Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-19 / 298. szám
1982. december 19., vasárnap 1 1 ■ E (EKÉS MEGYEI ll népujsagI n (< iszaperei 0 település néhány kilométerrel közelebb fekszik Tótkomlóshoz, mint Csanádapácához. A 35—36 aranykorona értékű föld mindig is jó lehetőséget nyújtott a növénytermesztéshez. A hetvenes évek közepén viszont megjelent a belvíz, amely nem csekély kárt okozott az akkori Lenin Termelőszövetkezetben. Jóllehet, a meliorációs munkálatok ezen a területen 1980-ban már befejeződtek és a gazdálkodás ismét eredményes lett, ám a tsz különböző okok miatt mégis egyesült a nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezettel. Az említett gazdasági egységen kívül más, jelentősebb létszámot foglalkoztató üzem sajnos nincs a községben. Pedig a mezőgazdaság gépesítése miatt időközben újabb munkaerő szabadult fel. Ezért is jó lenne, ha mintegy 150—200 dolgozó (főként nő) kaphatna új munkahelyet. Ezt az igényt egyébként az is alátámasztja, hogy az 1052 munkaképes lakos közül 432 még ma is ingázik, és elsősorban a környező települések üzemeibe, gyáraiba jár dolgozni. Érdemes még talán megemlíteni, hogy a több mint 2200 lelket számláló Kaszaperen mintegy 300 nyugdíjas él. A helyi tanács és a társadalmi, gazdasági szervek fokozott figyelmet fordítanak életkörülményeik javítására. Még a hatvanas években adták át rendeltetésének az öregek napközi otthonát, ahová mintegy húsz idős ember jár jelenleg. Ennek az a magyarázata, hogy évek óta mindinkább a házi szociális gondozás kerül előtérbe. Kaszapert jobbára az egykori uradalmi cselédek, illetve azok leszármazottai lakják. A legelső adat, amely említi e települést, I. László országlásának idejéből, 1070-ből származik. A falu az 1241-es tatárjárás idején teljesen elpusztult, majd újratelepült, sőt, 1463-ban már „városi” rangra emelkedett. Később Hunyadi a nyírségi Kállai családnak adományozta. A törökdúlást követően újabb település körvonalai bontakoztak ki. A Kasza nevű birtokosok földművelésre, állattenyésztésre cselédeket fogadtak fel. A település 1940-ig Nagy bánhegyeshez tartozott közigazgatásilag, és csak azután lett önálló község. A felszabadulás — mint mindenütt — új fejezetet nyitott a lakosság életében, és észrevehető módon megváltoztatta a falu arculatát is. Ellátásról, takarékosságról Kaszaper főutcáján található a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ 72. számú vegyesboltja, amelyben a Bo- hács-házaspár dolgozik. Az üzlet vezetője, Bohács Ferencié érkezésünkkor éppen a vevők kiszolgálásával volt elfoglalva, így azután a férjével, aki egyébként helyettese, váltottunk néhány szót. — Már megkaptuk a karácsonyi szállítmányok zömét is, így mintegy 400 ezer forintos készlet várja a vásárlókat. A feleségem 18 éve van a szakmában, én csak 3 éve tevékenykedem a kereskedelemben, korábban a Volánnál dolgoztam. Jó a kapcsolatunk a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ-szel, a FÜSZÉRT-tel és valamennyi szállító céggel, így aztán általában mindent megkapnak nálunk a kaszaperiek. Éves viszonylatban kiegyensúlyozottnak mondható az ellátás. Bizománybán árusítunk könyvet, hanglemezt és magnókazettát is, bővítve ezzel a választékot. A különböző könyvsorozatokra előfizetőink is vannak, és így itt helyben kapják meg az olvasók a különböző köteteket. Két kislányunk közül az egyik 7, a másik 14 éves — fejezi be a boltvezető-* helyettes. A kaszaperi takarékszövetkezet új, impozáns épülete máiv messziről feltűnik a faluba érkezőnek. A ki- rendeltség vezetője, Kovács Andrásné 1974 óta tevékenykedik pénzügyi vonalon, korábban Mezőkovácsházán, a MEZÖGÉP-nél dolgozott. — Október 30-án avatták fel ezt a minden igényt kielégítő létesítményt. Azóta mintegy 800 ezer forintot helyeztek el a takarékos kaszaperiek a különböző betétekben, így az állományunk 9 millió forint. Nagyon örülünk ennek az új épületnek, hiszen korábban a könyvtárban nehezebb körülmények között fogadhattuk az ügyfeleket. Évről évre nő a betétállomány. Jelentős a kölcsönállományunk is, mintegy 3 millió forint, s ebből a mezőgazdasági kölcsön részesül a legnagyobb arányban, több mint 1,1 millió forintot tesz ki. — Mennyibe került ez az új létesítmény? — Több mint egymillió forintért épült. Az év elején kezdték a munkát, és október végére fejeződött be, persze kisebb-nagyobb szé- pítési feladatok még hátra vannak — fejezi be a kirendeltségvezető. Bohács Ferencné üzletvezető a pénztárgép mellett Előrelépés a településfejlesztésben Széli Sándor párttitkár és Mile József tanácselnök az utóbbi évtizedek változásairól tájékoztattak bennünket. Egyebek között megemlítették, hogy egészségesebb élet- körülményeket adó otthonok épültek a régi cselédlakások helyén. Például 1950 és 1970 között 95, s 1970 és 1980 között pedig már 160 új házba költözhettek be a tulajdonosok. Mindegyik portán kút van, de várható, hogy a VI. ötéves tervidőszak végére elkészül a törpevízmű is. A közvilágítást tavaly korszerűsítették,. míg a közúthálózat fejlesztése — bizonyos vonatkozásban —* még hátra van. Nagy eredménynek számít az is, hogy most már az utcák mindkét oldalán megépültek a gyalogjárók. A 2 ezer négyzetméter felületű betonjárda elkészítéséhez társadalmi munkát ajánlott fel a lakosság. Két évet vett igénybe a tanácsháza felújítása. Központi fűtést vezettek be, kicserélték a tetőszerkezetet, és sor került a külső-belső tatarozásra. Hasonló munkák folynak jelenleg az óvodában, ahol 1983 januárjától mintegy száz gyermek neveléséről és ellátásáról gondoskodnak, s korszerű körülmények között tanulhatnak a diákok is. A tanács ugyanakkor két szolgálati lakást is átad jövőre a Széchenyi utcában. Az iskolában csak délelőtt van tanítás, viszont a szakos ellátáson még tovább lehetne javítani. A háromszáz adagos konyhát 1980 novemberében helyezték üzembe, s a tálalóban negyvenen étkezhetnek egyszerre. Egyébként az óvodásokon is iskolásokon kívül az öregek napközi otthonának lakói és a házi szociális gondozásra szoruló emberek is innen kapják az ebédet. Korszerű vendéglátás Ötven év a munkásmozgalomban Bánfi András» a volt községi bíró Bánfi András nyugdíjas tsz-tag Battonyán született 1903-ban. Mivel tizennégyen voltak testvérek, az elemi elvégzése után neki is hamarosan dolgoznia kellett. Szülei dohánykertészek voltak, és kezdetben ő is otthon segédkezett. Majd Pusz- taszöllősön részes munkás, azután pedig gazdasági cseléd lett. Közben megnősült, és házasságából négy gyermek született. A munkás- mozgalomba 1931-ben kapcsolódott be, és 1944. október 17-én — néhány nappal a község felszabadítása után — „kilencedmagával” létrehozta a pártalapszerve- zetet Kaszaperen. Abban az időben legfontosabb feladat volt a gazdaság talpraállítá- sa, s ugyanakkor gondoskodni kellett a gyors betakarításról és az őszi vetés előkészítéséről, no és természetesen a helyi közigazgatás megszervezéséről is. A szakszervezet javaslatára és a párt jóváhagyásával községi bírónak választották. Ezt a funkciót 1949 márciusáig töltötte be, s ,a következő évben pedig községi jegyző lett. Igyekezett tanulni . és megszerezni a munkájához szükséges ■ szakmai ismereteket. Égy évig tanácstitkár volt Kunágotán, majd visszakerült Kaszaperre, ahol kinevezték a tsz párttitkárává, s 1963-ban ment nyugdíjba. Részben neki, részben környezetének köszönhető, hogy amikor nehéz idők jártak, akkor is minden talpalatnyi földet megműveltek a kaszaperiek. Sokat kellett dolgozni, s ennek érdekében ő is törekedett latba vetni elméleti és szakmai tudását, fizikai erejét a helyi célok eléréséért. „Magam is elcsodálkozom azon — mondotta —, hogy szinte iskolázatlanul neki mertem vágni az életnek, és bátran vállaltam mindazt, ami az emberek meggyőzésének, a falu fejlődésének ügyét előbbre vitte ... ” Kaszaperi sportélet A Zalka SE Kaszaper— Nagybánhegyes sportegyesület elnökhelyettese Mile József, a kaszaperi Községi Tanács elnöke. A falu sportéletéről nagy lelkesedéssel beszél, tudniillik maga is aktív játékvezető volt, és a közelmúltban még az NB II- ben fújta a sípot. — Labdarúgóink a megye II. osztályában játszanak. Az őszi szezon zárásakor az 5. helyen áll felnőttcsapatunk, s jól szerepelnek az ifjúságiak is. A hazai mérkőzéseket itt Kaszaperen játsszuk, a csapatban zömmel helyi játékosok rúgják a labdát. Az együttes edzője az egykori kitűnő NB I-es salgótarjáni játékos, Sári Ferenc, akitől sokat tanulhatnak a fiatal labdarúgók. Női kézilabdaszakosztály is működött a községben, azonban különböző okok miatt a közelmúltban megszűnt. Most az a célunk, hogy tavasszal újjászervezzük a szakosztályt, amely korábban egyébként több szép sikert könyvelhetett el. A sportegyesületet anyagilag a nagybánhegyesi Zalka Tsz támogatja. Van egy bitumenes kézilabda- és egy füves labdarúgópályánk." Az öltöző és a fürdő korszerűsítésre szorul. Terveinkben szerepel, hogy még ebben az ötéves tervben felújítjuk a létesítményt. — A tömegsportról is ejtsünk szót. — Üttörőink jó eredményeket érnek el a járási spartakiádokon. Hagyományosan, minden évben más- más helyen kerül sor a négy község — Nagybánhegyes, Medgyesbodzás, Medgyesegy- háza és Kaszaper — nyári sportversenyére, amelyen a felnőttek és az úttörők különböző sportágakban mérik össze tudásukat — fejezi be Mile József. Az oldalt írták: Bukovinszky István és Verasztó Lajos. A fotókat készítette: Veress Erzsi. Ezen a nyáron adták át a felújított Autóscsárda éttermét Kaszaperen A kaszaperiek igazán büszkék lehetnek a vendéglátásra. A községen áthaladó közutak találkozásánál fekvő felújított, s ez év nyarán átadott korszerű Autóscsárda másodosztályú étterme minden igényt kielégít, s bizony megyénk jó néhány nagyobb településén is megállná a helyét. A vendéglátóegység vezetője Matkócsik József, aki 1958 óta a szakmában és több mint 10 éve Kaszaperen dolgozik, így beszél eredményeikről, terveikről. , — Egy tizennégy tagú, többségében fiatalokból álló szakképzett kis kollektíva tevékenykedik az Autóscsárdában. Naponta mintegy négyszáz adag előfizetéses ebédet főzünk, s ebből több mint háromszáz adagot elvisznek a vendégek. A Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ működteti az Autóscsárdát, s örömmel mondhatom, hogy 1975 óta minden esztendőben elnyertük az ÁFɧZ „Kiváló Egység” címet. Sok társadalmi munkát végeztünk az idén is. Mi takarítottuk ki az éttermet a felújítás után, zöldségraktárt is építettünk. Társadalmi munkánk értéke ebben az évben eléri a 30 ezer forintot. — Sok az átutazó vendég. Mit tesznek azért, hogy máskor is szívesen visszatérjenek ide? — Igyekszünk ízletes, változatos ételeket készíteni, hogy a községen átutazók megkedveljék egységünket, s máskor is visszatérjenek hozzánk. Hiszen csak így teljesíthetjük árbevételi tervünket. Nem kis büszkeséggel mondhatom, hogy az elmúlt héten Mezőkovácsházán rendezett vendéglátóipari versenyen, amelyen három ÁFÉSZ szakemberei vettek részt, Kiss István felszolgálónk harmadik helyen végzett. A tavalyi versenyen Túri Mi- hályné a pultosok között az első helyet szerezte meg, jutalma szovjetunióbeli utazás volt — mondja az üzletvezető. A nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezet kaszaperi telepén egy régi raktárépületben szorgalmas, ügyes kezű lányok, asszonyok tisztítják a vöröshagymát. Az idei szezonban mintegy hat és fél vagon terményt dolgoznak fel, s szállítják majd a békéscsabai hűtőházba
