Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-30 / 305. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. DECEMBER 30.. CSÜTÖRTÖK Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Díszünnepség Budapesten a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából A Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából szerdán este Budapesten, a Vígszínházban díszünnepséget rendezett az MSZMP Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa. A díszünnepség elnökségében foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, a KB titkára, Benke Valéria, a Társa­dalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke, Havasi Fe­renc, a KB titkára, Korom Mihály, a KB titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, Övári Miklós, a KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai; Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnö­ke, Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára, Apró An­tal, az országgyűlés elnöke, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság elnöke, Borbándi János, Faluvégi Lajos és Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnökhelyettesei. Az elnökségben fog­lalt helyet Vlagyimir Nyikolajevics Bazovszkij, a Szovjet­unió magyarországi nagykövete, Szépvölgyi Zoltán, a Fővá­rosi Tanács elnöke. Az ünnepség elnökségében részt vevők soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kor­mány több tagja, a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet sok más vezető személyisége, a munkásmoz­galom több veteránja, a kiemelkedő munkát végző szocialista brigádtagok. Jelen volt az ünnepségen a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos vezetője és tagja is. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a díszünnepségen elnöklő Lo­sonczi Pál mondott megnyi­tó beszédet: Mindenekelőtt arról szólt, hogy a szovjet nép, az egész haladó világ jeles ünnepét, a Szovjetunió születésnapját köszöntjük. Arra emléke­sünk,, hogy hatvan esztendő­vel ezelőtt — 1922. decem­ber 30-án — a szovjetek el­ső országos kongresszusa el­fogadta a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetsé­gének megalakulásáról szóló nyilatkozatot es szerződéses ezzel létrehozta a világ el­ső soknemzetiségű munkás­paraszt államát. Ezen az ün­nepen — mondta — mi, ma­gyarok is forró szeretettel köszöntjük szovjet barátain­kat, az egész szovjet népet és élcsapatát, a Szovjetunió Kommunista Pártját. Ezután Lázár György mon­dott ünnepi beszédet. Lázár György beszéde Az 1922. december 30-án megalakult Szovjetunió léte, súlya és szerepe az emberi­ség sorsának alakításában gyökeresen megváltoztatta a világ politikai arculatát — mondotta elöljáróban. — Örökre véget ért az imperia­lizmus egyeduralma, vissza­fordíthatatlanná vált a gyarmati rendszer felszámo­lásának, a kapitalizmusból a szocializmusba való átme­netnek napjainkban is tartó folyamata. A Szovjetunió hat évtizedes története a té­nyek erejével igazolja: léte­zik olyan államforma, amely­ben megvalósítható a népek, nemzetek és népcsoportok egyenjogúsága, testvéri együttműködése. Ezért lett a világ első munkás—paraszt állama reményt adó példa, biztos támasz a szabadsá­gukért, nemzeti függetlensé­gükért küzdő népek számá­ra. Leniné az érdem, hogy a Szovjetunió az egyenjogú köztársaságok önkéntes szö­vetségének formájában szü­letett meg. Így jött létre az az állam, amely a bolsevikok vezetésével felszámolta a különböző nemzetiségek — korábban nemegyszer mes­terségesen is szított — vi­szálykodásának politikai és gazdasági bázisát. Olyan po­litikai és társadalmi körül­ményeket teremtett, amelyek biztosítják a nemzeti és a közös érdekek összehangolá­sának lehetőségét és érvény­re jutását. A fiatal szovjet államnak mérhetetlen nehézségekkel kellett megbirkóznia. A leg­mélyebb tisztelettel gondo­lunk azoknak a munkások­nak és parasztoknak a mil­lióira, akiknek a szocializ­mus igazságába vetett hite erőt adott a nehézségek le­küzdéséhez. Nekik köszön­hető, hogy a népek sorsát addig kényük-kedvük szerint alakító imperialista hatal­mak a fegyveres orvtámadás kudarca után hiába próbál­ták nemzetközi elszigetelés­sel, gazdasági blokáddal, di- verziók szervezésével térdre kényszeríteni a szovjet ha­talmat — a világ első mun­kás—paraszt államát nem téríthették le a maga vá­lasztotta útról. Azokban az években, ami­kor a világ új veszélyek felé sodródott, az imperializmus burkolt és nyílt támogatásá­val megjelent a színen a fa­sizmus, érlelődtek egy pusz­tító gazdasági válság felté­telei, a föld egyhatodán, a Szovjetunióban hatalmas lendülettel folyt az újjáépí­tés, megszületett a szocialis­ta tervgazdálkodás, hozzá­fogtak az elmaradott gazda­ság modernizálásához. A Szovjetunió, miközben hosz- szú időn át egyedül nézett szembe a nemzetközi reakció fenyegetéseivel, mindenkinél nagyobb terheket vállalt a második világháborút kirob­bantó fasiszta Németország leveréséből, tízszer gyorsab­ban érte el a gazdasági fej­lettségnek azt a szintjét, amihez a tőkés országoknak két-három évszázadra volt szükségük. Valóra vált a lenini jövendölés A továbbiakban a kormány elnöke részletesen szólt a szovjet állam hat évtizedes ipari, mezőgazdasági fejlő­déséről, a tudomány, a kul­túra eredményeiről. A többi között kiemelte: — Az el­múlt hat évtized gazdasági fejlődésével párhuzamosan, azzal termékeny kölcsönha­tásban mélyre ható társa­dalmi-politikai változások mentek végbe a Szovjetunió­ban. Valóra vált az a leni­ni jövendölés, hogy a szo­cializmus az emberi együtt­élés új, magasabb rendű for­máit teremti meg. Fejlődött, gazdagodott ma­ga az államszövetség is. A szövetséges köztársaságok száma az alapító négyről ti­zenötre emelkedett. Ez ön­magában is kifejezi, hogy mennyire vonzó a népek számára, mennyire vonzó a lenini nemzetiségi politika, milyen összetartó erőt jelent az eszmék, a célok azonossá­ga, egymás jogainak, érde­keinek tiszteletben tartása, a proletár internacionalista eszme és gyakorlat. A Szovjetunió népei ma a XXVI. kongresszus határo­zatainak végrehajtásán mun­kálkodnak. A feladat hatal­mas. Meg kel] oldani a gaz­daság átvezetését a fejlődés intenzív szakaszába, tovább kell korszerűsíteni az ipart, meg kell valósítani az élel­miszerprogramot, növelni kell a közlekedés teljesítő- képességét, tovább kell ha­ladni a nép anyagi és kultu­rális felemelkedését jelentő úton. Mindezt olyan körül­mények között, amikor a szovjet haza védelme, a vi­lágbéke megőrzésében vál­lalt felelősség maga is óriási erőfeszítéseket kíván. Sen­kinek sem lehet azonban kétsége afelől, hogy a szovjet nép, mint története során mindig, most is, a jövőben is sikeresen megbirkózik a legnehezebb feladatokkal is. Leninnek az a felismeré­Együtt leltet és kell élni A testvéri szövetségen ala­puló kapcsolatrendszer, a Varsói Szerződésbe tömörült országok együttes ereje és a béke védelmében betöltött pozitív szerepe, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak működése — ezek a leg­fontosabb forrásai annak, hogy szüntelenül növekszik a szocialista országok közös­ségének politikai, gazdasági súlya a világban, ami végül annak a felismerésére kész­tette az imperialista hatal­makat’ hogy a szocializmus, mint világrendszer, realitás. Tetszik, vagy nem tetszik, együtt lehet és kell.élni a szocializmussal. A szovjet hatalom, amely­nek a nemzetközi politiká­ban a lenini békedekrétum volt az első megnyilatkozá­sa, fennállása óta követke­zetesen fellép a nemzetközi kapcsolatok általános elvei­nek, normáinak tiszteletben tartásáért. Állásfoglalásai világosan tükrözik, hogy külpolitikáját a béke és a haladás melletti internacio­nalista elkötelezettség hatá­rozza meg. Napjaink nemzetközi hely­zete ismét komoly feszültsé­gekkel és veszélyekkel ter­hes. Az imperializmus szélső­séges körei fokozzák a fegy­verkezést azzal a nem tit­kolt céllal, hogy katonai erő­fölénybe kerüljenek. Megsér­tik a békés egymás mellett élés elveit, beavatkoznak más országok és népek belügyei- be. Minden ürügyet felhasz­nálnak, hogy visszavessék a se, hogy az új társadalmi rend megjelenése új típusú nemzetközi kapcsolatok ki­alakítását teszi lehetővé, leg­teljesebb formában a szocia­lista országok és a Szovjet­unió kapcsolataiban valósul meg — állapította meg ez­után Lázár György. A tör­ténelemben először alakult ki olyan viszony nagy és kis államok között, amely mentes a kapitalista világra jellemző alá- és fölérendelt­ség minden megnyilvánulá­sától. Ezek a kapcsolatok a proletár internacionalizmus elveire, az érdekek és célok azonosságára épülnek, és az egyenjogú, kölcsönösen elő­nyös együttműködésben öl­tenek testet. Ugyanakkor éppen az egyenjogúságra alapozott együttműködésből merített erő teszi lehetővé, hogy az új társadalmat épí­tő népek a közös cél felé ha­ladva a lehető legteljeseb­ben érvényre juttassák nem­zeti sajátosságaikat. Így születik meg a szocialista építés formáinak és mód­szereinek gazdag sokfélesé­ge. szocializmussal kelet—nyugati gazdasági, ke­reskedelmi és pénzügyi kap- ' csőlátókat. Ezek a törekvé­sek azonban csakúgy, mint a rossz emlékű hidegháború éveiben, kudarcra vannak ítélve. A Szovjetunió, a szo­cialista országok közössége összefogva a béke és a ha­ladás más híveivel, elegendő erővel rendelkeznek ahhoz, hogy megakadályozzák a háborús uszítókat őrült ter­veik megvalósításában. Ez jut kifejezésre abban is, hogy világszerte egyre na­gyobb tömegek és egyre ha­tározottabban lépnek fel a fegyverkezési hajsza megfé­kezéséért, a háború veszélyé­nek csökkentéséért. A Varsói Szerződés orszá­gai sohasem hagytak kétsé­get afelől, hogy a nemzetközi béke és biztonság megszilár­dítása érdekében készek együttműködni minden ál­lammal. Ezt bizonyítják azok a kezdeményezések is, ame­lyeket országaink a legutób­bi időben előterjesztettek. Ezek között is kiemelkedő fontossága van annak az ENSZ fórumán hivatalosan bejelentett elhatározásnak, hogy a Szovjetunió elsőként nem alkalmaz atomfegyvert — hangsúlyozta Lázár György, majd így folytatta: .— Pártunk és kormá­nyunk nevében kijelenthe­tem: Üdvözöljük a 60. év­forduló alkalmából tartott ünnepségen bejelentett új, nagy jelentőségű békejavas­latokat, és teljes odaadással (Folytatás a 3. oldalon) A gyomaendrődi Béke Tsz ostyaüzemében a szilvesztert megelőző héten is három műszakban készítették az ünnepre szánt édességeket (erről szól riportunk a lap 5. oldalán). Ké­pünkön: Ugrai Lászlóné a krémmel töltött focihoz süti az ostyaformát Fotó: Fazekas László Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa szerdán ülést tartott. Módosította az 1961. évi III. törvény egyes rendelke­zéseit, és szabályozta a technikusképzést. A közép­fokú műszaki munkakörö­ket betöltő technikusok képzése 1973 óta tanfolyami rendszerben történt. A ta­pasztalatok szerint a megfe­lelő színvonalú technikusi szakképzettség megszerzése csak erre alkalmas iskolatí­pusban történhet. Az új jo­gi szabályozás szerint az is­kolarendszerű technikus- képzés öt évfolyamon át tart, és képesítő vizsgával zárul. Az I. és II. évfolya­mon megvalósuló alapkép­zésre építve a III—V. évfo­lyamon a képzési célnak megfelelő szakmai, elméleti és gyakorlati képzés teszi lehetővé a technikusi pályá­ra felkészülést. Az Elnöki Tanács a kép­zőművészeti és iparművé­szeti alkotások, valamint a dekorációs anyagok többszö- rösítéséről és forgalomba ho­zataláról szóló 1955. évi 12. számú törvényerejű rendele­tet hatályon kívül helyezte; az elmúlt évtizedek társa­dalmi, gazdasági változásai nyomán a benne foglalt ren­delkezések ma már nem in­dokoltak. A továbbiakban az Elnöki Tanács kitüntetés adomá­nyozásáról határozott és tá­bornoki kinevezésről döntött. Végül bírákat mentett fel és választott, kegyelmi ügyben döntött, és egyéb időszerű témákról tárgyalt. (MTI) Aláírták a jövő évi földgáz-szállítások Budapesten tegnap Kere­kes Dénes, a Mineralimpex Külkereskedelmi Vállalat ve­zérigazgató-helyettese és Ju- rij Ruzakov, a Szojuzgaz- export Külkereskedelmi Egyesülés vezérigazgató-he­lyettese aláírta a szovjet földgáz jövő évi szállítási szerződését. Ennek megfe­lelően —■ az éves árucsere­forgalmi jegyzőkönyvben, és részben az orenburgi meg­állapodás alapján — a Szov­szovjet szerződését jetunió a következő évben 3,5 milliárd köbméter föld­gázt szállít Magyarország­nak a Testvériség távvezeté­ken. A szovjet szállítások népgazdaságunk földgázfo­gyasztásának egyharmadát fedezik. Az aláíráson megjelent Ambrus János külkereske­delmi miniszterhelyettes, ott volt Viktor Ocseretin, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselője. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának éjévi nyilatkozata A Magyarországi Egyhá­zak ökumenikus Tanácsa az újév alkalmából nyilatkoza­tot tett közzé: „Történelmünk jelenlegi szakaszában olyan méretű társadalmi összefogás tanúi vagyunk, amely nemzetünk felvirágoztatását szolgálja. A hivő emberek számára a munka jelentse a család bol­dogulásán túl a haza fel- emelkedését, és az emberi­ség javát szolgáló erőfeszíté­seket! — hangsúlyozza a nyilatkozat. — A kiegyensú­lyozott viszonyok megterem­téséhez elengedhetetlenül szükséges a világ sorsáért felelősséget érző valamennyi békeszerető és jóakaratú ember együttműködése. Ezért bizalommal üdvözöljük, és támogatásunkról biztosítjuk a felelős államférfiaknak a feszültség csökkentésére, a bizalom légkörének megszi­lárdítására, a béke megőrzé­sére és a leszerelésre irá­nyuló kezdeményezéseit és fáradozásait — mint ami­lyennek a legutóbbi napok­ban a Szovjetunió legfelső vezetője részéről tanúi le­hettünk. Döntő jelentőségű­nek tartjuk, hogy a világ­vallások képviselői egyre in­kább a béke ügye mellé áll­nak. Ennek kiemelkedő bi­zonyságát adták ez év má­jusában a világvallások bé­kekonferenciáján, ahol síkra- szálltak az élet ajándékának a nukleáris katasztrófától való megmentéséért” — álla­pítja meg a Magyarországi Egyházak ökumenikus Ta­nácsának nyilatkozata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom