Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-09 / 289. szám

o 1V ITTn ' - _ --------­1 982. december 9, csütörtök , Ik M L&ZÜS2 rrr~~ "----!L ■-------- —*■....................... ( Domboriban, a MOHOSZ Tolna megyei intéző bizottsága szervezésében 15 horgász társadalmi munkában 20 mázsa pontyot helyezett ki, melyből ötezret megjelöltek: a kopol- tyúkba speciális, sorszámokkal ellátott műanyagot helyeztek. A horgászok figyelik majd a halak növekedését, mozgását. A most kihelyezett pontyok 1984. második felére lesznek horgászhatok (MTl-fotó: Gottvald Károly felvétele — KS) A MÁV idei műszaki fejlesztései A hatékonyabb termelésért Beszélgetés Rammacher Tamással, az OKISZ SZSZV igazgatóhelyettesével Kertészeti napok ' A lombiktól a növényházig A Rozmaring Tsz buda- pest-pesthidegkúti üvegvá­rosának növényházai im­már hagyományosan de­cembertájt megnyílnak a nagyközönség előtt. A láto­gatók nagy gyönyörűséggel járják a szokatlan „termé­szetet”, a trópusi környeze­tet idéző növényházakat. A kertészet hat és fél hektár­nyi üveg alatti felületén a különleges és színpompás dísznövények tízezrei gyö­nyörködtetik a látogatókat a páradús házakban. A virágkiállításon pedig — ami az idén szintén az egyik üvegházban lesz de­cember 11-én és 12-én — a „lábon” látott gerberák, strelitziák, szegfűk kötésze­ti kompozíciókban jelent­keznek. A kiállítás egyik főszereplője az afrikai ibo­lya, amit fokföldi ibolyá­nak is emlegetnek. Ez a csinos cserepesnövény a Rozmaring egyik speciali­tása: számos, külföldön is keresett, új fajtát állítottak elő a kertészetben. Részt vesznek a kiállításon az or­szág jelentős dísznövény- termesztő tsz-ei. Nagy ér­deklődés előzi meg a szom­bathelyi Kertész Tsz orc­hideáit (nemcsak virágokat, hanem töveket is bemutat­nak) és a csepeli Duna Tsz cserepes dísznövényeit. Külföldről is érkeznek ki­állítók: Hollandiából tuli­pánokat, Bulgáriából rózsát hoznak, az NDK, NSZK több kertészetének speciá­lis termékeit mutatják be. A kiállítási növényház­ban az üveg alatti termesz­tés több, elsősorban ener­giamegtakarító berendezé­si is látható működés köz­ben. (Pl. gördülő növény­asztalok, hőcsapdák stb.) £s a kiállítás bepillantást nyújt a legkorszerűbb nö­vényszaporítási eljárás, a szövettenyésztés gyakorla­tába. Ezzel a módszerrel az egészséges, kiváló biológiai tulajdonságokat mutató nö­vényeket lehet nagy tö­megben elszaporítani. A Rozmaring Tsz telepén működik a több termelő- szövetkezet, állami gazda­ság, kutatóintézet és keres­kedelmi vállalat összefogá­sával épült Meriklón szö­vettenyésztési laboratóriu­mi üzem. Másfél éves fenn­állása óta sok százezer dísz­növény, szőlő és más fon­tos mezőgazdasági növény került ki a laboratórium lombikjaiból. A kertészeti napok külön érdekessége az lesz, hogy a növény „lom­bikbébik” közül sok ezer, már a növényházakban fel­növekedve, virágzóan érzé­kelteti a látogatókkal a szö­vettenyésztés eredményeit. Az idei, látnivalókban és tudnivalókban gazdag prog­ram minden bizonnyal or­szágos érdeklődésre is szá­mot tarthat, elsősorban a hivatásos kertészek, de ta­lán a „szenvedelmes” ker- tészkedők körében is. B. P. Nagy erővel folytatódtak a MÁV-nál a villamosítási és pályarekonstrukciós munká­latok. az állomás-felújítások, s az idén is nagy gondot for­dítanak a közlekedés biz­tonságát szolgáló berende­zések korszerűsítésére. Bár az eredeti tervektől eltérően valamelyest csökkentek a MÁV beruházásra, műszaki fejlesztésre fordítható pénz­eszközei, a vállalat eredmé­nyesen zárja az idei eszten­dőt, teljesítette legfontosabb fejlesztési feladatait. 1982-ben folytatták a Bu- dapest-Kelenföld pályaud­var korszerűsítését, mint­egy 350 millió forintos költ­séggel új gyalogos aluljárót építettek, elvégezték a térvi­lágítással összefüggő mű­szaki és szerelési feladatokat. Több vonatfogadó vágányt átépítettek, s átadták a biz­tosító berendezések üzemi épületét. A tervek szerint a pályaudvar rekonstrukciója a jövő év végére készül el. Az egymás alá „bújtatott” vágányokkal — a hegyeshal­mi és a balatoni vonal szint­beni kereszteződésének meg­szüntetésével — számottevő­en gyorsul a közlekedés. A záhonyi átrakókörzet fejlesztésének újabb része­ként mintegy 100—120 millió forintot költöttek az idén a szállítási szempontból fon­tos térség korszerűsítésére. Az elmúlt évben kezdték meg á Kelenföld—Dunaúj­város vonal villamosítását; decemberben már megindul­hat a villamosmozdony-von- tatású közlekedés Kelenföld és a dunai finomító állomás között. Ez a szakasz, amely része a Budapest—Pécs vo­nalnak — abból a 260 mil­lió forintos állami hitelből épül, amelyet a vasút e fon­tos fővonal villambsítására vett fel. A jelentősebb mun­kák közé tartozik a Kelen­föld—Hegyeshalom vonal korszerűsítése, s ennek ke­retében az almásfüzítői állo­más átépítése, valamint Ta­tabánya térségében az új Már nyolcvan vállalat és hat­van szövetkezet, több kutatóin­tézet, gazdasági munkaközössége polgári jogi társaság, és kisipa­ros tagja az lnterinvest;-kapaci- tásbörzének, az Inka-nak. Az utóbbi hetekben elsősorban ipa­ri szövetkezetek és kisvállalko­zók kérték felvételüket az ügy­félszolgálati információs szerve­zetbe. Az Inka-t 1980-ban az Inter- invest és a Magyar Híradás- technikai Egyesülés számítás- technikai Szervezési Központja hozta létre, azért, hogy a szer­vezet közvetítésével a szabad kapacitást ajánlók és keresők egymásra találjanak. A számí­tástechnikai szervezési központ nyilvántartja a tagok legfonto­sabb adatait, havonta listát ké­szítenek az igényekről és a kapacitásfelajánlásokról, s azo­kat rendszeresen megküldik a tagoknak. Az eltelt másfél esztendő alatt a szervezet mintegy 400 koope­nyomvonal előkészítése. Mindezekre mintegy 340 millió forintot fordítottak 1982-ben. Számos állomáson kor­szerű biztosító berendezése­ket szereltek fel, és csaknem száz kilométernyi vasútvo­nalon automata térközöket építettek. A korszerű köz­lekedés alapfeltétele a szín­vonalas járműpark: az idén 1,3 milliárd forintot költöt­tek a személy- és teherko­csipark felújítására, húsz villamos- és 9 dízelmozdonyt szereztek be, 570 új teherko­csit, s ötven, belföldi forga­lomra alkalmas személyko­csit vásároltak. Ezenkívül 200 nagy, és ugyanannyi kö­zepes konténerrel, vala­mint több konténermozgató berendezéssel, járművel bő­vítették az eszközeik állo­mányát. A MÁV szakemberei kere­sik -azokat a műszaki, tech­nikai megoldásokat, mód­szereket. amelyekkel köny- nyíteni lehet a nehéz fizikai munkát, helyettesíteni az amúgy is kevés munkáskezet, továbbá csökkenteni a költ­ségeket. A sarusok veszélyes munkájának helyettesítésére szolgál a korszerű angol Dowty rendező pályaudvari fékezőtechnika hazai alkal­mazása. Egyelőre kísérlet­képpen a ferencvárosi ren­dező pályaudvar négy vágá­nyára szereltek fel ilyen szerkezeteket, de már foly­nak a tárgyalások a koope­ráció alapján történő széle­sebb körű bevezetéséről. A záhonyi átrakókörzetben ha­marosan nagy teljesítményű vagonürítő gépet helyeznek üzembe. Olcsóbbá és köny- nyebbé teszik vele a vegyi- és más ömlesztett áruk kira­kását, s csökkentik, az egész­ségügyi károsodás veszélyét. Ugyancsak idei eredmény, hogy a vontatási energianor­mák meghatározására szá­mítógépes módszert vezettek be, ennek alkalmazásával évente több millió forint ér­tékű energiamegtakarításra nyílik lehetőség. rációt kezdeményezett. Ennek eredményeként 70 együttműkö­dést hoztak eddig létre. Első­sorban olyan kooperációkat, amelyek keretében az iparvál­lalatok, termelőszövetkezetek melléküzemágaival, különféle ipari szövetkezetekkel, és gaz­dasági munkaközösségekkel ala­kítják ki a gazdasági kapcso­latokat, felhasználva a szabad forgácsoló-, műanyag-megmun­káló-, karbantartó-, és szerelő­kapacitásokat. Jelenleg a kíná­lat, például a gépipari alkat­részgyártás, a műanyag- és gu­mimegmunkálás, az építőipari vállalkozások, az épülettartozé­kok gyártása területén jelentő­sen meghaladja a keresletet. A partnerek 'összehozásán túl az Inka egyre inkább műszaki ügynöki tevékenységet lát el; az igények találkozásához, az együttműködés feltételeinek megteremtéséhez szükséges szer­vezésben is segít a szervezési központ. Az OKISZ Szervezési és Számítástechnikai Vállalata 1978. január 1-én alakult meg. Létrejöttekor arra vál­lalkozott, hogy- az ipari szö­vetkezeteket segítse üzem- és munkaszervezési, számí­tástechnikai szolgáltatások­kal. öt év alatt a 250 dol­gozót foglalkoztató vállalat 200 szövetkezet ügyvitel-gé­pesítését oldotta meg, 32 üzemnek nyújt számítás-~ technikai szolgáltatásokat, és csaknem 150 tervezési megbízást teljesített. — Milyen szervezeti kere­tek között működik a vál­lalat és milyen eredméhy- nyel? — A budapesti .központ mellett Győrben, Pécsett, Szolnokon és Békéscsabán működnek kirendeltségeink. Eddig főként üzem- és mun­kaszervezési feladatokat lát­tak el, a jövőben azonban mód nyílik a számítástech­nika szélesebb körű alkal­mazására. A Békés megyei kirendeltségre is ez vonatko­zik. Az idei munkák értéke­lése alapján a békéscsabai kirendeltséget szakmai kon­zultációs központtá emeltük, mert a megyében folytatott tmk-szervezéseik igen ma­gas színvonalúak. Ezen túl­menően az itteni kollégáink az energiaracionalizálást minden területre kiterjesz­tik. és szervezéseik során al­kalmazzák. — Jut-e a mostani nép- gazdasági helyzetben elég pénz a szervezés- és számí­tástechnika fejlesztésére? — A belső szakmai tarta­lékok kihasználásával, a mikroelektronika alkalma­zásával fejlesztünk. Kidol­gozunk olyan szervezési és számítástechnikai módszere­ket, amelyek adaptálhatók, s a szövetkezetek számára kedvezőbb áron elérhetők, mint az egyedi szervezések. Ugyanakkor ehhez már adott a számítközpontunk, ahol A Szarvasi Állami Tan­gazdaságban a növényter­mesztés és állattenyésztés munkálatai mellett 90 dolgo­zó foglalkoztatásával mint­egy 23 ezer sertést vágtak le és dolgoztak fel ebben az esztendőben. Ennek eredmé­nyeként 135 millió forint ér­tékben negyvenféle húsipari készítményt és tőkehúst jut­tattak el a Békés, illetve a Csongrád megye boltjaiba, és szállítottak ugyanilyen árut Budapestre, Miskolcra, Szolnokra. Rizsfeldolgozó üzemüknek a vetőmag-előállításon túl az előfőzött rizs csomagolása és értékesítése ad munkát. Ez az üzemük idén 1150 tonna előfőzött gyorsrizst juttatott el a fogyasztók asztalára. Ezenkívül a gazdaságban 600 tonna lóbabot, 390 tonna ap­rómagot és 1500 tonna nap­raforgót készítettek elő ér­tékesítésre. A gazdaság másik kiegé­szítő ágazata a meliorációs főmérnökség. Ez megközelí­tőleg 520 emberrel dolgozik, s ebben az évben Békés, Csongrád megyében mintegy tízezer hektárnyi területen végezte el a talajjavító munkát 178 millió forint ér­tékben, valamint hatezer hektáron a homokrónázást 51 ezek a programok futtatha­tók. — Mi ösztönzi a szövetke­zeteket arra, hogy igénybe vegyék az önök szolgáltatá­sait? — Sok olyan szövetkezet működik ma már az ország­ban, ahol a kevés, de még kiaknázható lehetőség kö­zött a szervezés- és számí­tástechnika jelentős ' ered­ményt hozhat a termelésben. — A megyében a szövet­kezetek nemigen alkalmaz­zák a számítógépet. Ön sze­rint mi ennek az oka? — Ebben a megyében is, mint ahogyan ez általában így van, a hagyományos technika döntő részben ki­szolgálta az igényeket. A korszerű ügyviteltechnikai gépek, a mikroelektronikai berendezések elterjesztésében pedig nincs késésben a me­gye. A vállalat feladata az, hogy az új eszközök egyfor­ma intenzitással terjedjenek el az ország minden megyé­jében. Egyre nagyobb tért hódítanak a mikroszámító­gépek. amelyek ára 500 ezer forinttól 2 millió forintig ter­jed. Ezek a gépek alkalma­sak arra, hogy a termelés közvetlen kiszolgálói legye­nek. Igazán akkor válhat­nak ezek azonban alkalmaz­hatóvá, ha az „agytröszt” kiszolgálása a felhasználó részéről nem igényel speciá­lis szakmai ismereteket. — Ez azért még inkább csak a .jövő. Mik a fejlődés lehetőségei a jelenben? — Kidolgoztunk olyan konkrét programrendszere­ket, amelyek az ipari szö­vetkezetekre általában jel­lemző középüzemekben al­kalmazhatók. A program feldolgozását együttműkö­dési szerződés alapján a Szá­mítástechnikai és Ügyvitel­szervezési Vállalat vállalja. A napokban Békéscsabán rendeztek egy kerekasztal- beszélgetést, ahol tíz Békés megyei szövetkezet foglalko­millió forint értékben, dré- nezési munkát pedig 69 mil­lió forint értékben. A Mezőhegyesi Mezőgaz­dasági Kombinát az angol Woods céggel kooperációban gyártja a szellőzőberendezé­seket, amelyből kielégítik a hazai szükségletet. Ezenkí­vül gépjavító üzemének dol­gozói mellékfoglalkozásként a gépkapacitás jobb kihasz­nálásával önetetőket és sze­métgyűjtő tartályokat gyár­tanak. Vetőmagüzemük évente 8 ezer tonna hibrid kukoricát, 4 ezer tonna búzavetőmagot fémzárol. Az ott foglalkozta­tott asszonyok — miután a vetőmag-feldolgozás szezoná­lis —, nyáron cukrot csoma­golnak. Tervezik, hogy a kö­zeljövőben gombatermesztő szakcsoportot is létrehoznak. A Békéscsabai Állami Gazdaság kiegészítő tevé­kenysége szerteágazó. Évek­kel ezelőtt hat állami gazda­ság összevonása után alakult ki a jelenlegi gazdaság. Az üzemszervezés alkalmával jelentős létszám és korsze­rűtlen épület vált felesle­gessé. Ezért tavaly a Skála- Coop Vállalattal megálla­podva egy nagy területű nagykereskedelmi raktárt hoztak létre, melynek teljes zott a program megvalósítá­sának gyakorlati kérdéseivel. Mindamellett, hogy a nagy számítógép messze van az adatszolgáltatás helyétől, és nincs meg a napi operatív kapcsolat, alkalmas sokrétű feladat ellátására. Ha na­gyon el is terjednének a mikroszámítógépek, a mun­kamegosztásban akkor is szükség lesz ezekre. Például akkor, ha a kisgépek nem képesek a nagy mennyiségű adathalmazt tárolni. vagy nem alkalmasak az. adott program kidolgozására. — Az eddigi szervezési és számítástechnikai megoldá­sok zömében az ügyvitel gé­pesítésében, a munkaerő­gazdálkodásban, üzem- és munkaszervezésben jelentek meg. Mely területekre kíván­ják tevékenységüket kiter­jeszteni? — A paradoxon az, hogy az energia racionalizálásánál a kapacitásszükséglet', illető­leg a termékszerkezet vizs­gálatánál, a termelési és műszaki területeken jelent­kezik leggyorsabban a gaz­dasági haszon. Mégis, ilyen szolgáltatást kértek a legke­vesebben. Igaz, kevésbé is ösztönöztek erre a szabályo­zók régen, annál inkább most. — Az eddig elmondottak­ban részben már benne van a vállalat jövőbeni feladata. Mit tenne még hozzá? — A gazdasági szabályozó rendszer közös kockázatvál­lalásra ösztönöz. A szerve­zési megbízások ellenértéké­nek egy részét vesszük át a megrendeléskor, s az ered­mény realizálása után az abból való részesedéssel a másik részét. A jövedelme­zőségből aztán az OKISZ SZSZV részesíti a szervező­ket; akik a programot ké­szítették, és azokat a szövet­kezeti vezetőket, akik a program végrehajtói. üzemeltetését a gazdaság végzi. Az ágazat az idén 309 millió forint áruforgalmi tervet valósított meg. Ugyancsak tavaly állapod­tak meg a Temaforg Válla­lattal: ez év közepétől bér­munkában textilhulladék- válogatást, bálázást és ex­portfeladást végeznek. Gyulai kerületükben egy ki­használatlan irodaépületet alakítottak át fogadónak, s az idegenforgalmi hivatallal közösen üzemeltetik. Ez év tavaszától 4100 vendégnap­juk volt. A csorvási üzemegységben lakatosipari munkát végez­nek. Jövőre 60 ezer forint termelési értéket kívánnak elérni. Megkapták a nagyke­reskedelmi engedélyt vas, üvegipari termékek forgal­mazására is. A nagykereske­delmi raktáruk mellett két kiskereskedelmi boltot is be­üzemeltettek. Ezek jelentő­sen javítják a lakossági el­látást műszaki és ruházati cikkekből. Alaptevékenysé­gen kívüli ágazatukban je­lenleg megközelítőleg 140 dolgozót foglalkoztatnak, így jnintegy 7,2 millió forint többleteredményt könyvel­hetnek el 1982-ben. Munkában és munkán kívül Fotó: Fazekas László Számítógépes kapacitásbörze Számadó Julianna Kiegészítő tevékenység az állami gazdaságokban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom