Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-24 / 302. szám
1982. december 24., péntek NÉPÚJSÁG Az Ararát lábainál... Örmény Szocialista Szovjet Köztársaság A Kaukázus déli részén- az Ararát lábainál, 29 ezer 800 négyzetkilométer területen húzódik meg egy 3 millió 147 ezres lélekszámú köztársaság, Örményország. A kellemes éghajlatú, szubtró- pikus köztársaságot a hegyek földjének is szokták nevezni, a,természet azonban mégsem volt vele elég bőkezű. A vulkanikus földtörténeti múlt Örményországot valójában a kövek hazájává tette. Munkaszerető. szívós, erős akaratú ember az örmény, akár a mezőt veti be. vagy követ farag házához. Az ősi ország az emberi civilzáció keletkezésének egyik . központja. Ezért is található a területén több mint négyezer egyedülálló építészeti emlék. A világon elsőként tette államvallássá 301-ben Örményország a kereszténységet. Ismerte a hatalom és a virágzás korszakait, és megélt olyan időket is, amikor népét majdnem a teljes megsemmisülés fenyegette. Napjainkban iparuk ' 200 terméket szállít több mint 80 országba. A magasfeszültségű távvezetékek völgyeken, \ Jereváni látkép folyókon átívelve ma már eljuttatják az áramot Örményország legmagasabb hegyi legelőire is. A köztársaságban az egy főre jutó villamosenergia-fogyasztás több, mint sok nyugati országban. ' Az elmúlt 60 év alatt teljesen átalakult a köztársaság mezőgazdasága is. A termőterületnek csaknem a tele öntözéses művelés alatt áll. .Jelentősen növekedett a zöldségfélék, a gyümölcs és a »szőlő termesztésé. Hatvan évvel ezelőtt Örményországban egyetlen tudományos intézmény sem volt. Jelenleg csupán az Akadémia falai -között figyelemreméltó matematikai,« fizikai és csillagászati kutatások folynak. A tudományos kutató intézetekben több, mint 19 ezer kutató dolgozik. Szépülnek az öntvény .városok is. A márványból és gránitból épült fővárosban, Jerevánban soha nem látott méretűek az építkezések. A központi városfejlesztési terv szerint mindinkább a Szovjetunió egyik legszebb zöld- övezetű városa leszr Ősi és ifjú Jereván „Jereván, Nyugati Repülőtér!” j— riaszt fel gondolataimból a stewardess hangja, s. hamarosan, az új légikikötő üveg-beton csodájában találom magam. A köralapú, középen toronyépülé- tes, gombafejjel koronázott épület“ igazán jól mutat a dombos-hegyvidékes tájon, amely fölött az Ararát két- orrrui, hósipkás csúcsai uralkodnak. A köztársaság érdemes építésze, Artur Tarhanján már várt' rám, s a lift repít fel minket a toronytetőre. A házigazda a repülőtér tervezőinek egyike már magyarázza is a gyűrűbe hajlított légikikötő előnyeit — mindent közelebb tudtak hozni egymáshoz, a gépek a repülőtér „csápjaihoz” állva egyenesen “az épülethez viszik az' utasokat, ahol felgyorsult a földi ügykezelés is. Egy óra alatt több mint 300 érkezőt vagy távozót szolgálnak ki. — Az új légikikötő a város névjegye — mondja Tar- ‘hanján — olyan sok benne a modern és a hagyománytisztelő. A ma építészei, amikor lehetséges, megőrzik a ^ nemzeti architektúra hagyományait, felhasználják a régiek ma is hasznosítható elveit, megoldásait, . ezért ma is, mint háromezer éve egyfolytában, az őrrtjény építészet jellemzői a lakonikus forma, a célszerű, klasszikus egyszerűség. A múlt okos tisztelete valóban mindenütt érződik: abban, milyen féltő gonddal veszik körül az ősi székes- egyházakat, templomokat. Jerevánt építői ma márványba, gránitba, bazaltba öltöztetik — jellegzetes monumentalitásra törekvést fejezve ki ezzel. A város legnagyobb sugárútja az Októberi forradalom emlékművéhez vezet, mely gránit lépcsők, lelátók és pihenők, amfiteátrumok és belső udvarok bonyolult rendszere. Az emlékmű koronája egy- 60 méteres, magasba törő obe- liszk, amellyel a forradalom hőseinek állítottak emléket a 60. évfordulón. A gránitoszlopra az örmény József Attila, Jegise Csarenc verssorát vésték: „Mindenkiért, kiknek lelke fényesen tün- döklik”. Az ősi város egyig legfiatalabb épülete az Ifjúsági Palota, -(képünkön), mely három tehetséges fiatal építész közös munkája. A magasan a város fölé emelkedő, erődítményre emlékeztető, kerek alaprajzú épület teraszos bazaltlépcsőivel szinte belesimul a meredek hegyoldalba. Jereván főépítésze, Dzsim Toroszján tervei szerint épül a Kardiológiai, Szív- és Érrendszeri Tudományos Kutató- és Rendelőintézet. A nagyszabású komplexum egyik épülete — a sokemeletes klinika, már majdnem készen áll. A tudományos kutatóintézetben 800 férőhelyes konferenciaterem, előadótermek, laboratóriumok és könyvtár is lesz. K. Broder Jereván esti fényben A hegyek országa Tadzsik Szocialista Szovjet Köztársaság Közép-ázsia délkeleti részét többségében hegyek borítják. A Pamir hegységben található a Szovjetunió legmagasabb pontja: a. 7495 méteres Kommunizmus csúcs. Ezen a 143 ezer négyzetkilométeres területen fekszik a Tadzsik SZSZK, amelynek 93 százaléka hegyvidék. Az. emberek, megtanulták, hogyan hasznosítsák a hegyek erejét és gazdagságát. Az idősebbek elbeszélései szerint hat évtizeddel ezelőtt Tádzsikisztánban éjszakánként csak a .csillagok világítottak, de most a vad folyókon vízi erőművek dolgoznak, köztük a világ legnagyobb erőműve: a Nureki, melynek gátja, a korábban megszelídíthetetlen keskeny, de 40 méter mély hegyi fo- lyónak, a Vahsnak állta útját. Fényt, meleget ad a vá^ rosoknak, üzemeknek, fal vaknak. 2,7 millió kilowatt összteljesítményű kilenc agg- re^átja energiával látja el Közép-Ázsia egységes energiarendszerét. Tavasszal . a Vahs már nem fenyeget áradással : energetikusok szabályozzák folyását. Nemsokára új erőmüvek is épülnek: ezek adják a hatalmas clél - tadzsik területi termelési komplexum energetikai alapját. Ennek köszönheti létezését a javani elektrovegyé- szeti gyár, az alumínium-és porcelángyár Turszunzadé- ban, valamint az ország legnagyobb állattenyésztő komplexuma Hovaling településen. A 4 millió 9 ezer lakosú Tádzsikisztánban ma új fogalom is megjelent, mégpedig a magashegyi földművelés. Ott, ahol korábban csak juhnyájak legeltek, most gabonát, cukorrépát, biirgo- nyát termesztenek, almáskertek és barackosok virulnak. Nagyszabású munkálatok folynak a Vahs folyó völgyében is. Már az első ötéves terv éveiben megkezdték a száz kilométer hosszú öntözőcsatorna építését, hogy az addig terméketlen sivatagot ennek vizével tegyék termővé. Építésére 123 millió rubelt fordítottak. így lett a Vahs völgye az ország első gyapottermesztő vidéke, amely a Szovjetunió össztermelésének egyharmadát adja. így lett Tádzsikisztán legfőbb mezőgazdasági növénye a gyapot, amelynek évi termelése majdnem eléri az egymillió tonnát. A köztársaságban ezenkívül rizst,' gyümölcsöt és zöldséget is termesztenek. Tádzsikisztánban több mint hétezer tudományos dolgozó él. Nagy részük a főváros; Dusanbe több tucat intézetében dolgozik, az atomkutatástól az űrhajózásig sokrétű kutatómunkát folytatva. A köztársaságban 11 -hivatásos és 17 öntevékeny színház fogadja közönségét, valamint hangversenytermek. 1300 klub, 7 múzeum és 27 pihenőpark, s dolgozik önálló filmstúdió is. A gazdag hagyományú tadzsik nemzeti kultúra új virágkorát éli. Családonként öt gyerek A Szovjetunióban a születések számát tekintve Tádzsikisztán foglalja el a vezető helyet. Egy-egy családban átlag öt gyermek van. A gyermekes családoknak csupán tavaly Tádzsikisztánban az állami költségvetésből 27,9 millió rubelt fizettek ki. A sokgyermekes családokat juttatják elsőként lakáshoz, vagy javítanak a lakáskörülményeiken. Az öt-, vagy több gyermekes anyák öt évvel korábban, tehát 50 éves korukfoan ‘ mehetnek nyugdíjba. A köztársaságban különleges figyelmet fordítanak az anya- és gyermekvédelmi orvosi ellátás fejlesztésére. Napjainkban csupán Dusan- béban, Tádzsikisztán fővárosában hét szakosított egészségügyi intézmény foglalkozik a gyermekek és nők ellátásával, és 25 nőgyógyászati és gyermekgyógyászati osztály fogadja a betegeket. Tadzsik fiatalok A bölcsődék és óvodák költségvetésének 80 százalékát az állam vállalja magára. A sokgyermekes családok ingyen vehetik igénybe a bölcsődét és az óvodát. A Tadzsik SZSZK egészségügyi minisztériuma mellett létrehozták az anya- és gyerekvédő tudományos kutatóintézetet. Az Avicenna Tadzsik Orvostudományi Egyetem tanszékeivel közösen ez az intézet foglalkozik a nőgyógyás'zati, szülészeti és gyermekgyógyászati ellátás jobb megszervezésének tudományos módszertani kérdéseivel, a gyermekek fizikai és szellemi fejlesztésének problémáival, ésszerűbb táplálkozásuk kidolgozásával. Nagy jelentőségű az 1978— 1990-es évekre országosan kidolgozott anya- és gyermek- védelmi kutatási program is. GYiimölcstermesztés a hegyvidéki törpegazdaságokban Az utóbbi időszakban intenzíven fejlődik az örmény hegyvidéki gyümölcstermesztés. Nagy területeket foglalnak el az úgynevezett törpegazdaságok. Erről a kezdeményezésről és az eredményekről adott tájékoztatást Genrih Tardzsumahjan. az örmény SZSZK mező- gazdasági minisztere. — A törpegazdaságok fő előnyét a hagyományos gazdálkodással szemben mindenekelőtt a nagy terméshozam jelenti — mondotta. — Az adatok önmagukért beszélnek : a törpegazdaságok holdankénti termésátlaga 150—200 mázsa, különösen jó körülmények és jó gazdálkodós mellett 300—400 mázsa. Ezenkívül ‘a nagyüzemi gazdaságok hektáronkénti 200 gyümölcsfájával szemben a törpegazdaságok ültetési sűrűsége hektáronként 1000— 1600 tő. — Az új rendszer másik előnye, hogy a pálmarend- szerú termesztésnél megva- lósítató a nagyfokú gépesítés, ami jelentős gazdasági haszonnal jár. Előzetes számítások szerint a törpegazdaságok mázsánkénti termésének önköltsége 8—10 rubel, amíg a hagyományos gyümölcstermesztés körülményei között ez az összeg 20— 22 rubel. Amíg a törpegazdaságokban a facsemeték 4 év al.att termőre fordulnak, addig a közönséges gyümölcsfa- csemetéknek nyolc évre van szükségük. — A törpegazdaságok fejlesztési távlataival kapcsolatban jó példaként említhető az astaraki terület, ahol ezér hektáron létesítettek törpegyümölcsöst. Ez köztársaságunkban ritkán található, összefüggő terület. Pontsán a területek szétszórtsága (egyes helyeken- a gyümölcsösök területe mindössze 5—10 hektár) jelenti a fő problémát. Az astaraki két szovhozban, amelyek évente 20—25 ezer tonna gyümölcsöt termesztenek- új gyümölcstároló, évi kétmillió darabos ládagyár és feldolgozó műhely felállítását tervezik. Nem kevésbé fontos a zártrendszerű öntözés szerepe. Ennek legfontosabb előnyei közé tartozik, hogy nincs vízveszteség, elősegíti a teljes terület egyenletes vízellátását, és meggátolja a talajeróziót. Ez a rendszer már jól vizsgázott az astaraki kerületben, a jövőben pedig a köztársaság^ valamennyi törpegazdaságában bevezetik. Jellegzetes tadzsik táj A nureki vízi erőmű építkezésén sziklamászók is dolgoznak a különlegesen nehéz viszonyok között Nurekben hatalmas vízi erőmű épül a hegyek között. Képünkön: az erőmű gátja
