás, a vadászok tábortűzzel, kalapjukat levéve adják meg az utolsó tiszteletet az elejtett vadaknak Fotó: Béla Ottó Honismereti tanácskozás Gyulán A gyulai Városi Tanács művelődésügyi osztálya, az Erkel Ferenc Művelődési Központ, a HNF városi bizottsága, valamint az Erkel Ferenc Múzeum rendezésében ma, február 17-én délután 4 órai kezdettel rendezik meg a német nemzetiségi klub honismereti munkaközösségének tanácskozását. A tanácskozáson előbb Hencz Lajos „A németek Me- zőberényben” című előadása hangzik el. Ezt követően dr. Bencsik János beszél a Békés megyei németek körében élő téltemető népszokásról. Horgászok télen Tolvaj a hűtőszekrényben Az utóbbi két évben 12 betöréses lopást követett el a 27 éves Balázs József, zalaegerszegi lakos. Üzemi raktárakba, lakáspincékbe, óvodahelyiségekbe, irodákba, élelmiszerboltokba, cukrászdákba hatolt be, és mindent elvitt, ami a keze ügyébe került. Lebukásakor éppen az egyik zalaegerszegi cukrászda két pénztárát akarta kiüríteni. Késői járókelők vették észre, s jelentették a rendőrségnek. Balázs a presszó hűtőszekrényébe bújt, azonban rátaláltak. A zalaegerszegi járásbíróság üzletszerűen elkövetett, sorozatos lopás miatt vonta felelősségre, és két és fél évi, börtönben letöltendő szabadság- vesztésre ítélte; egyben elrendelte a korábban súlyos testi sértésért rászabott 8 hónapi felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is. Az elítélt és védője enyhítésért fellebbezett. Egyre-mósra érkeznek a hírek, hogy eszik a hal. A rendkívüli időjárásnak köszönhetően a ponty február elején és közepén is táplálkozik. A félhalmi holtágakon tízesével fogják a méretes és méreten aluli potykákat — mirelit kukoricával. Persze, ez teljesen szokatlan, ilyentájt a horgászok általában az oktatásokkal, vizsgákkal, közgyűlésekkel töltik az idejüket, legfeljebb a legmeg- rögzöttebb pecások mennek ki rablózni, no meg fagyos- kodni. A hét végén több egyesület tartja éves közgyűlését, mint a Gyulai Dolgozók Horgász Egyesülete is, 20-án, 8 óra 30 perces kezdettel a Jókai kultúrház nagytermében. A vezetőség beszámol a végzett munkáról, az ez évi tervekről, értékelik a gazdasági helyzetüket, és meghatározzák az idei költségvetési tervet. Nagyjából hasonló napirendi pontokkal, és ugyancsak 20-án tartja közgyűlését a békéscsabai Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat és a Lenin Mgtsz HE, az orosházi Kinizsi HE, a gyomai Körös HE, és a Sarkadi HE is. Időközben a MOHOSZ Békés megyei intéző bizottságánál elkészült a tavalyi fogások összesítése, kialakult az egyesületek közötti végső sorrend. Ennek megállapításánál figyelembe vették az egy főre jutó halfogást és a fogási naplók leadásának arányát. Ezek szerint első lett a gyomai Körös egyesület, 22,9 kilogrammos egy főre jutó átlagfogással, 93 százalékos naplóleadással. Figyelemre méltó, hogy csak a második helyezett békéscsabai Városi Tanács Sporthorgász Egyesület tagjai tettek eleget legelemibb kötelességüknek teljes egészében. A megye 35 horgászegyesülete közül egyedül náluk adta le mindenki a fogási naplót, beleértve az ifjúságiakat is. Harmadik a Mezőkovácsházi HE lett. Ellenpéldaként meg kell említeni a Nagykamarási HE-t. Harmincötödik helyezésük nagyrészt annak köszönhető, hogy 53 horgászuk közül csak 28-an adták le a fogási naplójukat. A megye közel tízezer horgászának átlagfogása 16,64 kilogramm fejenként, ami a tavalyinál 0,04 kilogrammal magasabb, az összfogás így 20 ezer 606 kilogrammal több az előző évinél. Plavecz Pál Új út a szabadidőparkhoz Három város, Békéscsaba, Békés és Gyula lakosságának közös összefogásával alakítottak ki az elmúlt években a településektől szinte egyforma távolságra szabadidőparkot a pósteleki erdőben. Tavasztól őszig, de télen, is sokan keresik a ligetes területet, ahol sportolásra alkalmas tisztások, ezeken beépített szerek várják a mozgásra vágyókat, kirándulókat. Eddig gondot okozott ennek a több tíz hektáros parkerdőnek járművel való megközelítése, ezért a Békés megyei Tanács a 44-es főútvonalról két és fél kilométeres aszfaltutat építtetett, amelyet az úgynevezett Ó-Körösön átívelő kis híddal együtt szerdán délelőtt nyitottak meg. Az új úton gyorsabban és biztonságosabban közelíthető meg a szabadidőpark. űz önállóság nem csodaszer T röszttel vagy tröszt nélkül, ez itt a kérdés — mondhatnánk Shakespeare után szabadon, de a téma sokkal fontosabb annál, semhogy elviccelhetnénk a dolgot. A rendszeres újságolvasók bizonyára emlékeznek rá, hogy a lapokban, a rádióban és a televízióban időnként fellángolt a vita: hogyan célszerűbb szervezni a magyar ipart? Az ötvenes évek gazdaságpolitikája úgy vélte, csak a nagyipar és a nagy szervezet dolgozhat hatékonyan. Létrejöttek tehát a hazai viszonyokhoz képest óriásivá növekedett vállalatok, az azonos tevékenységet folytató üzemeket trösztökbe tömörítették, és minden lehetséges módon igyekeztek minél kevesebb termelési szervezetet létrehozni. Ne tagadjuk, voltak előnyei is a trösztöknek, nagy- vállalatoknak. A központosítható nyereség, fejlesztési alap lehetővé tette, hogy egy- egy elmaradott területet erőteljesen fejlesszenek, a közös teherviselés nagyobb beruházásokra adott" lehetőséget. Ugyanakkor ezekért az előnyökért .nagy árat is kellett fizetni. Lomhává, rugalmatlanná váltak a nagy szervezetek, a kisebb egységek nem voltak érdekelve a hatékony termelésben, a nagyobb nyereségben, hiszen minden úgy is a nagykalapba kerül. A hiányzó kisvállalatok egyre több gondot okoztak, mert kevés volt az alkatrész, és döcögött a háttéripari tevékenység. A szakmai vita, úgy tűnik eldőlt, a közgazdák, az ipart irányító' vezető szakemberek megegyeztek abban, hogy talpára kell állítani a most még felforgatott piramist, a kevés nagyvállalat mellett sok kisvállalatra van szüksége az országnak, és a trösztöket csak nagyon indokolt esetben érdemes fenntartani. Ezeket a megállapításokat ma már nem nagyon vitatják, mégis nehezen követte döntés az elméleti következtetéseket. Közben pedig a sajtóban napvilágot látott nyilatkozatok, mint bajaink legfőbb okozóját, versenyképességünk fékezőit kezelték a trösztöket, és jó néhány vállalat vezetői szinte csodát vártak az önállóságtól. Nos, az önállóság sok helyütt megvan, de a csoda elmaradt. Igaz, az önállóságot olyan időszakban kapták meg a vállalatok, amikor a külső és belső piaci körülmények nagyon nehezek, az alapanyagárak magasak, de a termékeket csak olcsón lehet eladni, és amikor biztosnak hitt piaci pozíciók rendültek meg. A szabályzó- rendszer változásai, az elvonások növekedései mindmind nehezítették a tröszti védettségből az önállóság mély vizébe került vállalatok mozgását. Lapunkban az év elejétől kezdve — a teljesség igénye nélkül — bemutattunk néhány vállalatot, hogy miként éltek az önállóság adta lehetőségekkel, hogyan küzdöttek az eddig nem ismert gondokkal. Sommásan megállapíthatjuk: vállalataink nem okoztak csalódást, és ha csodákra nem is voltak képesek, de önállóan is elboldogultak. Közülük talán a Sarkadi Cukorgyár van még mindig a legnehezebb helyzetben. Számukra nagyon rosszkor jött ez az önállóság, mert a cukoripar többi vállalatát még közös pénzből, tröszti alapokból újították fel, nekik ezt a munkát már egyedül kellett és kell elvégezni. A hatalmas pénzügyi terhek és a hanyatló árak miatti csökkenő bevételek nem kevés gondot okoztak a múlt évben. Mégis látnak lehetőséget a felemelkedésre, és ez már az önállóság eredménye. Most, hogy a kényszer rávitte őket, olyan megtakarítási lehetőségeket fedeztek fel, melyeket eddig nem vettek észre. Az önállóság, a szó szoros értelmében, gazdálkodásra kényszerítette őket, most már nagyon megnézik, mi mibe kerül. Olcsóbbá akarják tenni . a cukor előállítását, és a fenntartási költségekből is le lehet faragni 20 millió forintot. A belső tartalékok mozgósítása is komoly eredményt hozhat a jövőben. Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalatot is piaci mélyponton érte az önállóság. Ráadásul a kezdeti bizonytalanságok miatt elhúzódtak a szerződéskötések, később pedig már nehézzé vált a teljesítés. A vállalatnál már hosszabb ideje tudatosan készültek az önállóságra, mégis sok minden váratlanul érte őket. Meg kellett tanulniuk önállóan exportüzleteket kötni, vevőket keresni. Hogy a nyomott piaci helyzet ellenére sem végződött túl rosszul az önállóság első éve, azt előrelátó fejlesztési politikájuknak köszönhetik. A baromfihúsból előállított töltelékáru nagyon jól eladható, és megtalálták azokat a szárnyas- konzerveket, melyek exportálhatok. Nagyon sokat tanultak az önállóság egy éve alatt, és ezeket a tapasztalatokat az idén már forintokban is mérhetővé akarják tenni. Nevet változtatott a Békés megyei AGROKER, most Mezőgazdasági Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalatnak hívják. És, hogy a nevükből elmaradt a megyei szó, ez azt is jelzi, hogy egész országra kiterjedő hatáskört kaptak, önállóan szerezhetik be a műtrágyát, a gépeket és az alkatrészeket, megszűnt a merev központi irányítás. Csakhogy az önállóságtól még nem lesz több az alkatrész, ami hiánycikk volt, az az is maradt. De nem törvényszerű, hogy ez a jövőben is így legyen, és az' önálló vállalatnak érdeke, hogy a helyzet megváltozzon. Amíg tröszti szervezetben dolgoztak, egy hiányzó alkatrészt gyártattak tsz melléküzemágakkal, tavaly már hetvenet. Rájöttek, hogy jó üzlet kiszolgálni a vevőt. A Békéscsabai Konzervgyárban, első ránézésre semmi sem változott. Azokat a termékfejlesztéseket fejezték bé, melyeket még tröszti időszakban kezdtek meg, a partnerekkel való szerződés- kötésben teljes körű önállóságuk volt, belső életükbe sem szólt bele a tröszt. És mert eddig is jól dolgoztak, sima volt az átmenet, az önállóság nem okozott semmilyen megrázkódtatást. Csak a vezetőknek lett több a dolguk, most már jóval többet kell foglalkozniuk piackutatással, értékesítéssel. És több lett a dolguk a fejlesztőknek is, a piaci pozíció megtartásának fontos feltétele, hogy rendszeresen új termékekkel rukkoljanak ki. M ' ilyen tanulságokat lehet levonni a fen- _ ti példákból? A legfontosabb talán az, amit a címben is jeleztünk, hogy az önállóság nem csodaszer. Az önállóságtól nem javulnak meg a termelés feltételei, nem lesz könnyebb az értékesítés, egyszerűbb a fejlesztés. Lehetőség viszont a tartalékok jobb feltárására, a nagyobb rugalmasságra és a gyorsabb fejlődésre. És egyben nagyobb felelősség is, mert most már minden döntésük, jó vagy rossz munkájuk hatását azonnal, saját bőrükön érezhetik. Lehet, hogy az önállóságnak csak ennyi az előnye, de már ennyiért is érdemes minél jobban élni vele. Lónyai László
