Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-06 / 4. szám

Közlemény a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének üléséről 1983. január 4—5-én Prá­gában ülést tartott a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés Tagállamainak Po­litikai Tanácskozó Testületé. Az ülésen részt vettek: A Bolgár Népköztársaság képviseletében: Todor Zsiv- kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköz- társaság államtanácsának el­nöke, a küldöttség vezetője, Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a BNK minisztertanácsá­nak elnöke, Dobrí Dzsurov, a BKP KB PB tagja, nem­zetvédelmi miniszter, Petr Mladenov, a BKP KB PB tagja, külügyminiszter, Di- mitr Sztanisev, a BKP KB titkára. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviseletében: Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke, a küldöttség vezetője, Lubomir Strougaí, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSSZSZK kormányá­nak elnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tag­ja, a KB titkára, Milos Ja- kes, a CSKP KB elnökségé­nek tagja, a KB titkára, Bo- huslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter, Martin Dzur, a CSKP KB tagja, nemzetvédelmi minisz­ter. A Lengyel Népköztársaság képviseletében: Wojciech Ja­ruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a Len­gyel Népköztársaság minisz­tertanácsának elnöke, a kül­döttség vezetője, Józef Czy- rek, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB tit­kára, Stefan Olszowski, a LEMP KB PB tagja, külügy­miniszter, Florian Siwicki, a LEMP KB PB póttagja, a hemzetvédelmj miniszter he­lyettese, a lengyel hadsereg vezérkari főnöke. A Magyar Népköztársaság képviseletében: Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, a küldöttség vezetője, Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke, Várkonyi Péter, az MSZMP KB titkára, Czinege Lajos honvédelmi miniszter, Púja Frigyes külügyminisz­ter, az MSZMP KB tagjai. A Német Demokratikus Köztársaság képviseletében: Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, az NDK államtanácsának elnöke, a küldöttség vezető­je, Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, az NDK miniszterta­nácsának elnöke, Hermann A Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületé ülésének résztvevői tisztele­tére a CSKP Központi Bi­zottsága és a csehszlovák kormán/ szerdán a prágai vár spanyol termében bará­ti találkozót rendezett. Ezen részt vettek a kül­Axen, az NSZEP KB PB tag­ja, a KB titkára, Heinz Hoff- mann, az NSZEP KB PB tag­ja, nemzetvédelmi miniszter, Günter Mittag, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára, Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, külügyminiszter. Románia Szocialista Köz­társaság képviseletében: Ni- colae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztár­saság elnöke, a küldöttség ve­zetője, Constantin Dascales- cu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK kormányá­nak elnöke, Miu Dobrescu, az RKP KB PVB póttagja, a KB titkára, Stefan Andrei, az RKP KB PVB póttagja, külügyminiszter, Constantin Olteanu, az RKP KB PVB póttagja, nemzetvédelmi mi­niszter. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének képviseletében: Jurij Andro- pov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, a kül­döttség vezetője, Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke, Andrej Gro- miko, az SZKP KB PB tag­ja, külügyminiszter, Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB PB tagja, honvédelmi miniszter, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára. Az ülés munkájában részt vett Viktor Kulikon, a Var­sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, a Szovjetunió marsallja is. A Varsói Szer­ződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének fő­titkári teendőit Dusán Spa- cil, a CSSZSZK külügymi­niszter-helyettese látta el az ülésen. A Politikai Tanácskozó Testület ülését Gustáv Hu­sák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke nyitotta meg. Az ülés résztvevői egyper­ces néma felállással tiszte­legtek Leonyid Brezsnyev emléke előtt. Korunk kima­gasló politikusa és államfér- fia, a béke és a nemzetközi biztonság, az enyhülés kö­vetkezetes harcosa elévülhe­tetlen érdemeket szerzett a szocialista államok együtt­működésének fejlesztésében és egységének megszilárdítá­sában. Az ülésen sorrendben el­nökölt: Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az LNK minisztertanácsának el­nöke, Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK el­nöke, Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára. Az ülés résztvevői a kiala­kult bonyolult nemzetközi körülmények tükrében együt­döttségek vezetői: Jurij And­ropov, Nicolae Ceausescu, Gustáv Husák, Erich Ho- necker, Wojciech Jaruzelski, Kádár János és Todor Zsiv- kov. Megjelentek továbbá a CSKP KB elnökségének tag­jai és póttagjai, a CSKP KB titkárai és titkársági tagjai, tesen áttekintették az euró­pai helyzetet és véleményt cseréltek néhány más nem­zetközi kérdésről. Ezzel ösz- szefüggésben áttekintették a nukleáris háború veszélyének megelőzéséért, a nemzetközi enyhülés megőrzéséért és megszilárdításáért, az euró­pai földrész biztonságának megőrzéséért és az együtt­működés fejlesztéséért foly­tatott küzdelem legfontosabb irányait a jelenlegi szakasz­ban. Érintve védelmi-politi­kai szövetségük tevékenysé­gét, kedvezően értékelték a külügyminiszteri bizottság­nak és a honvédelmi minisz­teri bizottságnak az előző, 1980. májusi varsói ülés utá­ni időszakban végzett mun­káját és kijelölték a további feladatokat. Az ülés résztvevői követ­keztetéseiket és elképzelései­ket a Varsói Szerződés tag­államai által egyhangúlag el­fogadott, s külön nyilvános­ságra kerülő politikai nyi­latkozatban fejtették ki. Megállapodtak abban, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, mint a Politi­kai Tanácskozó Testület ülé­sének rendező országa bizto­sítja a politikai nyilatkozat­nak az Egyesült Nemzetek Szervezete hivatalos doku­mentumaként történő ter­jesztését, s a nyilatkozatot az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vevő valamennyi állam tu­domására hozza. Ennek so­rán külön felhívja a figyel­met arra az új, nagyszabású békejavaslatra, hogy a Var­sói Szerződésben részt vevő államok és az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai kösse­nek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsö­nös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. E szerződés nyitva állna min­den más állam előtt. Megál­lapodás jött létre arról, hogy a Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszteri bi­zottsága soron következő ülé­sén áttekinti e kezdeménye­zés megvalósítására irányuló további lépéseket. A Politikai Tanácskozó Testület meghallgatta a Var­sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának jelentését az egyesített parancsnokság gyakorlati tevékenységéről. Az ülésre a barátság és a kölcsönös elvtársi megértés légkörében került sor. Az ülés kifejezésre juttatta a Varsói Szerződés tagállamai­nak nézetazonosságát az euró­pai és a világpolitika fő kér­déseiben. A Varsói Szerződés tagál­lamai Politikai Tanácskozó Testületének következő ülése Szófiában, a Bolgár Népköz- társaság fővárosában lesz. valamint a csehszlovák poli­tikai élet más vezető szemé­lyiségei. A vendégek között ott voltak a Varsói Szerző­dés tagállamainak csehszlo­vákiai nagykövetei is. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztár­sasági elnök a találkozón (Folytatás a 2. oldalon) Baráti találkozó Prágában M ár hagyomány me­gyénkben, hogy min­den év elején aktíva­értekezleten találkoznak a megye párt- és állami veze­tői az ipar, a közlekedés, a hírközlés és a kereskedelem vezetőivel, hogy értékeljék az elmúlt év eredményeit, levonják a tanulságokat a kudarcokból és kijelöljék az új esztendő feladatait. Tegnap, szerdán délelőtt 9 órakor Csatári Béla, a me­gyei pártbizottság titkára köszöntötte az aktívaülés résztvevőit, köztük Gyula­vári Pált, a megyei tanács elnökét, Pataki Istvánt, a KISZ Békés megyei bizott­ságának első titkárát és Ir- házi Lajosnét, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa vezető titkárát. Vázolta az aktíva­ülés fontosságát, iránymuta­tó szerepét, majd átadta a szót dr. Szabó Sándornak, a megyei tanács általános el­nökhelyettesének. Hatékonyság — egyensúly — életszínvonal Ipari aktíva Békéscsabán Dr. Szabó Sándor először arról szólt, hogy múlt évi legfontosabb gazdaságpoli­tikai céljainkat sikerült tel­jesíteni: javult a népgazda­ság egyensúlyi helyzete, a nem rubelelszámolású kül­kereskedelmi mérleg jelen­tős többlettel zárult, és az életszínvonal megőrzése tár­sadalmi méretekben meg­valósult. A termelés gazda­ságossága, versenyképessé­ge azonban nem javult olyan mértékben, hogy a kedvezőt­len világgazdasági hatáso­kat teljességében ellensú­lyozni tudta volna. A fő megyei célkitűzésekről a következőket állapította meg: — Nehéz, munkás, alapve­tően eredményes évet zárt megyénk gazdasága, de a tő­kés világ elhúzódó gazdasá­gi. recessziója, a pénzügyi válság érintett bennünket. A könnyűipari termékeknél rendkívül rosszak voltak az értékesítési lehetőségek, az élelmiszereknél jelentős ár­csökkenést tapasztalhattunk, az importkorlátozások ne­hezítették a gépipar ter­melésnövekedését. Gond­jaink az országoshoz hason­lóan növekedtek. A szabá­lyozás módosítása közvetle­nebbül engedte a termelő egységekre a világgazdaság nyomását. A kooperációs és pénzügyi kapcsolatok zava­rai komoly nehézségeket okoztak, ezek végső soron a költségek növekedéséhez ve­zettek. Az anyag- és ener­giatakarékossági intézkedé­sek nem tudták kompenzál­ni ezeket az áremelkedése­ket. Elmondta az előadó, hogy a megye szocialista ipará­ban a termelékenység a lét­szám további csökkenése mellett emelkedett. Sikere­sen megvalósult az ötnapos munkahétre való áttérés, bár főleg a kereskedelmi egységek nyitva tartásánál van még finomítani való. Az elmúlt esztendőben a megye lakosságának kész- pénzbevétele az országos át­lagnál mérsékeltebben, 6-7 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági kisáruterme- léssel kapcsolatos bevételek viszont az átlagot megha­ladták. összességében a la­kossági pénzelköltés a ter­vezettet meghaladva, élénk volt. — Iparunk az elmúlt év­ben az országoshoz hasonló­— A megye energiafel­használása közel egy száza­lékkal csökkent. A szilárd energiahordozó-felhasználás mértéke változatlan maradt, a folyékony szénhidrogén­felhasználás több mint 3 százalékkal csökkent, a vil­lamos energia 4,5 százalék­kal, a gázfelhasználás 8,5 százalékkal növekedett. Az anyagi ágazatok energiafel­használása kisebb mérték­ben nőtt, mint a termelés volumene. A lakossági és kommunális fogyasztásban is kedvezően változott az ener­giaszerkezet. Dr. Szabó Sándor ezután ágazatonként is értékelte a megye iparának múlt évi teljesítését. Az élelmiszer- ipar az átlag felett növeke­dett, de árbevétele — az ex­portárak csökkenése miatt — nem érte el az 1981. évi szintet. A nehézipar is az átlag felett növekedett a megyében. A szénhidrogén­kutatás és -kitermelés a terveknek és az ország ener­giahelyzetének megfelelően fokozódott. A gépipar első féléves k/dvezö piaci értékesítési le­hetőségei dinamikus növe­kedést tettek lehetővé. A második félév folyamán szá­mos nehézséggel kellett megküzdeniük, így az év végére az össznövekedés 2,5—3 százalékra mérséklő­dött, de még így is jelentős. A megye építőipari vál­lalatai exportjuk kivételé­vel, túlteljesítették termelé­si tervüket. A tégla- és cse­répipar a korszerű falazó­anyagok gyártását 60 szá­zalékkal, festettcserép-ter- melését 30 százalékkal emel­te. Egyes termékei iránt az igény azonban gyorsabban növekedett a termelésnél, és ez ellátási feszültségeket is okozott. Komoly eredmény- romlással járt az ártámoga­tások megszűnése. A könnyűipar az év elején lassú növekedésre számított. A kedvezőtlen piaci hatások miatt az értékesítés nagyon megnehezült, a termelés 6-7 százalékkal esett visz- sza. A főleg tőkés piacon bekövetkezett árcsökkené­sek következtében az ipar­ág eredményromlása meg­haladja a 20 százalékot. Gondot okozott az import- korlátozás, a belföldi alap­anyagtermelők eltérő érde­keltsége, és az árrendszer (Folytatás az 5. oldalon) Természetesen szó esett az aktívaülésen az energia­takarékossági intézkedések­ről is: Élen az élelmiszer­es nehézipar an az évindítás nem szük­ségszerű, de ismétlődő za­varai között kezdett dolgoz­ni — mondta dr. Szabó Sán­dor, majd így folytatta: — A külgazdasági körül­mények további romlása és instabilitása következtében az exportlehetőségek — kü­lönösen a nem rubelviszony­latban — fokozatosan rom­lottak. A külföldi értékesí­tésre felkínált áruk zöme minőségében alig javult, a költségnövekedést viszont nem tudták a vállalatok és szövetkezetek kivédeni. Az export jövedelmezőségének csökkenése mellett tőkés piacokat veszítettünk el. Központi és megyei intézke­désekkel sikerült megállíta­Dr. Szabó Sándor volt az ak­tívaértekezlet előadója ni a tőkés export rohamos visszaesését. El kell ismer­ni, hogy a külkereskedelmi vállalatok munkája is ja­vult, bár a velük való gaz­dasági és emberi kapcsolat még elmarad a követelmé­nyektől és a lehetőségektől. feEKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JANUÄR 6., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom