Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-24 / 302. szám

o 1982. december 24., péntek NÉPÚJSÁG Mária Magdolna-oltár Berkiből (1480—1490 körül) Madonna Turócbéláról (1480 —90 körül) Középkori szárnyasoltárok Magyarországon Táblaképfestészet'ünk és faszobrászatunk emlékeiből kevés maradt ránk a XIV. századból és a XV. század elejéről, bár a történeti kút­fők és az újabb műemléki feltárások az egész ország­ban virágzó művészi tevé­kenységről számolnak be Nagy Lajos és Zsigmond uralkodásának idejéről, ami­kor hazánk a széles körű nemzetközi kereskedelem és diplomáciai kapcsolatok foly­tán Európa egyik központja volt. Műkincseink java azonban a törökdúlás idején elpusztult. Az emlékanyag legnagyobb része a harcok­tól megkímélt területeken, az egykori Felvidék és Er­dély kis templomaiban ma­radt fenn. A fára festett táblaképek és faszobrok a XIV. század második felé­ben honosodtak meg. A táblaképeket és faszob­rokat építészeti együttesbe foglaló szárnyas oltárok mű­vészete U XV. század hat­vanas-hetvenes éveitől a XVI. század elejéig virág­zott. Ismert XV. századi ol­táraink legjava a felvidéki templomokat díszítette, az erdélyi alkotások a XVI. század első feléből marad­tak ránk. Egy-eg.y nagyobb templomban, mint Bártfán az 1460-as években készült egykori főoltár mellett ti­zenegy XV—XVI. század eleji szárnyas oltár áll még ma is, de a kisebb plébánia- templomokban sem ritka a több oltár. A XV. század jellegzetes alkotásai a középkor szín­pompás őszét vázolják fel. Főleg a Szepességből szár­maznak, ékes tanúbizonysá­gául annak, hogy ebben időben már nemcsak a ki­rályi udvarhoz tartozó elő­kelők, főpapok, "nemesek tet­tek oltáralapító adományo­kat. hanem a gazdag váro­si polgárok is. A kisszebeni szárnyas ol­táron — amely a legnagyobb méretű múzeumi tulajdonba került szárnyas oltár, késő­gótikus oltáraink külöqösen jellegzetes, impozáns darab­ja — a templomot ábrázoló oltárszárnyon ott térdel a polgári donator (adományo­zó). Az Anjouk korának széles körű nemzetközi kapcsola­taira utalnak a faszobrok is. Az úgynevezett első toporci Madonna bájos mosolyával, zömök alakjával, testének enyhén hajló S vonalával a francia székesegyházak osz­lopszentjeinek távoli rokona, az 1360—70 között készült légiesen karcsú szlatvini Madonnához hasonlóan. A .Magyar Nemzeti Galériában láthatók hazai szárnyas ol­táraink válogatott darabjai. Az 1400 körül Európa-szerte elterjedt ..szép Madonnák" csoportjába tartozik a máso­dik toporci Madonna (1420— 30). A szép Madonnák lá­gyan mintázott típusát idé­zik a budai királyi vár női szentjei, torzói és egyedül­állóan szép lánykafejes gyámköve, bizonyítva, hogy ez a stílus az ország kö­zéppontjából sugárzott ki a távolabbi, északi vidékekre. A szárnyas oltárokon a szen­tek történeteiben " az írástu­datlan nép számára a mű­vészet eszközeivel öntötték" formába a bibliai eseménye­ket, hogy a látásélmény ál­tal neveljék erkölcsüket, emeljék áhítatukat. A céhes szobrászok és festők a ma­guk ismerős kisvárosi kör­nyezetét. saját életmódjukat ábrázolták a szent jelene­tekben. kortársaikat örökí­tették meg a bibliai alakok­ban. naiv elrajzolással. de jól felismerhetően. Az 1510—1520 körüli évek­ből származó lippai Mária 'születése oltár középképén egyszerű, megkapó falusi je­lenet látható: a szülés után kimerült, hátrahanyatló Szent Annát levessel eteti férje, Sízent Joachim, az ágy lábá­nál, a leples kis . Máriát dé­zsában fürdetik a segédkező asszonyok. A Szepességről származó Szent Brúnó és tár­sának jelenlétét ábrázoló képre a kölyökkutyát