Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-11 / 291. szám

1982. december 11„ szombat Viharsarok Afrikában ANGOLA NAMIBIA limai •sZAMBIAV '-"v "r ! Zimbabwe i. V rJBOTSWAN^>--^2A^8,K köztársasagáé tatwli r~ DÉL AFRIKAI ^ Namíbia térképe Afrika viharsarkában vál­tozatlanul a fegyvereké a szó. Dél-Afrika fajüldözői semmiképpen sem akarnak belenyugodni, hogy a konti- nes arculata megváltozott. Állásaikat évtizedek óta tar­tani tudják, mert egyes nyu­gati hatalmak, mindenek­előtt az Egyesült Államok támogatják őket. A fő kérdés Namíbia, az egykori német gyarmat. Az ország immár 63 éve dél-af­rikai megszállás alatt áll. S Pretoria, az ENSZ szám­talan határozata ellenére nem hajlandó lemondani er­ről a viszonylag nagy, 800 ezer négyzetkilométernyi te­rületről. Namíbia lakóinak száma nem éri el az egymil­liót. Közülük nem egészen tíz százalék a fehér. Miért ragaszkodik a Dél­afrikai Köztársaság ehhez az úgyszólván sivatagos te­rülethez? Egyrészt, mert az urán, a gyémánt, a kadmi- um, az ezüst és a cink ki­aknázásában az amerikai és angol vállalkozásokkal , osz­tozik. Másrészt, s talán ez a döntő: a terület stratégiai fontossága miatt. Namíbia kikötőjét, W.alwis Bay-t, az elmúlt években az Atlanti­óceánból az Indiai-óceán fe­lé haladó amerikai és brit flotta fontos bázisává épí­tették ki. Namíbia ugyanak­kor fontos felvonulási terü­let Afrika független déli államai — Angola, Mozam- bik, Botswana, Zambia, Zimbabwe és Tanzánia — ellen. A dél-afrikai gyarma­tosítók fel is használják ezt: évek óta innen hatolnak be a szomszédos «államok terü­letére. Azon a címen, hogy a Namíbia függetlenségéért küzdő Délnyugat-afrikai Népi Szervezet, ä SWAPO utánpótlási bázisait akarják megsemmisíteni, pusztítanak, öldökölnek, rabolnak Ango­lában, Mozambikban; sőt Zimbabweban is. Céljuk: a független afrikai államok gyengítése, az ott működő fegyveres ellenzéki csoportok támogatása. Fidel Castro kubai állam­fő, az el nem kötelezettek mozgalmának soros elnöke éppen, a minap hívta fel a tagországokat arra, hogy lép­jenek fel Pretoria legújabb mozambiki j'ab lóhad járatá­val szemben, és követeljék az ENSZ-től a Dél-Afrikára, s mindenekelőtt a Biztonsági Tanács Namíbia független­ségére vonatkozó 435. szá­mú határozatának érvénye­sítését. A nyáron tárgyalás folyt New Yorkban az öt nyugati hatalmat (USA. Franciaor­szág, Nagy-Britannia, Ka­nada, és az NSZK) képvise­lői úgynevezett „összekötő csoport”, valamint a „T” frontországok és a SWAPO között. A megbeszélés a nyu­gatiak magatartása miatt eredménytelen maradt. Az ENSZ-határozat ugyanis vi­lágosan kimondja, hogy Na­míbiában a világszervezet ellenőrzése alatt szabad és demokratikus választásokat kell tartani. Nem kétséges, hogy az ilyen választásokon a lakosság túlnyomó többsé­gét képviselő SWAPO arat­na elsöprő győzelmet. Sam Nujoma. a SWAPO elnöke egy londoni sajtóér­tekezleten azért is támadta az Egyesült Államokat, mert az — mint mondotta —, „váltságdíjként próbálja fel­használni Namíbiát a kubai csapatok Angolából történő kivonásáért cserébe”. Reagan azt állította, hogy a kubai csapatok jelenléte a terület biztonságát fenyegti. Vajon kiét? A kubaiak egyetlen országot nem fenyegetnek, csupán védik egy afrikai ál­lam biztonságát a dél-afrikai gyarmatosítók agressziójá­val szemben. Minthogy Dél- Afrikának nincs közvetlen határa Angolával, nevetsé­ges az az állítás, hogy a ku­baiak Pretoriát fenyegetik. Világos, hogy az USA célja e képtelen , követeléssel a namíbiai rendezés elodázása­A délnyugat-afrikai haza­fiak már számtalanszor ad­ták tanújelét tárgyalási kész­ségüknek. Nem rajtuk múlt, hogy mindez nem érte el cél­ját. Változatlanul készek a megegyezésre, de mindaddig nem adják fel a harcot, míg hazájuk. Namíbia el nem nyeri függetlenségét. Gáti István Menetelnek a SWAPO harcosai (Foto: ZU—KS) Kína alkotmányai A kínai országos népi gyűlés képviselői a hét végén elsöprő szótöbbséggel (mindössze három képviselő tartózkodott a szavazástól) jóváhagyta a Kínai Népköztársaság sor­rendben negyedik alkotmányát. Ezzel ismét lezárult egy fejezet a meglehetősen rögös és kacskaringós utat megtett kínai alaptör­vény-alkotás történetében. Mint emlékezetes, a forradalom győzelmét követő időszak első alkotmányát 1954-ben fogadták el. Ez az alkotmány a Szovjetunió és a népi demokratikus országok alaptörvé­nyeit tartva szem előtt, meghatározta a kí­nai állam jellegét és szerepét a szocialista társadalmi rendszerbe való átmenet idősza­kában. Az 1954-es alkotmány tervezetét Liu Sao-csi terjesztette a parlament elé. Az al­kotmány értelmében létrehozták Kínában az államelnöki tisztséget, s a népköztársaság első elnöke Mao Ce-tung lett. Az alkot­mány bevezetőjében a kínai külpolitika alapvető célkitűzéseként jelölték meg a har­cot a világbékéért és az emberiség haladá­sáért, valamint annak a „törhetetlen barát­ságnak” erősítését és megszilárdítását, amely az új Kínát a Szovjetunióhoz és a népi de­mokráciákhoz fűzte. A maocetungi sajátos kínai útkeresés, il­letve az úgynevezett kulturális forradalom szülte a második, 1975 januárjában elfoga­dott kínai alkotmányt, amely nem csupán szentesítette a kultúrforradalmi mezbe öl­töztetett hatalmi harc eredményeit, Mao Ce­tünk szélsőségesen radikális vonalát, hanem eltörölte a bebörtönzött és tragikus körül­mények között elhunyt Liu Sao-csi után megüresedett államelnöki tisztséget, amelyet korábban sikertelenül próbált megkaparin­tani Lin Piao, Mao Ce-tung rövid életűnek bizonyult hivatalos „örököse”. A mindössze 30 cikkelyből álló kurta alkotmány — ame­lyet a „négyek bandájának” perében később elítélt Csang Csun-csiao terjesztett elő — ádáz harcot hirdetett a kapitalista úton já­rók, a szociálimperialisták és az imperialis­ták ellen, s a minimálisra csökkentette a kí­nai állampolgárok jogait. Mao Ce-tung halálát és radikális köve­tőinek letartóztatását követően a kínai ve­zetésnek alkalma lett volna arra, hogy visz- szatérjen az 1954-es alkotmányhoz. Ehelyett 1978 márciusában olyan új alkotmányt fo­gadtatott el az országos népi gyűléssel, amely történelmi győzelemként értékelte a kulturális forradalmat, és állást foglalt Mao Ce-tung „permanens forradalmának” töret­len folytatása mellett. Külpolitikai célkitű­zésként pedig — Mao Ce-tung „három vi­lág” elméletének megfelelően — széles nem­zetközi egységfrontot hirdetett meg „a szu­perhatalmak hegemonizmusa ellen”. A most elfogadott negyedik alkotmány alapelveiben visszatérést jelent Kína első, szocialista jellegű alkotmányához, s ennek megfelelően a szocialista rend és törvényes­ség bevált elveihez. Visszaállítja az állam­elnöki tisztséget, katonai bizottságra ruház­za a hadsereg irányítását, állást foglal a gazdasági és a vezetési reform folytatása mellett, és kiküszöböli a falusi népi kom­munák rendszerének torzulásait. Az új alaptörvény az immár több mint egymilliárd kínai állampolgár számára al­kotmányos feladatnak nyilvánítja a négy modernizálást — az ipar, a mezőgazdaság, a hadsereg, a tudomány és technológia kor­szerűsítését —, s ennek külpolitikai alátá­masztásaként állást foglal a békés egymás mellett élés öt alapelve mellett. Harcot hir­det az imperializmus, a hegemonizmus és a kolonializmus ellen, de — akárcsak az 1954- es alkotmány — a kínai külpolitika fontos céljaként fogalmazza meg a világbéke meg­őrzését és az emberiség haladásának elő­mozdítását. Éliás Béla Kamcsatka félsziget Észak- kelet-Ázsiában terül el, 270 ezer négyzetkilométeren. A Szovjetunió távol-keleti köz- igazgatási körzeteihez tarto­zik. Kamcsatkát földrajzi érte­lemben a működésben levő vulkánok, hőforrások jellem­zik. Kamcsatkán két párhu­zamos hegyvonulat húzódik végig, amelyek palákból és gránitból állnak és az ezeket átjáró vulkanikus kőzetek­ből. A szovjet Távol-Kelet keleti határánál találkozik a legnagyobb kontinens, Eur­ázsia a legnagyobb óceánnal, a Csendes-óceánnal. Ennek a találkozásnak a jelképe, hogy hogy a földkerekség egyik legmagasabb vulkánja, a Kljucsevszki-csúcs 4750 mé­ter magas, ennek szomszéd­ságában pedig a Csendes­óceán Kurili-Kamcsatkai szakadéka 10 542 méter mély. A magasságkülönbség tehát több mint 15 kilométer. Kamcsatkán óceáni éghaj­lata miatt sok a csapadék. Előfordul, hogy 300 millimé­ternél több csapadék hullik le egy nap alatt. Kamcsatka-félszigetet ala­csony szoros köti össze a földrésszel. Magán a félszi­geten a vulkánok egész sora vonul végig, amelyek azután a víz alatti vulkánláncban folytatódnak. Ezeknek a víz alatti vulkánoknak egy ré­sze alkotja a Nagy-Kurili szigeteket. Egyébként vulká­ni eredetűek a Kamcsatká­tól keletre fekvő Komandor- szigetek is. Vulkáni kutatásokra Kam­csatka a Szovjetunió legal­kalmasabb vidéke. A szovjet vulkánkutatók közlekedését rendszerint helikopterek könnyítik meg. Képünk: egy a helikopterből kiszállt szov­jet vulkánkutató csoport fel­vonulását mutatja a terepen. (APN — KS) Teherszállítás légi úton A légi közlekedésben is egyre inkább terjed a konté­nerekkel való szállítás, s az erre specializált gépek egyre korszerűbb típusai jelennek meg a légi kikötőkben. Ilyen például a Boeing 747 F típu­sú óriás gép, amely egyszer­re 100 tonna árut szállíthat. A rakodása automatikus ve­zérléssel történik, így érhe­tő el, hogy ezt a hatalmas árumennyiséget kb. 30 perc alatt fogadja magába. Mind­ez persze lehetetlen lenne konténerek nélkül. A gép egyik műszaki érdekessége, hogy az orr-része felemelhe­tő, így a rakodás akár élő­ről akár oldalról elvégezhe­tő. Természetesen e nagy ka­pacitású teherszállító gépek fogadására, áruinak behajó­zására és kiemelésére speciá­lis állomásokra van szükség. Ezek az úgynevezett légi ter­minálok, amelyek közül az egyik legkorszerűbb a Maj­na melletti Frankfurtban ta­lálható (képünkön a repülő­tér egyik csillag alakban el­helyezkedő repülőgépdokk­jának makettjét láthatjuk). Egy-egy repülőgépdokk ki­meneti oldalán egyszerre 20 —30 tehergépkocsi rakodhat, és ez a biztosítéka annak* hogy a valóban nagy sebes­séggel működő rendszerben nem torlódhatnak az áruk, a folytonosságban nem tör­ténhet fennakadás. A légi terminál tervezői a különle­ges igények kielégítésére is gondolnak. így külön foga­dótér áll rendelkezésre az élő állatok, a különleges növé­nyek, az értéktárgyak, a mélyhűtött áruk vagy éppen a radioaktív, illetőleg más veszélyes anyagok számára. A ma már csaknem teljes kapacitással működő frank­furti légi terminálból a vi­lág miftden részébe indulnak teherszállítmányok, de főként a tengerentúlra, az amerikai kontinensre, ahová ezek az óriás gépek leszállás nélkül teszik meg a sok ezer kilo­méteres utat, hogy ismét megrakodva néhány órán be­lül megint levegőben legye­nek. (KS) GYAPOTMAGFEHÉRJE A fejlődő országok többségé­ben a lakosság fő tápláléka a különböző gabonafélék, a kuko­rica, a búza, köles és a rizs. Ezt az alapétrendet helyenként kisebb mennyiségű hús, tej vagy hal javítja. Amennyiben erre nincs mód, a táplálkozás javí­tására növényekből nyert, ami- nósavakban gazdag fehérje- koncentrátumok is alkalmasak. A nemrég végzett kísérletek ta­núsága szerint erre a célra több szempontból a gyapotmagliszt különösen alka-lmas. A belőle nyert fehérjekoncentrátumok az úgynevezett nélkülözhetetlen vagy esszenciális aminósavakból megfelelő mennyiséget tartal­maznak. Sütemények készítése­kor bizonyos lisztfajtákhoz, to­vábbá húskészítményekhez ke­verhetők. Mivel gyapotot főleg kevés fe­hérjét fogyasztó országokban termelnek, koncentrátuma hey- ben felhasználható, szállítási költsége jelentéktelen. így az eddigi hulladékból és mellékter­mékből táplálkozásra alkalmas, olcsó fehérje nyerhető. TÍZEZER ÉVES TELEPÜLÉS Az Amerikai Egyesült Államok New Mexico államában Albu­querque közelében egy ősi em­beri település nyomaira bukkan­tak. Korát tízezer évre becsü­lik. E települést valószínűleg vadászattal foglalkozó emberek használták fel — állandó lakhe­lyül. Az ásatások során nagy tö­megben kovaszerszámok, vala­mint bölényvadászat céljaira használt primitív fegyverek ke­rültek felszínre. Húsz kör ala­kú, egyenként kb. 4 méter át­mérőjű „padlót” tártak fel. Ezek hasonlóak a síkföldi in­diánok által épített sátrak alap­jaihoz, és arra engednek követ­keztetni, hogy a vadászok és családjuk ott már csoportokban éltek, társadalmuk némiképpen szervezett volt. Az Albuquerque-tábor a paleo­lit-kori vadászok első olyan fél­állandó települése, amelyet Amerika földjén találtak. A tá­bor sok hasonlóságot mutat egyes európai leletekkel, külö­nösen azokkal, amelyeket a Szovjetunióban, a Donyec-me- dencében tártak fel. Ez utób­biak lakói mammutvadászok vol­tak. FOGAK ZSÍRTARTALMA Eddig a kutatók nem sok fi­gyelmet fordítottak a fogak zsírtartalmára, amely a fogál­lománynak mindössze egy szá­zaléka. Az Egyesült Államokban végzett állatkísérletek azonban azt bizonyítják, hogy a táplál­kozástól függően a fogak zsír- tartalma változó. Az éhező pat­kányok fogai „soványak”, vagy­is gyakorlatilag zsírmentesek, míg a jól táplált kísérleti álla­tok fogazatának zsírtartalma ugyanannyi, mint a fogak gli­cerint tartalmazó lipidtartalma. Ez utóbbi a fogak anyagcseréjé­re kedvező hatással van, ellen­ben a felhalmozott zsírmennyi­ség .eltömheti a fogak üregeit, gátolja az anyagcserét. Bár a fogszúvasodás és a fo­gak zsírtartalma közötti egye-* nes összefüggés még nem tisz­tázott, valószínűnek látszik, hogy a „sovány” fogak jobban ellenállnak a romiasnák. TARTÓS MESTERSÉGES KÖD A gyümölcsösök védelmére fagyveszély esetén mesterséges ködöt létesítenek, ez a köd azonban gyorsan elillan. A to­kiói mezőgazdasági kutatóinté­zet munkatársai új eljárást dol­goztak ki tartós köd létesítésé­re. Lényege, hogy a vízcseppe- ket monomolekuláris (egy mo­lekula vastagságú) bevonattal látják el, ezáltal a párolgás meglassúbbodik. A vegyszer 15 mikrométer át­mérőjű bevonatot képezett a vízcseppeken, s így a köd 25 C foknál százötvenszer hosszabb ideig fennmarad, mint a be nem vont vízcseppekből álló köd. A hőmérséklet csökkentésével a köd élettartama még inkább meghosszabbodott: -5 C foknál már háromezerszer olyan soká­ig gomolygott a gyümölcsös fö­lött, mint a be nem vont víz­cseppekből álló mesterséges köd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom