Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-03 / 284. szám

o 1982. december 3., péntek NÉPÚJSÁG Kodály-emlékhangverseny a Jókai Színházban Gyermekszínházi jegyzet Míg Fecskefiú (Pclsőczy László) pihen, Létra, Hordó cs Ge­reblye (Hídvégi Mária, Tomanek Gábor és Nagy Mari) ha­ditanácsot tart Fotó; veress Erzsi Híres zeneszerzőkről sok­szor feljegyeztek már rövid történeteket, az egyik az ér­dekessége, a másik a böl­csessége révén vált mara­dandóvá. Kodály Zoltán éle­tének hitvallását művészeté­nél is fényesebben bizonyít­ja egy régi pillanatkép. Fel­idézése ma is tanulságos: Galyatetőn, hol fiyugalom és csönd honol a fák között, gyakran keresett megújulást a nagy zeneszerző. Sétái so­rán egy alkalommal gyerek- csapat vette körül, s kért tő­le aláírást. A mester a taní­tók örök kíváncsiságával kér­dezte őket: — Tudtok-e szol­mizálni? — Hírét sem hal­lották ennek, vallották be a gyerekek. — Hát dalolni tud­tok-e? — az újabb kérdést ismét némaság követte. Ko­dály elkomolyodott: — Mi­nek írjam le nektek a neve­met. ha nem ’ tudtok egyet­lenegy dalt sem. — A tanító bácsi kéri — élelmeskedett az egyik gyerek. — Majd kap tőlem aláírást, ha többre- jobbra tanít titeket — hang­zott a szigorú felelet. Kodály Zoltán, kinek ne­vét akkor már ismerte a vi­lág. ennek az eszmének szen­telte életpályáját, egész nem­zetét akarta énekelni taníta­ni. A távoli Galyatetőn élő, falusi kisdiákokat épp úgy, mint a városokban nevelke­dő fiatalokat. „Az emberi hang mindenkié” — hirdet­te sokszor, 's a „százhangú orgona, a magyar népzene"’ kincsestárát fölfedezve és közkinccsé téve próbálta megértetni, hogy a „mélyebb zenei műveltségnek az ének az alapja. Van a gégétekben olyan hangszer, amellyel el­juthattok a legnagyobb ze­nei géniuszok éltető közel­ségébe. csak legyen, aki ve­zet! Sokkal fontosabb, hogy kj az énektanár Kisvárdán, mint hogy ki az Opera igaz­gatója. Mert a rossz igazgató azonnal megbukik. De a rossz tanár harminc éven át hárminc évjáratból öli ki a zene szeretetét” — vallotta ötven évvel ezelőtt. Azóta ál­maiból sok minden valóra (Tudósítónktól) Háromnapos tanácskozást rendeztek november 19—20— 21-én Kecskeméten „Zene és ifjúság” címmel. A rendező szervek — KISZ Bács-Kis- kun megyei bizottsága, MUSZ Bács-Kiskun megyei elnöksége — célja az volt, hogy olyan fórumot hívjanak össze, amely munkájával se­gíthet ifjúságunk zenei ne­velési gondjainak megoldá­sában. A rendezőket, a meg­jelent KISZ-vezetőket, ze­nepedagógusokat a jobbítás szándéka, a tenniakarás. az eredményekbe vetett hit ve­zérelte. Valamennyi előadás. vált. Zeneiskolák, ének-zenei általános iskolák, zeneművé­szeti szakközépiskolák neve­lik Kodály szellemében a felnövekvő generációt, más népek fiai jönnek tanulni tő­lünk pedagógiai módszerét. Az igyekezet egyre többek­ben él. Ezért öröm számunk­ra, hogy szűkebb hazánkban, megyénkben is őrzik Kodály örökét, s születésének száz­éves évfordulójához köze­ledve egyre több helyen tisztelegnek hangversenyek­kel is emléke előtt. Bónis Ferenc Erkel-díjas zenetörténész — Bartók és Kodály életművének nagy kutatója és ismerője — tar­tott ünnepi megemlékezést november 29-én este a Jókai Színházban, a békéscsabai Városi Tanács V. B. művelő­désügyi osztálya és a Megyei Művelődési Központ rendez­te Kodály-emlékhangverse- nyen. Megyeszékhelyünk éne­kes szólistái, kórusai és szim­fonikus zenekara mellett a műsorban üdvözölhettük Csajbók Terézia énekmű­vészt, az Országos Filharmó­nia szólistáját, Kodály da­lainak avatott megszólaltató- ját. A Magyar népzene — 57 balladát és népdalt felsora­koztató — ének-zongorára írott füzetéből négy dalt hall­hattunk tőle, Végvári Csaba zongoraművész kíséretével. Mónár Anna székely balla­dája tiszta egyszerűségével, megkapó befejezése az anya­ság líraiságának megérezte- tésével vált élménnyé Csaj­bók Terézia előadásában. A hetedik kötetből való Kádár István és a Labanc gúnydal régi harcokról mesélt. A tra­gikus hangvételt dinamikus, ízléses agogi kával élő elő­adásmód váltotta föl, mely a befejező szám frappáns csattanójáig fokozódott. A művésznő szuggesztív erővel közvetítette a Kodály-dalok népzene ihletésű hangulatát, zongorakísérője ízig-vérig szenvedélyes muzsikálással egyenrangú partnerévé vált. szekcióülés és más program ezeknek a céloknak a jegyé­ben került megszervezésre. Kitűnő előadást hallhattak a résztvevők dr. Maróthy Já­nostól „Szakadékok és hi­dak az ifjúság zenei neve­lésében” címmel. „Tanítsuk a zenét” címmel Földes Im­re, a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola tanára a nem zenepedagógusok szá­mára is hasznos, roppant él­vezetes módszertani bemuta­tót tartott. A szekcióülése­ken a kortárszenéről. a pop­zenéről, az iskolán kívüli ze­nei nevelésről, valamint az ének-zenét tanítók képzésé­A műsor nagyobb részét helyi erők adták, a meghívó szerinti sorrendben: a Sár­helyi Jenöné vezette 2. szá­mú általános iskola énekka­ra és a Békés megyei peda­gógus női kar, a zeneművé­szeti szakközépiskola leány­kara és a Bartók Béla vegyes , Jrar Rázga József irányításá­val, Pál Olga és Sajti Júlia énekesek, a Békéscsabai szimfonikus zenekar Martos László vezényletével, vala­mint Nátor Éva és Kovács Pálné zongorakísérők. Közü­lük a zeneművészeti szak- középiskola leánykara tűnt ki természetes, finom hang­zásával, a művek kulturált megszólaltatásával. Az Isten kovácsa pregnáns ritmusú . előadása után a Gergely-já- rás színes dinamikai megol­dása tetszett legjobban a hallgatóságnak. Rázga József fanatikus lendülettel dirigál­ta tanítványait. Az est másik hazai élményét Pál Olga fel­lépése nyújtotta. Hangjának megszólalásakor élettel telt meg a színpad, Kodály da­lát úgy adta elő. hogy egy­szerre volt önfeledt és drá­mai, szárnyaló és felzaklató. Nátor Éva zongorakíséreté­vel igazi muzsikálást hall­hattunk kettejüktől. Nemes dolog és követen­dő példa a város összefogá­sa. melyet ezen a hangver­senyen tapasztaltunk. Kodály Zoltán fél évszázaddal ez­előtt kitörő örömmel üdvö­zölte a békéscsabai Erzsébet- helyi daloskor tagjainak lel­kesedését, énekkari kultúrá­ját. Produkciójukból az igye­kezetét látta meg. a közös éneklés iránti igényt, az ösz- szetartást. a jó akaratot, s szavaival ezt dicsérte. A mostani Kodály-hangverseny megmutatta, hogy Békéscsa­bán ma is nagyon sokan fá­radoznak azért, pedagógu­sok, karvezetők és zenészek, hogy Kodály szellemi örö­két tovább vigyék. Szakmai felkészültségük, lelkesedésük segíti majd együtteseiket, hogy produkcióikat a nagy- közönség is egyre magasabb igénnyel hallgathassa, s a „zene ne csak ünnepi, de mindennapi kenyere legyen a városnak és környékének.” F. Pálfy Zsuzsa ről tanácskoztak a megje­lentek. A szabad idő eltöl­téséről is a stílusszerűség jegyében gondoskodtak a rendezők, filmbemutató, filmvita keretében vetítet­ték a „Kodály Zoltán” és „A Kodály-módszer hétköz­napjai” című filmeket. A vi­tában részt vettek a film al­kotói is. Hegedűs Imre zon­goraművész közreműködé­sével egy koncertre is jutott idő, energia. Nagyon fontos kérdésről tanácskoztak a résztvevők a három nap alatt, úgy hiszem, eredménnyel. Fekete László TIT-programok mindenkinek A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Békés megyei szervezetének békéscsabai ér­telmiségi klubja decemberre is változatos programokra várja az érdeklődőket. A Haán Lajos-szabadegye- tem különböző tagozatai kö­zül kettő tartja meg soron következő foglalkozását. A földrajzi 6-án. hétfőn este 7 órakor lesz. Dr. Jakucs László szegedi egyetemi ta­nár Szikrázó gleccserek cím­mel tartja meg diaporámás előadását. A népművészeti tagozat idei évadi harmadik alkalma két nap múlva. 8- án, szerdán délután 2 óra­kor lesz, amelyen Farkas Ferenc, a Kalocsai Háziipari Szövetkezet elnöke a hímzés­ről beszél. Az egy-egy országot bemu­tató filmestek sorában a leg­közelebbi december 10-én, pénteken este 7 órától lesz. Az NDK-ról szóló kisfilme- ket dr. Faluhelyi Lászlóné mutatja be. Bata Imrét, az Élet és Iro­dalom főszerkesztőjét látja vendégül a klub a 13-i, hét­fő este 7 órakor kezdődő reprezentatív estjén. A jeles irodalomtörténész Illyés Gyu­la hatása az irodalomra címmel tartja meg előadá­sát. A megyei szervezet a köz­gazdaság-tudományok iránt érdeklődőknek js rendez rep­rezentatív előadást. Decem­ber 20-án, hétfőn délelőtt fél 11 órakor dr. Bosánszki La­jos, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium szo­ciálpolitikai főosztályának vezetője A nagyüzemek sze­repe a kisvállalkozások ko­ordinálásában című előadá­sát tartja meg. Időszerű pályaválasztási közlemények „Mindig az a törekvésünk az .Időszerű pályaválasztási közlemények’ kiadásával, hogy a tanév egy-egy szaka­szában aktuális tevékenysé­gekhez információkat ad­junk, módszertani lehetősé­geket ismertessünk. köz­kinccsé tegyük azokat a ta­pasztalatokat, amelyekkel az iskolai nevelő-oktató munka folyamatában segíteni tu­dunk” — hangzik a napok­ban megjelent kiadvány be­vezetője. A megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tájékozta­tója elsősorban a pedagógu­sokhoz szól. A szám a tava­lyi beiskolázási tapasztalato­kat elemzi, összevetve a kö­vetkező tanév lehetőségeivel. A hetedikes általános iskolá­sok továbbtanulási szándé­kainak elemzése mellett az olvasók a megyénkbeli kö­zépfokú tanintézetek 1983. évi lépcsőzetes beiskolázási rendjét is megtalálhatják a hasznos kiadványban. Szeretet, hűség, barátság. Gyalogcsillagok. De nem a gyerekeknek. Ök a fényesen tündöklő égbolt legszebben világító csillagainak látják. Így is nézik a nyári sza­badtérről a kőszínházba ke­rült Gyalogcsillagot. Kár is lett volna sorsára hagyni, mikor kész a produkció, és rengetegen nem látták még Csukás István jó zenével ízesített, bohókásan ked­ves mesejátékát, melynek előadása közben oda-odapil- lantok a nézőtérre. Egy percre sem lankad a figye­lem. s az a szöszke kisfiú ott a második sorban később is éppoly álmélkodva dugja ki hegyes kis nyelvét, mint az első pillanatban. De nem­csak az övé, az egész zsú­folt nézőtéren minden gyermekarc egy-egy tanul­mány. A belefeledkezés kü­lönböző foka és érzése tük­röződik rajtuk. S amikor felcsap a hangos tiltakozás, vagy más észrevétel, szinte a későbbi természetüket — melynek alapjai már adva vannak — lehet leolvasni róluk. A huncut játékostól kezdve egészen a nagyon ko­molyig. Reagálásuk a csináltság nélküli, még semmivel sem befolyásolt őszinteség. Az izgalom, a mese bonyodal­mainak hatására, a szerep­lőkkel együttérző, -élő kis­iskolások gátlás nélkül ad­nak hangot rokon- vagy el­lenszenvüknek. S ha éppen nincs közbeszólásúkra szük­ség, akkor is vannak jó pá­ran, akik összesúgnak gyor­san, mert valamit muszáj közölni a másikkal, majd újból önfeledten átadják magukat a játéknak. Játék? Nekik nem az, hanem a valóra vált mese, hiszen élő személyeket látnak. halla­nak. Még a Hordó, Gereb­lye és a Létra is létezik, hi­szen ott szenved, örül cse- telve-botolva. mókázva a színpadon. Olyan élők ők is, mint a kedves Fecskefiú és Rózsalány. Megrettennek vi­szont, mikor a Gazda érces hangja hirtelen fölcsattan, s a boszorkány Mostoha bű- bájosságán ámuldoznak. S kacagnak nagyokat a káposz­tasavanyító Dögönye és társa együgyű furfangossá- gán. S boldogok, ha ez utób­biak bármelyikét félrove­zetheik, s azok póruljárnak. Mint ahogy magasra csap az öröm, ha a Jók egérutat nyernek, s végül pedig jutal­mukat is megkapják. Ügy tesznek, ahogy a ben­nünk levő örök gyerek sze­retne tenni, amikor minket is elragad a film vagy szín­darab, s annyira azonosu­lunk egy-egy szereplővel, hogy szeretnénk rászólni, mit csináljon, mire figyel­jen. Még akkor is, ha jól tudjuk — mert sok esetben így van — nem lesz szomo­rú a vég; csak izgulunk, akár itt most a kicsinyek. Csak éppen mi már mellőz­zük a hangos beavatkozást, megelégszünk a szótlan óhaj­tással, hogy kedvenc hő­sünknek feltétlenül sikerül­jön amit akar, vagyis győz­zön az igazság. És lássuk be — nincs ezen mit szégyellni —, akkor vagyunk boldogok, ha elérte célját; erőfeszítése, okossága stb. nem volt hiá­bavaló. Pereg a darab, s magam is úgy élvezem, mint a gyer­mekközösség, ám azzal a többlettel, hogy a darab és a játék finomságait is figye­lem. érzékelem. És értéke­lem is, mennyire jó a von­zó Fecskefiú (Pelsöczy László) és a Rózsalány (Zsi- la Judit) közvetlen egysze­rűsége; milyen telitalálat a Létra-Hordó-Gereblye esz­köztrió (Hidvégi Mária, To­manek Gábor és Nagy Mari) megformálása. Különös ízű egyéni humoruk jól kiegé­szíti egymást, és növeli az összhatást. Akárcsak az el­lentáborból Dögönye (Szép- laky Endre) kisebb, de nem kevésbé mulatságos szerepé­nek alakítása. Feltűnik, hogy a Mostoha kettőssége — a modern és az avitt — mi­lyen remekül illik össze, s hozzá és a figurához a Gaz­da (Géczi József) kivagyi kapzsisága. És végül: jó az egész együttes, mert összhang van a szöveg, a zene és az egyes szereplők játéka között. Eb­ben a színészi munkán és a rendezésen (Rencz Antal) kívül része van az írónak is, mert minden szerep — a legkisebb is — jó és há­lás. Élni lehet vele, örülni a játéknak. Fenn a színpadon és lent a nézőtéren. Vass Márta 1-1 . —------------ 1 1 1 „ Zene és ifjúság”-ról Kecskeméten Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ 8.27: Egy kis figyelmet kérek! 8.37: Brahms-kórusok. 8.50: Évszázadok mestermüvei­ből. 10.05: Hétszínvirág. 10.35: Ritkás erdő alatt. József Attila versei. 10.40: Népdalok. 11.09: Nézők és pártfogók. 12.45: Hét végi panoráma. 13.52: Sárai Tibor műveiből. 15.05: Révkalauz. 15.35: Lantos István két Haydn- szonátát zongorázik. 16.00: öt nap a Tien-San lábá­nál. 16.30: Korondy György operett­felvételeiből. 17.05: Üdvözlet az olvasónak. 19.15: Két Pergolesi-concerto. 19.35: önarckép, befejezetlen. Gordon Zsuzsa. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Fűtől — fáig. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 0.10: Melódiákoktól. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Kóqzó Gyula , népi zeneka­ra játszik. 8.35: Slágermúzeum. 9.21: Háttérbeszélgetés. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Lili. 14.00: A Petőfi rádió zenedél­utánja. 15.30: Könyvről — könyvért. 15.45: Robert Plant felvételeiből.. 16.35: Jó utat! 17.30 : Közvetítés az FTC—Csepel bajnoki labdarúgó-mérkő­zésről. 18.25: Pophullám. 19.20: Közvetítés a női kézilab­da-világbajnokságról. 19.40: Régi nóta- híres nóta. 20.35: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. Az özvegy, avagy egy kis retus. 21.24: Közvetítés a női kézilab­da-világbajnokságról. 21.35: Ritmus! Elton John felvé­teleiből. 22.05: Népdalkörök pódiuma. 22.30: Nem szentírás! Késő esti töprengések a gazdaságról. 23.20: Az Újvidéki Rádió big- bandje játszik. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Francia sanzonok. 10.00: Zenekari muzsika. 11.50: Barokk művek. 13.07: Keresztúry Dezső: Pásztor, (ism.) 13.17: A budapesti Koncert fú­vószenekar játszik. 13.50: Jancsi és Juliska. 14.45: Szimfonikus zene. 15.40: Világújiság. 16.00: Üj kamarazene-felvétele­in k bői. 16.45: Vavrinecz Béla féld.: Ma­gyar képeskönyv. 17.04: Szvjatoszlav Richter felvé­telei. 18.00: A zenéről. 19.05: Vásárhelyi Zoltán Bartók- műveket vezényel a Ma­gyar Néphadsereg Művész- együttesének énekkara élén. 19.35: Fiataloknak! 20.25: Híres előadóművészek Beethoven-f elvételeiből. 21.30: Opera-müvészlemezek. 22.30: Szimfonikus könnyűzene. 23.01: A Rádiószinház bemutató­ja. Pokoli disznótor. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal. egy előadó. Shei­la énekel. 17.10: Hallotta már . . . ? összeállította: Zentai Zol­tán. 17.20: A Szigligeti Színház zenés játékaiból. 17.30: Félidőben, összefoglaló a labdarúgó-bajnokságokról. Riporter: Tamási László, (ism.) 17.50: Nótakedvelőknek. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Slágerkoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, mű­sorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 8.30: Fizikai kísérletek. (Kö- zépisk. II. oszt.) (f.-f.) 9.00: Környezetismeret. (Ált. isk. 4. oszt.) (f.-f.) 10.00: Rajz. (Alt. isk. alsó tago­zat.) 10.20: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 5—8. oszt.) 10.30: Deltácska. (f.-f.) 10.50: Képújság. 13.55: Iskolatévé. Fizikai kísérle­tek. (ism., f.-f.) 14.05: Deltácska. (ism.) 14.25: Osztályfőnöki óra. (ism.) 14.35: Rajz. (ism.) 14.55: Környezetismeret, (ism.. f.-f.) 15.20: Fizika, (ism., f.-f.) 15.55: Hírek, (f.-f.) 16.00: Szülők iskolája, (ism.) 16.30: A mesterségek dicsérete. 1. Megszűnő műhelyek. 2. Is­kola a szigeten. 17.00: Reklám, (f.-f.) 17.10: Slágerhírlap, (ism.) 17.55: Képújság. 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám. 19.05: Tévétorna. 19.10: Olvassatok mindennap! 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: A canterville-i kísérlet. Zenés játék. 21.45: Reklámújság. 22.00: Fiatalok órája. 23.0Q: Tv-híradó. II. MŰSOR 19.55: Női kézilabda-világbajnok­ság. Magyarország—Norvé­gia. A szünetben: Reklám, (f.-f.) 21.15: Tv-híradó 2. 21.35: Bolgár hajóépítés. 21.45: Forradalomban született, (f.-f.) 22.55: Képújság. BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.35: A volánnál. Autóvezetők­nek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. . 20.30: Tv-ankét. 20.45: Világhíradó. 21.10: Sehol se található. Auszt­rál film. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: Horvát útirajzírók. 17.00: Tv-napló. 17.10: Német nyelv. 17.40: Hírek. 17.45: Búzavirág. 18.15: Tv-naptár. 18*45: Ifjúsági képernyő. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Tusepiöni pásztorok. 20.55: Reklám. 21.00: Könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: A szív kultúrája. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Alpex — művelődési soro­zat. 18.45: A Glina folyó. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Nagyítás. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Kiválasztott pillanat. 21.45: Reklám. 21.50: Visszatérés az életbe. SZÍNHÁZ 1982. december 3-án. pénteken 15 órakor Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ Arany J.-bérlet 19 órakor Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ Justh G.y.-bérlet 19 órakor Békéscsabán: KÖRTÁNC A Kner Nyomda előadása 1982. december 6-án, hétfőn 19 órakor Békéscsabán: NABUCCO Bartók-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: A kapitány kalandjai. 8 órakor: A jégmezők lovagja. Békéscsa­bai Szabadság: de. 10 órakor: A tizedes meg a többiek. 4 és 6 órakor: Az öszvér nem megy esküvőre. 8 órakor: Nyolcadik utas a halál. Békéscsabai Terv: Fészek a szélben. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: A kis darázs, fél 8 órakor: Paptanár. Gyulai Pe­tőfi: 3 órakor: A tirnovói cár­nő, 5 és 7 órakor: Megbocsá­tás. Orosházi Béke: Benzinkuta­sok az Aranypatkónál. Orosházi Partizán: Hová tűnt Agatha Christie? Szarvasi Táncsics: Nyom nélkül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom