Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-23 / 19. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JANUAR 23., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM. 19. SZÁM Szűrös Mátyás látogatása Hollandiában Zöldség-gyümölcs raktározás — nagyobb anyagi érdekeltséggel Az első félévben — az új termésig — bőséges piaci el­látást biztosítanak a ZÖL­DÉRT vállalatok téli áruk­ból. A ZÖLDKER egyesülés­nél elkészült összesítés sze­rint a raktárakban — a ke­reskedelem igénye szerint — a tavalyihoz hasonlóan 75 ezer tonna burgonya, 25 ezer tonna zöldség és 23 ezer ton­na alma vár értékesítésre. Csupán fejes és kelkáposzta hiányozhat esetleg a tavaszi hónapokban, a termény ma­gas nedvességtartalma miatt tárolási gondok adódtak. A tizenhat .ZÖLDÉRT vál­lalatnál a szokatlanul enyhe téli időben nehezebb a zöld­ség, gyümölcs jó minőségé­nek megőrzése. A raktározá­si nehézségek megoldására számos módszer, lehetőség kínálkozik, ezek egy részét már be is vezették, máshol az előkészítésen dolgoznak. Sok helyen, mint például a Borsod megyei ZÖLDÉRT vállalatnál a technológiát is módosították; a szellőztetés időpontját a leghidegebb napszakra, a hajnali órákra tették át. A mínusz 1-2 fokos hőmérsékletű levegő nem­csak jobban hűt. mint a napközbeni gyakran tavaszi- as hőmérséklet, hanem a ventillátorokat is rövidebb ideig kell járatniuk, így je­lentős mennyiségű energiát takaríthatnak meg. Máshol az érdekeltség fo­kozását tervezik. Az elkép­zelések szerint több tároló később önálló egységként működik majd, s a kezelők a kiesés csökkentéséből szár­mazó megtakarítás után pré­miumot kapnak. Még kézen­fekvőbb megoldás a minőség megőrzésére a közös érde­keltség megteremtése a ter­melőkkel, a veszteségek csökkentésének éppen ez a legnagyobb tartaléka. A me­zőgazdasági üzemek egyelőre rendszerint még nem any- nyira a minőségi áru előál­lításában, inkább a nagyobb mennyiségek termelésében érdekeltek, ám a tárolás hó­napjait csak a legjobb mi­nőségű zöldség és gyümölcs vészelheti át. A tárolásból eredő kocká-s zat közös vállalásával a ter­melő üzem is érdekeltté vá­lik jobb minőségű áru előál­lításában, van is már ked­vező példa ilyen együttmű­ködésre; a Somogy megyei ZÖLDÉRT 500 tonnás nagy­atádi burgonyatárolójánál a vállalat a partner mezőgaz­dasági üzemekkel abban ál­lapodott meg,'hogy utólagos minősítés alapján számolnak el. Ennek nyomán — a több­letjövedelem reményében — a termelők jobban ügyelnek a termesztési technológia betartására, a szedési idő megválasztására, s a szállí­tásnál még a szemek ütődé- sét is igyekeznek megelőzni — ezek mind a minőség megőrzésének feltételei. A közös érdekeltség alapján a szakemberek szerint a vesz­teségeket 5—8 százalékkal le­het csökkenteni. A Holland Munkáspárt meghívására Szűrös Mátyás, az MSZMP KB'tagja, a kül­ügyi osztály vezetője janu­ár 18—22. között látogatást tett Hollandiában. Találkozott, és megbeszé­lést folytatott Max van den Berggel, a párt elnökével, Joop den Uyl parlamenti frakcióvezetővel és Maarten van Traa külügyi titkárral. A megbeszéléseken a hagyo­mányosan kialakult konzul­tációs kapcsolatoknak meg­felelően időszerű nemzetközi kérdésekkel és a két párt közötti kapcsolatokkal fog­lalkoztak. Szűrös Mátyás ugyancsak találkozott a Szombaton az MTESZ székhazában záró plenáris üléssel fejezték be munkáju­kat a IV. ergonómiai konfe­rencia résztvevői. A három­napos tanácskozáson tervező- mérnökök, munkalélektani kutatók, orvosok, pszicholó­gusok, szociológusok, terve­zők, ipari formatervezők ki­lenc szekcióban számoltak be kutatási eredményeikről. Megállapították, hogy tár­sadalmi, gazdasági fejlődé­sünk mai szakaszában kulcs­kérdés a munkakultúra fej­lesztése. Ezért lényeges, hogy az eddiginél szélesebb kör­ben tegyék lehetővé üzemi munkáspárt, a Keresztény- demokrata Tömörülés (CDA) és a Liberális Szabadság és Demokrácia Néppártja (VVD) parlamenti frakció­jának vezető képviselőivel, valamint Jacobovits de Sze­geddel, a külügyminisztéri­um politikai főigazgatójával. * * * Hollandiai tartózkodása során az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője találkozott Elli lsebouddal, a Holland Kommunista Párt elnökével, és más párt veze­tőivel. akikkel elvtársi lég­körű véleménycserére ke­rült sor pártjaik kapcsolatá­ról. pszichológusoknak, üzemi orvosoknak, az ergonómiá­ban érdekelt más vállalati szakembereknek, hogy a he­lyi fejlesztési rekonstrukciós elképzeléseket, terveket ide­jekorán megismerjék, és még a tervezés fázisában kifejt­hessék véleményüket. A felhalmozódott tapasz­talatok olyan tartalékot je­lentenek, amellyel segíthető a vállalati feladatok eddigi­nél jobb teljesítése. Hangsú­lyozta, hogy a pszichológus­sal nem rendelkező üzemek­ben elsősorban a főhivatású üzemorvosok lehetnek a tu­dományterület hivatott fjelyi képviselői. Befejeződött a IV. ergonómiai konferencia BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Békésszentandráson Községriportunk a 4. oldalon. Fotó: veress Erzsi Műszaki szolgáltatások bővülő exportja Az idén jelentős mérték­ben bővítik a műszaki szol­gáltatások konvertibilis ex­portját a Gyár- és Gépszere­lő Vállalat és a TESCD tár­sasági együttműködésben dolgozó szerelői külföldön. A két vállalat — tovább­fejlesztve a korábbi években kialakult eredményes kap­csolatait —, 1980-ban kötötte meg a társasági együttműkö­dési szerződést. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat szakem­berei a hetvenes években Magyarországon számos tő­kés országból származó be­rendezést szereltek fel, he­lyeztek üzembe. A kiterjedt piaci szerve­zettel rendelkező TESCO megteremtette a feltételeket, hogy a Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói korábban szerzett tapasztalataikat, szaktudásukat külföldön is hasznosíthassák. Tavaly mint egy 10 ezer tonna erőművi tartószerkezetet szereltek fel, különböző vegyipari létesít­mények technológiai szerelé­sét, cukorgyárak rekonstruk­cióját vállalták el az NSZK- ban. Egy svéd cég megbízá­sából az NDK-ban kikötői berendezéseket helyeztek üzembe. Mindezek eredmé­nyeként a múlt esztendőben mintegy kilencmillió dollár­nyi volt az exportjuk. A szarvasi Tessedik Sámuel Szakszövetkezetben 1980 már­ciusa óta foglalkoznak ipari jellegű szolgáltatásként közleke­dési eszközök alkatrészeinek felújításával. Különösen az IFA- tehergépkocsik nehezen beszerezhető alkatrészeinek meg­munkálására specializálódtak. A megyében egyedül végzik ezt a munkát, mellyel a sokszor kiselejtezésre ítélt alkatré­szeket felújítják, az eredeti értéknek mintegy egyharmadáért Fotó: Veress Erzsi ü választás joga a fiataloké Az ifjúsági szövetség munkájának tartalmi és szerve­zeti megújulása csak úgy képzelhető el, ha módosulnak a szervezés, a felépítés, az irányítás, valamint a válasz­tási rend elemei. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága 1982 októberében határozott ezekről a kérdésekről. Készítsünk gyorsmérleget a KISZ X. kongresszusa óta eltelt időszakról. Ma a Kommunista Ifjúsági Szövetség­nek csaknem 912 ezer tagja van. Az ifjúkommunisták 62,6 százaléka dolgozó, 37,4 százaléka tanuló. A mun­kás- és mezőgazdasági fizikai dolgozó KISZ-tagok száma együttesen 269 ezer fő. E réteghez egy év alatt tízezer fiatal csatlakozott, a szervezettség javult, de még most sem kielégítő. Az értelmiségi és alkalmazott dolgozó fia­talok között — főként a pedagógus- és a közművelődési alapszervezetek gyors növekedése következtében — több lett a KISZ-tag. Mindez kedvező, de ha a KISZ-tagság megoszlását életkor szerint nézzük, érdemes elgondol­kodni. A 14—18 éves korcsoport aránya 34 százalék. Változatlan az előző évekhez viszonyítva. A 19—26 éve­sek részaránya kevesebb lett 13 ezerrel. Ez másfél szá­zalékos csökkenést jelent. A 26 évesnél idősebbek a tagság 36 százalékát alkotják. Ezen belül jelentősen emelkedett — 13 ezerrel — a 30 éven felüli fiatalok aránya. E korosztály ma már a KISZ-tagság több mint 10 százalékát alkotja. . A KISZ politikai befolyása, erősödése szükségessé teszi, hogy a fiatalok sokrétű érdeklődéséhez, élet- és munka- körülményeikhez jobban igazodjon a szerveződési rend. A KISZ szervezetei, alapszervezetei a jövőben is első­sorban a munkahelyeken, a tanintézetekben, a fegyveres erőknél, s testületekben, valamint a lakóterületen mű­ködnek. Az ide vonatkozó tavaly októberi határozat lehetővé tette, hogy munkásszállásokon, kollégiumokban, művelődési házakban, tudományos és sportegyesületek­ben, valamint más tartósan működő ifjúsági közössé­gekben is alakulhassanak KISZ-alapszervezetek. Az új KISZ-alapszervezetek létrehozását a közvetlen irányításra jogosult KISZ-bizottság — e- KISZ-szervezet létrehozását a közvetlen irányító területi KISZ-bizottság hagyja jóvá. Ezután tehát minden fiatal maga döntheti el, hogy munkahelyén, tanintézetében, vagy lakóhelyén kíván-e a KISZ tagja lenni, mely alapszervezethez akar tartozni. Mindenki csak egy alapszervezetnek lehet a tagja, de szervezeti hovatartozásától függetlenül több alapszerve­zet tevékenységébe is bekapcsolódhat. A koordinációs munka színvonala is javulhat, hiszen különösen a szor­galmi időben, a munkahelyi, lakóhelyi alapszervezet munkájában is részt vehet a tanuló. Sokan aggódtak, hogy a szerveződés ilyesfajta módosí­tásának az lesz a következménye, hogy a fiatalok egy része elmegy a nagyüzemi KISZ-alapszervezetekből, át­jelentkezik a lakóterületire, vagy a választhatóság miátt megszűnnek majd egy-egy helyen az iskolai KlSZ-alap- szervezetek. Nem ez történt. Egy egészséges versengés jött létre. A fiatalok ugyanabba az alapszervezetbe mentek, amelyben koruknak megfelelő, igényeiket kielé­gítő programokat kínálnak, amelyben konkrét feladato­kat kaptak. Az ifjúsági közösségek életre hívása nem fogható fel kampányként. E munka is csak úgy ér valamit, ha fo­lyamatos, állandósult. A területileg illetékes KISZ-bi- zottságok — az ifjúsági szövetség politikai hatásának szélesítése érdekében —- a KISZ-aktívákat bízott meg, hogy segítsenek a lakóhelyek, a közművelődési intéz­mények, a tudományos és sportegyesületek, a munkás- és diákszállások, illetve más tartósan működő ifjúsági közösségek KISZ-alapszervezeteinek munkájában. Nagyobb súlyt kell helyezni más társadalmilag hasz­nos ifjúsági közösségek, szabadidős-egyesülések szervezé­sére, támogatására is. A KISZ ösztönöz minden olyan helyi kezdeményezést, közösségi formát, amely alkalmas arra, hogy hasznosan kitöltse a fiatalok szabad idejét. A mozgalom a maga sajátos eszközeivel — esetenként anyagi támogatással is — segíti egy-egy közösség mű­ködését. Bár a számok önmagukban is jeleznek valamit, de hi­teles tökörképet mégsem adhatnak a mozgalmi munká­ról, annak színvonaláról. Ahol a számok alapján a szer­vezettséggel baj van, ott a módszerekkel is baj van, ott nem veszik kellő mértékben figyelembe a fiatalok sajátosságigényeit. Az építőiparban például a fiatal fi­zikai dolgozók szervezettségi aránya alig éri el a négy százalékot. Erre nem adhat megnyugtató magyarázatot a munkahelyi szétszórtság, a munkahelyek gyakori vál­tozása, mert ott a mozgalmi élet gyengeségének egészen mások az okai. A KISZ szerveződése, felépítése és irányítása, vala­mint választási rend egyes elemeinek módosítása a tár­sadalmi-gazdasági változásokhoz igazodik. Az eddigi ta­pasztalatok igazolják a döntés helyességét. Ambrus Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom