Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-02 / 27. szám

1983. február 2., szerda E. Rostand-Mészöly Dezső—Vidor Máté: Cyrano Sírig őrzött titok és örök szerelem II mezőgazdasági könyvhónap eseményei A közművelődési mozga­lomba benevezett brigádok­nak segítséget nyújtó rova­tunkban ma a Politika témakörről lesz szó. Az er­re is benevezett közösségek­nek két előadássorozatot lehet igényelniük, kérniük. Az előadásokkal a vállalt témák elmélyültebb elsajátí­tását szeretnék elősegíteni a mozgalom rendezői, szerve­zői. Ej rovat hasábjain — a tervek szerint minden hó­nap második szerdáján — jelenik majd meg azon cik­keknek a jegyzéke, amelyet *a mozgalom irányítói az idő­szerű nemzetközi kérdések iránt érdeklődőknek elol­vasásra ajánlanak a Nép- szabadság és a Magyaror­szág című lapokból. A napi nemzetközi ese­mények hátterének, az ösz- szefüggéseknek jobb meg­értését, a tájékozódást szol­gálja a következő előadásso­rozat, amely hat alkalomból áll. 1. A Szovjetunió békepoli- tjkája. 2. Katonai erőviszonyok. A békének nincs ésszerű al­ternatívája? 3. A szocialista országok együttműködése. 4. Az Amerikai Egyesült Államok belpolitikája és külpolitikai céljai. 5. A Kínai Népköztársaság helyzete és külpolitikai cél­jai. 6. A nyugat-európai tőkés országok gazdasága, céljaik a világpolitikában. A szocialista életmódhoz kapcsolódóan dr. Bereczki Elemér, az MSZMP Békés megyei bizottságának osz­tályvezető-helyettese cikk­sorozatot írt, amelynek egyes részeit rovatunkban, havonta egy-egy alkalom­mal közölni fogunk. Az egyes témákban előadások is lesznek. Ezen második sorozat előadásainak — s egyben a cikkek — címei a követke- zőek: 1. A szocialista életmód jellemző vonásai. 2. A szocialista életmód és a települések fejlesztése. A gazdaság fejlettsége és az életszínvonal. 3. A szocialista életmód és a politikai tevékenység. A közélet és a magánélet kap­csolata, a szocialista demok­rácia. 4. A szocialista életmód és a munka. 5. A szocialista életmód és a kultúra, a szabad idő. 6. A szocialista életmód és a nemzeti sajátosságok. * * * Mindkét előadássorozat egyes részeinek megtartá­sára az adott témakörben leginkább járatos megyei szakembert kérték fel. A so­rozatok csak egészben ért­hetők, igényelhetők a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat Békés megyei Szerve­zetétől (Békéscsaba, István király tér 6.), illetve a Me­gyei Művelődési Központtól 2100 forintos áron soroza­tonként (-)- a 6-6 alkalom­mal számított útiköltség). Világunk témakörének, Tartósított élelmiszerek című részének feldolgozásához kilenc fel­adatlap készül. Ezek a fel­adatlapok a Miből, mit, ho­gyan? című könyv fejeze­teihez kapcsolódnak. Meg­oldásuk sikeressége érdeké­ben a szervezők a brigádok­nak azt ajánlják, hogy lehe­tőségükhöz mérten az idén 4-5 alkalommal hivatásos szakács segítségével, amo­lyan „házi bemutatót" ren­dezzenek, próbálják is ki a recepteket, az elkészítési módokat. Ezek az alkalmak nem utolsósorban arra is le­hetőséget nyújtanak, hogy a közösség tagjai jobban, úgy­mond fehér asztal mellett is megismerhessék egymást, a családokat. A kivitelezés mikéntje természetesen az egyéni leleményességtől is függ, ötletekkel még szí­nesebbé, barátibbá, emlé­kezetesebbé lehet tenni. A határidő: február 15. A mozgalomban való rész­vételi szándékukat a kiadott programfüzet szerint janu­ár utolsó napjáig kellett jelezniük a brigádoknak. Az üzemenként, területenként összegyűjtött jelentkezési la­pokat február 15-ig kell el­juttatni a Megyei Művelődé­si Központ címére. A moz­galom irányítói ismételten kérik a brigádokat, a moz­galom helyi irányító-megbí- zottait, hogy pontosan, sza­batosan töltsék ki a lapokat. Különösen a hátoldal üre­sen hagyott részének pontos kitöltése fontos, hiszen csak az ott közölt adatok alapján tudják majd időben eljut­tatni a kért mennyiségű fel­adatlapokat. Továbbá kérik, hogy a címben is jelzett ha­táridőt pontosan tartsák be, hiszen ebben a hónapban már több feladatot is külde­nek a közösségeknek, meg­oldásra. A munkahelyek hi­bájából történő késéseket, mulasztásokat nehéz lesz be­hoznia, pótolnia a benevezett brigádoknak. Cyrano de Bergerac, a több mint háromszáz év előtti kardforgató író-költő, ha csak tizedannyi sikert arat az életben, mint Ros- tand romantikus drámája — soha sem lesz színpadi hős. Átlagélete aligha ihlette volna meg kései utódját. Szerencsétlensége a szeren­cséje, s a közönség örök fogékonysága a szomorú történetek iránt. S persze az oly jól megírt darab, mint Rostand hatásos műve még olvasva is megkapó, ám igazán színpadon érvénye­sül. Ezért, hogy a múlt szá­zad végi ősbemutató óta mindig telt házat vonzott az egész világon. Zenésítve sem adja alább a Jókai Színház­ban, mert ha lenne is némi előítélet — de nincs — az ének, zene, s a helyenkénti tánc beiktatásával szemben, akkor is el kell ismerni, az ötlet jó, s mi több, helyén való. Illik az édes-bús tör­ténethez. Mészöly Dezső hangulatos versei éppúgy, mint Victor Máté kicsit ó, kicsit modern zenéje. Cyrano, a pengeéles eszű, és jól verselő, ám torz or­rú, csúf lovag riasztó kül­sejének rabja. Menekvése az agresszió, hírnevét is en­nek köszönheti. Hiszen ko­rában a hetvenkedést, ve­rekedést férfierényként tar­tották számon. Túlzásait ter­mészetesnek veszik, és nem annak, ami: kompenzálás­nak. A férfivilágban nagy — sőt óriási — biztonsággal mozgó hős azonban a finom­kodó nők között egy gyer­meknél is bizonytalanabb. Csúnyaságából ered a félel­me, hiába okos, nem veszi észre, hogy poétalelke, szép beszéde még a külsőségeket honoráló világban is mekko­ra kincs. A kifinomult ud­varlásra — ,,Azt mondja, hogy miként szeret!” — egy­folytában áhítozó Roxánt megpróbálja elhódítani a szép, de kissé buta Chris- tiántól. Ellenkezőleg cse­lekszik. Lángoló szerelmét közvetve éli ki: barátságát és költsézetét a fiúnak ad­ja. Cyrano vallomásai bű­völik, majd levelei feltüze­lik Roxánt annyira, hogy a harctérre is Christián után megy, megvallani mérhe­tetlen szerelmét immár a lelke iránt. Azt se bánná, ha a rútak rútja lenne, aki a leveleket írta. Cyrano, bár a fiútól an­nak halála előtt megtudja az igazat, hinni és vállalni nem meri. Nem is fedi fel a le­velek titkát. így Roxán egy hamis álomképnek él ön­kéntes magányában, tizen­négy esztendőt a zárda fa­lai között. Cyrano sorsa még mostohább. Büszke, senki előtt nem hajlik meg, de függetlenségéért nagy árat fizet: egyre lejjebb csúszik, egyre szegényebb. s csak Cyrano (Barbinek Péter) és Roxan (Kővári Judit) Fotó: Veress Erzsi hű barátja, Le Bret tart ki mellette. Életének nincs más célja, mint hetenként egy­szer fölkeresni az asszonyt a zárdában. De így is ellensé­gei útjában van, „véletlen” baleset éri az utcán, egy ablakból nagy hasábfa esik a fejére. Elvonszolja magát az imádott nőhöz, aki az utolsó pillanatban tudja meg: ő írta a leveleket. S a balsikeres halállal balsze­rencsés élete lezárul, viga­sza csak a becsület. Roxan önmagát kifosztva marad most már végleg egyedül: karnyújtásnyira volt tőle a boldogság, csak éppen nem vette észre. Késő bánat, el- tékozolt évek. Az egész darab Cyrano el­képesztő rútságára épül, borzasztó orra örök átok­ként torzítja el arcát. De nem a békéscsabai színpa­don, ahol, ha nem is tűnik férfiszépségnek, ám olyan­nak sem, akitől borzongani kellene. S ez nyilván nem véletlen, hanem a rendező, Rencz Antal elképzelése. Ez a Cyrano nem kénytelen sa­ját maga végzetes megítélé­sére, tehát a túlzásokat is túlozza szüntelen. Kiinduló­pontja hamis, s csak arra jó, hogy konokul kisemmizze magát mindenből. így lesz az élete szomorú, elrontott, holott bármikor változtathat­na rajta. Ez a hangsúlyeltolódás az egyébként is érzelmes törté­netet nem billenti ki sehol a helyéből, inkább hasz­nára van, mert Roxan fölös­leges áldozata még hiába­valóbb. s Cyrano figurája belülről betegebb. Nem za­varja a vidám rajcsúrozást, sem a gascogne-i legények harci kedvét, büszkeségét, vagy az egyre búsabb, s mégis oly szórakoztató ese­ményeket. A játékot, amely­be már a kezdetén ügyesen bevonják a nézőt: az elő­térben velük együtt hullám­zik a kosztümös szereplő- gárda, s a nézőtér is szín­paddá válik a kor hangula­tát idézve. A régi-régi szí­ni előadás részese a kö­zönség, s később is közelebb marad mindenhez, át is en­gedi magát az élvezetnek, hisz oly jó kacagni, sírni, félni, sajnálni. S itt most ennek határa sincs. Szer­kezetileg és időben is úgy tűnik: túlságosan hosszú az első rész, az alig megkur­tított három felvonás egy­ben. Az érzelmes hangulat pedig érzelgőssé válik a szentimentális fináléval. Ez még Rostand romantikájától is idegen, nála nincs „meg­ható” zárókép apácákkal és bajtársakkal, s főleg nincs megdicsőítő szavalat. Nincs mennybemenesztés’ Barbinek Péter Cyranója halálában már mit sem te­het ez ellen. Színpadi élete több mint három órájában viszont szuverén úr. Azono­sul a szerepével, és széles skálán játszik, s elhisszük neki, hogy minden önsors- rontás belülről fakad, az is. hogy mindig csak vesztes le­gyen, holott képességei ra- gyogóak. s ezerszer jobb sorsra érdemes. Kővári Ju­dit az a szép, szőke Roxán, aki okos is tud lenni, bár igazi lénye az elvakult, sze­relmes asszony, s valóságra döbbenése pont ezért oly fájdalmas. Kettejük körül kavarog — jól életre keltve — egész világuk, amelyben mindenki helyén van, sú­lyának megfelelően. A ren­geteg szereplő mozgatása annyira pontos, hogy az élet természetes színessége születik meg belőle. Egyesek­nek kiemelkedő szerepük van, elsősorban Christián- nak, akit Pelsőczy László alakít, s olyan szép, kelle­mes és szerelmes, amilyen­nek lennie kell. Tomanek Gábor Le Bret-je józan és jóságos, s az igazi férfiba­rátság sugárzik róla. Hodu József, mint Ragueneau — a fűzfapoéta, költőpártoló vendéglős — komikus olda­lát csillogtathatja. S teszi ezt valami ellenállhatatlan naiv, suta bájjal. És hogy kis szerepből mit lehet csinál­ni, azt Hídvégi Mária ne­gédes Duennája példázza. Az együttes játékának ket­tős kerete Gyarmathy Ágnes Munkácsy-díjas művész munkája. Díszlete elegáns és praktikus, jelmezei formá­ban és színben is: finomak, szépek, látványosak. Vass Márta Immár 26. alkalommal rendezik meg a mezőgazda- sági könyvhónapot, amelyre nagy figyelemmel készülnek a Művelt Nép Könyvterjesz­tő Vállalatnál. író-olvasó ta­lálkozók, könyvbemutatók, kiállítások sokaságával sze­retnék felhívni az olvasók fi­gyelmét a legújabb kiadvá­nyokra, közvetlen segítséget adva a mezőgazdaságban dol­gozók szakmai tudásának el­mélyítéséhez. A könyvhónap alkalmából a vidéki könyvesboltokban összesen 53 féle könyvújdon­ságot, több mint 232 ezer példányban, 14 millió forint értékben kínálnak. A Művelt Nép a Mezőgazdasági Kiadó­val közösen félezer kötetből álló reprezentatív kiállítást rendez az idei könyvhét or­szágos megnyitójának szín­helyén, az MSZMP Heves megyei bizottsága egri ok­tatási igazgatóságának szék­házában. A szakkönyvtárlat február 4. és 11. között te­kinthető meg. Heves megyén kívül or­szágszerte gazdag szakmai programokkal várják az ér­deklődőket. A debreceni könyvüzletekben TIT-előadá- sokat szerveznek, Kalocsán, a Nagy Lajos Könyvtárban ankétra invitálják az érdek­lődőket, Gyulán író-olvasó találkozóra várják az olva­sókat, Szegeden, a konzerv­gyár könyvtárában szak­könyvkiállítást rendeznek. Keszthelyen, az agrártudo­mányi egyetemen a pedagó­giai hetek alkalmából mező­gazdasági szakelőadásokra, filmvetítésekre, kiállításra és szakkönyvvásárra kerül sor. Néprajzi alkotóműhely a Zselicben A zselici dombok között meg­búvó Magyarlukafán néprajzi alkotóműhely működik, amely az idén — július 1. és augusztus 31. között — megnyitja kapuját a népi kultúra iránt érdeklődő fiatalok előtt. A nyári táboro­zásra most hirdetett pályázatot a Baranya megyei Tanács mű­velődésügyi osztálya és a pécsi Janus Pannonius Múzeum nép­rajzi osztálya. A pályázat ha­tárideje: március 1. A hazánkban egyedülálló al­kotóműhelynek az a célja, hogy felkutassa, illetve felele­venítse a népi kultúra értékeit, s bevonja azokat a közművelő­désbe, mai életünkbe. Ezt a gyűjtő-feldolgozó és újraalkotó tevékenységet szolgálják a nyá­ri táborok, amelyeknek részt­vevői kézművesként dolgoznak: szövéssel, fafaragással, faze­kassággal, bőrművességgel, ko­sárkötéssel vagy gyékényfonás­sal foglalkoznak. Munkájukat szakemberek — népművészek, néprajzkutatók, muzeológusok — segítik, irányítják. Az érdeklődők tématervvel, munkaprogrammal. szakmai életrajzzal és a korábbi mun­káikról készült fényképekkel pályázhatnak a zselici alkotó­táborra. A pályázatot nyert fia­talok ösztöndíjat, szállást és el­látást, munkájukhoz pedig szerszámot, nyersanyagot és szakmai segítséget kapnak. A Magyarlukafán készülő tárgyak a műhelyt fenntartó múzeum gyűjteményébe kerülnek. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Ifjúság 1980. 9.06: Francia muzsika a XVIII. századból. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Mit ér a nevem? 10.45: Válaszolunk hallgatóink­nak. 11.00: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek. 12.45: Kalandozások a cseh für­dővidéken. 13.05: Operaslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.19: Kritikusok fóruma. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Grieg: Lírikus darabok. 15.28: Egy napra jöttem. 16.03: A tanítvány. Nagy Lajos regénye. 16.52: A King’s Singers együttes három madrigált énekel. 17.05: Nem az igazi, de... 17.30: Pátria — népzenei hang- lemezsorozat. 17.44: Operaáriák. 19.20: Hangtárlat. A Művelődési Minisztérium, a SZOT és a Magyar Rádió művelt­ségi játéka. 20.30: Operettkedvelöknek. 21.30: A filharmóniás család. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Nicanor Zabaleta hárfá- zik. 22.50: Egy igazgató névjegye. 23.10: Verbunkosok, nóták. 0.10: A Reneszánsz rézfúvós- együttes játszik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Lukács István cimbalom­felvételeiből. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: A 04, 05, 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. 12.05: Nóták. 12.35: Tánczenei, koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 16.00: Mindenki iskolája. Jogta­nács. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 19.00: Zenei Tükör. 19.30: Csákányi László énekel. 19.45: Kenny Loggins felvételei­ből. 20.35: NemzedÉKEK. 21.25: Nóták. 21.45: Demjén Ferenc szerzői est. 23.20: Két balettszvit. fii. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Liza Minnelli felvételeiből. 10.00: Kamarazene. 11.05: A Dunánál. 11.25: Dzsesszfelvételekből. 12.00: Szimfonikus zene. 13.41: Orosz szerzők muzsikájá­ból .szovjet előadóművé­szek előadásában. 15.00: Operafinálék. 15.58: Veszprém város vegyes karának és szimfonikus zenekarának hangversenye megalakulásuk 25. évfor­dulója alkalmából. 16.50: öt földrész zenéje. Fran­ciaország. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Romantikus zeneművek. 19.05: Iskolarádió. 19.35: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangver­senye. Kb. 21.25: Külföldi tudósoké a szó. Kb. 21.40: Zuzana Ruzicskova Cou- perin-műveket játszik csembalón. 22.00: Rádiószínház. 22.56: Bolgár művészek opera­felvételeiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Pár perc dzsessz. Részlet Lakatos Antal együttesé­nek szolnoki és békéscsa­bai hangversenyéből. 17.15: Hazai holmi. Körmendi Lajos írása. 17.20: Béres János alföldi nép­dalokat játszik furulyán. 17.30: Zenés autóstop. Szer­kesztő: Tamási Iászló. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) 9.00: Magyar irodalom. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 9.35: Fizikai kísérletek. (Kö­zépisk. III. oszt.) 9.55: Stop! Közlekedj okosan! 10.00: Delta, (ism.) 10.25: Az Angyal visszatér. A bosszú, (ism.) 12.05: Képújság, (f.-f.) 14.50: Iskolatévé. Stop! (ism.) 14.55: Orosz nyelv, (ism.) 15.15: Fizikai kísérletek, (ism.) 15.25: Magyar irodalom, (ism.) 16.10: Hírek, (f.-f.) 16.15: A nagy várakozások. Francia tévéfilm. (f.-f.) 17.15: Reklám, (f.-f.) 17.20: A kisfilmek kedvelőinek. 18.20: Képújság, (f.-f.) 18.25: A sztálingrádi csata. (ism., f.-f.) 18.55: A Közönségszogálat tájé­koztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Sí. 20.15: Derrick. Az uzsorás ha­lála. 21.15: Krónika. Hídfőcsaták. (f.-f.) 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Képmagnósok, figyelem! 20.30: Minden kezdet nehéz. Rajzfilm. 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Reklám, (f.-f.) 21.15: Műkorcsolya EB. Párosok versenye. Kb. 22.30: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Felsőoktatási fórum. 16.35: Kulturális híradó. 17.00: Nőkről nőknek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 4feso.35: Beszélő tények. 20.50: A boldogság kapujában című film. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Kuka kapitány kalózai. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Dortmund: műkorcsolyázó Európa-bajnokság, páros. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Emberek közötti kapcso­latok. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Színes fény. MOZI Békési Bástya: 4-kor: Fekete tyúk, 6-kor: Agónia, I—II. Bé­késcsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 és 7 órakor: A postás mindig kétszer csenget, I—II. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: A híd túl messze van, I—II. Gyu­lai Erkel: Ballagás. Gyulai Pe­tőfi: Szerelem Montreálban. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Elveszett kutya, fél 6-kor: Volt egyszer egy Vadnyugat I., II.

Next

/
Oldalképek
Tartalom