Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-31 / 306. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANACS LAPJA 1982. DECEMBER 31., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM Megtartani és eltartani Irta: Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke em a szavakkal akartam játszani írásom címének megválasztásánál, de úgy éreztem, ez a két — formailag különböző, tartalmában azonban számunkra nagyon is összefüggő — szó fejezi ki legpontosabban közös gondjainkat, és ebből eredően feladatainkat is. Megyénk lakosságának életkörülményeiben jelentős javulás következett be az elmúlt időszakban. Mégis, az utóbbi tíz évben Békés megye volt hazánk egyetlen olyan megyéje, amelynek népességszáma folyamatosan, összesen mintegy négyezerrel csökkent. E mérséklődő, de tartósan érvényesülő hátrányos folyamat kialakulásában számos tényező játszott szerepet, mindenekelőtt az ország szocialista iparosításával összefüggő elvándorlás, a megye viszonylag késői iparosodása, a településfejlesztésben mutatkozó lemaradás, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Mindez a megyén belül a városokba irányuló népességmozgással járt együtt. A községek népességének csökkenése — szinte kivétel nélkül — a belterületen lakók számának növekedésével és jelentékeny külterületi népességfogyással együtt ment végbe. A külterületen lakók száma az utóbbi tíz évben a felére csökkent, ma száz ember közül nyolc él külterületen. A természetes szaporodás szempontjából előnytelen, hogy Békés megyében az élve- születési arányszám 1975-től évről évre fokozatosan csökkent, s 1981-ben már több mint 30 százalékkal volt kevesebb a hat évvel korábbinál. Ugyanakkor a halálozási arányszám — kisebb ingadozásokkal — állandóan növekedett. A természetes szaporodásban a megyék között az utolsó előtti helyen állunk. A megye természetes népmozgásának hátrányos alakulása — az országosan is jelentkező alacsony születésszám mellett — döntően, a kedvezőtlen korösszetételnek tulajdonítható, > ami maga is a korábbi nagyfokú elvándorlásnak következménye. (A népességünk 1950 és 1970 között 38 ezerrel csökkent.) A megye társadalmi-gazdasági életében bekövetkezett jó irányú változások, az iparfejlesztés, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, korszerűsödése, ezáltal a munkalehetőségek bővülése, a jövedelmi viszonyok javulása folytán az elvándorlások üteme az ötvenes, hatvanas évekhez képest mérséklődött az utóbbi évtizedben. A helyzet azonban településenként élté-' rő. A városokban — elsősorban a beköltözések hatására — jelentős fiatalodás tapasztalható, a községekre viszont általában az elöregedés jellemző. Nálunk minden ötödik lakos hatvan éven felüli, országosan viszont csak minden hatodik. A tanácsok hatodik ötéves terve megyénkben az egyik legfontosabb társadalompolitikai célként a népességmegtartó és eltartóképesség erősítését jelölte meg. Ezért a középtávú terv egyaránt tartalmaz az eltartóképességgel összefüggő, a gazdasági szerkezet, a foglalkoztatási, kereseti viszonyok változását célzó, valamint az ellátóképesség, elsősorban az alapellátás színvonalának javítását szolgáló feladatokat. A termelőágazatok fejlesztésével kapcsolatos legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzéseink a piaci igényekhez még gyorsabban és rugalmasabban igazodó termelési és termékszerkezet kialakítását, a szocialista országokba irányuló export mellett a tőkés export növelését irányozzák elő. Ennek érdekében a beruházási eszközök átgondoltabb felhasználását, a rendelkezésre álló kapacitások jobb kihasználását, az új szervezeti formák adta lehetőségek kiterjesztését határoztuk meg. E folyamatok kibontakozásával településeink népességmegtartó és -eltartó képessége a munkakörülmények és a fegyelmezett munkán alapuló kereseti-jövedelmi viszonyok kedvező alakításával tovább erősíthető. Nem igényel külön bizonyítást, hogy az életszínvonalat, az életkörülményeket, a lakosság közérzetét, hangulatát, lakóhelyéhez kötődését befolyásoló tényezők között milyen fontos szerepet tölt be az alapfokú ellátás. Ezen belül is mindenekelőtt a lakásellátás, a hozzá tartozó közműfeltételek, az egészségügyi és oktatási intézmények (bölcsőde, körzeti orvos, óvoda, általános iskola), a közlekedési és hírközlési lehetőségek, a kereskedelmi ellátás, a különféle szolgáltatások színvonala. Az alapfokú • ellátás hiányosságai nehezen feloldható gondok forrásai és zavaró hatásúak. Jelenlegi körülményeink között az életszínvonal megőrzésére irányuló törekvéseink szorosan kapcsolódnak az alapellátás javítását célzó erőfeszítéseinkhez. Középtávú tervünk félidejéhez közeledve, két év eredményeinek és tapasztalatainak birtokában a megyei tanács legutóbbi ülésén áttekintette az alapellátás mai, illetőleg a tervidőszak végére várható helyzetét, abban az összefüggésben is, hogy milyen hatást gyakorol településeink népességmegtartó képességének alakulására. Ez kettős célú: egyrészt segítséget nyújtott az éves tervező munka és fejlesztési tevékenység még körültekintőbb megalapozásához, másrészt a feltárt helyzetkép alapján ráterelte a figyelmet a fejlesztés további irányaira és területeire. Az ellátás mennyiségi oldala mellett nagyon lényeges a minőség kérdése. Ez utóbbi megyénkben a korábbi években bekövetkezett népességfogyás és a megyén belüli vándorlás miatt sajátosan jelentkezik. Egyes ellátóterületek népességhez viszonyított fajlagos mutatói (pl. a száz lakott lakásra jutó személyek száma, vagy az egy általános iskolai osztályteremre jutó tanulók száma, stb.) mennyiségi szempontból viszonylag kedvezőek, viszont általában leromlott, korszerűtlen ellátóhálózatot takarnak. Elemzéseink azt a korábban is ismert i megállapítást erősítették, hogy adott településen az alapellátás színvonala, annak javítása, a tanácsi fejlesztési lehetőségeken túl nagymértékben függ a tanácsok gazdasági koordinációs tevékenységétől, a lakosság áldozatvállalásától, településfejlesztő társadalmi munkájától. A megye településeinek eltartó- és ellátóképessége, vonzása, kapcsolatrendszere az életmód és a gazdaság szerkezeti és szervezeti átalakulásának hatására ma is változik. Ezt a változást úgy kell felfognunk, mint a társadalom fejlődésének és mozgásának természetes következményét. Tudatos gazdaság- és településfejlesztési politikával a kedvező folyamatok erősíthetők, a kedvezőtlenek mérsékelhetők. A tanácsoknak döntő szerepük volt és van abban, hogy a település lakossága, az ott működő gazdálkodó egységek felismerjék az alapfokú ellátás fejlesztésében, színvonalának javításában meglevő közvetlen érdekeltségüket és tevőlegesen is részt vállaljanak e feladatokból. Különösen fontos ez mai viszonyaink között, amikor a központi fejlesztési lehetőségek mérséklődése ellenére is tartani kívánjuk a középtávú tervben meghatározott legfontosabb társadalompolitikai céljainkat. Ehhez az is szükséges, hogy a helyi önállóság keretében a tanácsok az alap- ellátási feladatok megvalósításának sorrendjét a hozzájuk fűződő társadalompolitikai szempontok alapján határozzák meg, törekedve a gazdaságos és költségtakarékos megoldásokra. Nem hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy valamely ellátás, vagy szolgáltatás színvonala nemcsak fejlesztésekkel, beruházásokkal, hanem a meglevő hálózat jobb. szervezettebb, ésszerűbb kihasználásával is javítható. A jövőben egyre inkább az utóbbi módszert kell követnünk, az anyagi feltételek is erre ösztönöznek. Ma már mind gyakrabban találkozunk ilyen törekvésekkel, vannak jó tapasztalataink, de a szemléletváltozást gyorsítani kell. Nagyon lényeges, hogy a lakosság széles rétegeit érintő feladatok kapjanak elsőbbséget. A helyi tanácsokkal együttes törekvésünk, hogy a lakosság egyre bővülő körét bevonjuk a közösség ügyeinek eldöntésébe, a fejlesztési célok kijelölésébe. Egyszóval, a jövőben az eddiginél is nyitottabb településpolitikára van szükség! z előttünk álló évben okosan, célszerűen és még körültekintőbben kell munkálkodnunk azért, hogy szűkebb hazánk, Békés megye minden itt élő állampolgárának biztos megélhetést, kiegyensúlyozott ellátást és jó lakóhelyi környezetet tudjon nyújtani. Ehhez kívánunk ezúton is munkasikerekben gazdag, békés, boldog új esztendőt! Hyolcvanezer négyzetméterrel bővült a szövetkezeti kereskedelmi hálózat A fogyasztási szövetkezetek a kulturáltabb kereskedelem feltételeinek megteremtésére az idén fokozott figyelmet fordítottak a falvakban és a kisebb településeken is. A kereskedelmi hálózat fejlesztéséről most elkészült összesítés szerint a szövetkezeti kiskereskedelem bolthálózata az idén mintegy nyolcvanezer négyzetméter alapterülettel bővült. A beruházásokhoz az országos és a megyei közös fejlesztési alapokból jelentős támogatást kaptak az ÁFÉSZ-ek. A hálózatfejlesztésre — ABC-áruházak, élelmiszer-, háfetartási, , vegyesboltok, iparcikkszaküzletek, vendéglők, cukrászdák, büfék építésére, korszerűsítésére — jórészt a kistelepüléseken került sor. A falvak mellett néhány megyeszékhelyen, városban és nagyobb ellátási központban is új létesítményekkel gazdagodott a szövetkezeti kereskedelem. Debrecenben, Zalaegerszegen és Érden nagy alapterületű áruházat adtak át. Nagykanizsán bővítették az áruházát, Budapesten pedig megnyílt a Prizma barkácsáru- ház. Újévi perecsötés Borsodban A világhírű Tojak-hegyal- jai borvidékhez tartozó Erdőhorváti községben több mint évszázados múltja van, s most már a szomszédos községekben is elterjedt az úgynevezett újévi perecsütés. Az újév napját megelőzően begyújtják a kemencéket, amelyekben megsütik a mintegy nyolc centiméter átmérőjű, kör alakú újévi csemegét. A pereckészítés egyike azoknak a házi munkáknak, amelynél a férfiak is segítenek. A kelesztett kevés cukor és só hozzáadásával készített ünnepi süteményt ugyanis bedagasztás után „kicsikolják”, és ezt a műveletet a férfiak végzik. Ez a „kicsikolt” tészta forró vízben egyet fő, majd onnét kiszedve kemencében megsütik. Érdekesség, hogy a kemence egyik felében parázslik a cserfából rakott tűz, másik felében sül a perec. Korábban az erdőhorváti asszonyok sütötte perecet más községekben is árusították. Az utóbbi években a környező községekben is elterjedt ez a szokás. Ünnepek előtt valóságos búcsújárás van azokhoz a házakhoz, ahol még megmaradt ez az ősi tüzelőeszköz, a kemence. Ugyanis csak ezekben lesz igazán jóízű, omlós a perec, amellyel az új évet köszöntőket kínálják. wedmémjeMen cjazdacj doddocj új évet fuvanunú oüvawiníinal! A béke közös jogunk n DÍVSZ elnökének nyilatkozata A jelenlegi, konfliktusoktól terhes nemzetközi helyzetben elengedhetetlenül szükséges valamennyi haladó, békeszerető erő cselekvő összefogása a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a fegyverkezési verseny megfékezése, az enyhülés vívmányainak megőrzése érdekében — hangsúlyozta Valid Maszri, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnöke az MTI munkatársának adott nyilatkozatában, melyben értékelte a szervezet idei munkáját, és szólott jövő évi terveiről is. Hangsúlyozta : — A bonyolult, válságoktól terhes nemzetközi légkörért elsősorban az Egyesült Államok politikáját-terheli a felelősség. Ez a politika aláássa a nemzetek közötti problémák megoldásának egyetlen reális útját, a békés tárgyalások lehetőségét, és a nemzetközi egyensúly megbontására, a katonai fölény megszerzésére törekszik. A béketörekvések támogatását a DÍVSZ mindig is fontos feladatának tekintette. A hidegháború újjáélesztésére irányuló imperialista törekvésekkel szemben a világszövetség elkötelezetten a béke ügye mellett áll. A különböző párbeszédek során is kifejezésre juttattuk azt az álláspontunkat, hogy közös felfépéssel, az erők egyesítésével hozzá lehet járulni ahhoz, hogy Európa a béke, a biztonság és az együttműködés kontinense legyen. Európa ifjúsága olyan erőt képvisel, amely érdemi befolyást gyakorolhat a kontinens jelenét és jövőjét formáló eseményekre. Természetesen a béke ügye nem korlátozódik egyetlen kontinensre, a DÍVSZ nem hagyja figyelmen kívül a világ más térségeit sem, ahol feszültség- gócok akadályozzák a népek független, szabad fejlődését. A DÍVSZ szolidáris Indokína népeivel, a nicaraguai, az angolai fiatalokkal, Dél- Afrika ifjúságával. Akcióink során kifejezésre juttattuk együttérzésünket a libanoni nép szenvedéseivel, síkra- szálltunk a palesztin kérdés tárgyalásos megoldása mellett. Szolidaritásunk cselekvő támogatást is jelent: például számos nemzetközi ifjúsági brigád dolgozik a fejlődő országokban, így Nicaraguában jelenleg is tevékenykedik egy egészségügyi kollektíva. — Az új esztendőben folytatjuk a leszerelési világkampány programját. Jelentős tömegmegmozdulásokat, fesztiválokat szervezünk, amelyek a világ minden részén megfelelő lehetőséget teremtenek a fiataloknak békevágyuk kifejezésére. A demonstrációkon — Portugáliában, Franciaországban, Nyugat-Németországban — ismételten felhívjuk majd a figyelmet arra, hogy különösen veszélyes az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítéséről szóló NATO- döntés, amelynek valóra váltására már több országban megkezdődtek az előkészületek. A világszövetség a jövőben is törekszik az együttműködés elmélyítésére más politikai erőkkel, tekintet nélkül politikai, vallási nézetekre, ideológiai hovatartozásra. A DÍVSZ folytatja a dialógust valamennyi haladó, demokratikus nézetet valló ifjúsági mozgalommal. A jövő évben fokozott figyelmet fordítunk az — elsősorban a nyugat-európai fiatalokat sújtó .— munka- nélküliség ellni küzdeelem- re. Közlekedési rendőrök köszöntése Kedves hagyomány, hogy minden év utolsó munkanapján a Volán és az Autóklub képviselői köszöntik a közlekedési rendőröket. Ez a gesztus is jelképezi, hogy a közlekedők és a közlekedés irányítói nem egymás ellen, hanem egymásért vannak, közös munkájuk eredménye a zavartalan, biztonságos' forgalom. Tegnap, csütörtökön Vándor Pál, a Volán 8-as számú Vállalat igazgatója és Horváth Ferenc, a Magyar Autóklub Békés megyei Szervezetének titkára köszöntötte és ajándékozta meg Kékegyi István rendőr zászlós baleseti helyszínelőt és vizsgálót, valamint Markovics István törzsőrmestert, közlekedési járőrt. A Volán és az Autóklub ezzel kívánt boldog új évet valamennyi közlekedési rendőrnek. Fotó: Fazekas László
