Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-03 / 1. szám
/ IZHilUlfiM 1983. január 3., hétfő II szervezés a legolcsóbb Mit tesz a MÜSZI a szövetkezetekért? Sokan vitatkoznak napjainkban a gazdasági tartalékok feltárásának mikéntjéről. Egy dologban azonban szinte mindenki megegyezik: a munkaszervezés, az adatszolgáltatás meggyorsítása jelentős pénzeket hozhat a vállalatoknak. Akár úgy, hogy megszűnnek a munka közti üresjáratok, akár úgy, hogy csökkennek a fölösleges vállalati készletek; a belső információáramlás pedig helyes és gyors döntéseket tesz lehetővé. ♦ Mezőgazdaságunknak egyetlen olyan szervező intézménye van, amely komplex — minden lényeges munkafolyamatra, ügyvitelszervezésre, gépesítésre — kiható szervezési munkát folytat. A Mezőgazdasági Ugyvitelszer- vezési Iroda tevékenységét a közelmúltban sajtótájékoztatón ismertette a vállalat igazgatója, dr. Tóth Tibor. Eszerint a MÜSZI-t 13 évvel ezelőtt hozták létre, mezőgazdasági termelőszövetkezetek. A budapesti központú vállalatnak jelenleg 150 szövetkezet a tagja, működési köre az egész országra kiterjed. A három főosztályból és egy osztályból álló irodának 200—230 dolgozója van, akik között nem ritka a két-három diplomával rendelkező szakember. A dolgozók átlag életkora nem éri el a 35 évet. Jelenleg ezernégyszáz szerződés teljesítésén munkálkodnak, jövő évi kapacitásuk 75 százalékára már találtak megrendelőt. A mai gazdasági helyzetben ez és az év végén várható tízmillió forintos nyereség szép eredménynek mondható. ♦ , Mint dr. Tóth Tibor elmondotta, alapvető tevékenységük a mezőgazdasági szaktanácsadás, az üzem-, munka- és ügyvitelszervezés, valamint az információ- áramlás módjának kialakítása. Ugyanakkor céljuk, hogy megyénként, csoportos szervezéssel alakítsák ki a termelőszövetkezetekben az egységes információs rendszer elterjedését. Ehhez biztosítják a szükséges technikai hátteret is, azokat a gépeket, berendezéseket forgalmazzák a szövetkezeteknek, a gazdaságoknak, amelyek a lehető leggyorsabb adatszolgáltatást teszik lehetővé. Érdemes arról szólni, mit is jelent ez a gya- • korlatban! Négy éve, 1978-ban a MÜ- SZI tizenkét termelőszövet- í kezet közös üzemeként létrehozott egy R—22-es számító- központot és számítástechnikai szervezőbázist — a téeszek első ilyen létesítményét. A számítógéppel két termelési rendszer munkáját támogatják. A csincsillatenyésztési rendszernél például számítógéppel válogatják össze a legjobb szülőpárokat, így nő az állatok szapora- sága, jobb a prém minősége, közvetve: nő a termelő nyeresége. Hasonló rendszert hoztak létre szakosított szarvasmarhatelep termelésének irányítására is. Az eredmények ismeretében több tehnelőszövetkeze- ti vezető kérte, alakítsa ki j az iroda a számítógépes változatát. Ehhez a francia INRA cég segítségét vették ! igénybe: az új rendszert két országos kiállításon mutatták be, nagy sikerrel. Meg- \ vásárolták a licencet, prog- j ramrendszert az INRA-tól, és most adaptálják a Videoton gyár VT—20-as kis számítógépére. ♦ ' Az említett sajtótájékoztatón bemutatták az iroda vezetői az R—22-es gépre alapozott számítóközpontot. Sor került kötetlen beszélgetésre is, amelyen a megrendelő ’ tagszövetkezet nevében j Seres János, a dunavarsányi ' Petőfi Tsz elnökhelyettese mondta el a tapasztalatait. Nagyra értékelte a szaktanácsadói szolgáltatást és a MÜSZI által -szervezett rendezvényeket. Mint mondotta, ezeken a tanácskozásokon azok tartanak előadásokat, akik az egyes szakterületek legjobb ismerői, közvetlenül a termelésben használatos információkkal szolgálnak. Kívánatos ennek a folyamatnak az erősítése, hogy mind kevesebb legyen a formális rendezvény — mondotta az elnökhelyettes. A dunavarsányi téeszről szólva megállapította, hogy hasznosnak bizonyult az ügyvitel-gépesítés középgépes rendszerének kiépítése, viszont meg kell állapítani: nem a létszámcsökkenés a közvetlen előnye a gépek beszerzésének. A gyors adatszolgáltatás, a döntések megalapozása miatt érte meg áttérni a gépesítésre. M. Szabó Zsuzsa flnyagtakarékossági pályázat Az ésszerű anyagtakarékosság megvalósítására pályázatot hirdet az Ipari Minisztérium több más minisztériummal, országos hatáskörű szervvel és a MTESZ- szel közösen, A pályázat a kormányprogramhoz kapcsolódva a gazdaságosabb anyagfelhasználást, a fajlagos anyagmegtakarítást eredményező termékszerkezetkorszerűsítést, a gyártmányok és a technológiák korszerűsítését szolgálja. Célja széles körű társadalmi mozgalom kibontakoztatása, az anyagtakarékos szemlélet elterjesztésének elősegítése. A pályázaton részt vehet minden belföldi természetes vagy jogi személy, alkotó kollektíva. A pályaművek díjazására és jutalmazására több mint 1 millió forint áll rendelkezésre. Az első díj 30 ezer forint, amelyből a bíráló bizottság maximum tízet ad ki. A pályázat beküldési határideje 1983. június 15. A részletes kiírás a MTESZ szakmai koordinációs titkárságán található, illetve postán igényelhető. v állategészségügyi jogszabályokat módosítottak A Magyar Közlöny 78. j számában megjelent a me- j zőgazdasági és élelmezésügyi j miniszter rendelete egyes állategészségügyi jogszabá- ' lyok módosításáról. A jog- ( szabályok változtatására i azért volt szükség, mert 1983-ban — a Minisztertanács korábbi határozatára j — korszerűsítik a megyei ál- j lategészségügyi és élelmi- í szerhigiéniai szakigazgatási > intézmények szervezetét. Az \ állategészségügyi és az élei- í miszer-ellenőrző intézménye- \ két összevonják, segítve ezzel az irányítás egységes i rendjének kialakítását. í A jogszabály-modositás az : ügyintézést • is egyszerűsíti ! azzal, hogy az érintetteknek ‘ nem kell több szervnél el- j járniuk, amikor szakmai, hi- ( vatalos dolgaikat intézik. Egyetlen helyen összponto- I sül majd az esetek többségé- j ben az ügyintézés, és ennek előírásait, szabályait tártál- I mázzá a módosított jogszabály. A hatósági eljárás egyszerűsítése a kistermelőket is érinti, amennyiben például a helyi állatorvos — a rendelkezés szerint — számos ügyben önállóan intézkedhet. Egyebek között például az állatszállításokhoz szükséges igazolást adja ki önállóan. Készülnek a termelőszövetkezeti zárszámadások A termelőszövetkezetekben országszerte készülnek a zárszámadások, rövidesen megkezdődnek az idei munka eredményét értékelő, valamint a jövő évi feladatokat megvitató küldöttgyűlések, közgyűlések is. A termelőszövetkezeti törvény sorrendiségben elsőbbséget biztosít a küldöttgyűlésnek, amely jóváhagyja a mérlegadatokat, és észrevételeket, javaslatokat tesz az 1983. évi tervelőirányzatokra. A szövetkezeti életnek erre a fórumára a munkahelyi közösségek megválasztott képviselői kapnak meghívást. Az, hogy a közös gazdaság különböző munkaterületeiről, ágazataiból érkeznek küldöttek ezekre az értekezletekre, lehetővé teszi a gondok széles körű és alapos megvitatását. Az 1982-ben módosított tsz-törvénynek megfelelően a tsz-ekben az alapszabályokat is kiigazítják, erre a későbbiekben sorra kerülő közgyűléseken kerül sor. A közös gazdaságok 1982- ben eredményes évet zártak, a nehezebbé váló körülmények között is teljesítették a tervet. Előzetes felmérések szerint termelési értékük — folyó áron számolva — mintegy 9 százalékkal nagyobb, mint 1981-ben. A szövetkezeti dolgozók száma mintegy 30 ezerrel — 4 százalékkal — nőtt egy év alatt. A jövő évi feladatok feladják a leckét a tsz-eknek, hiszen a központi előirányzatok a mezőgazdasági termelés 1,5—2 százalékos fokozását irányozták elő, és ebből alaposan kiveszik a részüket a közös gazdaságok is. A helyi tervelőirányzatokat szintén a küldöttgyűléseken, majd később a közgyűléseken vitatják meg, illetve hagyják jóvá. A tanácskozásoknak különös jelentőséget ad, hogy 1983-ban a szabályozó rendszerben változások következtek be, s ezek egyértelműen megkövetelik a gazdálkodás hatékonyságának növelését. Éppen a következőkben sorra kerülő szövetkezeti tanácskozások feladata lesz a legjobb helyi lehetőségek megválasztása a szövetkezetek pénzügyi helyzetének és a gazdálkodás feltételeinek javítására. Az országban 1302 tsz, valamint 119 szakszövetkezet, halászati tsz és szövetkezeti" társulás készít zárszámadást. Azok is, amelyek az anyagi és szellemi erők összevonására az egyesülés útját választották. A közös gazdaságoknak azonban csak töredéke vállalkozik arra, hogy a jövőben nagyobb gazdaság keretei között tevékenykedjen: az előírások szerint az egyesülésekről csakis a közgyűlés határozhat. * Figyelem! Nem tsz — állaim gazdaság! Négyszázmillió — ipari tevékenységből A gépjavító üzem munkagépek gyártására is vállalkozik Nem tudni mi okból — s az ok maga talán különösebben nem is lényeges nem is érdekes — mindenesetre eleddig, ha a mezőgazdaságban meghonosodott, meghonosított ipari melléktevékenységről esett szó, mindig csak a termelőszövetkezetekkel példálóztunk, holott a kiegészítő üzemágak működtetése az állami gazdaságokban sem újkeletű, legfeljebb kevésbé kiterjedt, központilag is kevésbé ösztönzött gyakorlat. 1 Ez utóbbira is rácáfolni látszik mindazonáltal a Szarvasi Állami Tangazdaság. így van ez ekkor is, ha nem számítjuk azt a sajátosságot, hogy itt a gazdaság meg a volt — s a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalatból lett — meliorációs vállalat 1980-as egybeolvadásával eleve olyan ipari tevékenység honosodott meg az állami gazdaságban, amely a maga évi 258 millió forintos szolgáltatásával csaknem megközelíti a mezőgazdasági főtevékenység 340 millió forint értékű termelését. A gazdaság 2 ezer 120 dolgozójából ötszáznak munkát adó meliorációs főmérnökség kapacitásainak jobb kihasználására nem csak Békés és Csongrád megyében vállal és nem csak meliorációs kivitelezési munkákat, embereit és eszközeit ott találjuk például az ötös autópálya Pest és Bács megyei szakaszain is az alapozó földmunkáknál, vagy a nyéklád- házi kavicsbánya meddőlefejtésénél, és Tatabányán is a különböző bányászati munkáknál. Ezzel a meliorációs főmérnökség a gazdaság teljes ipari tevékenységéből eredő bevételeinek mintegy 60 százalékát adja, 18 millióval járulva hozzá az éves nyereséghez, amely várhatóan eléri a 76 millió forintot. Ez utóbbit egészíti ki hétmillió forinttal a gazdaság gépjavító üzeme, amelynek 280 dolgozója a T—100 M típusú erőgépek teljes felújításán túl — amely a teljes munkaidőnek jó felét köti le ösz- szességében — meliorációs és mezőgazdasági munkagépek gyártására is vállalkozik. Az egy-egy évben rendbehozott 140 traktor mellett — ezeknek java része a mező- és erdőgazdasági, vízügyi partnerüzemektől érkezik — a gépjavítók a munkaidő- alap másik felét traktorokra szerelhető tolólapok, tuskó- kiszedők, mélylazítók nyesőládák és kotrógépek különböző profilkanalainak gyártásával hasznosítják. Ebben az esztendőben mind emellett még száz, ömlesztett áru kezelésére alkalmas, vagonkirakodót is készítettek, importot téve fölöslegessé. 2 Nyolcvanan dolgoznak a 28 millió forintos értéket előállító építőrészlegnél, amely egyfelől a belső fenntartási munkák ellátására hivatott, másfelől pedig részt vállal Szarvas város településfejlesztő programjaiból is. Tavaly kezdtek hozzá egy új, 12 tantermes iskola kivitelezéséhez, fácánkeltetőt, húsüzemi szociális létesítményt, silótárolót és társasházakat is építettek ebben' az évben. A mezőgazdasági főtevékenységhez közvetlenül kap- xsolódik a gazdaság két feldolgozó üzeme. Szarvast és környékét — sőt igény szerint a megyeszékhelyt és ha kell, a fővárost is — látja el tőkehússal többek között a 90 fős húsüzem. Eredetileg évi 10 ezer sertés feldolgozására építették, de ma már 23 ezer hízót vágnak itt egy-egy esztendőben hatmillió forintos haszonnal, összesen 113 millió forint értékű töltelék- és húsárut előállítva. A rizsüzem nevében nem fedi pontosan az itt folyó tevékenységet, a korábban kapacitáslekötési gondokkal küzdő üzemben ugyanis a rizs mellett széles körben foglalkoznak különböző vetőmagvak — vöröshere, lucerna és fűmagvak, legutóbb pedig lóbab — kikészítésével, fémzárolására való előkészítésével, saját szükségletre és értékesítésre is. A rizselőfőzés a kezdeti évek nehézségei és pangása után az utóbbi egy-két esztendőben felfutni látszik, s az idén már 1200 tonnát adtak el a csak erőteljes piackutatással és reklámozás eredményeként értékesíthető áruból. * A rizsüzemet egy korszerű csomagolóegység teszi teljessé, amely főleg a DÉL- KER-nek — sok esetben még három műszakban is — csomagol bérben lencsét, mákot, borsót, s a megyei gabonaforgalminak félkilós ta- sakokban madáreleséget a nyugati piacokra. A rizsüzem 110 dolgozója idén 55 millió forintot termel, négymillió forint vállalati jövedelemmel. 3 Szót- érdemel még a csaknem egymilliárd forintos termelést produkáló gazdaság szállítórészlege, amely példásan teljesíti rakodógépeivel és tehergépkocsijaival a belső szállítási feladatokat, szabad kapacitásaival pedig külső megrendelők igényeit elégíti ki, így a részleg 80 dolgozója hatmillió forinttal külön is hozzájárul az egy év alatt befolyó pénzekhez. Az elmondottak jól jelzik, hogy a termelőszövetkezetekben lejátszódó folyamatok — így az ipari tevékenységek, kiegészítő üzemágak rendszerének kialakulása, integrálódása a mező- gazdasági termelés egészéhez — az állami gazdaságok természetétől sem idegenek, miután mind a két üzemtípus ugyanannak a valóságnak, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságnak a meghatározó része. Éppen csak eddig nem került még úgy a reflektorfénybe az állami gazdaságok ipari tevékenysége eddig, mint a termelőszövetkezeteké. Ezt próbáltuk ezzel az írásunkkal most némiképp ellensúlyozni, anélkül, hogy ázt állítanánk : ebben egyúttal már ki is aknáztak minden lehetőséget gazdaságaink! Kőváry EX Péter Most éppen lencsét csomagol a rizsüzem csomagoló automatája Fotó: Fazekas László t ♦
