Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-04 / 285. szám

Világ proletárjai, egyesületek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. DECEMBER 4., SZOMBAT Ara: 1,80 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Kádár János fogadta Paavo Väyrynent' Megemlékezések a szovjet állam jubileumáról Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására de­cember 1. és 3. között láto­gatást tett hazánkban a finn centrumpárt küldöttsége: Paavo Väyrynen elnök, Erja Tikka -nemzetközi titkár és Seppo Saarland főszerkesztő. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára megbeszélést folyta­tott a Paavo Väyrynen ve­zette küldöttséggel. A finn delegációval tárgyalt Várko- nyi Péter, a Központi Bi­zottság titkára, valamint Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság tagja, a külügyi osztály vezetője és Horn Gyula osztályvezető-helyet­tes. A szívélyes légkörű meg­beszéléseken véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet­ről, mindenekelőtt az euró­pai béke és biztonság meg­őrzésének időszerű kérdései­ről, valamint a magyar— finn, közöttük az MSZMP és a centrumpárt közötti kap­csolatok bővítésének lehető­ségeiről. A centrumpárt küldöttsé­gével megbeszélést folytatott Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára és Púja Fri­gyes külügyminiszter is. A delegáció pénteken el­utazott Budapestről. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjai — a társadalmi és tömegszerve­zetek bevonásával — ország­szerte megemlékeznek a Szovjetunió megalakulásá­nak 60. évfordulójáról: a szovjet állam sokoldalú fej­lődését egyebek között kiál­lításokon, előadásokon és fó­rumokon mutatják be. Decemberben a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza ad otthont annak a nagy­szabású kiállításnak, ame­lyen korabeli fotók és ere­deti, korhű tárgyak, doku­mentumok adnak kereszt­metszetet a Szovjetunió hat évtizedes eredményeiről. Egy nap barátaimmal cím­mel egész napos programot szervez az MSZBT és a KISZ Központi Bizottsága a Budapest Sportcsarnokban. A nonstop gyermek- és ifjú­sági műsorban — amelyre szovjet politikai és kulturá­lis delegációt várnak ha­zánkba — politikai kaszinó, író-olvasó találkozó éppúgy szerepel, mint könyv- és plakátkiállítás, balettbemu­tató vagy szovjet termékek vására. A Pataki István Művelő­dési Központ is bekapcsoló­dik a jubileumi rendez­vénysorozatba : a Szovjet­unió életének fontosabb ese­ményeit megörökítő plakát­kiállítás mellett a kulturális centrumban húsz kőbányai nagyüzem szovjet testvér- kapcsolatát dokumentáló tár­latot is nyitnak. Ugyancsak a magyar és a szovjet nép barátságát ápol­ja az MSZBT és a SZOT közösen meghirdetett Távoli városok — közeli barátok című •vetélkedője. A játékba mintegy nyolcezer ipari és mezőgazdasági üzem MSZBT-tagcsoportja neve­zett be, s a versenyzők e he­tekben már a megyei döntő­kön adnak számot arról: mennyire ismerik a testvér­megyék életét, eredményeit. A Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság szervezésében a városokban és a falvakban fórumokat rendeznek, ame­lyek témája a Szovjetunió hat évtizedes fejlődése, bél­és külpolitikájának alakulá­sa, a .világpolitikában ját­szott szerepe. A fiatalabb korosztály ré­szére rendezik meg — a Magyar Rádióval és a Ma­gyar Úttörők Szövetségével karöltve — A barátság pos­tásai című több fordulós, körkapcsolásos játékot, amelyben az úttörők környe­zetük, közvetlen lakóhelyük szovjetunióbeli kapcsolatai­ról adnak képet. Kiegyensúlyozottan Nehéz világgazdasági helyzetben ülésezett szerdán a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, hogy meg­vitassa az 1983. évi népgazdasági tervre és az állami költség- vetésre vonatkozó javaslatot, amelyet a december 16-án ösz- szeülő országgyűlés hivatott törvénybe foglalni. A határain­kon túli világméretű recesszióra csak néhány szó utal az ülésről a pénteki lapokban megjelent közleményben. Végtére ugyanis bármily kedvezőtlenek számunkra az ismeretes vi­lággazdasági körülmények, nem adnak felmentést nekünk gondjaink megoldása alól. Az elmúlt negyedszázad dinamikus fejlődésével összevetve a korábbiaknál szerényebbeknek látszanak a jövő évre terve­zett előrehaladásunk adatai, megvalósításuk azonban minden szinten többet követel az eddigieknél. Irányítóktól, végrehaj­tóktól egyaránt. Többet is, mást is. Gyorsabban és rugalma­sabban kell alkalmazkodnunk a változó feltételekhez, s adottságainkra építve, lehetőségeink teljes kihasználása révén színvonalasabbá kell tennünk a gazdálkodást. És persze dol­goznunk kell. Nem látástól vakulásig, de szervezetten és szorgalmasan. Fegyelmezettebben és összehangoltabban. Ehhez a munkához — mindenkinek, akinek fontos a haza sorsa — erőt adhat annak tudata, amit a Központi Bizottság megállapított: népünk a párt vezetésével kiegyensúlyozott politikai légkörben eredményesen dolgozik az idei feladatok megoldásán. A kiegyensúlyozott politikai légkör, amelyben élünk, eddig is sokat jelentett számunkra. Biztonságérzetünk ma is ebből fakad. Ez teszi lehetővé, hogy munkánk révén — minden kedvezőtlen körülmények ellenére — a XII. kong­resszus határozatával összhangban fejlődjék az ország. Fél­időben vagyunk, két kongresszus között, és nagy eredmény, hogy legfőbb gazdaságpolitikai céljaink teljesülnek, hogy javul a népgazdaság egyensúlyi helyzete, hogy fizetőképes adósok tudtunk maradni, s hogy társadalmi méretekben si­került megőrizni korábbi életszínvonalunkat. A Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény nem szépíti az idei gazdasági fejlődés eredményeit. Ez is a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt alapvető jellemzői közé tarto­zik: valamennyiünket felnőtt embernek tekintve ismerteti a tényeket, mert a kiegyensúlyozottság légkörének nélkülözhe­tetlen eleme az őszinte szó. Nem mintha az idei fejlődés fő vonásai szégyenkezésre adnának okot, hiszen váratlan és gyakran súlyos nehézségeink ellenére sikerült növelni a nem­zeti jövedelmet, az állami költségvetés hiánya kisebb a ter­vezettnél, növekszik a fogyasztás, az ellátás kiegyensúlyo­zott, és az idén is a tervezett mértékben gyarapodik az életkörülmények javítását szolgáló létesítmények sora. Tény persze az is, hogy nem szorítottuk vissza kellőképpen a gaz­daságtalan termelést, s hogy termékeink versenyképessége sem javult annyival, hogy a külpiac kedvezőtlen hatását tel­jes mértékben ellensúlyozhatták volna. A Magyar Szocialista Munkáspártnak mindig is jellemzője volt, hogy sohasem támasztott senkiben illúziókat. Nem ígért megváltást a mainál nehezebb helyzetben sem, több mint negyedszázaddal ezelőtt, hanem — és ez már történelmi tény — elérhető célokért mozgósított. A Központi Bizottság ezút­tal is a realitásokkal számolva erősítette meg a XII. kong­resszus és a VI. ötéves terv fő célját, hogy „a gazdálkodás hatékonyságának növelésével biztosítsuk a népgazdaság tar­tós egyensúlyát, szilárdítsuk meg az elért életszínvonalat, javítsuk az élet- és munkakörülményeket”. Egészen termé­szetes, hogy e cél szolgálatában ezúttal a korábbinál szeré­nyebb éves gazdasági terv és szigorúbb állami költségvetési tervezet kerüljön törvényjavaslatként az országgyűlés elé. Arról nem mondhatunk le, hogy a nemzeti jövedelem, az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedjen. Le kell mon­danunk viszont arról, hogy többet fogyasszunk, mint ameny- nyit megtermelünk. S amint az állami költségvetési gazdál­kodásban a szigorú takarékosságot kell érvényesíteni, vala­mivel takarékosabb költségvetésre kell felkészülnünk a ház­tartásokban is. A kiegyensúlyozottságnak nemcsak a politikai légkört kell jellemeznie, az államháztartásnak is kiegyensúlyozottnak kell lennie. Létérdekünk a népgazdaság egyensúlyi helyzeté­nek további javítása, fizetőképességének megőrzése. Ehhez elengedhetetlen, hogy ott növekedjék dinamikusan a terme­lés. ahol jövedelmezően eladható, exportképes árut állítanak elő. Amihez viszont hozzátartozik, hogy azok jövedelme le­gyen nagyobb, akiknek a munkája is többet ér. Ezért is tar­talmazza a Központi Bizottság közleménye, hogy „anyagilag és erkölcsileg azokat a kollektívákat kell támogatni, amelyek lehetőségeik, tartalékaik jobb kihasználásával aktívan, kez- deményezően vállalkoznak a feladatok megoldására”. Bármily szerénynek látszik is az 1983. évi népgazdasági terv előirányzata, mégis az eddigieknél nagyobb erőfeszíté­seket követel. Nagyobb és összehangoltabb erőfeszítéseket, mivel a külső körülmények egyelőre nem láthatók hosszabb távon előre, a jelenlegiek pedig korántsem kecsegtetnek ja­vulással. A mai és a közeljövőben várható helyzetben a Központi Bizottság által szükségesnek tartott szociálpolitikai intézkedéseknek, az életkörülmények javítását szolgáló fej­lesztéseknek tiszta szívvel örülünk, de azzal is tisztában kell lennünk, hogy a gazdaságunkra háruló terheket növelik. És növelik természetesen a ránkháruló teendőket. Éppen így — ha közvetve is, de — a mi feladatunk 1983-ban szinten tar­tani az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árait. Ami az áremelést illeti: a Központi Bizottság álláspontja változatlanul feladatcentrikus, vagyis nekünk kell mindent, ami rajtunk múlik megtenni azért, hogy 1983-ban ne kerül­jön sor alapvető fogyasztási és szolgáltatási javakat érintő központi áremelésre. Hasonlóan más, a népgazdasági terv előirányzatában szereplő, s e terv által szolgált távlati célo­kat sem érhetjük el anélkül, hogy mi magunk ne igyekez­zünk mindent megtenni érdekükben. Mindent, ami rajtunk múlik! Az 1983. évi népgazdasági terv megvalósítása ezúttal sem csak az állami, párt- és társadalmi szervek egységes cselek­vését követeli meg, hanem valamennyiünkét, akik hazánk kiegyensúlyozott politikai légkörében élünk és dolgozunk. Sem most, sem a távolabbi jövőben nem építhetünk lég­várakat. De hazát igen! Aczél Gábor A közelgő magyar sajtó napja alkalmából — a hagyomá­nyokhoz híven — koszorúzáson vettek részt a megyei sajtó képviselői Békéscsabán a Békés megyei Népszava emléktáb­lájánál. A sajtónapi ünnepségekről szóló tudósításunkat la­punk 3. oldalán közöljük Fotó: veress Erzsi Egyeztető értekezlet az Ipari Minisztériummal A rendszeres évenkénti tervegyeztető tárgyalások so­rában tegnap, pénteken az Ipari Minisztérium képvise­lői jöttek Békéscsabára, hogy a megyei tanács székházában tárgyaljanak az ágazat jövő évi feladatairól és lehetősé­geiről. Köteles Zoltán ipari miniszterhelyettest a mi­nisztérium több szakembere is elkísérte a tárgyalásra, amelyen partnerei Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára és dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános el­nökhelyettese voltak. Részt vett a tanácskozáson a me­gyei pártbizottság és a me­gyei tanács több szakembe­re is. A tervegyeztető tárgyalás után a vendégek meglátogat­ták a Híradótechnikai Válla­lat békéscsabai gyáregységét, majd Szarvason több ipari szövetkezet munkájával is­merkedtek. Finn—magyar baráti kör alakult Pénteken, december 3-án Békéscsabán, a HNF városi bizottságának keretében megalakult a békéscsabai Finn—Magyar Baráti Kör. Banadicsné Lóránd Ibolya, a HNF városi titkára az ala­kuló ülésen elmondotta, az új kör feladatának tekinti a helsinki alapokmány szelle­mében a béke, a békés egy­más mellett élés érdekében való munkálkodást, a törté­nelmi előzményeken alapuló hagyományos finn—magyar barátság további elmélyíté­sét. A most alakult kör fel­veszi a kapcsolatot Békés­csaba testvérvárosában, Mik- keliben több éve működő Magyar—Finn Baráti Társa­sággal. A baráti kör elnöke Hri- csovinyi Pál, elnökhelyette­se Bezzegh László, ügyveze­tő titkára Vozár Imre lett. Ezt követően a részvevők ba­ráti beszélgetést folytattak, beszámoltak finnországi úti­élményeikről. (v. I.) Ülésezett a fogyasztók megyei tanácsa December 3-án, tegnap délelőtt ülést tartott a fo­gyasztók megyei tanácsa Békéscsabán, a Hazafias Népfront székházában. Stei­gerwald György elnök be­jelentette, hogy megyénk öt városában is megalakult e társadalmi szervezet, később pedig Szeghalmon. Gyoma- endrődön és Mezőkovácshá- zán is létrehozzák a FŐT he­lyi tanácsát. Ezután megvitatták a tü­zelő- és az építőanyagok el­látásáról, minőségéről, a vár­ható kínálatról szóló beszá­molót, amelyet Mohácsi Már­ton, az Alföldi TÜZÉP Vál­lalat területi igazgatója ter­jesztett elő. Legtöbben a tüzelőanyagok hiányát kifo­gásolták. A gondok nagy ré­sze a termelésre, a szállítás­ra vezethető vissza. Példa­ként említették, hogy októ­berben a Veszprémi Szénbá­nyák Vállalat a békéscsabai TÜZÉP-nek 600 tonna ba- linkai kocka-, darabos- és diószénnel maradt adós. A pécsi iszapnak is csak a 40 —50 százaléka érkezett meg a megye telepeire, borsodi szenekből szintén 30—40 szá­zalékos volt a teljesítés. Sajnos, a nyári kedvez­ményes akciót nem használ­ták ki a vásárlók. Mindenki a berenteie darabosra és kockára várt, mivel ebből kevés volt, sokan visszaad­ták az utalványokat. Ugyan­akkor a bányák november­ben sem teljesítették válla­lásaikat. A IV. negyedévben brikettből már jobb az el­látás. Eddig csaknem 16 szá­zalékkal értékesítettek töb­bet, mint az elmúlt év azo­nos időszakában. Egyébként a hiányt importtal igyekez­nek pótolni. Az idén 5 ezer, jövőre 50 ezer tonna jó mi­nőségű lengyel iszapot kap Bács, Csongrád és Békés megye. Ami az építőanyagokat il­leti: itt sem beszélhetünk bőségről. Cementet már szeptemberben, októberben nem lehetett kapni, nincs elegendő kis méretű tégla, a békéscsabai telep augusztus óta semmilyen cseréppel nem tud szolgálni. Sok csa­ládi házat nem képesek tető alá hozni a megye települé­sein, mert hiányzik a meg­felelő faanyag, a pala és a hullámpala is. Végül megtárgyalták az ipari és a kereskedelmi szol­gáltatás teendőit és elfogad­ták az 1983. évi munkater­vet. S. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom