Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-21 / 17. szám

Siker volt 1983. január 21., péntek NÉPÚJSÁG II Báró: Tomanek Gábor A főutcai toronyház hete­dik emeletén lakik. Ponto­sabban itt kapott egy szobát: ez az emelet a színészeké. A berendezés otthonos is, nem is: mindenesetre ott van a televízió az egyik polcon, meg a rádió, a teakonyhá­ban fő a kávé, és az erkély­ablakból messzire látni. Bé­késcsaba határán is túl. — Hát Pécsig éppen nem — mondja Tomanek Gábor —, de azért messzire. Ha nem tudnám, hogy ő beszél, meglepve fordulnék meg, hogy az édesapja szól: Tomanek Nándor. A hang­juk azonossága több mint döbbenetes. Igen, ez az első, és nyilván, aki először talál­kozik Gáborral, és egy ki­csit is színházismerő, azon­nal erre gondol. Zavar? — kérdezem. — Már nem, de eleinte ne­héz volt. Nemcsak a hang, hanem, hogy én vagyok a Tomanek Gabi. Pécsett, ahol születtem, és ahová a főis­kola után visszakerültem, mindenki ismer. Kisgyerek- koromtól, a színházban is. Gyönyörű élményem volt az a színház! Ha az apám el­vitt, és beülhettem az egyik sorba, csak bámultam a va­rázslatot. Tényleg olyan volt, mint egy mesevilág. — És most? Hogyan jött az, hogy te is színész lettél? — Bonyolultan. Nagy var­gabetűkkel. Először is anyám kívánságára gépszerelő szak- középiskolába iratkoztam. Ott is érettségiztem, de a gép­szerelés?... Hát ahhoz nem nagyon értettem. Közben csi­náltunk egy iskolai ,.Ki mit tud?”-ot. Én is szerepeltem, mert akinek az apja híres színész, ott a helye, mond­ták. Érettségi után egy évig motort szereltem, voltam geodéta, postás és könyvtá­ros a pécsi egyetemen. De amikor farönköket akartak hordatni velem könyvek he­lyett: megköszöntem a bi­zalmat. Sok mindenbe bele­fogtam, elszegődtem az is­tenkúti kultúrházba művé­szeti akárminek, de akkor már színész akartam lenni. Felvételiztem egyszer, két­Kedv és jó közérzet: ez is kell a színházhoz Fotó: Veress Erzsi szer, harmadszorra felvettek. Mi lettünk az egyik legne­vezetesebb Várkonyi-osztály. — Milyen volt a főiskola? — Nagyon nehéz. Azt hi­szem, nincs főiskola, ahol annyi a tanulnivaló, mint itt. Kora reggeltől késő es­tig tartott egy-egy napunk. Rettenetes munka! De ha az ember érzi, hogy most már alakul, most már lesz vala­mi, akkor megéri. Azért min­dent vállalni kell. Harmad­évesen a József Attila Szín­házban játszottam, aztán a Nemzetiben, abban a híres Téli rege előadásban. Együtt a színpadon Kállaival, Özé­vel. Életem nagy pillanatai! Közben négy főszerep a fő­iskolán, például Karinthy Duna-kanyarja Hernádi Jut­kával .. . — A pécsi színházhoz szer­ződtél. Nem volt furcsa? Hogy ahol sok időn át édes­apád játszott...? — Persze, hogy az volt. De kitűnően indult minden. Két évadon, át nagy szerepek, jó szerepek. Mellettük 26 tévé­film, két mozifilm. Nyolc, vagy kilenc főszerep. És a színház. Kafka A per című színművében a vizsgálóbírót alakítottam. A Színház kriti­kusa ezt írta: „Tomanek Gá­bornak alig van néhány mondata, mint vizsgálóbíró jobbára csak kártyázik. De a legnépesebb jelenetben is, a színpad szélén ülő szótlan Tomanekra oda kell figyel­ni, s amikor megszólal, va­lódi kafkai légkört áraszt.” Visszaadom a cikket, és elérkezünk Békéscsabához. Pécsről a továbbiakban csak mint a szülővárosáról beszél szívesen, felmelegedő szem­mel. A színházról nem. (Le­het, hogy véleménye volt? És túl fiatalnak találták ahhoz, hogy véleménye legyen?) Nem kérdezem a részleteket: Csabára jött. Játszott a gyu­lai Várfürdőben, Hordó volt a Gyalogcsillagban, aztán a Körtánc következett (jelene­te Felkai Eszterrel az elő­adás egyik igazi csúcsa), majd Gorkij Éjjeli menedék­helyében a Báró szerepét kapta. „Ember a kútban” — így is fogalmazhatnánk, ki ez a Báró. Tomanek Gábor alakítása megrendítő. Lehet­ne hosszasan elemezni, kö­rülírni: de az egyetlen szó, ami legjobban illik hozzá: megrendítő. — Voltam már nagyon mé­lyen, megismertem a keserű­séget, a fájdalmat. Az ér­zést, amikor úgy tűnik: minden szétesik körülöttem. Hát messzire van-e innen a Báró? És, hogy olyan lehet­tem amilyen, abban óriási része van Giricz Mátyás ren­dezőnek. Soha nem dolgoz­tam még ilyen pontosan és tudatosan felkészült rende­zővel. — Mikor érezted először, hogy a Báró siker? — A premieren még nem. Pár előadással később. Ak­kor már igen. De ahhoz, hogy mindig jó legyek, kedv kell és jó közérzet. — És? — Nincs mindig. De ez már, ugye, egészen más té­ma lenne . .. Ebben maradunk. És ab­ban, hogy Tomanek Gábor a Báró szerepében első, nagy csabai sikerét élheti át. Sass Ervin Tánciskolát zártak Nagykamaráson Az elmúlt hét végén zsúfo­lásig megtelt a nagykamarási művelődési ház színháztermének nézőtere, ahol társastánctanfo^ lyam zárult. Szülők rokonok, jószomszédok kísérték „vizsga­bálba” azt a mintegy negyven fiatalt, akik az Antali Zoltán táncpedagógus vezette ötven- órás tánciskolán számos klasz- szikus és modern táncot sajá­títottak el az elmúlt hetekben, hónapokban. A fcáróbál elsősorban arra adott alkalmat, hogy a tanfo­lyamon végzők közönség előtt mutassák be tudományukat. Másrészt bepillanthattak az ér­deklődők a versenytáncolás szépségeibe is. a mezőkovács­házi versenypárosok ragyogó al­kalmat teremtettek ehhez. Szabó Éva, a nagykamarási általános művelődési központ Bojtos Sándor Művelődési Háza igazgatója elmondta, hogy tánc­iskolát majdnem húsz éve ren­deztek utoljára a helységben, s a vasárnap tapasztalt nagy ér­deklődés arra kötelez, hogy a közeljövőben ismét elkezdődhes­sen egy társastánctanfolyam, le­hetőséget teremtve még több fiatal mozgáskultúrájának fej­lesztésére. Szűcs József Földi János—Tóth Ildikó C osz­tályos kovácsházi páros szamba­bemutatója Fotó: Onodiné Kovács Hona Szerelem, barátság, partner Hol lenne stílusosabb sze­relemről, barátságról be­szélgetni diákokkal, mint a Petőfiről elnevezett iskolá­ban — jut eszembe, amint belépek a mezőberényi gim­náziumba. Hiszen a költő a szabadság mellett, e kettőt értékelte a legtöbbre. Mind­járt ezzel is kezdem, s föl­csattan az egyetértő nevetés: mindnyájan arra gondolunk, hogy Petőfi rövid élete alatt, szinte egyfolytában szerel­mes volt. És persze jó barát. Nyolc harmadikos gimna­zista — öt lány és három fiú — üli körül az asztalt az egyik kis szobában, s meg-, egyezünk, hogy előbb írás­ban felelnek a kérdésekre, majd ennek alapján beszél­getünk. A nyolc válasz pe­dig nem névvel, csak szám­mal készül, így alkalom lesz arra is, hogy próbát tegyünk. Ha egyet-egyet felolvasok, vajon ráismernek-e ki írta? Ismerik-e annyira egymást? Fél óra sem kellett az alapos munkához, s látni, hogy a lányok bővebben, a fiúk tömörebben foglalták össze mondandójukat, és kzedődhet a „játék”. De nem tart sokáig, mert mind­járt az első — az 5-ös szá­mú — felolvasása után ka­cagni kezdtek. Sőt már alat­ta is mosolyogva mindenki Erikára nézett, vagyis „le­buktam”. Szó sincs valami­féle elidegenedésről. Feri meg is jegyzi. — De hiszen jól ismer­jük egymást! — Meg azt is — teszik hozzá a lányok —, ki kibe szerelmes. Ez azért maradjon min­denki titka. De, hogy sze­rintük mi is a szerelem, az már nyilvánosságra kerülhet. Akkor hát az Erika vélemé­nye is. „Ebben a korban, azt hi­szem. mindenki volt már szerelmes, és van gondolata a szerelemről. Nekem az, hogy egy gyönyörű és tiszta érzés egy fiú és egy lány között, ha szeretik és meg­értik egymást, s azonos az érdeklődésük. Régebbi isme­retségből alakul ki, de lehet első látásra is, csak az nem olyan tartós.” Pista szerint „A szerelem a barátság, a szimpátia, a kölcsönös tetszés és a meg­értés eredménye: tehát sze­retettől és teszésből áll. Egy bizonyos vágy is tartozik hozzá, amit egymás iránt éreznek. Ezen a szexuális vágyon kívül igen fontos a kölcsönös megbecsülés, meg­értés, az érzelmek figye­lembe vétele, és a türelem egymás iránt.” „Barátságból is kialakul­hat, de több annál, és már a házasságra készít fel az együttjárás ideje alatt. De hogy végül is miért azt, akit, és nem mást szeret az em­ber, nehéz lenne megmonda­ni, talán nem is lehet.” Ez Anikó gondolatainak a sum­mája. Laci pedig így vélekedik. „A legszorosabb érzelmi kapcsolat a szerelem. Von­zalomból támad, de szeretet, tisztelet, sőt barátság is jel­lemzi, és az, hogy titkok egymás előtt nincsenek. Hi­szek az örök szerelemben, az igazi létezésében, és ke­resem a nagy Ö-t.” De mi a barátság és mi kell hozzá? A fiúk szerint is érzelmi dolog, s ebben is do­minál a szeretet, de a köl­csönös megbecsülés is bele­játszik; meg hogy van mi­ről beszélni a közös érdek­lődés. gondolkozás és hobbi alapján. Hármójuk közül vi­szont egyedül Feri emeli ki az őszinteség és titoktartás fontosságát. A lányok erről is hosz- szabban vallanak. Csak a lényeget kiemelve, Kati pél­dául így: „Barátság lehet fiú és lány, fiú és fiú, lány és lány között, ha megértik egy­mást, és titkukat is meg­osztják. Nekem volt és van is barátom.” Zita szerint „A barát olyan társ, akire mindig számítha­tok (reális dolgokban!), és ő is számíthat rám. Akik együttjámak, azok között is lehet barátság, ez csak erő­síti a kapcsolatukat.” Jutka értékeli a legtöbb­re. „A barátság — legalább­is. ha igazi — néha többet ér a szerelemnél, és a barát­ságból is lehet házasság. Volt is, van is, és remélem lesz is barátom. Teljes bi­zalom, kölcsönös megisme­rés, titoktartás és egymás segítése teszi a barátságban szinte egy emberré a kettőt.” És végül pár szót a part­nerről, úgy, ahogy ezt ők, a ma tizenhét évesei értik, gondolják. ' „Társat jelent szerelemben és házasságban is, s a keresése már ebben a korban megkezdődik.” „Az életben mindenkinek fontos a jó partner.” „Az ember türelmes társa, mert nem­csak barátokra, szerelmes párjára, de egyszerűen társ­ra is szüksége van.” „Part­nernek csak olyan lényt fo­gadnék el, akit szeretek.” „Szerelem terén is társ, de még sok más téren, sport­ban, játékban, harcban stb. Társ az együttes munkában.” Vass Márta Fotó: Fazekas "László Színházi kívánságműsor a rádióban A január 29-én, szombaton 15.20-kor immár ötödik al­kalommal felhangzó műsor házigazdája Benkő Tibor. — Kik szerepeltek eddig a sorozatban? — Elismert, neves színé­szeket szólaltattunk meg, akiknek gondolataira, életé­re a hallgatók kíváncsiak. Ezt a természetes igényt igyekszünk kielégíteni a jó ízlés határain belül. Figye­lembe vesszük a hozzánk ér­kező levelek kérdéseit, és igyekszünk a műsorban el­hangzó versek, zeneszámok kiválasztásánál a kéréseket teljesíteni. A premierünkön, vagyis a sorozat nyitóadásán Ruttkai Éva volt a vendé­günk, majd Kállai Ferenc, Almási Éva és Balázsovits Lajos, valamint Gálvölgyi János következett. — Hogyan készül a felvé­tel? — Élő jellegű az adás, hi­szen két nappal később hang­zik el a felvétel után. A kér­dések nagy részét a művészek akkor hallják először, hi­szen érdekes lehet az azon­nali személyes reakciójuk. A levelekben felvetett értékes és értelmes kérdések mellett természetesen én is kérde­zek. — Érdeklődés kíséri a mű­sort ? — A közvéleménykutatás szerint sokan hallgatnak bennünket. De a levelek nagy száma is ezt bizonyítja. — Kik következnek? — Továbbra is szeretnénk elismert művészeket meghív­ni, de terveink között fiata­lok is szerepelnek, akikre valamiért felfigyelt a köz­vélemény. A most elhangzó negyven­perces műsor vendége a Sin- kovits család. A műsor rö­vid történetében első eset­ben ülnek a mikrofon előtt négyen, akiket a tehetségen és a színház mély szeretetén kívül a vérségi kötelék is összekapcsol. Hajós Anna Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: „Vadak” és „civilizáltak”. 8.37: Olasz muzsika. 9.33: Jaj, de nagyon eltéved­tünk. 10.05 : Dominó. A cirkusz. 10.40: Magyar! Imre népi zeneka­rának felvételeiből. 11.00: Gondolat. 11.45: Szabó Ferenc—Romját Ala­dár: Lenin meghalt. 11.53: Giovanni Gabrieli: Sonata Octavi Toni. 12.45: Hétvégi panoráma.. 14.03: Nótacsokor, csárdáscso­kor. 15.05: Révkalauz. 15.85: Kishegyi Árpád operett­felvételeiből. 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Bécsi klasszikus muzsika. 17.05: Reflektorfényben egy ope- raária: Verdi: Traviata — Violetta áriája a III. fel­vonásból. 17.39: Munkavédelmi őrjárat. 18.04: Hegedűs a háztetőn. 19.15: Közvetítés a Magyaror­szág—Dánia jégkorong­mérkőzésről. 19.25: Poulenc kórusműveiből. 19.35: A Magyar Rádió é* Tele­vízió szimfonikus zeneka­rának hangversenye. Kb. 21.30: Lantmuzsika. 22.30: A kamarazene kedvelői­nek. 23.27: A diadalmas asszony. 0.10: Meló dia kokt él. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Szovjet fúvósmuzsika 8.35: Slágermúzeum. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15—13.45: Gyermekzene. 14.00: A Petőfi rádió zenedél­utánja. 15.30: Könyvről — könyvért. 15.45: Keith Emerson felvételei­ből. 17.30 : ötödik sebesség. 18.35: Válogatott felvételek. 19.40: Nóta kedvelőknek. 20.35: Iránytű. 21.35: Közvetítés a Magyaror­szág—Dánia válogatott j égkorongm ér kőzésről. 21.45: Gulyás László: Békési es­ték. 22.00: Ritmus. 22.30: Hol tartunk? 23.20: Kellemes pihenést! III. MŰSOR 9.00: Arcok, művek, korok. József Attila. 9.30: Francia zeneszerzők mű­veiből. 11.05: Kamarazene. 13.07: Tamási Áron: Itthon mi- nálunk. 13.17: Mozart: esz-dúr vonósné­gyes K. 428. 13.43: Dzsesszfelvételeinkből. 14.04: Üj lemezeinkből. Massenet: Werther. 16.30 : Külpolitikai klub. 17.00 : Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Kb. 18.00: Beamter Jenő dzsessz- felvételeiből. 18.27: Az új magyar zene a rá­dióban a közönség és a kritikusok i982. évi díjáért. Két versenymű. 19.05: Wagner: A nibelung gyű­rűje. 20.05: Fasang Árpád zeneszerző­vel beszélget Kutas János. 20.25: Régi kórusmuzsika. 20.45: Külföldi táncdalok. 21.30: Opera-művészlemezek. 22.35: A hang és a vokális zene néhány ázsiai hagyomány­ban. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Coüntry zene. A szolnoki D’ORO együttes játszik. 17.15: Corvinka. Riporter: Cseh Éva. 17.35: Délutáni minikoktél. Köz­ben: Az újságíró jegyzet- füzetéből. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.20: Tévétorna, (ism.) 8.25: Iskolatévé. Oroszul be­szélünk. (f.-f.) 8.45: Orosz nyelv. (Alt. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 9.00: Környezetismeret. (Ált. isk. 4. oszt.) 9.20: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 3—4. oszt.) (f.-f.) 10.00: Deltácska. (f.-f.) 10.35: Aktuális politikai kérdé­sek. (ism.) (f.-f.) 11.04: Képújság, (f.-f.) 13.20: Iskolatévé. Környezetis­meret. (ism.) 13.40: Deltácska. (ism.) (f.-f.) 14.15: Osztályfőnöki óra. (ism.) (f.-f.) 14.35: Aktuális politikai kérdé­sek. (ism.) (f.-f.) 15.05: Az anyag körforgása. I. rész: A víz. 15.45: Gólyavári esték, (ism.) 16.35: Hírek, (f.-f.) 16.40: Modellház. 17.15: Keresztkérdés. 17.45: Reklám, (f.-f.) 17.50: öt perc meteorológia. 17.55: Képújság, (f.-f.) 18.00: Kalendárium, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A Telepódium kabarébe­mutatója: Alacsony az Ararát. 20.55: ötletmeccs. Vitray Tamás műsora. 22.25: Tv-híradó 3. 22.35: Kassák Lajos: Az út vége. Tévéfilm. II. MŰSOR 18.55: Magyar Nemzet jégko­rongkupa. Magyarország —Dánia mérkőzés. A szünetben: Reklám, (f.-f.) 21.15: Tv-híradó 2. 21.35: A maláji tigris. Olasz ka­landfilmsorozat. 22.30: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.35: A volánnál (autóvezetők­nek) . 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági aktualitások. 20.25: „Forró napok” — játék­film. 21.35: Világhíradó. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: A törpéknek fogalmuk sincs. 18.15: Tv-naptár. 18.45: A zöld terv iskolája. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Fiák és szeretők. 20.55: Reklám. 21.00: Jó estét! 21.45: Tv-napló. 22.00: A szív kultúrája. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Zenés adás. 19.00: Tudományos beszélgeté­sek. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Ivó Pogoretic zongoramű­vész hangversenye. 20.50: Zágrábi körkép. 21.05: Ember és idő. 21.50: Reklám. 21.55: Piknik Topolyán. SZÍNHÁZ 1983. január 21-én, pénteken, Békéscsabán, 19 órakor: VÁLLALKOZNI TUDNI KELL Bérletszünet 1983. január 22-én, szombaton 16 órakor Kondoroson: JÁNOS VITÉZ MOZI Békési Bástya: 4-kor: Hófehérke és a 7 törpe, 6 és 8-kor: Bronco Billy. Békéscsabai Sza­badság: Akit Bulldózernek hív­tak. Békéscsabai Terv: A kara- tézó cobra. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Csapajev, fél 8-kor: A maláji tigris. Gyulai Petőfi: 3- kor: Apacsok, 5 és 7-kor: Luxusbordély Párizsban. Oros­házi Partizán: fél 4-kor: Pukk, fél 6, fél 8-kor: Várlak nálad vacsorára. Szarvasi Táncsics: Vörös föld.

Next

/
Oldalképek
Tartalom