is oda­festette ismeretlen festője. A középkori szent ábrázolá­sok megoldásai évszázado­kon át öröklődtek ugyan, de egy-egy iskolateremtő nagy művész, mint a lengyel Wit Stwosz új kifejezési formák­kal töltötte meg a régi tár­taimat. Lengyelország és Magyarország története az Anjou-kortól kezdve szoro­san összefonódott, különösen Krakkó és a Szepesség közt volt állandó kapcsolat. így szinte természetes, hogy a legszebb szepességi emléke­ken a kisszebeni Szent An­na- és Angyali üdvözlet ol­tár elragadó Szűz Mária- és Szent Anna-figuráiban és a jánosréti Szent Miklós-temp- lom Passió oltárának (1480— 90) figuráiban is a nagy mes­ter hatására bukkanunk. A jánosréti mester a bányavá­rosi művészet egyik legjelen­tősebb egyénisége volt a XV. század utolsó harmadában, akinek, másik ismert alkotása a gnramszentbenedeki Kál­vária oltár középképe és pre- dellája az Esztergomi Keresz­tény Múzeumban látható. A felvidéki művészet szepesi, sárosi és kassai iskolái mel­lett a bányavárosok művé­szete mutat egységes arcula­tot. (Jánosréti szárnyasoltár.) A XV. század utolsó harma­dának méreteivel és művészi értékével egyaránt kiemel­kedő alkotása a kassai Szent Erzsébet-főoitár (1475—1485). amely mai napig a dómban látható. A század végén a realiz­mus fokozatosan tért hódí­tott. amely a kisszebeni An­gyali üdvözlet oltár figurá­in, a későgótikus oltárok ud­vari dámákat ábrázoló szent­figuráin, a Katalinokon. a Dorottyákon szemléletesen követhető. Elegáns, finom arcú hölgyek köszöntik egy­mást kecses hajlással a ké- sőgótika utolsó nagy meste­rének, M. S. mesternek Sel­mecbányái oltárképén, hazai oltárfestészetünk kiemelkedő remekén, -a Mária és Erzsé­bet találkozása című jelenet­ben. A XV. század második fe­lében. Mátyás király korá­ban a királyi udvarban már az új szellemi áramlat, a re­neszánsz hódított tért, a vi­dék művészeti központjaiban azonban a gótika élte utolsó időszakát dúsan faragott csúcsíveivel, mérműveivel. A reneszánsz térformálás a fél­köríves záródású, 1543-ból származó csikménasági ol­tár architektonikus kialakítá­sán már nyomot hagyott, fes­tett tábláin is az új stílus természethez közelítő realista ábrázolásformái uralkodnak. A Dózsa-felkelés évében. 1514-ben készült Krisztus os­torozása oltártáblán ismeret­len erdélyi festője Jézus megkínzatásának ürügyén sa­ját zaklatott korát, a " pa­rasztok emberfeletti szenve­dését örökítette meg. A kín­zók a korabeli előkelő fő­urak. főpapok köntösét vise­lik, akiknek kíméletlen ha­talomvágya, tusakodása a mohácsi pusztulásba döntöt­te az országot. Brestyánszky Ilona Keresztrejtvény Karácsony (Függőleges 17.) versének négy sorát rejti, a függőleges 19., vízszintes 75., 2. és a függőleges 1. A sarokkockák betűi: L, S? T, D. VÍZSZINTES: 2. (Beküldendő.) 13. A Szovjetunió egyik köztár­sasága. 14. Fegyveres karhatal­mi alakulat. 15. A magyar kár­tya egyik figurája (—’). 1G. Mesterkélt testtartás. 18. Téli nyakravaló. 20. Európai nép. 21. E. E. E. 22. Sérülés. 24. Felesége van. 26. KY. 27. Gépkocsi, röv. 28. Sűrített gyümölcslé. 29. Több karú tengeri állat. 31. Cin. 32. Ilyen nagy. 35. Konyhakerti nö­vény. 37. Morzehang. 38. A szo­bába. 39. Kérdőszó. 41. Azonos betűk. 42. Indíték. 43. Mátka. 45. Külöpszoba szórakozóhelyen. 46. Heréit kos. 47. Markol. 48. Magyar Államvasutak. 49. Nagy tengeri hal. 50. Kertet művel. 51. -Lépdel. 53. Palánk. 55. Ka­lauz nélküli. 56. Déligyümölcs. 57. Letaszít. 58. Kicsinyítő kép­ző. 60. Európai állam betűjeFe. 62. Magyar Optikai Müvek. 63. Sértetlen. 64. összevissza tör! 66. Kukucskál. 68. Erre a helyre. 69. Puska része. 71. Jóllehet. 73. Magához tér 75. (Beküldendő.) 76. Kábítószer. FÜGGŐLEGES: 1. (Bekülden­dő.) 2. Megrázkódtatást követő állapot, névelővel. 3. Egyforma mássalhangzók. 4. Keresztül. 5. Építőanyag. 6. Férfinév. 7. -Gön­gyöleg. 8. Évszak. 9. Kilogramm. 10. Hely rag. rí. Magasztal. 12. Huszárföveg. 17. (Beküldendő.) 19. (Beküldendő.) 22. Határát­kelőhelyünk. 23. Rab betűi, ke­verve. 24. Kérdöszó. 25. Sapka­ellenző. 28. Saját kezével. 30. Köszönés. 33. Ártalmas. 34. Kiet­len.. dísztelen. 36. Gége. 39. Ta­gadószó. 40. Maró folyadék. 44. Az ezüst vegyjele. 46. Ver. 51. Hónapnév, röv. 52. Ollós állat. 53. Iratkapocs. 54. Gyömöszöl. 59. A vidék. 61. Leromlott ló. 63. íz. 65. Vár betűi. 66. Házi­kó. 67. Latyak. 68. Iilletve. 70. Hegyes szerszám. 71. Csapadék. 72. Zokog. 73. Lángol. 74. Azo­nos római számok. G. Gy. Beküldendő: a függőleges 17.. a függőleges 19., a vízszintes 75.. a vízszintes 2. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése. 1' L 3 7 5 4 7 1 9 J0 44 41 <1 ; ! __ ® 44 0 45 <4 L i 0 41 0 41 0 49 0 20 14 „CD 21 23 0 25 0 24 n ® 19 30 34 n 33 0 34 0 55 34 37 0 3« 0 39 40 0 fi 0 42 •*3 * 0 45 0 44 1.7 0 0 44 0 0 4# 50 0 54 51 0 0 53 54 0 55 (D 54 0 57 0 5 $ 5f 0 40 0 44 0 42 0 43 44 45 0 0 44 47 0 0 41 44 70 74 72 0 73 7% 75 74 — Beküldési határidő: 1983. január 5. Megfejtéseket csak le­velezőlapon fogadunk el. A helyes megfejtők között hat da­rab 50 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki, amelyet pos­tán küldünk el. A december 11-i rejtvény helyes megfejtése: — Szomorú fűzfának — Háry János — Karádi-nóták — Psalmus Hunga- ricus — A közelítő tél. Nyertesek: Tóth Károlyné, Szeghalom; Hudák János, Kon­doros: Kovács Gyula, Békéscsaba; Hajdú Sándorné, Murony; iij. Takács Ferenc, Gyula: Sas Julianna- Kamut. Táplálkozás Levesek — ínyenceknek Sütőtők-krémleves Hozzávalók (4 személy nek:) fél kg sütőtök, fél li­ter tej, só, cukor, liszt, fél dkg vaj. A tököt meghámozzuk, ap­ró kockákra vágjuk, és fél liter vízben puhára főzzük. Turmixozzuk, vagy áttörjük. Ezután egy evőkanál lisztet fél dl tejben simára keve­rünk és hozzáöntjük. A meg­maradt tejjel felöntjük, és tovább főzzük. ízlés szerint cukrozzuk és sózzuk. Hozzá­tesszük a vajat. Boros húsleves Hozzávalók (4 személy­nek:) 1,5 húsleveskocka, .1,5 liter víz- fél kg marhaláb- szár, fél. kg .burgonya, fél kg zöldbab (mirelit), ételíze­sítő, 1,5 dl fehérbor, 8 dkg szalonna, egy csipet cukor, 1 fej hagyma. A húslevest elkészítjük a leveskockából. A húst koc­kákra vágjuk, és a levesben kb. egy óra hosszat főzzük. A burgonyát ^meghámozzuk, megmossuk, és kockákra vágjuk. A zöldbabot szükség esetén megtisztítjuk, és szin­tén a levesbe tesszük. Meg­fűszerezzük, és tovább főz­zük 20 percig. Cukorral és borral ízesítjük. Apróra vá­gott hagymát és szalonnát teszünk bele. Húsleves árpakásával Hozzávalók (4 személy­nek:) 3 db levescsont- 2 ba­bérlevél, 8 borsszem, más­fél liter víz, 3 db húsleves- kocka, fél kg marhaszegy, fél kg pógéhagyma, fél kg kelkáposzta, fél kg sárgaré­pa, 15 dkg hagyma, 10 dkg árpagyöngye (árpakása), só, bors. A csontokat, borsot és ba­bérlevelet vízben " felforral­juk. Beletesszük a húst és a leveskockákat, és kb. egy óra hosszat főzzük. Közben a zöldségeket megtisztítjuk és feldaraboljuk. A csontokat és a babérlevelet kivesszük a levesből. A zöldségeket, bele­tesszük- és az árpagyöngyöt is a levesbe tesszük. A húst kiszedjük, kockákra vágjuk, majd visszatesszük a leves­be. Végül fűszerezzük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom