Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-13 / 10. szám

1983, január 13., csütörtök K Hau t-racj Vállalkozás, mindenki hasznára Közismert, hogy megyeszékhelyünk nem dúskál korszerű közművelődési intézményekben. A Megyei Művelődési Köz­pont munkatársa, hogy segítsen ezen az ínséges állapoton, érdekes kezdeményezés számára nyerte meg a tavaly ápri­lis 1-én megnyílt Korzó étterem fiatal vezetőjét és kollektí­váját. Tervük megvalósításához szinte alig járt úton kellett elindulniuk. Vállalkozásuk, amint azt az év végi összegzés is mutatja, teljes sikerrel járt. A Megyei Művelődési Központ és a Békés megyei Ven­déglátóipari Vállalat áprilisban született együttműködési megállapodása fontos célt szolgált: színvonalas, szórakozta­tó programokat biztosítani a megyeszékhely lakosságának a szabad idő tartalmas, kulturált eltöltéséhez. A minden al­kalommal más-más réteg számára összeállított programok­hoz a tőkét elsősorban — 150 ezer forintot — a vendéglá­tóipari vállalat biztosította. Cserében a bevétel hozzájuk folyt be, ami tavaly 70 ezer forint volt. S ami a legfonto­sabb: a színvonalasan megrendezett 30 program 9 és fél ezer látogatót vonzott! Emlékeztetőül néhányat érdemes lenne felidézni. Nagy népszerűségnek örvendett a gyerekek számára megrendezett Mókabár-sorozat, a felnőtteket von­zó Szombat esti vigasságok, a Telekosár, a Gasztronómiai kalandozások, a Sygma klub, vagy a Korzó-pódium, hogy csak a sorozatok egynémelyikét említsük. Mivel a vállalkozások korát éljük, bizonyára minden ol­vasó fejében az motoszkál, hogy egy vendéglátóipari egység mindezt nem csinálná, ha nem volna belőle haszna. Meg kell nyugtassam az olvasót: a Korzó étterem dolgozói, s a vendéglátóipar nem járt rosszul. Csakhogy az érem másik oldalához az is hozzátartozik, hogy számukra nem kis pró­batételt jelentett e szokatlan kulturális programsorozat megvalósítása. Mert lehet akármilyen jó a közművelődési szakemberek elképzelése, ha ahhoz a gazda, a Korzó étte­rem vezetője és kollektívája nem nyújt megfelelő környe­zetet, a különböző rétegeknek megfelelő kiszolgálást, az ez­zel együttjáró magas szintű vendéglátói kultúrát, sajátos magatartást és szellemiséget. S ennek az együttműködés­nek ez az igazi nyeresége. Bebizonyítani, hogy igazán szín­vonalas kulturális programok is megvalósíthatók a vendég­látóipari egységekben. Mindenki jól járt tehát. A közmű­velők azért, mert vállalt feladatukat — az emberek kultu­rált szabadidő-eltöltését — új lehetőségekkel gazdagíthatták, az étterem dolgozói azért, mert igazi erőpróbán mérhették meg felkészültségüket — s emellett anyagi érdekeltségük is biztositott —, a lakosság pedig azért, mert igényeinek meg­felelő, gazdag és tartalmas szórakozási lehetőséget nyújtot­tak számára. Az összegzés tehát általános megelégedéssel zárult. Ter­mészetes tehát, hogy az elmúlt évi program, ebben az esz­tendőben új tervekkel gazdagodva folytatódik. A régiek mellett újabb sorozatok várják a vendégeket, így az Űj Tü­kör pódium és a Dzsesszpresszó. E remek vállalkozásnak csak egyetlen szépséghibája van. Míg az ellendrukkerek száma gyarapodik, követőkről még nem sikerült hírt kapnunk. Pedig érdemes lenne felvenni a kesztyűt... Egy konkurrens vállalkozás megteremtése jóval hasznosabb és tisztességesebb is lenne. b Sajti Emese Társadalmi munkások is az orosházi könyvtár épületeinek felújításában segítettek Az orosházi járási-városi könyvtár szebb körülmények kö­zepette várja olvasóit Fotó: veress Erzsi Az új év első napjai a mérlegkészítésé. Ha nem is mindig „hivatalos” ez a mér­leg, arra igencsak jó, hogy felmutassa: itt tartunk, ez a helyzet, mi a legsürgősebb tennivaló? Varga Zoltán, az orosházi járási-városi könyvtár igaz­gatója is összegezte 1982-t, mely könyvtára számára — különösen az év befejező hó­napjait illetően — az átme­net éve volt. Átmenet a rosz- szabb körülmények közül a jobba, a különböző felújítá­sok megkezdése és befejezé­se. Három épületben helyez­kednek el, külön van a fel­nőtt, külön a gyermekkönyv­tár, és egy faházban a zenei részleg. Még most is szűkös a hely, de szebb, mint volt, és már ez is valami. — Nemrég fejeződött be a felnőttkönyvtár álmennyeze­tének elkészítése, a festés, mázolás és utána a takarítás, az újbóli berendezés — mondja az igazgató. Igen sok társadalmi munkáról is hírt adhatunk, különösképpen a 612, számú szakmunkásképző növendékei jeleskedtek. El­készült a gyermekkönyvtár épületének belső tere is, a külső tatarozást most végzi a helyi Univerzális Szövetke­zet. Szeretnénk, ha ez is ha­marosan elkészülne. Itt jegy­zem meg, hogy a gyermek- könyvtár belső berendezését — részben — felújítottuk. A három könyvtári épületen kívül kaptunk a Könd utcá­ban egy raktárát, jtt új polc- rendszert alkalmazunk, mely megkönnyíti a raktározást, és a könyvek megfelelő cso­portosítását. Az év végi fel­újítás miatt az olvasók szá­ma nem növekedett ugyan, de nem is csökkent, csak a kikölcsönzött kötetek száma esett vissza némiképpen. Ezt azonban az új esztendőben pótoljuk, bár abban is bí­zom, hogy túlszárnyalunk minden eddigi eredményt. Az orosházi járási-városi könyvtárhoz három fiók- könyvtár tartozik, ezek közül — átmenetileg — egy be­zárt, mert épületét lebontot­ták. Ez a fiók Szentetornyán volt, a megoldást most ke­resik, hogy a jól működő fi­ókkönyvtár újból az olvasók rendelkezésére állhasson, más épületben. Addig is, amíg ez megvalósul, Puszta- szentetornyán nyitottak leté­ti könyvtárat. Szép sikerrel zárta az elmúlt évet a má­sik két fiók Rákóezitelepen és az Asztalos János utcá­ban. — Az új esztendő tervei között első helyen foglalko­zunk az alkotókor találkozói­nak megszervezésével — mondja Varga Zoltán. — A kör a Fegyveres Erők Klub­jában kapott helyet, amikor egy esztendeje megalakult. Sok hangulatos és értékes találkozón vehettünk már részt, szeretnénk, ha ilye­nekre 1983-ban is sor kerül­ne, több alkalommal is. A kört a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága és könyvtá­runk gondozza, egy-egy ösz- szejövetelén huszonöt-har- mincan is részt vesznek. Az elmúlt év végén kezdtük szervezni a középiskolába já­ró kollégisták könyvtári fog­lalkozásait, ezt elsősorban olvasószolgálatunk vállalta és irányítja. Tavaly irodalmi esten vettek részt a kollégis­ták, idén szintén tervezünk hasonló rendezvényeket. A nyár fő eseménye az általá­nos iskolások olvasótábora lesz, ötödik alkalommal gyűl­nek majd össze az irodalom- kedvelő általános iskolások ebben a gyopárosi táborban. A városban igen jelentős a helytörténeti kutatás. Ezt a tevékenységet úgy támogat­juk, hogy beszerzőnk min­den fellelhető orosházi anya­got, könyvet, kiadványt, de főként az elmúlt század vége óta megjelent helyi újságo­kat, vagy azok mikrofilmes másolatait. Vásárolunk mik­rofilm-leolvasót, és előfizet­tünk a Sajtófigyelőre, hogy minden Orosházával foglal­kozó cikk, közlemény a bir­tokunkban legyen. Végül: a takarékosság ellenére arra törekszünk, hogy állomá­nyunkat megfelelően gyara­pítjuk, egyetlen alapfontos­ságú mű sem hiányozhat az orosházi járási városi könyv­tárból. (s—n) Gergely Mihály: Pokolhegyiek Kevés szépirodalmi mű íródott Miskolcról, s még kevesebb a munkát, életet adó gyárról és munkásairól. Korántsem véletlen ez. Kas­sák sokszor emlegetett mon­dása szerint fehér mandzset­tában nem lehet írni a mun­káról, a gyárról. Aki nem ismeri a martinkemencék hőségét, a kokollák, a hatal­masan döndülő kalapácsok világát, az esztergapadokra csorduló olaj és fémforgács jellegzetes szagát, az csak sematikusan tud írni róla. A munka, a gyár kemény törvényeit és figuráit nem lehet „kitalálni”. Gergely Mihálynak nem is kell, hi­szen itt született (Varbón), itt nőtt fel, itt vált írástu­dóvá. Ebbe a kötetébe azo­kat az írásait válogatta, amelyekben ezeket a ke­mény öklű súlyos szavú munkásembereket ábrázolja. A mai fiatal olvasónak — s reméljük, hogy lesznek ilyenek is — már történelem, sőt van egy kis folklór íze is azoknak az elbeszélések­nek, amelyben a szerző bá­nyász nagyszülei és édesap­ja emlékét idézi fel. Nem véletlenül említettem a folk­lórt, de mondhattam volna meseszerűt is. Csendben el­ment egy nemzedék, amely élete példájával tett tanúsá­got néhány fundamentális értékünkről. Munkásembe­rekről lévén szó, nem kell sokáig a tisztességgel vég­zett munka és a szaktudás, valamint a család. Ezek az emberek még hivatásuknak érezték azt, hogy bányászok, martinászok, kovácsok le­hettek, s büszkék voltak ar­ra, hogy az itt készült ter­mékbe hengerelt Diósgyőr név egyszersmind világmár­kát jelentett. Maga Gergely Mihály is tudja, szomorúan veszi tudomásul, hogy ezek a tulajdonságok, erények ki­veszőben vannak, mint ahogy éppen ezek a mes­terségek lettek „hiányszak­mák” mára. Ne higgyük azonban, hogy az író megbocsátó elnézéssel ír véreiről, földijeiről. Na­gyon is jól látja, micsoda rombolást végez, milyen tra­gédiákat okoz az alkohol, hogyan váltja fel a nagy- apák-apák puritán erkölcse­it a léhább, cinikusabb fel­fogás. „Lordok Házának” nevezik novelláiban a mun­kások a fényűző (mert itt funkciótlan) pompával be­rendezett igazgatói irodát nagy gyárunkban, s maró gúnnyal ábrázolja Gergely Mihály azt a vezetői maga­tartást, amely ehhez a kör­nyezethez „idomult”. Nem szeretik a talmi csillogást, a cifraságokat és a hátsó gonr dolatokat ezek a nehéz mun­kát végző emberek. Szavuk bizony olykor nyers és da­rabos, mint ahogyan a moz­dulataik is, de bárki szót érthet velük, aki emberként szól hozzájuk. Nem látvá­nyosak és tetszetősek ezek az életutak. Gergely Mihály nem is törekszik arra, hogy regényesen ábrázolja őket. Van ezekben a történetek­ben egy kis nyíltan vállalt érzelmesség, olykor didakti­kus él is. A vas és a szén világában élő emberek min­denkor kategorikusan fogal­mazták meg, hogy mi a jó és mi a rossz. Aki dologta- lan, aki haszonleső-parazita, aki nem érti a mesterségét, aki nem tiszteli az előtte já­ró nemzedéket, akit meg­szédít a pénz és hatalom, an­nak nem volt becsülete a munkások előtt, azt kivetet­ték maguk közül. Értékek védelmében emel szót Ger­gely Mihály. Olyanokért, amelyekről — ki tudja mi­ért? — manapság szemér­mesen hallgatunk. Rosszul tesszük, mert a jelenünk lett így sivárabb. A kötetet Barczi Pál (mis­kolci) grafikus munkái il­lusztrálják. (Népszava ki­adás, 1982.) Horpácsi Sándor HANGSZÓRÓ Pótszilveszter így vagy úgy, de még mindig nem ültek el a szil­veszteri hullámok, sőt a 168 órába csak most gyűrűztek be. Az egyik riportjuk — Arkus József vallatása — ugyanis a szilveszteri szuper- bola ügyét nyomozta, mivel ott és akkor sok volt a pu- cérság. Egyes újságok és he­tilapok szerint: még annál is több. Szinte, csak az volt. És mint a riporternő mond­ta, az is az egyoldalúság je­gyében, mert nemcsak mit, de kit is mutattak a közön­ségnek? Csupa nőt, nőt, nőt! A műsor fő tettese erre hal­kan, ám némi büszkeséggel megjegyezte: azért volt ott meztelen férfi is. Ha ezt nem vették észre, csak erő­síti a közismert szabályt: a női test sokkal esztétikusabb látvány, mint a férfié. Nyil­ván ezért figyelnek föl rá jobban a népek. Lám, még maguk a nők is. Hogy az egyenjogúság imi­gyen el lett boronáivá, még inkább elevenbe vágó kér­dés következett: áru-e a női test? Ezzel aztán az addig is csak egyik oldalról komoly beszélgetés végleg mulatsá­gosra sikeredett. Főleg Ár­kus szellemes védő vágásai következtében. Szinte egy mini pótszilveszterré. Pedig abban tényleg igaza volt a riporternőnek, hogy sok az öncélú, a reklámpucérság. Persze ez már nem szuper- bola-kategória, s így nem a Ludas Matyi főszerkesztője illetékes megválaszolni — a föl sem tett kérdést — mi­ért? Például miért parádéz­nak egy szál semmiben a szép lányok 365 napon ke­resztül az új naptárok töme­gén? Nem kevésbé viccesnek hatott egy másik riport, amelyet egy 35 éve idegenbe szakadt hazánkfia adott elő. Aki néhány héttel ezelőtt már szerepelt az egyik heti­lapban, bőven megindokol­va, miért hagyta fiatal lá­nyát 50 napig szörnyű kö­rülmények között az ember­rablók kezén. Mint dúsgaz­dag emberhez illik: az ol­csóbb váltságdíjért. A 168 óra most mint antropológust mutatta be, jócskán hagyva időt, hogy elméletét — mely szerint az embebevés tette emberré az embert — kifejt­se. A hat világnyelven meg­jelent könyvében lefektetett tan lényege: ős-őseink sok emberféle agyvelőt fogyasz­tottak, s így az egyik agyá­tól nőtt nagyobbra a másiké. Ennek a nyomait és gyakor­latát ma is megtalálni. A hosszú szónoklatra azért a riporter is tett egy meg­jegyzést, miszerint Darwin megfordulna a sírjában ... Meg ám, pláne ha tudná, hogy mindez még nyilvános­ságot is kapott. És nem a szilveszteri kabaréban. Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világhírű hegedűművészek. 8.50: Nóták. 9.20: irodalmi évfordulónaptár. 9.43: Szólj, szólj, sípom. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Kmoch: Románc — inter­mezzo. 10.41: Üj operalemezeinkből. Gagliano: Dafne. 11.24: Nagyban kereskedni. 11.39: Jósika Miklós- Emlékirat, (ism.) 12.45: Film-tükörkép. 13.00: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek. 13.48: Arcképek- a szlovák iro­dalomból. 14.06: .Nótacsokor. 15.05: Udvardy Tibor operettfel­vételeiből. 15.28: Képek és jelképek. 16.00: Hajnal Gábor: Én vagyok az. 16.10: Kamaramuzsika. 17.05: Olvastam valahol. . . 17.25: Délutáni Rádiószínház. 17.56: A Lipcsei Rádió énekkara • Mendelssohn-műveket éne­kel. 18.15: Hol volt, hói nem volt. . . 18.30: Esti Magazin. 19.15: Népdalok, néptáncok. 19.40: A Budapesti Filharmónia Társaság zenekarának hangversenye. Közben: kb. 20.20: Üj eszköz a közgazdászok­nak- a DRI adatbank. Kb. 20.40: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.40: Andrés Segovia saját át­dolgozásaiból gitározik. 22.20 : Tíz perc külpolitika. 22.30: Magyar művészek opera­felvételeiből. 23.20 : Az Oregon-dzsesszegyüttes játszik. 0.10: Fáy András táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nóták. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Napközben. 10.00- Zenedélelőtt. 12.35: A népművészet mesterei­nek felvételeiből. 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót. Harmincezren. 13.20: Madármuzsika csembalóra. 14.00: Szórakoztató antikvárium. 16.00: Goethe. 16.35: Idősebbek hullámhosszán, (ism.) 17.30: Tanakodó. 18.35: Hét végi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35- Hullámzó országutakon. 21.16: Elhiszi? Beszélgetés Os- váth Júliával. 22.00: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 23.20: Annié, a puskás amazon. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Bécsi klasszikus zene. 10.42: Régi francia dalok és tán­cok. 11.05: Zenekari muzsika. 12.30: Olasz operafinálék. 13.50: Kórusok, hangszerszólók. 14.36- Hándel-művek korabeli hangszerekkel. 15.51: Beethoven: Coriolan nyi­tány. 16.00: Zenei Lexikon. 16.30: Iskolarádió. 16.50: Pillanatkép. 16.55: Popzene sztereóban. 18.00: Wagner: A Nibelung gyűrűje. 19.05: Iskolarádió. 19.35 • A Régi Zene Stúdiója együttesének felvételeiből. 19.50: Kilátó, (ism.) 20.35: Operaáriák. 21.15: A progresszív rock híres lemezei. 22.00: Az I Musici di Roma ka­marazenekar két Rossini- szonátát játszik. 22.31: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÜDIO 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Charles ' Aznavour énekel. 17.15: A rendszer tagja és gaz­dája. A mezőgazdasági . üzemek és termelési rend­szerek kapcsolata a NEB- vizsgálat tapasztalatai alap­ján. Riporter: Balogh György. 17.45- Tiszai és helyi gyűjtésű népdalokat énekel a me­zőtúri Petőfi dalkör. La­katos Lajos cimbalmozlk. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap­éi. műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Iskolatévé. Angol nyelv. (Haladók részére.) 9.00: Élővilág. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f-). 10.00: Korok művészete, (f.-f.) 10.30: Magyar nyelv. (Ált. isk. 1. oszt.) 11.00: Történelem. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 11.30: Kamera, (f.-f.) 12.00: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 12.40: Képújság, (f.-f.) 14.00: Iskolatévé. Magyar nyelv, (ism.) 14.10: Kamera, (ism., f'.-f.) 14.40: Korok művészete. (ism.. f.-f.) 15.10: Világnézet, (ism., f.-f.) 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: Micsoda nap. Jugoszláv té- véfilm. 17.05- Csak gyerekeknek! Csilla- gocska. 17.50: Képújság, (f.-f.) 17.55: Reklám, (f.-f.) 18.00: Telesport. (f.-f.) 18.30: Helyünk a világban, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétoma. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Charlie angyalai. Repülő angyalok. 20.45: A fele sem igaz! (f.-f.) 21.20: Panoráma. 22.20: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.45: Sorstársak, (ism., f.-f.) 19.05: Unser Bildschirm — A mi képernyőnk, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00 : Gólyavári esték, (ism.) 20.40: Reklám, (f.-f.) 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Szerkesztette: Buzáné Fábri Éva. Főszerepben: Básti Lajos, (f.-f.) 22.30: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Szünidei matiné. 16.30: Fiatalok stúdiója. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.35: Napjaink. 20.55 : Az ifjúságról. 21.10 • Az emberi test. 21.30: Dalok. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: A tanító. 18.15: Tv-naptár.. 18.45: Nagy — kicsiny világ. 19.15: Könnyűzenei adás. 19.21- Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Monitor — politikai ma­gazin. 21.00: Reklám. 21.05: Mosolyogjanak, kérem. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Túlélni a természetben. 18.45: Zenés adás. 19.00- Fiatalok fiataloknak. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00 : L. Pirandello: Nem tudni, hogyan. 21.15: Találkozások. 21.45: Zágrábi körkép. színház 1983. január 13-án, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: Éjjeli menedékhely József A.-bérlet 19 órakor Dombegyházán: VÁLLALKOZNI tudni kell 1983. január 14-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: Éjjeli menedékhely Békési Ház III. 19 órakor Békéscsabán: VÁLLALKOZNI tudni kell Bérletszünet MOZI Békési Bástya: Viadukt. Békés­csabai Szabadság: várlak nálad vacsorára. Békéscsabai Terv: fél «-kor: A kék íagúna, fél 8-kor: Újra SZÓI a hatlövetű. Gyulai Erkel: Kenyér, arany, fegyver. Gyulai Petőfi: Panelkapcsolat. Orosházi Béke: 5-kor: Agónia I., II. rész. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Patyomkin páncélos, fél 6 és fél 8-kor: Szökés a ha­lál elől. Szarvasi Táncsics: 6-kor: A kapitány kalandjai, 8-kor: Megbocsátás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom