Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-26 / 21. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek í NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS ü MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JANUÁR 26., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Losonczi Pál Angyalföldre látogatott Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke keddi munkanapját a főváros XIII. kerületében töltötte : személyes tapasztalatokat szerzett a 140 ezer lakosú Angyalföld életéről, a nagy múltú városrész megújuló negyedeiről, gazdasági eredményeiről, terveiről. Elkísérte látogatására Borbély Gábor, a budapesti pártbizottság titkára. A program a reggeli órákban a kerületi pártbizottság Váci úti székházában kezdődött, ahol Losonczi Pál a párt végrehatjó bizottság tagjaival, valamint a kerület állami és tömegszervezeti vezetőivel találkozott. Deák Gábor, a párt- bizottság első titkára tájékoztatta az Elnöki Tanács elnökét a forradalmi, mozgalmi munkáshagyományokban gazdag, és ma is mozgalmas politikai életű Angyalföld jelenéről, s a jövő terveiről. Losonczi Pál ezután Halmi Tibor vezérigazgató és Marhoja József gyárvezető kalauzolásával megismerkedett a Váci úton megépített új kenyérgyárral, ahonnan naponta 80 tonna friss kenyér és péksütemény kerül nemcsak az angyalföldiek asztalára, hanem hat más kerület boltjaiba is. A Kender-juta és Poli- textil Vállalatnál, ahol Szabó Imre ipari miniszterhelyettes is csatlakozott a házigazdákhoz, Knapek László, a vállalati pártbizottság titkára és Huszák Vilmos vezérigazgató fogadta, tájékoztatta Losonczi Pált. Angyalföldön szerzett benyomásairól, tapasztalatairól Losonczi Pál elismerő, és további szorgos munkára serkentő szavakkal szólt a látogatás végén lezajlott beszélgetésen, amelyet — ismét a pártbizottság székházában — a kerület vezetőivel folytatott. Vetélkedők, bemutatók Gyulán az egészségügyi szakiskolán Eseménydús napok zajlottak le nemrég Gyulán, a Semmelweis Egészségügyi Szakiskolán. A hagyományokhoz híven immár negyedik éve megrendezték a diáknapot, ezúttal a KISZ KB által meghirdetett diákév jegyében. A diáknapot Pribelszky Mária 2. osztályos tanuló, IKB-titkár nyitotta meg, s beszélt az iskola hagyományairól és a diákév jelentőségéről'. programjairól. Ezt követően kezdődtek meg a vetélkedők, melyeken 2.-os és 3.-os tanulócsoportok vettek részt. A szakmai vetélkedőn elméleti kérdésekre válaszoltak, és gyakorlati bemutatókon adtak számot tudásukról. Első helyezett lett a 3. osztály 1-es csapata, a második a 2. osztály 1- es csapata, a harmadik helyezést szintén a másodikosok nyerték, mégpedig a 2- es csapat. A vers- és prózamondó versenyen a benevezetteken kívül szerepeltek azok is, akik a megyei diáknapra készültek, és oda neveztek be. A lányok énekcsapata, citenazenekar és egy versmondó mutatta be számait. Az egész napos program délutánján rendezték a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” vetélkedőt, melynek győztesei megérdemlik, hogy ide írjuk a nevüket, hiszen már harmadik alkalommal érték el az első helyezést: Száraz Magdolna, Panyik Ágnes, Lipták Erzsébet és Hajdú Irén harmadikos tanulók. A zárószavakat ismét az IKB-titkár tartotta, és a tanári testület tagjaiból álló zsűri értékelése alapján mondott véleményt a versenyekről, melyek most színvonalasabbak voltak, mint eddig bármikor. Egyben felhívást intézett a diákokhoz, hogy aktívan kapcsolódjanak be a diákév programjaiba. Ennek eredményeként rendezték meg a Nekem szülőhazám irodalmi és történelmi vetélkedőt is, január 24- én. Ennek győztesei az 1. osztályból Soós Éva, a 2.-ból Braun Gyöngyi, a 3.-ból pedig Végh Aranka lett, ők képviselik az iskolát a városi versenyen. K. J. Egerben nyitják meg a mezőgazdasági könyvhánapot Egerben nyílik — február 4-én — meg a 26. mezőgazdasági könyvhónap. A rendezvénysorozat országos szervezőbizottsága tegnap sajtótájékoztatót tartott az előkészületekről a Hazafias Népfront székházában. Elmondták: a könyvhónapra 51 mű jelenik meg, összesen 576 ezer példányban. A szerkesztők a kiadványok megválasztásánál különös gondot fordítottak a mezőgazdasággal kapcsolatos legfrissebb biológiai, technikai, műszaki ismereteket tartalmazó témákra, amelyek egyúttal gyakorlati útmutatóul is szolgálnak a nagyüzemek szakembereinek és a ház körül gazdálkodóknak a termelési eredményeik fokozására, az új megoldások bevezetésére. A legtöbb kiadvány a kertészet témaköréhez kötődik, közülük is különös érdeklődésre tarthat számot a zöldségnövények betegségeinek és kártevőinek atlasza, amely „alapkézikönyve” lehet a szakszerű védekezés- neje. Sok újdonsággal szolgálnak az állattenyésztéssel, állategészségüggyel kapcsolatos könyvek is. Ezek mellett az élelmiszeripar, a vadászat, halászat és a gazdaságtudomány témakörében is értékes kiadványok látnak napvilágot a könyvhónap alkalmából. Országgyűlési bizottságok együttes ülése Társadalmunkban — a lakosság minden rétege élet- színvonalának, életkörülményeinek formálásában — jelentős szerepe van szociálpolitikai rendszerünknek. Az e rendszerrel, valamint a lakosság szociális helyzetével foglalkozó, az Országos Tervhivatal által — több minisztérium és főhatóság közreműködésével — összeállított tájékoztatót vitatták meg tegnapi együttes ülésükön a Parlamentben az országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint terv- és költségvetési bizottságának tagjaft továbbá más képviselők, állami szervek, társadalmi és tömegszervezetek vezetői. A tanácskozáson Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést a tájékoztatóhoz, elemezve a különböző korosztályok szociális helyzetét, és az ezt befolyásoló fő teendőket. Az előterjesztést széles körű vita követte. A békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat orosházi 3-as számú gyá- .rában sikeres évet zártak 1982-ben. A kukoricacső-törő adapterek gyártása mellett kiegészítő tevékenységként 60 millió forint értékű pótalkatrészt gyártottak Fotó: Fazekas László A Magyar Nemzeti Bank sajtótájékoztatója A kormány hitelpolitikájáról és a devizagazdálkodásról tájékoztatta tegnap az újságírókat Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A népgazdaság 1982-es devizabevételeiről és -kiadásairól elmondotta, hogy dollárban egyensúlyhoz közel álló helyzet alakult ki, míg rubelben kismértékű passzívum keletkezett. A devizahelyzet alakulását kedvezően befolyásolta, hogy az elmúlt évi külkereskedelmi forgalom — szerződéses paritáson számolva — 12,6 milliárd forintos aktívummal zárult. Jelentős többlet keletkezett a konvertibilis devizában lebonyolított külkereskedelemben. Az idegenforgalmi bevételekből származó aktívum elérte a 180 millió dollárt. A Magyar Nemzeti Bank alkalmazkodva a megváltozott világpiaci ár- és árfolyamviszonyokhoz 1982 második felében több ütemben, összesen mintegy 11 százalékkal leértékelte a forintot. Az árfolyamintézkedések javították a hazai exportőrök jövedelmezőségét és drágították az importot, összességében pedig hozzájárultak a kedvezőbb külkereskedelmi egyenleg kialakításához. A népgazdaság devizahelyzetét azonban hátrányosan érintette, hogy a nemzetközi pénzpiacon kialakult igen magas kamatlábak miatt a kamatkiadások jelentősen megnövekedtek. A hátrányosan változó nemzetközi politikai légkör és a nyugati bankok körében megnövekedett bizalmatlanság miatt a középlejáratú hitelfelvételi lehetőségek lényegesen romlottak. Emellett számos külföldi pénzintézet visszavonta vagy csökkentette a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett rövid lejáratú betéteit. A nehézségek ellenére sikerült a népgazdaság fizető- képességét fenntartani. Ehhez hozzájárult az ország szilárd politikai helyzete, nemzetközi tekintélye, a gazdaságirányítás gyors reagálása, valamint az, hogy Magyar- ország tagja lett az ENSZ két nemzetközi pénzügyi intézményének, a Nemzetközi Valutaalapnak és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banknak. 1982-ben a likviditási gondok áthidalására a Nemzetközi Fizetések Bankjától 500 millió dolláros rövid lejáratú hitelt, az év második felében pedig egy nemzetközi bankkonzorciumtól 260 millió dolláros középlejáratú hitelt vettünk fel. A Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások eredményeként a pénzügyi intézmény december elején ösz- szesen 600 millió dollár értékű két középlejáratú hitelt nyújtott számunkra. Ennek kisebb részét már 1982-ben igénybe vettük, nagyobb része 1983-ban áll a népgazdaság rendelkezésére. A Világbank-tagság egyébként új piaci lehetőségeket is nyújt számunkra, mivel a pénzügyi intézmény hiteleivel támogatott beruházások versenytárgyalásain csak a Világbanktagállamok cégei, vállalatai vehetnek részt. Tímár Mátyás elmondotta, hogy az MNB 1982-ben hazai beruházásokra 23 milliárd forint hitelt nyújtott. Továbbra is nagy súlyt fektettek a népgazdasági tervben elsőbbséget élvező beruházások finanszírozására. A fizetési mérleg javítását eredményező fejlesztésekhez 10 milliárd forintot hiteleztek. A múlt esztendőben előnyben részesültek a viszonylag kevés ráfordítást igénylő, gyorsan megvalósuló és megtérülő fejlesztések. Az energiaracionalizálást, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok begyűjtését és feldolgozását szolgáló beruházásokra a bank külön hitelkontingenst hozott létre. Tímár Mátyás beszámolt arról, hogy a beruházási hitelnyújtás feltételeit 1982-ben szigorították, növelték a jövedelmezőségi követelményeket, emelték a hitelek kamatát, és csökkentették a megtérülési időt. Az év folyamán a bank felülvizsgálta a korábban kötött hitel- szerződéseket, s ott ahol a beruházások indokolatlanul elhúzódtak, felmondták a hitelszerződést, illetve gyorsították a törlesztést. Mint mondotta: a szigorú forgóeszköz-hitelezési gyakorlat a készletek alakulásában is éreztette hatását. Előzetes adatok szerint 1982-ben a tervezettnél alacsonyabb volt a készletnövekedés. 1983-ban a legfontosabb feladat a népgazdaság fizetőképességének megőrzése — mondotta. Ehhez nélkülözhet tetlen a külgazdasági egyensúly további javítása, a külkereskedelmi forgalomban a múlt évinél nagyobb kiviteli többlet elérése. Emellett nem csökkennek a magyar bankszervezet feladatai sem. A hitelpolitika fő célja, hogy a fizetési mérleget javító fejlesztéseket, az exportképes és gazdaságos termelést támogassa. Ugyanakkor bankszerű eszközökkel, a hitelnyújtás követelményeinek növelésével hozzájáruljon ahhoz, hogy a vásárlóerő a tervezett keretek között maradjon. A beruházási hitelnyújtás alapvető feltételei 1983-ban nem változnak. Ugyanakkor a bank az eddiginél szigorúbban ellenőrzi a hitelszerződésben kikötött feltételek teljesülését, és ha elmaradásokat tapasztal, él a szerződésben foglalt jogaival és szankciókat alkalmaz. A beruházási hitelnyújtás kiemelt területe továbbra is az exportnövelő, illetve az importot gazdaságosan helyettesítő fejlesztések finanszírozása. 1983-ban a Magyar Nemzeti Bank hitelfolyósítási lehetősége e téren 8,1 milliárd forint, amelyből eddig már 6,8 milliárd forint hitelre vállalt kötelezettséget. Ezekből a hitelekből a vegyipar 3,5 •— ezen belül a kőolajipar 2,7 —, a bányászat 1, a gépipar 0,9, az élelmiszeripar 0,8, a kohászat 0,5, a könnyűipar pedig 0,1 milliárd forinttal részesül. Tímár Mátyás beszámolt arról, hogy az elmúlt két év során az iparban és az élelmiszergazdaságban energiaracionalizálásra több mint 5 és fél milliárd forint hitelt folyósítottak. A tervezett energiamegtakarítás évente mintegy 187 ezer tonna fűtőolajnak felel meg. 1982-ben 136 beruházáshoz több mint 2 milliárd forint beruházási hitelt engedélyeztek. A hitel- politikai irányelvekben 1983- ra az energiaracionalizálási beruházásokra 1,4 milliárd forintot irányoznak elő. A VI. ötéves terv hulladék- és másodlagos nyersanyag-hasznosítási programja részeként a Magyar Nemzeti Bank eddig összesen 35 beruházáshoz 4,4 milliárd forint hitelt nyújtott. Az idén a legfontosabb feladat: a folyamatban levő beruházások mielőbbi befejezése. A pénzügyi lehetőségek függvényében a tervezett fejlesztések közül a leghatékonyabbak, illetve a leggyorsabban megtérülők kezdhetők meg. Az MNB elnöke beszámolt arról, hogy a gazdaságos anyagfelhasználási és technológiakorszerűsítési kormányprogram végrehajtása során pályázati felhívást adtak ki. A felhívásra érkezett 12 pályázat alapján a vállalatok együttvéve több mint félmil- liárd forint értékű beruházást akarnak megvalósítani, s a fejlesztések eredményeként előreláthatólag mintegy egymilliárd forint értékű — jelentős mértékben importból származó — alapanyagot takarítanak meg. A benyújtott hitelkérelmek elbírálása, versenyeztetése jelenleg még tart. A hitelfelvevőknek érzékelniük kell a megszerezhető külföldi források költségének változását is — mondotta Tímár Mátyás —, ezért a banknak rugalmas kamat- politikát kell folytatnia. Ehhez a hitelpolitikai irányelvek 1983. évi módosítása megteremtette a kereteket. Ha a nemzetközi kamatszint tartósan mérséklődik, elképzelhető, hogy ennek megfelelően a továbbiakban a Magyar Nemzeti Bank is csökkenti a legmagasabb kamatlábakat. A továbbiakban az MNB elnöke arról szólt, hogy a forgóeszköz-hitelezésben az eddiginél szigorúbban jár el a bank azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek készletgazdálkodása nem megfelelő. Indokolt esetben a bank javaslatot tehet a vállalatok forgóalapjának csökkentésére, ösztönözve a gazdálkodókat a felesleges készletek felszámolására. Ugyanakkor az exportjukat dinamikusan bővítő, vagy nagy összegben exportáló vállalatok termelésükhöz a szükséges mértékben forgóalap-megelőlegezési hitelt vehetnek igénybe. Az exporthoz felvett rövid lejáratú forgóeszköz- hiteleknél a kamatvisszatérítés mértéke 5 százalékkal emelkedik. (MTI)
