Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-04 / 285. szám
1982, december 4., szombat o IZHUUKTild Tízen a megyéből Mint cseppben a tenger, úgy tükröződik a népgazdaság minden gondja és öröme, a megye tíz legnagyobb vállalatának, szövetkezetének munkájában, életében. Nem véletlenül ezeket jelölte ki a megyei pártbizottság arra, hogy íolyamatosan nyomon kövesse munkájukat és rendszeresen beszámoltassa őket az eredményekről. Hogyan is állunk most? A kérdésre nem lehet egyszavas választ adni. A hazai gazdasági körülmények is meglehetősen változatosak, az exportpiacokon pedig soha nem tapasztalt ingadozások érezhetők. Mindez jói kimutatható a tíz kiemelt nagy- vállalat és szövetkezet eredményeiben is. Az év első felében még kedvezőnek tűnt a kép. A múlt év azonos időszakához képest jelentős volt az előny, de a második félévbén romlott a helyzet. Még így is az év végére két százalékkal nagyobb termelés várható, mint tavaly, de a növekedési ütem csökkenése mindenképpen vizsgálatot és intézkedést érdemel. Optimizmusra ad viszont alapot, hogy a vállalatok többé-kevésbé alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. A szabályozómódosítások automatikus, 20 százalékos nyereségcsökkenést hoztak magukkal, de az iparban csak 15 százalékos csökkenés várható, 5 százalékot tehát hatékonyságjavítással, takarékosságai kigazdálkodtak az üzemek. A mezőgazdaságban még ennél is kedvezőbb a helyzet, itt csak öt százalékkal csökkent a nagyüzemek nyeresége. Van még egy tanulsága az év eddig eltelt időszakának: a nehezebb értékesítés miatt feltétlenül intenzívebbé vált a gazdasági egységek piaci munkája. Ennek akár örülhetnénk is, ha nem állna ott a megállapítás mellett a „de” szócska. Ugyanis az intenzitásnövekedés nem járt mindig együtt minőség- javulással, emiatt a több munka nem hozta meg automatikusan a várt többleteredményt. Kicsit közelebbről megnézve néhány nagyüzemet a tízből, meglehetősen változatos a kép. A Gyulai Húskombinát például ha nem is sokkal, de túlteljesítette az igényeket. Több volt a sertés- és a szarvasmarha-felvásárlás a tervezettnél, jól sikerült a kocakihelyezés, nem volt baj az exporttal sem. Sőt, a húsipar „beszállt” a baromfiprogramba is, vizsgálják annak a lehetőségét, hogyan lehetne minél több baromfihúst^ felhasználni a különböző hús- készítmények előállításánál, és természetesen új termékek kikísérletezése is szerepel a napirenden. A baromfiiparban, főképpen a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál már sötétebb a kép. 'A vállalat érzi a szokásos három-, ötévenkénti dekonjuktúra minden hatását. Szinte csak egy termékük maradt igazán korlátlanul, jól eladható, a libamáj. Fokozza nehézségeiket, hogy gyakorlatilag befejezték a rekonstrukciót, és a hitelek törlesztését éppen a legnagyobb értékesítési nehézségek közepette kell megkezdeni. Ami viszont biztató, a piaci előrejelzések némi emelkedést jósolnak. Nem könnyű a helyzete a Békéscsabai Kötöttárugyárnak sem. Az alapvetően exportorientált gyárnak hirtelen piaci nehézségei támadtak. Legjobb vevőik csődbe mentek, vagy fizetésképtelenség miatt gazdát cseréltek, így nemcsak az eladások volumene csökkent, hanem az árak is .leestek. A gyár ebben a helyzetben nem tehet mást, mint azt, hogy a „menekülés előre” stratégiáját alkalmazza. Alapvetően megváltoztatják értékesítési módszereiket. Mindenkinek, mindent eladnak, hajlandók egészen kis tételek gyártásáról • és értékesítéséről is tárgyalni. Ezt elősegíti, hogy 1983. július 1-től önálló külkereskedelmi jogot kapnak, így a közbeiktatott nagyvállalatok nélkül intézhetik exportügyleteiket. Másféle problémákkal kell megküzdenie a tégla- és cserépipari vállalatnak. Nekik nincs értékesítési gondjuk, viszont van rengeteg pénzügyi nehézségük. A tégla és cserép kötött áras termék, és az energiaárak emelkedése, valamint a korszerű üzemek felépítése miatti többletköltségek megdrágították a termelést, egyszerűen lehetetlenség kijönni a maximált árból. Minél többet termelnek tehát, annál nagyobb lesz a veszteségük. Ez pedig nem tartható sokáig. Jelenleg az általuk 3,20 forint önköltséggel előállított cserepet 3 forintért adják, de mert nincs belőle elég, importálni kell Jugoszláviából és Csehszlovákiából. A jugoszláv cserép darabja 12 forint, a csehszlováké 8 forint darabonként. Így már rögtön látszik a rendkívüli aránytalanság az árakban. Nem kétséges, hogy ilyen körülmények között nem sok minden ösztönzi a vállalatot a termelés fokozására. Az ugyancsak építőanyagipari ágazathoz tartozó üveggyár jó közepes évet zár. Csaknem két és fél milliárd forintos termelési érték várható az év végére, exporttervét is teljesíti, bár az év elején néhány elkapkodott, kellően nem átgondolt központi intézkedés egykét piacon nehéz helyzetbe hozta őket. A tíz nagy közé két szövetkezet is tartozik, a Szarvasi Vas-, , Fémipari Szövetkezet és a gyomaend- rődi ENCI. A vasipari szövetkezet helyzete kiegyensúlyozott, árbevétele és termelési értéke jelentősen nőtt, belföldi értékesítése is fokozódott, tőkés exportja 60 millió forint körülire várható, viszonylag kevéssel, egykét millió forinttal kevesebb a tervezettnél. Az ENCI-nél már nehezebb a helyzet. A cipőipar piaci pozíciója jelentősen romlott, a távol-keleti és a jugoszláv konkur- reifciávai nem tudnak megküzdeni. Ennek több oka is van. Az egyik az, hogy az alapanyagot előállító bőripar is a közvetlen exportban érdekelt, s a legjobb minőségű bőröket eladják külföldre, az ENCI-nek marad, ami marad. A háttéripar rugalmatlanul szállít, emiatt komoly készleteket kell raktáron tartani, ez pedig költségemelő tényező. Persze, a szövetkezet háza táján is van még javítanivaló, de egy biztos: az eredmények romlásáért nemcsak ők a felelősek. Túl sokat az eddigiekhez nem lehet hozzátenni, de nem is érdemes. Nyilvánvaló, hogy általános receptet nem lehet adni az exportnehézségek leküzdésére, a piaci pozíciók javítására. A gyógymódot minden vállalatnak és szövetkezetnek saját magának kell megtalálnia, és bizakodásra acf okot, hogy néhányuknak többé-kevésbé már sikerült. Lónyai László Téli munka a konzervgyárban Amikor az elhangzottak nem segítenek Két vélemény, két igazság Az idén önállósult 16 konzervgyár élkészítette előzetes éves mérlegét, eszerint általában jó szezont zárhatnak az üzemek, teljesítik terveiket. A szezon december elején is tart, most az alma és a gyökérzöldség feldolgozása adja a legtöbb munkát, s emellett megkezdődött a hús- készítmények a korábbinál nagyobb arányú dobozolása is. Több helyen, mint a debreceni, a nyíregyházi és. a budapesti konzervgyárakban, új csomagológépeket állítottak be a művelet korszerűsítésére és a nehéz fizikai munka kiváltására. Az almafeldolgozásra a nagyatádi, a debreceni, a szegedi, a paksi és a szigetvári gyárak rendezkedtek be, e gyümölcsből elsősorban a tőkés piacon keresett sűrítmény készül. Néhány üzem az önköltség csökkentésére, a gazdaságosság fokozására technológiai korszerűsítéseket hajtott végre, így a nyíregyházi üzem például a meglevő mellé újabb szűrőt állított be; ezen az almatörkölyt nyomják át még egyszer, s így több levet nyernek. Az alma másik részét szeletelik, ötkilogrammos üvegekbe rakják, s a következő hónapokban a már korábban „eltett” cseresznyével és szilvával keverve vegyes befőttet készítenek belőle, ami szintén keresett termék nemcsak itthon, hanem külföldön is. A gyárak összességében mintegy 100 ezer tonna almát dolgoznak fel. Más üzemekben különféle zöldségféléket dolgoznak fel. A finomfőzelék előállításához előkészítik a sárgarépát, szárítják a hagymát. Indították a húskrémkeverő-adago- ló gépsorokat is. A budapesti gyár a választék bővítésére e termékből néhány újdonságot is előállít. Hogy az alábbi eset ismertté válhat, annak kettős oka van. Mindenekelőtt az, hogy egy lökösházi asszony tollat ragadott, másodszor pedig, hogy a levelet szerkesztőségünkhöz címezte. A történetben, amelyről szó lesz; nincs semmi különös, ha csak az nem, hogy a közérdekűnek tetsző panasz során két igazságra leltünk. Ma már úgy tűnik, legalábbis az időközben megismert vélemények alapján, a levélíró haszonszerzésre akarta felhasználni a nyilvánosságot, a felvásárló pedig, aki ellen a levél íródott, nyugodtan dörzsölheti a markát: mert hát igaz, ami igaz, véleménye után már semmiben sem lehettünk biztosak. De nézzük csak, miről is van szó. Macskajáték A fiú ez év májusában kötött szerződést az ÁFÉSZ községi kirendeltségével. Nyolcvan naposlibát vitt haza, a faluszéli házba. Minden a legnagyobb rendben ment, egészen október elejéig. Az anya november 10-én kelt levelében írja, majd szóban is megismétli: — A harmadik tépés után négy héttel jelentettük, szállítsák el a libát. Ennek már több mint egy hónapja. — Tudja a libák tépés után négy hétig híznak, azután csak a takarmányt .eszik. Mennyi kukoricát is vettél, fiam? — kérdezi a nagymama. — Tíz mázsát, alig maradt belőle — hangzik a válasz. — Na látja, az egész haszon elúszott.. . — Október eleje óta tart a macskajáték közöttünk és a 8-aS felvásárlóbolt vezetője, valamint az ügyvezető között. De hiába minden. Amikor elhatároztam, hogy a végére járok, miért is nem megy a liba, valóban a mezőkovácsházi feldolgozóval van-e a baj, azt mondta a felvásárló, hiába is telefonál, rossz a vonal. Ám valahogy nem értettem, miért nem akarták, hogy "előbb az ÁFÉSZ központját hívjam, amikor mi a szövetkezettel kötöttük a szerződést. Bizonyítékok nélkül — Mit mond? Hogy október elején jelentették be? Várjon csak, úgy is van. Október elején jelentették, hogy november első hetében vihetjük a libát. — A termelő egészen mást mond . . . — Ki, a fiú...? Na látja, az anya, nekünk a gyerekkel semmi bajunk. Megmondom én merről fúj a szél, még akkor is, ha az ilyesmiről nem szívesen beszél az ember. A fiú felesége és az anya nem jöttek ki egymással, a lány elköltözött. A pénzt minél hamarabb meg akarták szerezni — válaszol a most már ügyvezető. — A harmadik tépés, ugyan már?! — folytatja gondolatait a felvásárló. — A család a falu szélén lakik, míg a liba legelhetett, nem került semmibe. De októberben már más a helyzet, enni kell adni nekik. — És mi van a szerződéssel? — kérdeztem tovább. — Azt májusban írták alá. — Hát az átadási határidő? — Ilyet az írás nem tartalmaz, előre nem is tudjuk pontosan megállapítani ezt az időpontot. Röviddel az állatok kihelyezése után látogatási jegyzőkönyvet veszünk fel, ilyenkor közöljük, négy héttel a szállítás előtt jelezzék, mikor küldhetünk a libákért. Az ÁFÉSZ központjába október közepén jelentettük, hogy az utolsó nyolcvan libát november 5—10. között szállítjuk, persze, ha ez megfelel a mezőkovácsháziaknak, akik a további értékesítésről, feldolgozásról gondoskodnak. Két hetet késtünk, nem többet, november 19-én vittük el a termelő libáját. Elkerülni a vádaskodást Eligazítást segítő írást sehol sem találtunk. Így hihető is, mit hallottunk, meg nem is. Előbb persze a termelőnek adtam igazat, de a felvásárló és az ügyvezető is olyan meggyőzően beszélt, hogy végül is a mezőkovácsházi ÁFÉSZ osztályvezetőjétől kértünk tájékoztatást. — A gyulai ÁFÉSZ a bejelentett mennyiségnél mindig kevesebb libát szállított."" November 19-re 300-at jelentettek, és 110-et adtak át. Az átvevők, termeltetők közül senki sem hivatkozhatott arra, hogy a feldolgozás üteme, a további értékesítés, akadályozza az átvételt. Mi hetente egyszer túranapot szervezünk a gyulaiaknak. Ilyenkor a jelentések alapján szállíttatjuk el az állatokat. Az elhangzottak persze még nem bizonyítanak semmit, legfeljebb arról győznek meg, a mezőkovácsházi ÁFÉSZ nyilvántartásai egyértelműek, és minden bizonnyal ilyenekre lenne szükség Lökösházán is, a gyulai ÁFÉSZ helyi kirendeltségén, hogy elkerüljék az egymásra mutogatást, a vádaskodást. Mert egyébként nincs ember, aki hasonló helyzetekben, tévedés veszélye nélkül igazságot szolgáltathat. Kepenyes János Papírgyári példa: kis befektetéssel sok milliós nyereség Nem egészen ötvenezer forint ráfordítással évi 35 millió forint többleteredmény elérésére teremtettek lehetőséget a Lábatlani Papírgyárban; ilyen értékű mennyi» séggel többet készíthetnek a belföldi ellátás javítására egyik legfontosabb termékükből, a creptó egészségügyi papírokból. Az átlagon felüli teljesítményt értékelemző munkával, a gyártestechnológia teljes felülbírálásával, új eljárások bevezetésével érték el. Az üzem műszaki dolgozóiból és a Könnyűipari Szervező Intézet munkatársainak bevonásával még tavaly alakítottak egy értékelemző csoportot. Ezt bízták meg olyan javaslatok kidolgozásával, amelyek eredménye a több és jobb minőségű papír gyártása. Az év második felétől már 'a munkacsoport javaslatai szerint készül az egészségügyi creptópapír Lábatlanon, végeredményképpen az idén nyolcszáz, jövőre pedig már ezerhatszáz tonnával több creptópapírt gyártanak. Ez dollármegtakarítást is hoz, mert a hazai kereslet egy részét még importból fedezi a kereskedelem. Kétezer tonna vetőburgonyát osztályoznak, zsákolnak és készítenek elő Veszprém, Zala és Vas megyei értékesítésre, elsősorban a háztáji és kisegítő gazdaságok szükségletének ellátására Zircen, a Bakony Termelőszövetkezetben (MTI-fotó: Péterfay Endre felvétele — KS) Csökkenő költségek mellett hatékonyabb növényvédelem Jövőre megkétszerezik a mezőgazdaságban egyre keresettebb, korszerű folisol levéltrágyák gyártását a Budapesti Vegyiműveknél. Az üzemben két éve készítik a levéltrágyáknak ezt az egyszerre több hatóanyagot is tartalmazó változatát. Oldatukat a növény lombozatára juttatják, ott felszívódnak, s így jut hozzá a növény a fejlődéséhez nélkülözhetetlen sókhoz, fémekhez. A „táplálásnak” ez a módja gazdaságosabb, mint a termőterület egészének trágyázása, a növény ugyanis így maradéktalanul hasznosítja a létfontosságú hatóanyagokat. A mezőgazdasági termelők újabban egyre többet kérnek a folisol levéltrágyacsalád másik változatából, amely csak egyetlen tápanyagot — ezúttal fémet — tartalmaz. A vizsgálatok szerint a növény növekedéséhez, gyarapodásához ugyanis gyakran mindössze egyetlen fém hiányzik a talajból, s ez sok esetben ugyanolyan hátrányokkal jár, mintha az ösz- szes többit nélkülözné a nöagrometeorológiai Az elkövetkező napokban felhős lesz az idő, de jelentősebb mennyiségű csapadék nem várható. Csak elszórtan fordulhat elő kisebb eső. A hajnali, reggeli órákban pára, köd is kialakulhat. A jövő hét elején is változóan felhős lesz az ég. A legmagasabb felmelegedés eleinte 3—8 fok között, később 0 fok körül alakul. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 0 vény. Űj gépek munkába állításával a gyár a jövőben a folisol levéltrágyák mindkét változatából kielégíti az igényeket. A gazdaságok, szövetkezetek jövőre nemcsak nagyobb mennyiségben, hanem az eddigieknél megbízhatóbban alkalmazhatják a foli- sol-termékeket. A Budapesti Vegyiművek megbízást adott a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának arra, hogy kísérletsorozatokkal pontosan határozzák meg: egyes oldatok miképpen kombinálhatok a különféle növényvédő szerekkel. A gazdaságok gyakran egy időben permetezik ki a levéltrágyákat a növényvédő szerekkel, s az együttes alkalmazás lehetőségeit eddig főként a gyakorlati tapasztalatok határozták meg. Az üzem vegyészei szerint a keverés lehetőségeinek pontos megállapításával a kijuttatási költségek csökkenése mellett hatékonyabbá válik a növényvédelem, ennek nyomán várhatóan termékeik is keresettebbek lesznek. előrejelzés és 5 fok között, később mínusz 5 fok körül várható. A mélyebb fekvésű, szélvédétt helyeken mínusz 10 fokig is lehűlhet a levegő. Az előrejelzés alapján a csapadékmentes időjárás kedvez a mezőgazdasági munkáknak, á talaj nedvességtartalma nem növekszik, így a földek gépekkel is járhatók, művelhetők.
