Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-12 / 9. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÓCS LAPJA 1983. JANUÁR 12., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM. 0. SZÁM Tanácskozás a párt eszmei-ideológiai tevékenységéről Országos agitációs, propaganda- és művelődéspolitikai tanácskozás kezdődött tegnap a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának rendezésében — a XIII. kerületi pártbizottság székházában. Az értekezlet résztvevői társadalmi-politikai életünk vezető személyiségei, az ideológiai-kulturális, a tudományos élet képviselői, írók, újságírók, művészek, a művelődési intézmények vezető munkatársai. A tanácskozást — amelynek elnökségében foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Köpeczi Béla művelődési miniszter is — Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg. Ezt követően Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott előadást „A párt eszmei-ideológiai tevékenységének néhány időszerű kérdése” címmel. Ilczél György előadása Beszédében áttekintette ideológiai munkánk feladatait, egyebek között azt, miként hozhatunk nagyobb mozgást, élénkséget ideológiai-szellemi életünkbe. Szólt arról, hogy az ideológiai munka színvonala gyorsíthatja, de akadályozhatja is társadalmunk rugalmas alkalmazkodóképességének fejlődését, a megújulási készség kibontakozását. Teendőink nemzetközi hátterét felvázolva, a nemzetközi politikai viszonyokról szólva hangsúlyozta a fegyverkezési verseny veszélyeit, összevetve az imperializmus szélsőséges,. agresszív köreinek törekvéseit a Szovjetunió és a szocialista országok őszinte békeakaratával. Elemezte a nyugati világ sok tekintetben újszerű válságtüneteit. Vázolta közgondolkodásunk szocializmusképének fő vonásait. Beszélt a szellemi életünket napjainkban is élénken foglalkoztató nemzeti és nemzetiségi kérdésről; a szocialista demokrácia problémaköréről, a marxizmus hegemóniájának fejlesztése érdekében megoldandó feladatokról. A továbbiakban a szocializmus szülte új társadalmi normák, erkölcsi elvek és viszonyok erősítésének szükségességéről, feladatairól szólt Aczél György. Hangsúlyozta, hogy a társadalom régi, ám ma is időtálló, illetve új értékeinek védelmére, elfogadtatására az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani. Ezzel összefüggésben elemezte az ifjúság körében folytatott politikai és növelő munka időszerű tennivalóit, kitérve arra, hogy a korábbinál nehezebb körülmények között kell megnyerni céljainknak a felnövekvő nemzedékeket. Ezután arról beszélt, hogy az oktatás, a tudomány, a korszerű műveltség, az emberi tényezők szerepe mindinkább növekszik a közösségi és egyéni alkotószellem felélénkítésében. Népünk kulturális felemelkedésének történelmi útjára visszatekintve, különösen fontosnak nevezte az emberek érdekeltségére, aktivitására jobban építő kultúra kibontakoztatását, a demokratikus, sokszínű, de egységesen szocialista tartalmú műveltség fejlesztését. A szellemi műhelyek, művészeti alkotó közösségek munkájának eredményeiről, s időszerű problémáiról szólva a mai valóság kritikai elemzését, tanulságainak feldolgozását vállaló művészet támogatásának, ösztönzésének szükségességét emelte ki. Foglalkozott kulturális életünk néhány jellemző szemléletbeli kérdésével, a kritika helyzetével, a marxista kritika szerepével. A kulturális műhelyek vezetőinek önállóságával és felelősségével kapcsolatos követelményeket áttekintve rámutatott az elvi, elemzQ-irá- nyító tevékenység javításának szükségességére. Ezt követően a társadalomtudományi kutatás időszerű feladatairól, a marxista elmélet fejlesztésének tennivalóiról szólj, majd a hatékonyabb tudatformáló, agitációs és propagandamunka lehetőségeivel, módszereinek, eszközeinek további gazdagításával foglalkozott. A kulturális-ideológiai munka előtt álló megnövekedett feladatok aktivitásunk, kezdeményezőkészségünk fokozását, a nem marxista nézetekkel folytatott viták erősítését, s mindettől elválaszthatatlanul a párt ideológiai, politikai és cselekvési egységének megszilárdítását követelik minden szinten — mondotta. Aczél György előadását vita követte, amelyben felszólaltak: Hajdú János, a televízió A Hét című műsorának főszerkesztője, Ekler György, az MSZMP Sza- bolcs-Szatmár megyei bizottságának titkára, Szalai Sándor akadémikus, a Magyar Szociológiai Társaság elnöke, Lipkovics Károly, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektorhelyettese, Nemes János, a Budapester Rundschau főszerkesztője, Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának titkára, Malonyay Dezső, a Nemzeti Színház igazgatója, Nyers Rezső, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója, Hermann István akadémikus, Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Kiss Kálmán, a Magyar Rádió elnökhelyettese és Vámos Tibor akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató .Intézetének igazgatója. Az országos agitációs, propaganda- és művelődéspolitikai tanácskozás szerdán folytatja munkáját. Hz élelmiszeripar idei feladatai Az élelmiszeripar ez évi egfon-tosabb feladata, < hogy i tavalyihoz hasonló egyen- etes, jó színvonalú ellátásról gondoskodjanak. Az export értékét pedig 7,7 százalékkal növelje. Az ágazat — változatlan áron számítva — aruttó termelési értékének 2 százalékos növelését tervezi, szén belül azonban az állati eredetű termékek feldolgozását 3.2, a növényi eredetűiket pedig 1,1 százalékkal növelik. Az édes-, a szesz-, az ásvány- és szikvíz-, a sütő- és tésztaipar termelése 3 százalékkal csökken az 1982-eshez képest. A terv az egy főre jutó Eogyasztás további növelésével számol. Eszerint húsfélékből a fogyasztás 1,3 százalékkal, ezen belül a baromfié 4,1 százalékkal, a tejtermékeké 2,3, a tojásé 2,2 százalékkal, a gyümölcsé 1,4 százalékkal növekszik, míg zöldségből megközelítően a tavalyival azonos mennyiséget vásárolunk. Az idén új beruházás nem jndul ugyan, de a tavalyihoz hasonlóan 700—800 millió forint-értékben vásárolnak, illetve újítanak fel gépeket, berendezéseket az üzemek. A jelentősebbek közé tartozik a cukoripari rekonstrukció folytatása, a tatabányai húsüzem építésének befejezése, a jánosso- morjai cikóriaüzem és a szekszárdi citopángyártó üzem átadása; a citopán a jobb minőségű kenyér sütéséhez szükséges adalékanyag. Ugyancsak az idei beruházások körébe tartozik a zalaegerszegi sajtüzem rekonstrukciója. Folytatódik az- első szövetkezeti sörgyár, a mezőhéki üzem építése. Pályázati rendszerben, az idén is lehetőség nyílik gabona- tárolók építésére állami támogatással. Megkezdődik a Győri Keksz- és Ostyagyár rekonstrukciója. A gépi rekonstrukcióknak némiképp gátat szabnak a szűkös tőkés importlehetőségek. Előnyös viszont az üzemek számára a január 1-től életbe lépett termelői árnövekedés. Az elmúlt években megemelkedett ráfordítási költségek egy része kompenzálódik ily módon. A termelői árnövekedés a fogyasztói árak zömét nem érinti. Az idén a tavalyihoz hasonlóan mintegy 100—120- féle új élelmiszer is megjelenik a választék gazdagítására. Az üzemek törekvése főként az olcsóbb termékek körének bővítése, elsősorban á hús-, a baromfi-, a tej- és az édesipar jelenik meg ilyen cikkekkel. Újdonság az úgynevezett fehéráru, ami azt jelenti, hogy szerényebb és olcsóbb csomagolásban, a hagyományossal azonosan jó minőségű terméket forgalmaznak. A bor- és a konzervipar gyárt majd ilyen termékeket. Magyar—kubai barátsági gyűlés Magyar—kubai barátsági gyűlést rendezett tegnap, kedden a Hazafias Népfront szegedi bizottsága a kubai forradalom győzelmének 24. évfordulója alkalmából. A helyi városgazdálkodási vállalatnál tartott barátsági gyűlésen Kovács Miklós, a vállalat igazgatója méltatta Latin-Amerika első győztes szocialista forradalmának történelmi jelentőségét. Az eseményen felszólalt Francisco Rosa, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetségének attaséja. A barátsági gyűlés után a vállalat fiataljai, a város ifjú népfrontaktivistái találkoztak azokkal a szakmunkástanuló kubai leányokkal, akik jelenleg a Szegedi Textilművekben folytatnak szakmai gyakorlatot. A békéscsabai MÁV-pályaudvaron működő bejárók klubját több mint 34 ezren látogatták. A vasutas művelődési otthon támogatását élvező klub színes programokkal segít az utasok várakozási idejét tartalmasán eltölteni. Kiállítások, filmvetítések, előadások, folyóiratok és könyvek várják az érdeklődőket Fotó: Fazekas László Közületi autóbuszok a tömegközlekedésben Január 1-én lépett életbe a Minisztertanács rendelete az autóbuszjárulékról. Eszerint járulékot kell fizetni közületeknek a tulajdonukban levő, érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező, 20 személynél nagyobb befogadóképességű autóbusz után. A járulék, mely az állami költségvetést képezi, a kategória szerint 30, illetve 60 ezer forint. E járulék alól mentesek a közcélú járművek. Azok a közületi autóbuszok, amelyek az előzetesen meghirdetett menetrend szerint részt vesznek a közforgalomban, s azokat bárki igénybe veheti, vagy az adott hónapban legalább 350 kilométer teljesítményt — a helyek 20 százalékának biztosítása mellett — a járat idegen személyek szállításával ér el, ugyancsak mentesek a járulék befizetése alól. A Békés megyei íTanács felmérése szerint a megyében előzetesen 188 üzem- fenntartási engedélyt adtak' ki, s ebből már csaknem 30 autóbuszt be is vontak a tömegközlekedésbe, ezek nap mint nap róják a megye útjait. Az elmúlt esztendőben nem volt ritka, hogy egy- egy vállalati autóbusz alig néhány embert szállított távoli munkahelyekre. Az sem volt méglepő, hogy olykor a közületi autóbuszoknak közös megállójuk volt, s azok több 10 kilométeren keresztül egymás után haladtak. Tehették, mert semmi nem szorította a vállalatokat a gazdaságos utaztatásra. Némi túlzással az autóbusz egy-egy vállalatnak, szövetkezetnek, amolyan státuszszimbólumot jelentett. A január 1-én megjelent rendelet változtatott ezen a helyzeten. A békési Egyetértés Tsz- ben azt kerestük: az adott lehetőségek mellett hogyan is mentesülnek a járulék befizetése alól? A közös gazdaság január első napjaitól négy autóbuszát állította a közlekedésbe, azokat bárki igénybe veheti. — A négy járművünknek 10 kilométeres körzetben naponta 46 járatot terveztünk, a buszok a város fontosabb pontjait is érintik. Ezenkívül a MEZŐGÉP békési gyárának szerződésben vállaltuk Tarhosra a munkásszállítást — sorolta Tóth Gábor elnökhelyettes. Közben megtudtuk, hogy a közös gazdaság eddig csaknem háromszáz bérletet adott ki járataira. A tagok 26 forintot, a kívülállók 54 forintot fizetnek egyhavi bérletért, ami 20 forinttal kevesebb a Volán tarifájánál. Persze vannak olyanok is, akik csak alkalmanként utaznak a szövetkezet autóbuszán. Ez esetben a tangók két forintot, a kívülállók 4 forintot dobnak a perselybe, ami ugyancsak alacsonyabb a Volán viteldíjánál. A Volánnak ez konkurenciát jelent? — kérdezheti bárki. Ügy hiszem, nem. A szövetkezet csak- él a rendelet adta lehetőségekkel. Szétszórt állattenyésztési telepeire amúgy is naponta szállítják munkába tagjaikat, s ezzel együtt, bátor vállalkozással megszervezték Rosszerdőre, Ludadra és Békéserdőre .az autóbuszjáratot, ami a Volánnak az alacsony forgalom miatt gazdaságtalan. — A több utas szállítása nem jelent több feladatot — mondta Kovács Imre autóbusz-vezető. — Tíz utas után is annyit kell takarítanunk, mint harminc, vagy negyven után, az üzemanyag-fogyasztásunk sem nagyobb. Korábban kihasználatlanul álltak a buszok, naponta 3-4 órás tétlen kiállásunk volt. Most az állásidő lényegesen csökkent, a járművek kihasználása jobb. — A MEZŐGÉP békési gyárának dolgozói hogyan utaznak a tsz autóbuszán? — kérdeztük Bodzás Lajos igazgatót. — A korábbi években saját autóbusszal szállítottuk dolgozóinkat. Ezt a járművet az elmúlt év végén kiselejteztük. Újat nem vettünk. Naponta mintegy 35 dolgozónk utazik Békés és Tarhos között. Nekünk a tsz szerződése feltétlenül előnyösebb a Volán szerződésénél. Egy-egy dolgozónk után havonta 200 forintot fizetünk. A Volán-díj ennek csaknem a kétszerese. Hogy ez miből adódik? Abból, hogy ha bériünk autój buszt, azt Békéscsabáról küldik, s nekünk ki kell fizetni azt az utat is, amit üresen megtesz a jármű, amíg hozzánk ér. Ez pedig drága mulatság — érvel az igazgató. Békés tanyavilágában, az árvíz sújtotta területen még néhány százan élnek. Reggelente gyerekeket, munkába, vagy más céllal a városba jövőket szállítják a tsz autóbuszai Békésre, és visz- sza. Napközben is közlekednek ezek a járművek. Az itt élőknek ezek a járatok jelentik a közvetlen kapcsolatot a külvilággal. Mindezek egyben azt is jelentik, hogy ezen autóbuszok kihasználtsága sokat javult, szolgáltatásaik révén szerény bevételükkel fenntartási költségeiket csökkentik. Szekeres András Egymillió tonna cukorrépa — vasúton Több mint egymillió tonna cukorrépát szállítottak az idei kampány során a Debreceni MÁV Igazgatóság vonalain a kábái, szerencsi, szolnoki, hatvani és selypi gyárba; a cukorrépa e hagyományos termőterületén ez a második szezon, hogy túlhaladták az egymillió tonnát. Az első vasúti szerelvényt szeptember 9-én rakták meg répával, s utána megállás nélkül haladt a munka. Gyorsította a szállítást, hogy a nagyobb állomásokon bővítették a rakodóteret, új tá- rolóhelveket építettek. A legnagyobb hajdúsági cukor-, répa-termelő gazdaságokban éjszaka is hordták a répát a vasútállomásra, hogy a vasúti kocsik rakodása folyamatos legyen. Megkönnyítette a munkát, hogy kevés volt a csapadék, a földuta- kon is gyorsan haladtak a járművek. Az igazgatóság területén októbertől menetrend szerint közlekedtek a cukorrépát szállító szerelvények; a korábbinál jobb volt az összhang a fuvaroztatók és a vasút között.
