Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-23 / 19. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JANUAR 23., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM. 19. SZÁM Szűrös Mátyás látogatása Hollandiában Zöldség-gyümölcs raktározás — nagyobb anyagi érdekeltséggel Az első félévben — az új termésig — bőséges piaci ellátást biztosítanak a ZÖLDÉRT vállalatok téli árukból. A ZÖLDKER egyesülésnél elkészült összesítés szerint a raktárakban — a kereskedelem igénye szerint — a tavalyihoz hasonlóan 75 ezer tonna burgonya, 25 ezer tonna zöldség és 23 ezer tonna alma vár értékesítésre. Csupán fejes és kelkáposzta hiányozhat esetleg a tavaszi hónapokban, a termény magas nedvességtartalma miatt tárolási gondok adódtak. A tizenhat .ZÖLDÉRT vállalatnál a szokatlanul enyhe téli időben nehezebb a zöldség, gyümölcs jó minőségének megőrzése. A raktározási nehézségek megoldására számos módszer, lehetőség kínálkozik, ezek egy részét már be is vezették, máshol az előkészítésen dolgoznak. Sok helyen, mint például a Borsod megyei ZÖLDÉRT vállalatnál a technológiát is módosították; a szellőztetés időpontját a leghidegebb napszakra, a hajnali órákra tették át. A mínusz 1-2 fokos hőmérsékletű levegő nemcsak jobban hűt. mint a napközbeni gyakran tavaszi- as hőmérséklet, hanem a ventillátorokat is rövidebb ideig kell járatniuk, így jelentős mennyiségű energiát takaríthatnak meg. Máshol az érdekeltség fokozását tervezik. Az elképzelések szerint több tároló később önálló egységként működik majd, s a kezelők a kiesés csökkentéséből származó megtakarítás után prémiumot kapnak. Még kézenfekvőbb megoldás a minőség megőrzésére a közös érdekeltség megteremtése a termelőkkel, a veszteségek csökkentésének éppen ez a legnagyobb tartaléka. A mezőgazdasági üzemek egyelőre rendszerint még nem any- nyira a minőségi áru előállításában, inkább a nagyobb mennyiségek termelésében érdekeltek, ám a tárolás hónapjait csak a legjobb minőségű zöldség és gyümölcs vészelheti át. A tárolásból eredő kocká-s zat közös vállalásával a termelő üzem is érdekeltté válik jobb minőségű áru előállításában, van is már kedvező példa ilyen együttműködésre; a Somogy megyei ZÖLDÉRT 500 tonnás nagyatádi burgonyatárolójánál a vállalat a partner mezőgazdasági üzemekkel abban állapodott meg,'hogy utólagos minősítés alapján számolnak el. Ennek nyomán — a többletjövedelem reményében — a termelők jobban ügyelnek a termesztési technológia betartására, a szedési idő megválasztására, s a szállításnál még a szemek ütődé- sét is igyekeznek megelőzni — ezek mind a minőség megőrzésének feltételei. A közös érdekeltség alapján a szakemberek szerint a veszteségeket 5—8 százalékkal lehet csökkenteni. A Holland Munkáspárt meghívására Szűrös Mátyás, az MSZMP KB'tagja, a külügyi osztály vezetője január 18—22. között látogatást tett Hollandiában. Találkozott, és megbeszélést folytatott Max van den Berggel, a párt elnökével, Joop den Uyl parlamenti frakcióvezetővel és Maarten van Traa külügyi titkárral. A megbeszéléseken a hagyományosan kialakult konzultációs kapcsolatoknak megfelelően időszerű nemzetközi kérdésekkel és a két párt közötti kapcsolatokkal foglalkoztak. Szűrös Mátyás ugyancsak találkozott a Szombaton az MTESZ székhazában záró plenáris üléssel fejezték be munkájukat a IV. ergonómiai konferencia résztvevői. A háromnapos tanácskozáson tervező- mérnökök, munkalélektani kutatók, orvosok, pszichológusok, szociológusok, tervezők, ipari formatervezők kilenc szekcióban számoltak be kutatási eredményeikről. Megállapították, hogy társadalmi, gazdasági fejlődésünk mai szakaszában kulcskérdés a munkakultúra fejlesztése. Ezért lényeges, hogy az eddiginél szélesebb körben tegyék lehetővé üzemi munkáspárt, a Keresztény- demokrata Tömörülés (CDA) és a Liberális Szabadság és Demokrácia Néppártja (VVD) parlamenti frakciójának vezető képviselőivel, valamint Jacobovits de Szegeddel, a külügyminisztérium politikai főigazgatójával. * * * Hollandiai tartózkodása során az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője találkozott Elli lsebouddal, a Holland Kommunista Párt elnökével, és más párt vezetőivel. akikkel elvtársi légkörű véleménycserére került sor pártjaik kapcsolatáról. pszichológusoknak, üzemi orvosoknak, az ergonómiában érdekelt más vállalati szakembereknek, hogy a helyi fejlesztési rekonstrukciós elképzeléseket, terveket idejekorán megismerjék, és még a tervezés fázisában kifejthessék véleményüket. A felhalmozódott tapasztalatok olyan tartalékot jelentenek, amellyel segíthető a vállalati feladatok eddiginél jobb teljesítése. Hangsúlyozta, hogy a pszichológussal nem rendelkező üzemekben elsősorban a főhivatású üzemorvosok lehetnek a tudományterület hivatott fjelyi képviselői. Befejeződött a IV. ergonómiai konferencia BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Békésszentandráson Községriportunk a 4. oldalon. Fotó: veress Erzsi Műszaki szolgáltatások bővülő exportja Az idén jelentős mértékben bővítik a műszaki szolgáltatások konvertibilis exportját a Gyár- és Gépszerelő Vállalat és a TESCD társasági együttműködésben dolgozó szerelői külföldön. A két vállalat — továbbfejlesztve a korábbi években kialakult eredményes kapcsolatait —, 1980-ban kötötte meg a társasági együttműködési szerződést. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat szakemberei a hetvenes években Magyarországon számos tőkés országból származó berendezést szereltek fel, helyeztek üzembe. A kiterjedt piaci szervezettel rendelkező TESCO megteremtette a feltételeket, hogy a Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói korábban szerzett tapasztalataikat, szaktudásukat külföldön is hasznosíthassák. Tavaly mint egy 10 ezer tonna erőművi tartószerkezetet szereltek fel, különböző vegyipari létesítmények technológiai szerelését, cukorgyárak rekonstrukcióját vállalták el az NSZK- ban. Egy svéd cég megbízásából az NDK-ban kikötői berendezéseket helyeztek üzembe. Mindezek eredményeként a múlt esztendőben mintegy kilencmillió dollárnyi volt az exportjuk. A szarvasi Tessedik Sámuel Szakszövetkezetben 1980 márciusa óta foglalkoznak ipari jellegű szolgáltatásként közlekedési eszközök alkatrészeinek felújításával. Különösen az IFA- tehergépkocsik nehezen beszerezhető alkatrészeinek megmunkálására specializálódtak. A megyében egyedül végzik ezt a munkát, mellyel a sokszor kiselejtezésre ítélt alkatrészeket felújítják, az eredeti értéknek mintegy egyharmadáért Fotó: Veress Erzsi ü választás joga a fiataloké Az ifjúsági szövetség munkájának tartalmi és szervezeti megújulása csak úgy képzelhető el, ha módosulnak a szervezés, a felépítés, az irányítás, valamint a választási rend elemei. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága 1982 októberében határozott ezekről a kérdésekről. Készítsünk gyorsmérleget a KISZ X. kongresszusa óta eltelt időszakról. Ma a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek csaknem 912 ezer tagja van. Az ifjúkommunisták 62,6 százaléka dolgozó, 37,4 százaléka tanuló. A munkás- és mezőgazdasági fizikai dolgozó KISZ-tagok száma együttesen 269 ezer fő. E réteghez egy év alatt tízezer fiatal csatlakozott, a szervezettség javult, de még most sem kielégítő. Az értelmiségi és alkalmazott dolgozó fiatalok között — főként a pedagógus- és a közművelődési alapszervezetek gyors növekedése következtében — több lett a KISZ-tag. Mindez kedvező, de ha a KISZ-tagság megoszlását életkor szerint nézzük, érdemes elgondolkodni. A 14—18 éves korcsoport aránya 34 százalék. Változatlan az előző évekhez viszonyítva. A 19—26 évesek részaránya kevesebb lett 13 ezerrel. Ez másfél százalékos csökkenést jelent. A 26 évesnél idősebbek a tagság 36 százalékát alkotják. Ezen belül jelentősen emelkedett — 13 ezerrel — a 30 éven felüli fiatalok aránya. E korosztály ma már a KISZ-tagság több mint 10 százalékát alkotja. . A KISZ politikai befolyása, erősödése szükségessé teszi, hogy a fiatalok sokrétű érdeklődéséhez, élet- és munka- körülményeikhez jobban igazodjon a szerveződési rend. A KISZ szervezetei, alapszervezetei a jövőben is elsősorban a munkahelyeken, a tanintézetekben, a fegyveres erőknél, s testületekben, valamint a lakóterületen működnek. Az ide vonatkozó tavaly októberi határozat lehetővé tette, hogy munkásszállásokon, kollégiumokban, művelődési házakban, tudományos és sportegyesületekben, valamint más tartósan működő ifjúsági közösségekben is alakulhassanak KISZ-alapszervezetek. Az új KISZ-alapszervezetek létrehozását a közvetlen irányításra jogosult KISZ-bizottság — e- KISZ-szervezet létrehozását a közvetlen irányító területi KISZ-bizottság hagyja jóvá. Ezután tehát minden fiatal maga döntheti el, hogy munkahelyén, tanintézetében, vagy lakóhelyén kíván-e a KISZ tagja lenni, mely alapszervezethez akar tartozni. Mindenki csak egy alapszervezetnek lehet a tagja, de szervezeti hovatartozásától függetlenül több alapszervezet tevékenységébe is bekapcsolódhat. A koordinációs munka színvonala is javulhat, hiszen különösen a szorgalmi időben, a munkahelyi, lakóhelyi alapszervezet munkájában is részt vehet a tanuló. Sokan aggódtak, hogy a szerveződés ilyesfajta módosításának az lesz a következménye, hogy a fiatalok egy része elmegy a nagyüzemi KISZ-alapszervezetekből, átjelentkezik a lakóterületire, vagy a választhatóság miátt megszűnnek majd egy-egy helyen az iskolai KlSZ-alap- szervezetek. Nem ez történt. Egy egészséges versengés jött létre. A fiatalok ugyanabba az alapszervezetbe mentek, amelyben koruknak megfelelő, igényeiket kielégítő programokat kínálnak, amelyben konkrét feladatokat kaptak. Az ifjúsági közösségek életre hívása nem fogható fel kampányként. E munka is csak úgy ér valamit, ha folyamatos, állandósult. A területileg illetékes KISZ-bi- zottságok — az ifjúsági szövetség politikai hatásának szélesítése érdekében —- a KISZ-aktívákat bízott meg, hogy segítsenek a lakóhelyek, a közművelődési intézmények, a tudományos és sportegyesületek, a munkás- és diákszállások, illetve más tartósan működő ifjúsági közösségek KISZ-alapszervezeteinek munkájában. Nagyobb súlyt kell helyezni más társadalmilag hasznos ifjúsági közösségek, szabadidős-egyesülések szervezésére, támogatására is. A KISZ ösztönöz minden olyan helyi kezdeményezést, közösségi formát, amely alkalmas arra, hogy hasznosan kitöltse a fiatalok szabad idejét. A mozgalom a maga sajátos eszközeivel — esetenként anyagi támogatással is — segíti egy-egy közösség működését. Bár a számok önmagukban is jeleznek valamit, de hiteles tökörképet mégsem adhatnak a mozgalmi munkáról, annak színvonaláról. Ahol a számok alapján a szervezettséggel baj van, ott a módszerekkel is baj van, ott nem veszik kellő mértékben figyelembe a fiatalok sajátosságigényeit. Az építőiparban például a fiatal fizikai dolgozók szervezettségi aránya alig éri el a négy százalékot. Erre nem adhat megnyugtató magyarázatot a munkahelyi szétszórtság, a munkahelyek gyakori változása, mert ott a mozgalmi élet gyengeségének egészen mások az okai. A KISZ szerveződése, felépítése és irányítása, valamint választási rend egyes elemeinek módosítása a társadalmi-gazdasági változásokhoz igazodik. Az eddigi tapasztalatok igazolják a döntés helyességét. Ambrus Sándor