Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-21 / 17. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JANUÁR 21., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVm. ÉVFOLYAM. 17. SZÁM Párt- és állami vezető szervek állásfoglalása a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé 1983. január 4—5-i prágai üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottsága és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa meghallgatta a Kádár János elvtárs vezette magyar párt- és kormányküldöttség jelen­tését a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testüle­té 1983. január 4—5-i ülé­sén végzett munkájáról. A Politikai Bizottság és a Mi­nisztertanács jóváhagyta a magyar küldöttség tevékeny­ségét. A Magyar Népköztársaság, a magyar nép egyetért a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé politi­kai nyilatkozatának megál­lapításaival és cselekvőén támogatja az abban foglalt kezdeményezéseket. A Po­litikai Bizottság és a Minisz­tertanács megállapította, hogy a tagállamok legfelső szintű képviselőinek nagy fontosságú találkozójára olyan időszakban került sor, amikor az imperializmus agresszív köreinek tevékeny­sége folytán jelentősen ki­éleződött a nemzetközi helyzet, fokozódott a fegy­verkezési verseny, megnö­vekedtek a békét fenyegető veszélyek Európában és az egész világon. Bármennyire bonyolult a világhelyzet, a legfőbb ve­szély elhárítása is reálisan elérhető cél. A béke megőr­zésének továbbra is alapve­tő tényezője a szocialista világ ereje. Fokozódik a né­pek fellépése a fegyverke­zési hajsza ellen. A világ népei változatlanul érde­keltek az enyhülés tovább­vitelében, a kölcsönösen elő­nyös együttműködés fej­lesztésében. A fegyverkezési hajsza súlyos fenyegetés a világ békéjére, óriási terheket ró a népekre. Megfékezése minden nép és állam szá­mára létkérdés. Ezért nagy fontosságú, hógy a politikai nyilatkozat ismételten ki­fejezésre juttatta a Varsói Szerződés tagállamainak készségét mindenfajta fegy­verzet korlátozására és csök­kentésére, a kölcsönös biz­tonság megszilárdítására a fegyverzetek alacsonyabb szintjén. Nagy jelentőségű az a ja­vaslat, amely a Varsói Szer­ződés és a NATO tagállamai között a katonai erő alkal­mazásáról való kölcsönös le­mondásról és a békés kap­csolatok fenntartásáról kö­tendő szerződésre vonatko­zik. Azt várják, hogy a NA­TO tagállamai is kellő fi­gyelemmel fogadják e ja­vaslatot, amely számol min­den érintett fél érdekeivel. Különösen fontos a helsin­ki folyamat eredményeinek megvédése és továbbfejlesz­tése. A világ békéje és biz­tonsága szempontjából to­vábbra is sok múlik az eu­rópai viszonyok alakulásán, az európai országok kormá­nyainak józan, felelős állás- foglalásán. A jelenlegi bonyolult helyzetben méginkább nö­vekszik a szocia'ista orszá­gok testvéri barátságának és sokoldalú együttműködésé­nek jelentősége. A szocia­lista országok együttes fel­lépésének, összehangolt nemzetközi tevékenységének döntő szerepe van a béké­ért, a nemzetközi helyzet javításáért folyó harcban. A Magyar Népköztársaság továbbra is kész a párbe­széd és az együttműködés fejlesztésére azokkal a nyu­gati politikai tényezőkkel, reálisan gondolkodó körök­kel, pártokkal és mozgal­makkal, amelyek, fellépnek a béke ügyéért, a biztonság megszilárdításáért. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a Magyar Népköz- társaság mindent megtesz, hogy a Varsói Szerződés prágai tanácskozásának a világ békéjét és biztonságát szolgáló javaslatai megva­lósuljanak. Okos takarékosság a cél Békéscsaba gazdaságpolitikai eredményeit értékelte a városi pártbizottság Tegnap, január 20-án délután, dr. Ábrahám Béla, az MSZMP békéscsabai vá­rosi bizottságának első tit­kára elnökletével ülésezett a városi pártbizottság. Az el­nökségi asztalnál foglaltak helyet dr. Szemenyei Sándor és Zsilinszki András, a vá­rosi pártbizottság titkárai, valamint Sasala János, a városi tanács elnöke. Első napirendi pontként megtárgyalták az 1982. évi gazdasági feladatok teljesí­tését, és javaslatot tettek az 1983. évi feladatokra. Zsi­linszki András szóbeli kiegé­szítésében elmondta, hogy a vános és környéke gazdálko­dó egységei 1982-ben mér­sékelt ütemű fejlődést ter­veztek. Ismerték a szabá­lyozókat, a piaci lehetősége­ket és az igényeket, bár ez utóbbiak év közben kedve­zőtlenné váltak. A kénysze­rítő helyzet hatására és jobb gazdálkodással javult a munkaerő, és a munkaidő- alap kihasználtsága. A ter­melés értékesítésénél leg­kedvezőbb helyzetben az építőanyag-ipar, legrosszab­ban a könnyűipar volt. Az állami ipar termékszerkezete kedvezőbben alakult az elő­ző évinél, bár a korszerűsí­tés üteme még lassú, és ágazatonként eltérő tempó­jú. Javult a belföldi érté­kesítés jövedelmezősége. A szóbeli kiegészítésben kitért a város nagyüzemeinek ár­bevételi, termelési terveinek értékelésére, majd a mező­gazdasági üzemek eredmé­nyeit elemezte. összegzés­ként megállapította, hogy gazdálkodó egységeink igye­keztek a megváltozott ter­melési és piaci helyzethez igazítani feladataik végre­hajtását a jövedelmező gaz­dálkodás érdekében. A beszámoló és a jelentés tartalmazta a különböző ipa­ri területek, a mezőgazda­ság, a kereskedelmi szer­vezetek, a hírközlés és a közlekedés eredményeit és gondjait. A gazdasági ve­zetők mellett, a számos fel­szólaló között Sasala János, a városi tanács elnöke is­mertette azt, hogyan gaz­dálkodtak az elmúlt évben a megyeszékhely anyagi lehe­tőségeivel, s mi várható 1983-ban. A szűkös lehető­ségek ellenére épült, szépült városunk — mondotta — az alapellátás szinten tartá­sát továbbra is biztosítjuk. A témával kapcsolatosan sokan mondták el vélemé­nyüket. A vitát és a válaszadást kö­vetően a pártbizottság elfo­gadta az előterjesztett be­számolót, majd rátért a má­sodik napirendi pontra, amely tájékoztatót nyújtott a város és környéke gazda­sági egységeinek energia­gazdálkodási helyzetéről. A városi pártbizottság elfogad­ta 1983. évi munkatervét is, majd különféle bejelenté­sekkel ért véget a pártbi­zottság ülése. B. Zs. Ifjúmunkás fúrumok A KISZ Központi Bizott­ságának kezdeményezésére január 24. és 28. között az ország mintegy 80 nagyvál­lalatánál, üzeménél rendez­nek ifjúmunkásfórumokat. E tanácskozások célja, hogy mind szélesebb körben meg­ismertessék, megvitassák a KISZ KB 1982. december 9-i határozatát a munkásfiata­lok körében végzendő Köz­feladatokról. Az eszmecse­réken szó lesz az idei nép- gazdasági terv megvalósítá­sával kapcsolatos sajátos KISZ-es tennivalókról is. Legutóbb a KISZ KB 1975- ben foglalkozott átfogóan a munkásifjúság életével, mun­kakörülményeivel, mozgalmi életük • tapasztalataival. Az­óta az ifjúmunkások új ge­nerációi kapcsolódtak a ter­melésbe. A KISZ-nek tehát újabb és újabb ifjúmunkás­tömegeket kell megnyernie, meggyőznie a szövetség cél­jainak igazáról, törekvései helyességéről. A KISZ azért is fordít megkülönböztetett figyelmet a munkásfiatalok­ra, mert ők képviselik az if­júság egyik legnagyobb ré­tegét. A rendezvénysorozat záró­eseményeként január 28-án ifjúmunkás aktívaülést tar­tanak a KISZ KB székházá­ban, az iparban, közlekedés­ben, a belkereskedelemben és az építőiparban dolgozó, nagyüzemi KISZ-vezetők részvételével. Nemzetközi tanácskozás A Hazafias Népfront ren­dezésében a bolgár, a cseh­szlovák, a lengyel, az NDK- beli, a román népfrontmoz­galmak, illetve szervezetek, továbbá a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége nem­zetközi munkával foglalkozó képviselői január 18—19. kö­zött Gárdonyban konzultáci­ót folytattak. A küldöttek kölcsönösen tájékoztatták egymást a mozgalmuk, illetve szerveze­tük előtt álló legfontosabb feladatokról, véleményt cse­réltek a két- és többoldalú együttműködések kérdéseiről. Kakaós krémmel töltött ostyaceruza, töltött foci, kiskosár, fatörzs, nyalóka és ötféle nápolyi, összesen másfél millió fo­rintért — ez a gyomaendrödi Béke Tsz 1982 közepén indított ostyaüzemének tavalyi produktuma. Képünkön az üzem dol­gozói a töltött ceruzát csomagolják Fotó: Fazekas László Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén a Magyar Tu­dományos Akadémia főtit­kára, az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter, va­lamint a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke előterjesztése alapján átte­kintette a balatoni üdülő­körzet fejlesztéséről, vala­mint a területrendezési és építési előírások végrehajtá­sának tapasztalatairól szóló jelentéseket, és az üdülőkör­zet regionális rendezési ter­vének végrehajtásához ké­szített intézkedési program korszerűsítésére vonatkozó javaslatokat. Megvitatta a vízgazdálkodás javításának a legújabb tudományos ered­mények alapul vételével ki­dolgozott koncepcióját és a szükséges intézkedéseket. El­ismerve az eddig elért ered­ményeket, kötelezte az érin­tett minisztériumok és or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőit, továbbá Somogy, Veszprém és Zala megye Ta­nácsa elnökét, hogy készít­sék el a korszerűsített intéz­kedési programhoz kapcso­lódó saját terveiket. Felkér­te a társadalmi szervezete­ket, hogy sajátos tevékeny­ségükkel segítsék elő e prog­ramok megvalósítását. A kormány határozatot ho­zott a fővárosi közterület­felügyelet létrehozásáról, amelynek feladata a Buda­pest rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabályok vég­rehajtásának ellenőrzése, s e jogszabályokba ütköző cse­lekmények elkövetésének megelőzése, illetve a szüksé­ges hatósági intézkedések megtétele. A Minisztertanács az Eöt­vös Loránd Tudományegye­temen általános iskolai ta­nárképző főiskolai kar lé­tesítését határozta el. Ezzel egyidejűleg a Hó Si Minh Tanárképző Főiskola buda­pesti kihelyezett tagozata megszűnik. A rendelkezés 1983. február 1-től lép ha­tályba, a kar új feltételek közötti működésére pedig szeptember 1-től kerül sor. A kormány az állatni terv­bizottság tájékoztatója alap­ján áttekintette a konzerv­ipar gazdasági helyzetének rendezésére hozott intézkedé­sek végrehajtásáról szóló je­lentést. Megállapította, hogy a korábbi közgazdasági és szervezeti intézkedések ered­ményesek voltak, jó irány­ban befolyásolták az iparág fejlődését. Meghatározta a további feladatokat, amelyek között kiemelt figyelmet kell fordítani a költséggazdálko­dás javítására, a termék­szerkezét korszerűsítésére, a társulási és más együttmű­ködési formák alkalmazásá­ra, a jobb minőségű csoma­golóanyag-ellátásra, vala­mint az ágazat- versenyké­pességének további javításá­II gazdálkodás és a szakszervezetek Január 20-án, csütörtökön délelőtt tartotta ülését Bé­késcsabán, az SZMT-szék- házban a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa Nagy István elnökletével. Ott volt az összejövetelen Szabó Miklós, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Halrjios Csa­ba, a SZOT közgazdasági osztályának helyettes veze­tője, Araczki János, a me­gyei tanács elnökhelyettese. Először Szeljak György, az SZMT titkára számolt be az elmúlt évi munkáról, is­mertette az idei programot, és az elnökség 1983-as ülés­tervét, amelyet a testület egyhangúlag elfogadott. Ez­után Bordiné Szilágyi Ilo­na, a közgazdasági és szo­ciálpolitikai osztály vezető­je beszélt a szakszervezetek gazdálkodást segítő munká­járól, feladatairól. A megyei pártbizottság 1982 decembe­rében értékelte a gazdálko­dást. Az ipar egyes ágaza­taiban visszaesett a terme­lés, másutt lelassult a ko­rábbi növekedési ütem. ör­vendetes viszont, hogy az iparban és az építőiparban nőtt a termelékenység. Me­gyénk gazdasága az elmúlt esztendőben az egyre nehe­zebb körülmények között is fejlődött. Ehhez az ered­ményhez hozzájárult a szak- szervezeti tagság. önkriti­kusan feltette a kérdést: milyen volt ez a segítség, megtettek-e mindent a szak- szervezeti bizottságok és testületek, a gazdálkodó szervezetek vezetői? A kü­lönböző vizsgálatok és ta­pasztalatok, valamint a tes­tületi ülések állásfoglalásai alapján megállapította: a szakszervezetek termelést és gazdálkodást segítő mun­kájának feltételei alapvető­en nem javultak. A jövőben határozottabb kezdeményezésre, világos programokra, az ehhez kap­csolódó egyéni érdekeltségre van szükség. Nincs semmi értelme olyan vállalati ter­vet vinni a bizalmi testületi ülések elé, amelynek véle­ményezéséhez, a variációk mérlegeléséhez a dolgozók nem tudnak hozzászólni, mert tájékozatlanok. Beszédének további ré­szében szólt a munkahelyi demokrácia továbbfejleszté­séről, a munkaverseny-moz- galomról, összegezte az újítók vállalati tanácskozá­sain elhangzottakat, foglal­kozott a művezetők élet- és munkakörülményeivel, a munkaerő-gazdálkodás és a termékszerkezet-váltás ösz- szefüggéseivel, és az ötnapos munkahét bevezetésének ta­pasztalataival. Részletes sn elemezte a tanácsi terület- fejlesztési és költségvetési terv teljesítését, tennivalóit. Jó kapcsolat alakult ki a szakmaközi bizottságok és a helyi tanácsok között. Az újjáválasztott tizenhat szak­maközi bizottság véle­ményt mondott a fejlesztési tervekről, és az új lakásren­delet helyi alkalmazásáról. A vitában felszólalók egyetértettek az értékeléssel, a további tennivalókkal. Hangsúlyozták: a jövőben nagyobb figyelmet kell for­dítani a szolgáltatásokra, a kereskedelemre. Kifogásol­ták, hogy a tervezők és az építőipari vállalatok nem mindig bizonyulnak kor­rekt üzleti partnernak, jó lenne megszüntetni a terü­leti aránytalanságot a taná­csi beruházásoknál. Elmon­dották : az élelmiszeripari vállalatok önállóságával so­kát fejlődött az üzemi de­mokrácia, szorosabb lett az együttműködés a mezőgaz­dasági üzemekkel. Araczki János a tanácsi költségvetésről és fejlesztés­ről, a kiadások csökkentésé­ről, az ésszerű takarékos­ságról, a pénzmaradványok felhasználásáról beszélt. Dr. Halmos Csaba többek kö­zött a vállalati irányítás korszerűsítésének szüksé­gességét hangsúlyozta, amely összefügg az igazgató taná­csok, a felügyelő bizottsá­gok és a magasabb állású vezetők kiválasztásának új rendszerével. Végül elfogadták az el­nökség jelentését az SZMT két ülése közötti munkájá­ról, amelyet Irházi Lajosné vezető titkár terjesztett elő. S. 5,

Next

/
Oldalképek
Tartalom