Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-04 / 2. szám
NÉPÚJSÁG 1983. január 4., kedd Pályázat szakmunkásképzéssel egybekötött tiszthelyettes-iskolai jelentkezésre A Honvédelmi Minisztérium pályázatot hirdetett a következő tanévre az általános iskolák nyolcadik osztályos fiútanulói számára: azoknak a jelentkezését várják, akik vonzódnak a katonai életpálya, valamint a meghatározott szakmunkás-képesítést is igénylő tiszthelyettesi hivatás iránt, s vállalják, hogy tanulmányaik befejezése után a magyar néphadsereg tiszthelyetteseiként teljesítenek szolgálatot. Az iskola Szabadszállás községben működik, és négyéves időtartamú. Az oktatás során a hallgatók gépjárműtechnikai szerelő (autószerelő) szakmunkásképzésben, és azzal párhuzamosan gépjármű- vagy páncélostechnikai szakos tiszthelyettesképzésben részesülnek. A budapesti iskolán hasonló feltételek mellett a növendékek szakácsszakmunkás-oktatásban és egyidejűleg élelmezési szakos tiszthelyettesképzésben részesülnek. A negyedik év végén szakmunkás-, valamint tiszthelyettes-kibocsátó vizsgát tesznek, majd a magyar néphadsereg tiszthelyetteseiként kezdik meg csapatszolgálatukat. A képzés során a tanulók térítésmentesen hivatásos gépjárművezetői jogosítványt is szerezhetnek. Az iskolán a növendékek teljes és ingyenes ellátásában, továbbá a tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjban, a negyedik évben tiszthelyettes-hallgatói illetményben részesülnek. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, hivatásos katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság, magyar, történelem, számtan, fizika és kémia tantárgyakból legalább „jó” (4-es) tanulmányi eredmény. A pályázók jelentkezési lapot a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a fővárosi hadkiegészítő) parancsnokságtól, illetve általános iskolájuk igazgatójától szerezhetnek be, iá ugyanitt kaphatnak részletes tájékoztatást. Ezzel egyidejűleg más közép- vagy szakmunkásképző iskolába is jelentkezhetnek. A pályázat határideje: február 20. Műemlékké nyilvánítható építészeti alkotások Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium irányításával megkezdődött a legüjabbkori építészeti és történeti értékeket őrző épületek felmérése. Kiválasztják a legbecsesebbeket, s gondoskodnak arról, hogy megkapják a műemlékeket, a műemlékjellegű és a városképi jelentőségű épületeket megillető rangot és védettséget. A századforduló táján, és elsősorban a két' világháború között épült alkotásokat veszik számba, köztük a szecesszió és az eklektika, majd a megújuló modern építészet stílusjegyeit hordozó épületeket. A felméréssel nem jutnak el napjaink építészeti alkotásaihoz, mert kellő történeti távlat szükséges a műemlékjelleg megítéléséhez. Az Országos Műemléki Felügyelőség elsősorban azokat a legüjabbkori épületeket nyilvánítja műemlékké, amelyeknek alkotói úttörő jellegű kezdeményezésekkel gazdagították a magyar építészetet. Védetté nyilvánítják a történelmileg legbecsesebb munkásmozgalmi, agrár és ipari emlékeket. Ám városainknak, falva- inknak a nemzeti megbecsülésre érdemes létesítmények mellett jó néhány olyan épülete van, amelynek egy adott körzetben, vagy a településen van kiemelkedő jelentősége, s ezért érdemli meg, hogy a tanács saját rendeletben gondoskodjon a védelméről, megőrzéséről. Budapesten például az Országos Műemléki Felügyelőség az emlékezetes Vekerle- telep főtéri épületét védi, s a környezet védelméről a tanács gondoskodott. Győrött a Hazafias Népfront javaslatára a városi tanács — a helyi történelmi értékek miatt — tanácsrendelettel védi a gyárvárosi munkás-lakónegyedet. Jó példával szolgál Pécs. Kecskemét, Sopron, Mezőköyesd és például Barcs is, az ország településeinek többségén viszont a tanácsok még nem élnek kellően ezzel a lehetőséggel. A Hazafias «Népfront helyi szervezeteinek, a lelkes lokálpatriótáknak, városvédőknek kibontakozó mozgalma még sokat tehet az építészeti értékek, és történelmi emlékek megvédéséért. Le kell adni a fogási naplókat! Határidő: január 5. Ilyenkor, ünnepek után hajlamosak vagyunk megfeledkezni egyéb tennivalóinkról. Érvényes ez azokra a horgászokra is, akik nem kedvelik a téli süllőzést, csu- kázást, s így már az ősz végén sarokba állítják a botokat, várva a tavaszi jégolvadást, a pontyszezon kezdetét. A felszerelés gondos tárolása mellett azonban gyakran a fogási naplójukat is „elfektetik”, pedig nem szabad megfeledkezni arról, hogy aki nem küldi be időben az évi- eredményességet, esetleg sikertelenséget bizonyító füzetecskét, fél évre, vagy akár egész évre kizárja magát kedvenc hobbijának gyakorlásából. Tehát, aki január 5-ig nem adja le fogási naplóját — személyesen, vagy ajánlott levélben egyesületének —, az nem kaphat engedélyt, csak július 1-től, de ha addig sem küldi be, akkor természetesen egész évben nem horgászhat. Ha már a fogási naplókról volt szó, említsük meg Nándori Istvánét, amely ugyancsak megtelt az ősz folyamán bejegyzésekkel. Az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat és Lenin Mgtsz horgászegyesület titkára csak december hónapban több tíz kiló csukát fogott saját kezelésű homokbánya-tavukon, 2-án egy 13 kilós rekordlistást. meg egy 3,4 kilósat, 12- én egy 2,20 kilósat. December 16-án pedig 10 kiló 10 dekás került horogra. Korábban is akasztott kapitális példányt, amely 9,6 kilogrammot nyomott a mérlegen. Ezzel a fogással jó évet zárt, mint általában a megye mintegy 10 000 horgásza is, viszonyítva az 1981-es fogásokhoz. Kép, szöveg: Plavecz Pál A 13 kilogrammos, rekordlistás csuka, balról Nándori István, mellette Galovicz Lajos, aki segített a hal partra emelésében II Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. JANUAR 4-TÖL Devizanem vételi Angol font 6384,39 Ausztrál dollár 3844,94 Belga frank 84,59 Dán korona 473,10 Finn márka 747,70 Francia frank 589,07 Holland forint 1509,30 Japán yen (1000) 169,76 Kanadai dollár 3193,20 Kuvaiti dinár 13642,28 Norvég korona 562,17 NSZK márka 1668,16 Olasz líra (1000) 28,92 Osztrák Schilling 237,46 Portugál escudo 43,28 Spanyol peseta 31,28 Svájci frank 1968,87 Svéd korona 539,72 Tr. és cl. rubel 2597,40 USA dollár 3938,53 közép eladási . 100 egységre forintban 6390,78 6397,17 3848,79 3852,64 84,67 84,75 473,57 474,04 748,45 749,20 589,66 590,25 1510,81 1512,32 169,93 170,10 3196,40 3199,60 13655,94 13669,60 562,73 563,29 1669,83 1671,50 28,95 28,98 237,70 237,94 43,32 43,36 31,31 31,34 1970,84 1972,81 540,26 540,80 2600,00 2602,60 3942,47 3946,41 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. JANUAR 4-TÖL Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka (a) Francia frank Görög drachma (b) Holland forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár (a) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák Schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona (a) USA dollár vételi eladási árf. 100 egys. forintban 6199,06 6582,50 3733,33 3964,25 82,13 87,21 459,36 487,78 726,00 770,90 571,97 607 ?35 49,25 52,29 1465,49 1556,13 164,83 175,03 54,29 57,65 3100,51 3292,29 13246,26 14065,62 545,85 579,61 1619,74 1719,92 28,08 29,82 230,57 244,83 42,02 44,62 30,37 32,25 1911,71 2029,97 524,05 556,47 3824,20 4060,74 (a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet, 100-as. (b) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet, 500-as. Országos szólótáncverseny Békéscsabán A közönség számára is nyitott ajtók előtt kezdődik január 7-én, pénteken Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban az az országos szólótáncverseny, amelyen az indulók az ..aranysarkantyúért”, illetve az „arany- gyöngyös bokrétáért” versengenek. A vetélkedőt immár hatodik alkalommal rendezi meg a békéscsabai művelődési központ. A szakmai érdeklődésre jellemző, hogy mintegy 70 táncos jelentkezett az idén a versenyre. A nézők összesen 108 produkciót láthatnak, egyrészt a szabadon választott táncokból, másrészt a kötelező programból. A pénteken kezdődő verseny gálaműsorát vasárnap este tartják. Nyereménybetétkönyv* sorsolás Az Országos Takarékpénztár 1983. január 3-án Budapesten rendezte meg a nyereménybetétkönyvek 1982. IV. negyedévi sorsolását. Mindazok az 1982. december 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban volt nyereménybetétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye, számvégződése megegyezik az itt felsorolt számokkal, az 1982. IV. negyedévi átlagbetétüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték* SzámNyereményvégződés százalék : 049 50 063 25 130 25 174 25 243 50 244 25 250 25 269 25 450 25 546 25 564 50 607 100 717 50 740 25 770 50 796 250 828 50 841 25 943 25 979 100 A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító fiók, takarék- szövetkezet, vagy postahivatal 1983. január 17-től fizeti ki. űz első vetőmagexport Bolybői Az ország legnagyobb vetőmagtermelő gazdasága, a bólyi kombinát, hétfőn indította útnak az új év első vetőmagexport-szállítmá- nyát Hollandiába. A nyugateurópai ország régi vásárlója a bólyi vetőmagnak, ez alkalommal huszonhárom tonna borsót raktak kamionba az egyik holland cég számára. A következő napokban, hetekben további kukorica, szója, borsó és bab vetőmagszállítmányokat indítanak útnak a baranyai nagyüzemből Európa különböző országaiba. A bólyi vetőmag jó minőségéről tanúskodik az a tény, hogy a termék kétharmadát exportálják, összesen 14 országba jutott, illetve jut el a most feldolgozott vetőmag, köztük olyan távoli országokba is, mint az Egyesült Államok és Japán. fl termékek minősége O új esztendő első heteiben készítik el 1983-ra szóló mun- kalerveiket a Hazafias Népfront keretében működő fogyasztók megyei és helyi tanácsai, s ugyancsak akkor ölt végleges formát az országos tanács programja is. A Fogyasztók Országos Tanácsának érdeklődését felkeltették azok a vizsgálatok, ellenőrzések, amelyek arra utalnak, hogy a boltokban átlagosan minden negyedik vásárlót valamilyen sérelem ér. Elsősorban az élelmiszerkereskedelemben tapasztalható gyakran súlycsonkítás, téves számolás, lejárt szavatosságú áru, udvariatlan hang, higiéniai hiányosság. Mennyiben igaz országos méretekben a fenti, elgondolkoztató arányszám? Csupán a kereskedők terhére írha- tók-e a hibák, vagy netán „részes” azokban többek között a csomagoló — kiszerelő —, a szállító vállalat is? Lehet-e „kiváló” vállalat az a kereskedelmi cég, amely- lyel elégedetlenek a vásárlók? Ilyen és hasonló kérdésekre kívánnak választ kapni az országos tanács tagjai az élelmiszer-kereskedelemben folytatandó átfogó tájékozódás alapján. Napjainkban különösképpen a figyelem előterében áll a termékek minősége. A fogyasztók különböző szintű tanácsai 1983-ban a tartós fogyasztási cikkek egy meghatározott körét vizsgálják felül, hogy megfelelnek-e a minőségi követelményeknek. A bútorral — amely most kimarad a sorból — majd 1984-ben foglalkoznak, két év tapasztalatán lemérve: miként hasznosította a bútor- gyártás és -kereskedelem a vásárlók észrevételeit. Várhatóan az új esztendő második felében viszont egy friss keletű intézkedés hatását elemzik a fogyasztók tanácsai ; az országos tanács mindenképpen. Január l-=tőt— több nagy szolgáltató tröszt, például az AFIT, a GELKA üzemei kis — tanácsi — vállalatokként működnek tovább. Remélhetőleg, a lakosság megelégedésére. Hogy beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket — erről kívánnak bizonyságot szerezni a társadalmi testületek. A piaci helyzetet elemzőértékelő szakemberek, a minőség, az áralkotás-ellenőr- zés specialistáinak, valamint a jog szakértőinek munka- csoportjai 1982 őszén jöttek létre. E szakértői bizottságok elsőrendű feladata: őrködni azon, hogy az országos tanács, véleménye, megállapításai, javaslatai szakmai szempontból is megalapozottak legyenek, tekintettel arra, hogy a tanácsban kizárólag „egyszerű” vásárlók, fogyasztók működnek közre. Mindemellett a bizottságoknak saját munka- programja is van. A jogászok például azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy közelebbről szemügyre veszik az áruszállítás joghézagait. Mert vannak ilyenek; gyakorta bíróságokig jutó viták tárgya például a gyártótól a kereskedőig vivő úton — „valahol” megsérült termékek sorsa, illetve a felelősség kérdése. Hiányos és pontatlan szerződésekre utalnak a vállalatok közötti utólagos viták. Nemkülönben elemzést érdemel-, nének az úgynevezett blanketta-szerződések, amelyekből szinte naponta az ügyfél kezébe nyomnak egyet a szolgáltató vállalatok, például vállalási lap formájában. Mi van a hátoldalukon, ezt a legritkább esetben tanulmányozza át az állampolgár, s ebből bizony néha hátránya származik. Egyenlő jogokat és kötelességeket tartalmaznak-e ezek az iratok — az elképzelések szerint megvizsgálják ezt a szakemberek. A fogyasztók tanácsai fennállásuk második évébe lépnek 1983-ban, a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál úgy ítélik meg, hogy a fogyasztói tanácsok sikeresen rajtoltak. Kialakult országos hálózatuk. Létrejöttek a társadalmi testületek minden megyében, valamennyi városunkban és tíz számottevő vonzáskörzetű nagyköz- sékben. ,A városi fogyasztói tanácsok a környező települések képviselőit is bevonják munkájukba. A testületek évente háromszor, négyszer üléseznek, megvitatnak közérdekű témákat. Rendkívül nagy érdeklődést váltottak ki a lakosság körében a fogyasztói fórumok, s az érdeklődésre éppen ezekben a hetekben is találni számos példát. Sokhelyütt összekötik a falugyűléseket e fórumokkal, hogy az alapellátásról részletesebben is szót válthasson a lakosság, a kereskedelmi, szolgáltató vállalatok, szövetkezetek vezetőivel, képviselőivel. A kérdésekre, panaszokra, a javaslatokra helyben választ kapnak. A fogyasztói fórumokon elhangzottak ugyanis minden esetben jegyzőkönyvben rögzítik, a fogyasztók tanácsa nyomon követi az intézkedéseket. Az olyan panaszok, javaslatok, amelyek általánosabb érvényűek, s netán központi intézkedést igényelhetnek, eljutnak egészen a Fogyasztók Országos Tanácsáig. S onnan tovább, az illetékesekhez. 1982. tapasztalatai alapján tehát várható, hogy 1983-ban általánossá válnak a fogyasztók fórumai, s a forma sokrétűbb, gazdagabb tartalommal telik meg. A tanácsokkal, népi ellenőrökkel, kereskedelmi felügyelőkkel, a szakszervezeti társadalmi ellenőrző hálózattal együttműködnek. A fórumokon elhangzó érdemi panaszokat például közérdekű béjelen- tésnek tekintik, s annak megfelelően kezelik . .. A jövőben várhatóan mindinkább felismerik a fogyasztói fórumok jelentőségét a vállalatok, a termelő vállalatok is, miként erre is volt jó néhány példa 1982- ben. Szombathelyen például úgy vették bonckés alá az oly gyakran emlegetett bútorgyártást, -kereskedelmet, hogy egyben bútor- és lakástextil-bemutatót is rendeztek, a gyártó vállalatok közreműködésével. A helyi illetőségű LATEX el is határozta, hogy bemutatótermet nyit a dunántúli városban, és folyamatosan igényli, kéri a vásárlók őszinte véleményét. Zalaegerszegen a Kanizsa Bútorgyár kért, és kapott kendőzetlen véleményt termékeiről, a vásárlóktól. Az ország másik végén, Hajdú- Bihar megyében, Debrecenben a lakáskarbantartás, és ezen belül is elsősorban a magánház-karbantartás helyzete váltott ki érdeklődést. A fórumon — amelyen jelen voltak a „karbantartók” is — kiderült, e nem kis feladat azon a vidéken mintegy 80 százalékban a kisiparosokra hárul, a vállalatok, szövetkezetek nem érdekeltek az apró-cseprő .munkában. Egy bizonyos határon túl azonban a kisiparosok sem, a jelenlegi adózási rendszer ugyanis ellenük „dolgozik”. Az itt, s számos más fórumon elhangzott hasonló vélemények alapján tervezi most a Fogyasztók Országos Tanácsa, hogy a Pénzügyminisztérium figyelmébe ajánlja ezt a problémát. □ Italában — a fogyasztók tanácsai 1983-ban szélesebb ablakot kívánnak nyitni az iparra. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa úgy vélekedik: a fogyasztói érdekvédelmet egy lépéssel előbbre kell kezdeni, az iparban, s ott is a mérce a — minőség. Szúrópróbaszerűen és tájékozódásképpen e fogyasztói tanácsok már szereztek ismereteket például arról, hogy a minőségellenőrző intézetekben kimutatható: mely üzemek termékeire ismétlődnek évről évre a panaszok. Miért? S miért kifogástalanok a más üzemek termékei? Lehetséges, hogy 1983-ban az előbbieket néven is nevezik a fogyasztók tanácsai. Deregán Gábor
