Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-04 / 285. szám

GmDlEÉJ' 1982. december 4., szombat Ünnepség Békéscsabán a magyar sajté napja alkalmából Arany Jánosra emlékeztek Névadójukra emlékeztek a sarkad! Arany János kollé­gium lakói. Halálának 100. évfordulóját emléktáblán örökítették meg. Szavalóver­senyt tartottak, részt vettek a geszti ünnepségen, virágot helyeztek el az iskola udva­rán álló Arany János-szobor talapzatán. Most írják a pá­lyázatokat, gyűjtik az emlé­keket, visszamelékezéseket. Rúzsa János magyar szakos nevelő emlékezett Arany Já­nosról és az iskola névadó­járól: Ady Endréről. Az iro­dalmi összeállítás a mai fia­talok tiszteletét, érző ember­ségét, történelmi büszkesé­gét és jövőt alkotó elkötele­zettségét fejezte ki. Örömmel készülnek egy Bartók—Kodály dombormű elhelyezésére is: a legpélda­mutatóbb múlt, jelen, jövő emlékhelyei nevelik a sarka- di középiskola fiataljait. Az Ady Múzeum megyénk sok iskolájának mutathatja be a hagyomány — nevelés — ok­tatás élő egységét. Palaki István mondott ünnepi beszédet Fotó: Veress Erzsi December 7-e a magyar sajtó napja. A közelgő ün­nep alkalmából tegnap, pén­teken délután Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra fogadta a Békés megyei Népújság, a Szövetkezeti Élet és a Békés megyei Lap­kiadó Vállalat vezetőit, párt­ós tömegszervezeti tisztségvi­selőit. Ezt megelőzően, dél­előtt a megyei pártbizottság nagytermében tartották meg a sajtónapi ünnepséget, ame­lyen részt vett Várai Mi- hályné, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Szeljak György, az SZMT titkára, Bocskai Mihályné, a Haza­fias Népfront megyei alel- nöke. Az ünnepség részve­vőit dr. Árpási Zoltán, a lapkiadó vállalat igazgatója köszöntötte, majd Pataki Ist­ván, a megyei pártbizottság tagja, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. „Néhány nap múlva, de­cember 7-én lesz a magyar sajtó napja. Hatvannégy év­vel ezelőtt ezen a napon je­lent meg Budapest utcáin a KMP hivatalos lapja: a Vö­rös Üjság. Magyarországon az első olyan sajtótermék, amely a munkásosztály har­cos lapjaként vallotta, hir­dette és terjesztette a mar­xizmus—leninizmus eszméit, lelkesítette és mozgósította a dolgozókat a kapitalizmus megdöntésére, a munkásosz­tály hatalmának megterem­tésére ... A Vörös Üjság for­radalmi feladatot teljesített, a nép hangján, a néphez szólt, kifejezve a dolgozók tömegeinek követelését, kör­vonalazva a szabadság és az igazi demokrácia létrehozá­sának lehetőségét. Ezért ün­nepeljük december 7-ét, em­Középiskolások vetélkedője Sarkadon lékezve és emlékeztetve a kommunista sajtó elévülhe­tetlen történelmi érdemeire, legszebb hagyományaira, harcos útjának legfontosabb tapasztalataira” — mondta bevezetőül az előadó, majd a munkássajtó _ kialakulásáról, szerepéről beszélt. Hangsú­lyozta, hogy az osztályharcos sajtó mindig is törekedett a tömegek megnyerésére, a párt és a tömegek közti kap­csolat erősítésére. Emlékez­tetett arra, a tömegtájékoz­tatás szerepe, jelentősége napjainkban sem csökkent, a munkássajtó nemcsak a kommunista párt megterem­tésében, a hatalom megszer­zésében töltötte be szerepét, hanem szocialista fejlődé- | sünk jelenlegi időszakában f is. A pártos, hiteles, gyors j tájékoztatás napjainkban is i alapvétő követelmény — í mondta Pataki István —, { mert csakis ez járulhat hoz­zá a szocialista demokrácia oly kívánatos fejlődéséhez, a párt és a tömegek kapcsola- ; tának erősítéséhez. Beszédé­ben ezután'felelevenítette a \ Békés megyei sajtó történe­tét. Az ünnepi beszéd után 5 Várai Mihályné átadta a j Népszabadság és a - megyei j lap terjesztésében kiemelke- I dő eredményt elért egyének- I nek, kollektíváknak az em- \ lékplakettet, majd törzsgár- | da- és Kiváló Dolgozó ki­tüntetések átadására került I Az ünnepség részvevői vé­gül megkoszorúzták a me- • gyei pártbizottság székházé- j nak falán elhelyezett Békés ( megyei Népszava-emléktáb- lát. T. I. A Szegedi Postaigazgatóság középiskoláinak legjobbjai gyűltek össze Sarkadon: Ba­járól, Szegedről, Kistelekről! A vetélkedő célja a Szegedi Igazgatóság Makarenko Szo­cialista Brigádja által ala­pított „Makarenko Kupa” megszerzése volt. Ezért zú­gott a telexgép, oldottak meg összetett szakmai , fel­adatokat, rendeztek vidám „sport-erőpróbát”! A hangulatos találkozó másik szép értéke az a ba­rátság, amely egyre mélyebb, sokoldalúbb szálakkal fűzi össze az iskolákat. Fontos az a tapasztalatcsere is. amely a nevelést, a közösségek fe­lelős képviseletét, a hagyo­mányok gazdagítását erősíti. A vetélkedőt a sarkadi „kispostások” nyerték meg, második Baja, harmadik Szeged, negyedik Kistelek tanulói lettek. A találkozó értékét a nevelők és a posta — vasútforgalmi képzés or­szágos vezetőinek találkozá­sa is fokozta. Eljött Biró László KPM-osztályvezető, Vízi György MM-főelőadó, dr. Juhász Pálné, a Posta Vezérigazgatóság képviselője. 1983-ban a szegedi „Bebrits Lajos” szakközépiskola ren­dezi meg a „Makarenko Ku­páért” vívott „harcot”. Sorompószemle — szerencsétlenségek megelőzéséért A vasúti átjárókban bekö­vetkezett tömegszerencsét­lenségek nyomán a Közleke­dés- és Postaügyi Miniszté­rium az egész országra ki­terjedő vizsgálatot rendelt el; szakemberek mérték fel az elmúlt hónapban, hogy mely út—vasút kereszteződé­sekben gátolják különböző okok a biztonságos, baleset- mentes áthaladást. Békés megyében a vizsgá­lat november közepén befe­jeződött, s most megtörtént a kiértékelés. Eszerint a me- g^e valamennyi — ötven­nyolc — kereszteződésében fellelhetők közlekedést aka­dályozó tényezők. A biztosí­tóberendezések Valamennyi sorompónál megvannak és jól működnek, a közúti jel­zések szabványosak és hi­ánytalanok, de a sorompók- legtöbb helyen takarásban vannak: a műúton haladó járművek vezetői fák, bok­rok, domborzatok, különböző építmények miatt nem lát­nak rá kellő távolságból a vasúti kereszteződésre. A vizsgálatot végző bizott­ság már a szemléken elren­delte, hogy azokat az akadá­lyokat, amelyek nagy költ­ség és munka nélkül fölszá­molhatok, azonnal távolít­sák el. Mindjárt a helyszí­nen kijelölték azokat a tech­nikusokat, mérnököket is, akik egy-egy kerszteződés környékének megtisztításá­ért, az úgynevezett látóhá­romszög zavartalan biztosí­tásáért felelősek. A szemlebizottság javasla­tot tesz az illetékeseknek a közlekedés biztonságát ve­szélyeztető épületek eltávolí­tására. Számológépet Dinamikus fejlődés a gyulai AFÉSZ-nél vásároltak A közgazdasági munka, az elemzések és a könyvvitel korszerű és viszonylag olcsó eszközei a programozható számológépek, sorkalkuláto­rok. Ezért határoztak úgy a Békés megyei Mezőgazdasá­gi Szövetkezetek Szövetségé­nek szakemberei, hogy segí­tik a Békés megyei terme­lőszövetkezeteket az emlí­tett gépek beszerzésében. Felvették a kapcsolatot a Szolnok megyei TESZÖV dolgozóival, akik a Ptk 1096- os programozható zsebszá­mológépet és a hozzá kap­csolt KA—100-as típusú, szalagsornyomtatóval ellá­tott komplett asztali kalku­látort forgalmazzák. E kap­csolatfelvétel eredménye­ként" jött létre az a gépát­adás, amelyre tegnap, de­cember 3-án, Békéscsabán került sor. összesen 25 ter­melőszövetkezet szakemberei vihették haza az olcsó, ám hasznos kisgépeket. A gépek­hez olyan progratncsomago- kat is kaptak, amelyek le­hetővé teszik a mindennapos számviteli munka megköny- nyítését. m. sz. zs. ■ Tegnap, december 3-án tartotta év végi küldöttköz­gyűlését a gyulai. ÁFÉSZ, amelyen többek között részt vett dr. Marsi Gyula, a párt városi bizottságának első tit­kára, dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke és a MÉSZÖV képviseletében Orosz Sándor, az _ÁFÉSZ- titkárság vezetője. A küldötteket elsőként Paulik János, az igazgatóság elnöke tájékoztatta az első háromnegyedévi célkitűzések végrehajtásáról. A beszámo­lóból kiderült: a gyulai ÁFÉSZ-nél a nehezebbé vált közgazdasági szabályozók el­lenére is dinamikus volt a fejlődés. A kilenc hónap alatt árbevételük elérte az 530 millió forintot, amely 48 millió forinttal több a tava­lyinál, de még a tervezettet is meghaladta 13 millió fo­rinttal. Legnagyobb szerepe az árbevételben a kiskereske­delmi ágazatnak volt, amely 437,5 millió forint árbevételt ért el. A legnagyobb felfu­tást az élelmiszer főárucso­port biztosított. Persze, mindehhez az kellett, hogy az árubeszerzés megfelelő legyen. Ezért a megyei nagy­kereskedelmi vállalatokon kívül több más helyről is vettek át árut az áruválasz­ték bővítése és színesítése érdekében. A vendéglátó ágazat 50—56 millió forintos árbevételt ért el, amely az összes forga­lom több mint 10 százaléka. Jelentős növekedésről adha­tott számot a felvásárlási ágazat, amelynek forgalma meghaladta a 33 millió • fo­rintot, a bázishoz viszonyít­va ez 35 százalékos növeke­désnek fele] meg, a dinami­kus fejlődés a nyereségre is jó hatással volt, hiszen az év első kilenc hónapjában a szövetkezet több mint 12 millió forintos nyereséget ért el. A taglétszám 170-nel gyarapodott, és így összes­ségében eléri a tízezret. Vár­hatóan év végére megvaló­sul a hálózatfejlesztési terv is. Az eredmények ismerteté­se mellett szó volt a jövő gazdasági év előirányzatai­ról, majd a nő- és ifjúsági bizottság adott beszámolót munkájáról. A küldöttgyűlés bejelenté­sekkel ért véget. Béla Ottó Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. DECEMBER 3-AN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) Trabant Hyc. Combi (Bp. Trabant Lim. (Bp.) Trabant Lim. (Győr) Trabant Lim. (Debrecen) Trabant Combi (Bp.) Trabant Combi (Győr) Wartburg Lim. (Bp.) Wartburg Lim. (Győr) Wartburg de Luxe (Bp.) Wartburg de Luxe (Győr) Wartburg de L. tolót. (Bp Wartburg Lim. tolót. (Bp.) Wartburg Tourist (Bp.) Wartburg Tourist (Győr) Skoda 105 S (Bp.) Skoda 105 Skoda 105 Skoda 120 Skoda 120 Skoda 12o (Győr) (Debrecen) (Bp.) (Győr) (Debrecen) Lada 1200 (Bp.) Lada 1200 (Debrecen) Lada 1200 (Győr) Lada 1300 S (Bp.) Lada 1300 S (Debrecen) Lada 1300 S (Győr) Lada 1500 (Bp.) Lada 1500 (Debrecen) Lada 1500 (Győr) Lada 1600 (Bp.) Lada 1600 (Debrecen) Lada Combi (Bp.) Lada Combi (Debrecen) Moszkvics (Bp.) Polski Fiat 126 P (Bp.) Polski Fiat 126 P (Győr) Polski Fiat 1500 (Bp.) Dacia (Bp.) Dacia (Debrecen) Zasztava (Bp.) 13 222 77 11 828 10 525 8 141 4 799 3 406 7 468 4 136 9 148 5 373 .) 1 350 2 029 4 172 1 612 6 310 5 547 5 061 11 070 8 204 6 f94 18 997 11 997 5 682 8 266 5 435 1 988 8 277 5 600 2 116 3 413 1 707 4 284 1 794 11 474 13 901 4 432 3 532 10 872 5 349 1 165 Befejezhetetlen programunk |éhány évvel ezelőtt — még mielőtt az olajválság kellemetlen következményei a mi gazdasági éle­tünkbe is „begyűrűztek” volna — egy mezőgaz­dasági energetikai tanácskozáson Baranyi Ferenc, a fü­zesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet főmérnö­ke mondhatni szenvedéllyel amellett érvelt, hogy a nö­vénytermesztés és az állattenyésztés növekvő feladatai­nak csak növekvő energiaráfordítással tehet eleget. Más kérdés, hogy éppen a Vörös Csillag Tsz energia- gazdálkodásában dolgozók voltak azok, akik a főmérnök irányításával napjainkra bebizonyították: lehet úgy fo­kozni a termelést, hogy közben az egy forintnyi termelési, érték előállításához felhasznált energiamennyiséget csök­kentik. A hangsúly pedig ezen, a lehetőségen van. Hozzá kell tenni, hogy az a néhány joule energia­megtakarítás, amit egy forint érték megtermelése közben „megfogható”, nem könnyen jön össze. A termelőknek még sincs más választásuk, mint forintonkénti fillérek megmentése. El lehet képzelni, hogy ott — a füzesgyar­mati közösben például —, ahol a termelési érték már közelíti az egymilliárd forintot, az energiaköltség pedig hat év alatt két és félszeresére nő, meghaladva az 58 millió forintot, mit jelent forintonként az a néhány fillér megtakarítás is. Ezen a szinten egyébként a hagyományos „lámpaolto- gatós” módszerrel már nem lehet takarékoskodni, ott csak újabb és mindig újabb praktikákkal lehet célhoz jutni. Állandó figyelemmel, fejtöréssel és néha bizony nem kis befektetéssel. Mert az még viszonylag egyszerű­en megoldható, hogy a traktorok is szabályos üzem- anyagkútnál tankoljanak, ne ötletszerűen és szabadon, egy mesterséges világításra és fűtésre alapozott sertés­vagy baromfitartó ólat viszont nem olyan egyszerű már átalakítani ahhoz, hogy a neon meg az olajkályha he­lyett a napfényt, meg a napmeleget hasznosíthassák. Igaz, olajtüzelésről pakuratüzelésre átállni — ahogy azt megint csak a gyarmatiak tették —, vagy a gázt be­vezetni, miként ezt többek között a medgyesbodzásiak szeretnék, avagy éppen a közeli termálkút forró vizével helyettesíteni a fűtőolajat, a gádorosiak terve és törek­vése szerint — nos mindez- bármilyen ésszerűnek lát­szik is, nem megy simán. Lehet ugyanis, hogy a beru­házás — anyag- és alkatrészhiány okán — még a hitel megszerzése után sem halad, lehet, hogy a termálkút üzembe léptetése — indokolatlanul — nem egy bürok­ratikus akadály miatt késik, mégis mindezekkel együtt sincsenek üzemeink abban a helyzetben, hogy lemond­janak az ésszerűsítésről. Az ősz ugyanis nem lesz mindig olyan kegyes a ter­ményszárítók üzemeltetőihez, mint az idén, amikor a Vi­szonylag száraz kukorica milliókban mérhető megtakarí­tást hozott a legtöbb tengeritermesztő gazdaságban. Ép-, pen ezért kell komolyabban foglalkozni mindenütt a nedves kukoricatárolás lehetőségeinek megteremtésével. Mint ahogy arról sem lehet lemondani, hogy a traktorve­zetőket is érdekeltté tegyék az üzemanyag-megtakarí­tásban, a gépkocsivezetők ösztönzéséhez hasonlóan. Ma a legtöbb gépüzemvezető az előbbieket még kivi­telezhetetlennek tartja a gyakorlatban, arra hivatkozva, hogy egy-egy gépnek több vezetője van. Ezzel azt is el­ismer; persze, hogy az üzemeltetés és „nyomon követés” jobb megszervezésével mégiscsak megoldható lenne a rendszeres és folyamatos üzemanyag-megtakarításban a traktorost érdekeltté tenni. Sőt! Ez a megoldás sokáig aligha várathat magára, ha tudjuk, hogy egy K—700-as traktor például 20 ezer liter gázolajat is felemészt egyet­len hónapos földmunkán. Ebből az adatból azután több irányba is elindulhat a „takarékoskodó” gondolkodás. Például: ha már földmun­káról van szó, vizsgálható, hogy megtettünk-e mindent az energiatakarékos talaj művelés meghonosításáért. Az­után: rendben van-e az a talaj, avagy meliorálatlan, rossz vízgazdálkodású, ezért kell kétszer annyi munkát beleölni,. mint más területekbe átlagosan. Még tovább: ez a traktor-e az a jelenlegi kínálatból, amely az adott teljesítményhez a legkevesebb üzemanyagot fogyasztja, s végül: biztos, hogy a lehető legésszerűbben szerveztük meg ennek a gépnek a munkáját? E részletes felsorolással csupán azt szerettük volna ér­zékeltetni, hogy a részletek maguk is igen fontosak le­hetnek, mert olajtüzelésről gázfelhasználásra átállni lát­ványos, nagy lépés ugyan, ezzel azonban még csak az energiagazdálkodás alapjait változtattuk meg, a lényeg, s az igazi finom munka még csak ezután következik. A lényeg ugyanis abban van — amiként azt Katona István, a medgyesbodzási tsz párttitkára is megfogal­mazta —, hogy a vezetők, de még a középvezetők kezé­ben is ott a kis elektronikus számológép, s mielőtt bár­milyen . termelési kérdésben döntenek hatáskörükben, beütik a kis masinába az adatokat, hadd lássák: mi mennyibe kerül? másik dolog meg, aminek ehhez párosulnia kell, az a finom munka, amiről a füzesgyarmati meg a medgyesbodzási tsz energetikusai egybehangzóan szóltak. Hogy tudniillik az energiagazdálkodásban nin­csenek befejezett programok! Minden újabb lépést a megtakarításban kezdetnek kell tekinteni, tudva azt, hogy az egységnyi termeléshez felhasznált energia csök­kentésével sem állítható ma már meg az energiaköltsé­gek, növekedése. Csak mérsékelhető! Kőváry E. Péter űz Országos Anyag- és Arhivatal közleménye Az egyes motorbenzinfaj­ták fogyasztói ára 1982. de­cember 4-től literenként egy­ségesen 3,20 forinttal — át­lagosan 20 százalékkal emel­új fogyasztói árak: a 86-os oktánszámú normálbenziné 18,50, a 92-es oktánszámú szuperbenziné 20,—, a 98-as oktánszámú extra benziné 21,50 forint literenként. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom