Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-14 / 11. szám
NÉPÚJSÁG 1983. január 14., péntek Gyümölcstermesztésünk versenyképességéért Román újságíró látogatása megyénkben Üzemlátogatáson a MEZŐGÉP orosházi gyárában Fotó: Fazekas László A Békés megyei Népújság és a Temesváron megjelenő Drapelul Rosu (Vörös Lobogó) szerkesztősége közötti kapcsolat keretében a héten megyénkbe látogatott Adam Rachitován, a lap gazdaság- politikai rovatvezetője. Itt- tartózkodása során ellátogatott a békéscsabai ZÖL- DÉRT-hez, a mezőkovácsházi ÁFÉSZ-hez, a MEZŐGÉP orosházi gyárához. Járt Tótkomlóson, ahol a községi tanácsnál és a háziipari szövetkezetnél fogadták, volt Gyulán, a Foaia Noast- ra szerkesztőségében, a román tanítási nyelvű iskolában, a SZOT-üdülőben, Két- egyházán a községi tanácsnál, a művelődési házban és a szakmunkásképzőben. Ma Szarvason a Szirén, valamint a vas- és fémipari szövetkezet vendége lesz, délután pedig a gyomaendrődi Győzelem Tsz-be látogat. Vendégünk szombaton Budapesttel ismerkedik. A gyümölcstermelésben korszakváltás ideje jött el; a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából végzett országos felmérés, elemzés egész sor olyan tényt állapított meg, amely változást sürget. Ezekre vezethető visz- sza egyebek között a termelői érdekeltség gyakran teljes hiánya, és a piaci értékesítés nem ritkán vihart kavaró bonyodalmai — általában az, hogy a magyar gyümölcstermesztés verseny- képessége az utóbbi időben mintha megkopott volna, még akkor is, ha árujának minősége — a jobb szállítmányoknál — kiállja a legkényesebb külföldi összehasonlítást. A Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet három évvel ezelőtt megkezdett átfogó vizsgálata számos meglepő, ám a szakemberek között általában nem ismeretlen eredményre jutott. Az Akadémia, valamint a MÉM megbízására úgynevezett termőhelyi kutatásokat végeztek, mégpedig a hazai gyümölcstermesztés történetének legalaposabb vizsgálatát. Arra kerestek választ, hogy a gyümölcsök szakmai szempontból helyükön vannak-e, tehát ott, ahol természeti adottságok szempontjából viszonylag a legjobb eredmények várhatók. A korábbi, általában felületes felmérésekből ugyanis arra következtettek, hogy az egyes tájegységek közötti, gyakran 5—10-szeres terméskülönbségek a hibás helyi kijelölésből is adódnak, mivel számos korábbi telepítés szakszerűtlen volt. Az elemzés valamennyi megyét érintette. A szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy a termő ültetvényeknek csak mintegy kétharmada van valóban alkalmas helyen. A többi olyan területen díszük, ahol a termelés eleve ráfizetéses, és a gyümölcsösnek gyakran csak tájszépítő szerep jut. A vizsgálat páratlanul alapos volt. Elöljáróban a térképek, továbbá a vízrajzi, a meteorológiai és az égtáji adatok alapján mérték fel az adottságokat, majd a helyszíni felmérések ideje jött el; egy-egy megyében a községek 50—70 százalékát felkeresték az intézet szakemberei, illetve a velük együttműködő kertészmérnökök, és mikroelemzéseket végeztek. A vizsgálat egy másik része a gyümölcsösök állapotának felmérésére irányult. A szakemberek szerint — miután 1050—1100 termelő üzem foglalkozik valamilyen gyümölccsel, s a területek az állami gazdaságokban átlagosan 330, a tsz-ekben 75— 80 hektárt tesznek ki — teljes bizonyossággal állítható, hogy túlságosan elaprózódott a hazai gyümölcstermesztés. II gyulai és a békéscsabai kórház életéről tárgyaltak Példás brigádkapcsolat A békéscsabai III-as cserépgyár Eötvös Loránd ifjúsági szocialista brigádja és a Kner Nyomda Dürer üzemének Rózsa Ferenc Szocialista Brigádja között példás kapcsolat jött létre. A héten a két brigádvezető, ifj. Adamik Tibor és Betkó György megállapodott a kapcsolat részleteiben. Eszerint megismerik egymás munkáját üzemlátogatások keretében, közös kulturális és sportrendezvényeket szerveznek, rendszeresen tájékoztatják egymást a cserépgyártás, illetve a nyomdaipari termékek előállításának helyzetéről. Cserélnek fényképanyagot a brigádok naplójában és az életüket bemutató „házi” híradóban. y. t. Kisgépek az állami gazdaságokbél A nagyüzemi és a háztáji mezőgazdasági termelésben alkalmazható kisgépek gyártását kezdte meg a Szolnoki Állami Gazdaság Gyártmányskáláján olyan speciális, kisgépek szerepelnek, amelyek eddig a hiánylistán sorakoztak. Kifejlesztették és sorozatban gyártják egyebek között a hígtrágyaszivattyút, amiből évente két-háromszáz darab készül, a másik újdonságuk a hígtrágyaöntöző-berendezés. A gazdaság szakemberei most munkálkodnak az utóbbi eszköz háztáji változatának előállításán, a berendezés ugyanis lehetővé teszi, hogy a sertéstartó kisgazdaságok tulajdonosai a hígtrágyát talajerőpótlóként közvetlenül felhasználhassák. Postagalamb-kiállítás Január 15-én, szombaton és /16-án, vasárnap országos galambkiállítást rendez Budapesten, a Technika Házában (VIII., Rákóczi út 57.) a Magyar Pos- tagalambsport Szövetség. A standart kategóriában mintegy 100 különleges küllemű galambot láthatnak az érdeklődők. Az ebben a kategóriában bemutatásra váró galamboknál nem a szépség, hanem az egyedenként teljesített 8—10 ezer díjkilométer a mérvadó. Az életteljesítmény kategóriában olyan galambok szerepelnek, amelyek teljesítménye hivatalos versenyen 10 ezer, vagy ennél is több kilométer. Az országos kiállításon kiválóan szereplő galambok közül válogatják ki azt a húszat, amelyek január végén Prágában megrendezésre kerülő xvm. postagalamb-olim- pián versenyeznek majd. Tegnap, január 13-án ülésezett Békéscsabán a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottsága. Elsőként dr. Sarnyai Ferenc, a megyei kórház főigazgató főorvosa tájékoztatta a résztvevőket intézményük munkájáról, eredményeikről és gondjaikról. Beszámolójukat hamarosan a megyej tanács végrehajtó bizottsága tárgyalja. A gyulai megyei kórház rekonstrukciója régóta foglalkoztatja az egészségügy irányítóit, s az építkezés haladásával, a költségek alakulásával nem lehetnek elégedettek. A megfelelő betegellátás érdekében mégis a legjobb megoldást kell megkeresni és végrehajtani a nagy egészségügyi beruházás megvalósításáért. A lehetőségekről dr. Horváth Éva megyei főorvos tájékoztatta a résztvevőket. A békéscsabai kórház új, 310 ágyas pavilonja most már egyesztendős múltat tud maga mögött, s a tapasztalatokról dr. Juhász László, az egyesített egészségügy; intézmények igazgató főorvosa beszélt a bizottságnak. Az új kórházi egység elkészülSzófiában, a Bolgár Komplex Automatizálási Tudományos Kutató Intézetben olyan berendezéscsoportot készítettek, amely automatikusan szabályozza a növényházaknak az adott növények termesztéstechnológiájában előírt klímáját. Az üvegházakon belül a léghőmérsékletet és a levegő páratartalmát másutt is műszaki berendezések tartják adott határok között. A bolgár berendezésben viszont már az adatfeldolgozás is automatikus. A megvilágítás erősségét például napintegrátor és luxmérő alkalmazásával mérik, s e műszerek kimenő jelei bekerülnek az irányító egységbe, amely más. kapott adatok — például a meteorológiai állomás által folyamatosan közölt időjárási tényezők (hőmérséklet, szélirány, szélsetével 606 ágyon gyógyítanak Békéscsabán. Megemelkedett az évi betegforgalom; a korábbi 420 ágyon 13 ezer beteget kezeltek, jelenleg pedig közel 17 ezret. A kórház szakszemélyzete, orvosi gárdája megfelelő létszámú, de gondot jelent a fiatal ápolónők helyettesítése, gyermek- gondozási segély, vagy táppénz esetén. Az új intézmény szakorvosai, fiatal orvosai megfelelő szakma; feltételeket, a korszerű technikai felszerelés pedig a gyógyítás jó körülményeit teremti meg, sajnos azonban a fenntartási költségek is jócskán megemelkedtek. így a takarékossági szempontokat mindinkább figyelembe kell venni, de úgy, hogy a gyógyítás színvonala ne csökkenjen. Az egészségügyi bizottság tagjai megvitatták az 1983- as évi munkatervüket. A gyógyszertári központ igazgatója, dr. Palovits Gyula arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy január 1-től bizonyos gyógyászati segédeszközök forgalmazása kijelölt gyógyszertárak feladata lett. B. Zs. besség stb.) — figyelembevételével vezényli a hőszabályozó rendszert és az öntözőberendezéseket. Az irányító egység a külső tényezők sokoldalú értékelése mellett arra is képes, hogy olyan, programot válasszon, amely az adott körülmények között a legkisebb energiafelhasználást igényli. Természetesen nemcsak a hő- és a páratartalom szabályozását oldja meg önműködően, hanem a talaj és az öntözővíz hőmérsékletét, a tápoldatok koncentrációjának fokát és mennyiségét is automatikusan szabályozza. A szófiai kutatók által létrehozott berendezéscsoport elve alapján az automatikus egységek változatos sora alakítható ki, az egyes üvegházakban megkívánt mikroklimatikus viszonyoknak és különleges követelményeknek megfelelően. Új szolgáltatás a MDLÉV-nál A MALÉV új szolgáltatást vezetett be: úgynevezett comfort osztályt alakítottak ki a repülőgépek fedélzetén, s ezzel egy időben valamennyi járaton megszüntették az I. osztályt — jelentették be a vállalat vezetői tegnapi sajtótájékoztatójukon. A comfort osztály üléseire azok foglalhatnak helyet, akik a repülőjegy teljes árát fizetik, tehát nem kedvezménnyel utaznak. A szocialista országokba közlekedő járatokon az új osztály ára a korábbi I. oosztályú tarifával egyezik meg. A turistaosztályt azok az utasok vehetik igénybe, akik valamilyen kedvezményt kaptak a repülőjegy árából (például csoport-, ifjúsági, vagy apex- kedvezménnyel utaznak). A comfort osztály utasainak külön jegykezelő pultok állnak rendelkezésükre, és elsőként szállhatnak be a gépbe. Újdonság, hogy a comfort bevezetésével párhuzamosan a MALÉV is áttér az ülésszám szerinti ültetésre. A Budapestről induló járatok utasai a jegykezelésnél választhatják ki a kívánt üléshelyet, közölhetik igényeiket (dohányzó, nem dohányzó, vagy ablak melletti ülést óhajtanak), és annak száma rákerül a beszállókártyára. Lényeges változást tapasztalhatnak a comfort-utasok a repülőgépek fedélzetén is, az eddiginél kényelmesebben utazhatnak, ugyanis valamennyi géptípuson csökkentették az ülések számát, hogy az új osztályon nagyobb legyen a sorok közötti távolság. A TU—154-esen 47, a TU—134-esen 40, a TU— 134/A típuson 44 comfort- helyet alakítottak ki, valamennyit a repülőgép első részében, ahol a legalacsonyabb a zajszint. Magasabb színvonalú a fedélzeti kiszolgálás is, a különböző hidegtálak mellett — a járat hosszától függően — meleg ebédet, vacsorát szolgálnak fel. Az utasoknak a jegyváltáskor lehetőségük van speciális ellátást, így például vegetáriánus ételt kérni. Automatika az üvegházi termesztésben Tervek a tervezésről |j tervek, elképzelések születtek az elmúlt hónapokban a regionális és településrendezési tervezés korszerűsítéséről, s nem véletlenül foglalkoznak mostanában annyit az erre illetékes szervek ezzel a kérdéssel. A korlátozott gazdasági, anyagi lehetőségek időszakában élünk, amikor egyre fontosabb meglevő értékeink megóvása, hatékonyabb fel- használása, a belső tartalékok kiaknázása. Ami elképzelhetetlen anélkül, hogy a helyi tanácsokat, s rajtuk keresztül a lakosságot ne vonják be minden eddiginél jobban a területfelhasználási, településfejlesztési tervek elkészítésébe. Mert csak így lehetnek valódi partnerek a tervek megvalósításában is. A regionális és település- rendezési tervezés korszerűsítése tulajdonképpen va- lamennyiünket érint, hiszen kinek a számára lehet közömbös, hogyan alakul lakóhelyének és környezetének képe, miként formálódik jövője. Sok helyen ma ezek a rendezési tervek egy intézet fiókjában lapulnak, a lakosság gyakran csak hírből ismeri a különféle elképzeléseket. De ha,a „laikus” emberek meg is tekintenék ezeket a papírokat, meglehet, hogy nemigen tudnának eligazodni rajtuk, olyan bonyolultak. A korszerűsítés egyik legfontosabb feladata tehát a tervek tartalmának egyszerűsítése. A cél, hogy a jövőben olyan tervek készüljenek, amelyeket a tanácsok a fejlesztések során közvetlenül is hasznosítani tudnak, tehát nekik is érdekük legyen a terveztetés. Azért szükséges ezt külön is hangsúlyozni, mert jelenleg nemegyszer csak azért készül egy-egy regionális, településrendezési terv, mert kötelező elkészíteni. Sok gyakorlati hasznát az érdekeltek nem látják. Például azért sem, mert ezek a tervdokumentumok többnyire a különféle intézetek mérnökeinek író(rajz) asztalán születnek, s a leginkább érdekeltek — a helyi tanács, a lakosság — nemigen tudnak beleszólni még a tervkoncepció kialakításába sem. Legalábbis eddig így volt. Ezentúl változik a helyzet: a tervkoncepciókat nem a rendezési tervet készítő szervek, hanem a megbízó tanácsok állítják majd ösz- sze. Ezzel nemcsak a lakossági beleszólás lehetősége teremthető meg jobban, hanem a papírra vetett elképzelések egyszesmind feltehetően reálisabbá, a tényleges igényekhez jobban igazodóvá is válnak. A tervezés korszerűsítésénél a szakemberek megkülönböztetett figyelmet fordítanak arra, hogy a jövőben építési tilalmat csak a legszükségesebb övezetekben és a lehető legrövidebb időtartamra rendeljenek el. A tanácsoknak ugyanis rendkívül sok gondot okoz megmagyarázni: miért nem adhatnak ki építési engedélyt azokon a területeken, amelyeket az eredetileg tervezett más célra — anyagi eszköz híján — még évtizedekig sem tudnak használni. A nemzeti vagyon védelme, a meglevő értékek megóvása a tervezéstől azt követeli, hogy csökkenjen a szanálások száma, lehetőleg csak azokat az épületeket kelljen lebontani, amelyek valóban menthetetlenek. A tervezési rendszer továbbfejlesztésnek kulcskérdése azonban mindenképpen az, hogy a tervek ott készüljenek, ahol azokat meg kell majd valósítani. A helyi tanácsoknak a jelenleginél nagyobb szerepet kell kapniuk a területrendezési programok kialakításában, a tervezés irányításában és ellenőrzésében. Ennek a jogos igénynek a kielégítéséhez tovább kell folytatni a tervezési hatáskörök decentralizálását, ehhez pedig elkerülhetetlenül szükséges megerősíteni a regionális és megyei tanácsi tervező vállalatok területrendezési részlegeit. Fontos azonban már most felhívni a figyelmet arra, hogy a tervezésben a helyi szervek önállóságának, felelősségének növelése semmiképpen nem mehet az arányos településfejlesztés rovására. Nyilvánvaló az is, hogy a fejlesztési tervek elkészítésénél tekintettel kell lenni a településcsoportok egymás közötti kapcsolataira. Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a különféle településfejlesztési tervek végső soron egységes, összefüggő rendszert alkossanak. Sokféle követelményt kell tehát kielégíteni az új, korszerű tervezési rendszernek, valamennyi visszavezethető azonban a demokratizmus kiszélesítésének igényére, ami egyben a tervezés legfontosabb „tartaléka’ is. A tanácsok és a lakosság nemcsak észrevételeivel, tapasztalataival tudja gazdagabbá, reálisabbá tenni a regionális és településfejlesztési terveket, hanem saját javaslatait, elképzeléseit nyilvánvalóan jóval nagyobb lelkesedéssel is valósítja majd meg. Könnyebben megérti tehát az átmenetileg szükséges korlátozásokat — például építési tilalmakat —, és szívesebben mozdul akkor is, ha mondjuk egy fejlesztés megvalósításába társadalmi munkával vagy más módon kell besegíteni. |eljesen más helyzet alakul ki tehát, mint akkor, ha a rendezési, a fejlesztési tervet kívülről szinte rákényszerítik a tanácsra, a lakosságra. Mert akárhogy is forgatjuk a dolgot: könnyebben, szívesebben megvalósíthatjuk azt a tervet, amit valóban a sajátunkénak érzünk. Deák András Orosz—magyar állattenyésztési szakszótár Szerkesztette: Polonyné Remiczky Erzsébet dr. A szótár, amely a Mezőgazdaság; Kiadó gondozásában jelenik meg, 7305 címszóval és 11 345 bővítménynyel a szarvasmarha, a ló, a sertés, a juh, a baromfi és a prémes állatok tenyésztésének és tartásának határterületekkel bővített szókincsét tartalmazza. A szerkesztő messzemenően szem előtt tartotta az olvasók érdekeit. A szótár általában nem elszigetelt szavakat, hanem állandósult szó- kapcsolatokat tartalmaz, melyek előtagjuk és utótagjuk ábécéhelyén is megtalálhatók. Hasonlóan az általánosan használt szakmai rövidítések is két helyen szerepelnek, a rövidítés és a teljes alak betűrendi helyén. A szótár megadja az idegen nyelvű címszó szófeji kategóriáját, a magyar értelmezés előtt pedig, ha szükséges, utal a szakterületre. A több jelentésű szavaknak csak az állattenyésztési jelentéseit értelmezi a szótár, az egyéb szakterületeket figyelmen kívül hagyja. E kötettel egy időben jelenik meg az azonos felfogásban készült német—magyar, francia-magyar és angol—magyar állattenyésztési szakszótár.
