Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-03 / 284. szám
NÉPÚJSÁG Lakásgazdálkodás Fórum a konzervgyárban December 2-án, tegnap délután fórumot rendezett a népfront városi nő- és réteg- politikai, valamint gazdaság- politikai munkabizottsága a Békéscsabai Konzervgyárban. A lakásépítés és lakás- gazdálkodás helyzetével, továbbá a jövő feladataival kapcsolatos megyei és helyi vizsgálatok eredményeiről Si- sák János, a városi NEB-el- nökség tagja tájékoztatta az összejövetel résztvevőit. Utalt arra, hogy a felmérések tanúsága szerint megváltozott a lakásgazdálkodás módja és az elosztás rendszere. Ennek következtében csökkent a lakásnélküliek száma, de ugyanakkor nőttek a minőségi cserékre vonatkozó igények. A tapasztalatok is bizonyították, hogy elég sok idő telik el az építés és az átadás között, ami részben a szakipari munkák elhúzódásával magyarázható. Az új lakásgazdálkodás rendeletével kapcsolatos kérdésekre dr. Simon Mihály, á városi tanács igazgatási osztályának vezetője válaszolt. Többek között kifejtette. hogy a tervezett .nyugdíjasok háza tulajdonképpen tanácsi bérlakásnak tekinthető, de nem szociális otthon jellegű. Várható, hogy még ebben az ötéves tervidőszakban átadják rendeltetésének az építők. A garzonház a fiatal házaspárok lakáshoz jutásának első lehetőségét jelenti. A lényeg az, hogy olcsó legyen az otthonoknak a bére. Ezek természetesen az alacsonyabb komfortfokozatba tartoznak. A szobabérlők háza (ilyenből már kettő van a megyeszékhelyen) elsősorban az egyedülálló emberek ideiglenes elhelyezésének lehetőségét teremti meg. Egyébként Békéscsabán 55 pedagógus lakik albérletben jelenleg. Az ő lakásgondjukat is meg kell oldani a jövőben. A bérlőkiválasztási joggal, a reklamációkkal, a rangsorolás szempontjaival, az állami tulajdonú ingatlanok vásárlásának feltételeivel stb. összefüggő kérdésekre is egyértelmű válaszokat kaptak az érdeklődők. B. I. Országos munkavédelmi tanácskozás Az idén valamelyest csökkent az üzemi balesetek száma, de több a halálos baleset, mint tavaly — állapították meg az országos munkavédelmi tanácskozáson, amelyet tegnap tartottak a SZOT székházában. Főcze Lajos, á SZOT munkavédelmi osztályának vezetője elmondotta, hogy az év első tíz hónapjában kereken 96 ezren sérültek meg munka, vagy munkába menet-jövet közben, s valamennyi esetben kimutatható a gondatlanság. Sok helyen nem tartják be a munkavédelmi előírásokat, nem használnak biztonsági övét, a gépeken biztonsági berendezéseket, védőöltözékeket, pedig mindenütt rendelkezésre állnak a munkavédelemhez szükséges anyagi eszközök, ám azokat nem mindig használják fel célszerűen, hatásosan. Gyakran a raktárakban hevernek munkavédelmi ruhák, kesztyűk, egyszerűen azért, mert nem azt a típust rendelték meg. amire szükség van. Szívós felvilágosító munkára van tehát szükség, de adott esetben a felelősségre vonás sem maradhat el. Ezekben a hetekben valamennyi vállalatnál elkészül az új munkavédelmi szabályzat, amely most már konkrét személyeket _ — üzemvezetőket, művezetőket — tesz felelőssé egy-egy munkahely biztonságáért, az előírások érvényesítéséért. Tehát az eddigiektől eltérően nem általában a vállalat vagy a vállalat vezetője a felelős, hanem a részlegek vezetői. A szükséges anyagi eszközök jövőre is rendelkezésre állnak, mert a vállalati szociális tervek a legfontosabb teendők közé sorolják a dolgozók test; épségének, egészségének védelmét. Hangosított diafilmek A Télapóra, karácsonyra szánt ajándékok közé javasolja hangosított mesefilmjeinek legújabb, negyedik sorozatát a Diafilmgyártó Vállalat. A sorozatban most is tíz mese szerepel: egyebek között a Vük, A négyszögletű kerekerdő lakói, a Rácsendítő stb. A hozzá tartozó 60 perces műsoros kazettáról' a gyerekek zenei aláfestéssel hallgatják a meséket, olyan neves színészek előadásában, mint Málnay Zsuzsa, Kristóf Tibor, Gyabronka József. Erősítik Békésnél a Kettős-Körös védtültését Fotó: Veress Erzsi ________________________________________________________________________________________1982. december 3., péntek K özlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1982. december 1-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) tés gyorsítását, a költség- gazdálkodás javítását, az expóit fokozását, összetételének átalakítását, az alacsony hatékonyságú és a nem gazdaságos tevékenység visz- szaszorítását. Népgazdasági érdek a behozatal gazdaságos helyettesítése, az importigények mérséklése, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás. valamint a készletgazdálkodás javítása. A termelés ott növekedjék dinamikusan. ahol ez a hatékonysági követelményekkel összhangban az egyensúlyi helyzet javítását szolgálja. 2. Az ipar — különösen a gép-, a vegyi- és könnyűipar — jelentősen fokozza a nemzetközi piacokon gazdaságosan értékesíthető termékek előállítását. Alkatrészekből. részegységekből, valamint fogyasztási cikkekből bővüljön a nem rubelelszámolású behozatalt helyettesítő termelés. A takarékosabb anyagfelhasználást és a technológia korszerűsítését szolgáló programok és intézkedések eredményes végrehajtásával mérsékelni kell a termelési ráfordításokat. Folytatni kell az ipar szervezeti rendszerének korszerűsítését. a vállalati irányítás. vezetés továbbfejlesztését. a vállalatközi kapcsolatok javítását. Az építőipar a mérséklődő keresletet jobb minőségű munkával mind teljesebben elégítse ki. Az építő szervezetek nagyobb arányban végezzenek fenntartási és lakossági építési munkát. A kereslethez rugalmasan, szakmai átképzéssel, jobb munkaszervezéssel alkalmazkodjanak. A gazdálkodási feltételeket úgy kell módosítani, hogy ezek a vállalatokat teljesítményeik növelésére, fegyelmezett. jó minőségű munkára késztessék. Meg kell gátolni az építési árak indokolatlan emelését. A mezőgazdasági termelés biztosítsa a kiegyensúlyozott belföldi ellátást és a kivitel bővítését. Tovább kell emelni a hozamokat, javítani a hatékonyságot. A gabona vetésterületét növelni kell. A cukorrépa, az olajosmagvak és a zöldség termelése jobban igazodjék a piac igényeihez. a feldolgozóipari kapacitásokhoz. Az állattenyésztésben javítani kell a takarmányhasznosítást. Növelni kell a szarvasmarhaállományt és a sertéshús-termelést. A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége és a háztáji termelés az igényekkel összhangban bővüljön. Javuljon a mezőgazdasági termelés, a feldolgozás és a forgalmazás összehangoltsága. A betakarítás, a felvásárlás szervezettségének javításával, a tároló- és feldolgozókapacitások jobb kihasználásával csökkenteni kejl a veszteségeket. Az áru- és személyszállítási feladatokat az egyes szállítási ágak közötti munka- megosztás javításával szervezettebben kell ellátni. A korszerű szállítási módok, tech- _ nológiák alkalmazásával javuljon az energiafelhasználás, a kapacitások kihasználása. Fokozott figyelmet kell fordítani a személyszállítás feltételeinek javítására. 3. A népgazdaság energiafelhasználása 1983-ban nem, vagy csak kismértékben növekedhet. Ezért meg kell gyorsítani az energiagazdálkodási és -racionalizálási program végrehajtását. Fokozni kell a hazai földgáztermelést, a szén- és kőolajtermelés érje el az idei szintet. A Paksi Atomerőműben kezdődjék meg a villamosener- gia-termelés. 4. A rendelkezésre álló beruházási összegeket elsősorban a már megkezdett, munkálatok folytatására, s azok mielőbbi befejezésére kell fordítani. Előnyben kell részesíteni a műszaki fejlesztést elősegítő, az anyag- és energiafelhasználást javító, az exportot növelő és az import megtakarító beruházásokat. Űj állami nagyberuházás nem kezdhető. Be kell fejezni a Dunai Vasmű konverte- res acélművének építését, a magyar—szovjet földgázvezeték III. szakaszát, a Ferihegyi repülőtér-bővítés I. ütemét és a Székesfehérvári Könnyűfémmű fejlesztését. 5. A külkereskedelmi munka hatékonyságának, aktivitásának fokozásával, új piacok feltárásával elő kell segíteni az áruforgalmi egyenleg erőteljes javítását. A kivitelt dinamikusan kell növelni, a behozatal bővítésére nincs lehetőség. Nagyobb figyelmet kell fordítani a kivitel összetételének javítására. a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a beszerzés és az értékesítés megfelelő ütemezésére, a termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének erősítésére. A szocialista országokkal — mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagországával — a tervszerű gazdasági együttműködés fokozására, a kooperációk gyorsabb kibontakoztatására, az áruforgalom bővítésére kell törekedni. A fejlődő országokkal is szélesíteni kell a gazdasági együttműködést. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján kell tovább bővíteni a gazdasági kapcsolatokat. 6. A szabályozórendszer egyes elemeit úgy kell módosítani, hogy azok fokozottabban késztessenek alapvető gazdasági céljaink elérésére. A vállalati jövedelmek a gazdasági eredményekkel, a keresetek a teljesítményekkel legyenek jobb összhangban. Az intézkedések teremtsenek kedvezőbb feltételeket a külgazdasági egyensúly javításában nagyobb feladatokat vállaló és megoldó gazdálkodó szervezetek, kollektívák számára. 7. Az állami költségvetés kiadásai a bevételeknél kisebb mértékben emelkedjenek. A költségvetési gazdálkodásban szigorú takarékosságot kell érvényesíteni. 8. A Központi Bizottság elsőrendű fontosságú feladatnak tartja a vásárlóerő és az árualap összhangjának folyamatos biztosítását, •a kiegyensúlyozott áruellátást, a szolgáltatások javítását. A kereskedelmi és a termelőszervezetek jobb együttműködéssel, a kereslethez való rugalmasabb alkalmazkodással javítsák az áruválasztékot. A munkások és alkalmazottak, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozók átlagkeresete 3,5—3,8 százalékkal növekedhet. Az államigazgatási és a társadalmi szervek országos, valamint megyei központjaiban a keresetnövekedés 2 százalékát kiadásaik megtakarításából kell fedezni. A pénzbeli és természetbeni juttatások reálértékben 1,5—2 százalékkal növekszenek. Az arányosabb teherviselés érdekében 1983. január 1-től a nyugdíjjárulékot a 7000 forint feletti kereseti kategóriákban növelni szükséges. Az idei áremelések áthúzódó hatása, a motorbenzin árának a közeli napokban szükségessé váló emelése, a már bejelentett lakbérrendezés, valamint az utazási kedvezmények szűkítése 1983-ban együttesen 5 százalékos fogyasztási árszínvonal-emelkedést tesz ki. A szabadáras termékek árainak várható emelkedése további mintegy 2,5 százalékkal növeli az árszintet. A Központi Bizottságnak az az álláspontja, hogy mindent, ami rajtunk múlik — elsősorban a terv előirányzatainak teljesítésével — meg kell tenni azért, hogy 1983- ban ne kerüljön sor alapvető fogyasztási és Szolgáltatási javakat érintő központi áremelésre. ' A Központi Bizottság a nehezebb körülmények közepette is szükségesnek tart szociálpolitikai intézkedéseket : — 1983. július 1 -tői emelni kell a kétgyermekesek, az eddig jogosult egygyermekesek családi pótlékát; az egygyermekeseknél — a gyermek .6 éves koráig — családi pótlék kerüljön bevezetésre; — 1983. szeptember 1-ével emelkedjék a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők ellátmánya; — az arra rászoruló, egyedülálló, idős, alacsony jövedelműek segítése érdekében növelni kell a tanácsok szociális segélykeretét. Az .életkörülmények javítását szolgálja, hogy 1983- ban felépül 75—77 ezer lakás, felújítanak 19—20 ezer állami bérlakást. további 13—14 ezret pedig korszerűsítenek. Elkészül 1200 általános iskolai osztályterem. 9000 óvodai, 2200 bölcsődei, hely, és 1000 gyógyintézeti ágy létesül. ★ Az 1983. évi népgazdasági terv eredményes megvalósítása. az állami költségvetés teljesítése nagy követelményeket támaszt az irányítás és a végrehajtás minden szintjén. Alapvető követelmény a változó feltételekhez való gyors és rugalmas alkalmazkodás. a gazdálkodás színvonalának emelése. A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok készítsék el, és véglegesítsék saját éves terveiket, s azok legyenek összhangban a népgazdaság követelményeivel, és teljes mértékben használják ki adottságaikat. lehetőségeiket. Az 1983. évi terv valóra váltása jelentős és összehangolt erőfeszítéseket kíván: megköveteli az állami, párt- és társadalmi szervek egységes cselekvését. Anyagilag és erkölcsileg azokat a kollektívákat kell támogatni, amelyek lehetőségeik, tartalékaik jobb kihasználásával aktívan, kezdeményezően vállalkoznak a feladatok megoldására. Az agitáció és a propaganda, a sajtó, a televízió, a rádió segítse elő, hogy a közvélemény megismerje és támogassa a terv céljait. Kapjon nagyobb nyilvánosságot és megbecsülést a helytállás, az alkotó, kezdeményező munka. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a kommunistákat, a társadalmi és a tömegszervezeteket, egész népünket, hogy tegyen meg mindent a szocialista építőmunka töretlen folytatásáért. a jövő évi terv teljesítéséért. (MTI) Sokoldalúbbá vált a megyeközpont kulturális élete Csütörtökön délelőtt tartották meg Békéscsabán, a Fenyves Szálló tanácskozó- termében a város; intézményvezetők évzáró értekezletét, melyen a megyeközpont társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői is jelen voltak. A tanácskozást dr. Virágh László, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg, majd Csepelényiné, Fekete Mária osztályvezető-helyettes számolt be az 1982-es év közművelődési eredményeiről, az intézmények tevékenységéről. Bevezetőben arról szólt, hogy az intézmények törekedtek feladataik teljesítésére, melyet — alapvetően — a városi középtávú közművelődési munkaterv tartalmaz. Felvázolta Békéscsaba kulturális helyzetképét 1982-ben. kiemelve azokat a változásokat, melyeket a most befejeződő esztendő hozott. Ilyen — többek között —. hogy a Lencsési-városrészben a Sza- - ból Pál téri általános iskola mindinkább az ott lakók kulturális centrumává válik, és mint a közművelődés jelentős bázisa csatlakozott Békéscsaba kulturális közéletéhez. Olyannyira, hogy már néhány nagyobb városi rendezvény lebonyolítását is vállalták, mozit működtetnek, hétvégi gyermek- és fel- '’ffőttprogramokat szerveznek. A továbbiakban elemezte a Megyei Művelődési Központ városi tevékenységét, a múzeum közművelődési munkáját, kiállítássorozatait, melyek a Békéscsabán élő művészek bemutatkozását is szorgalmazzák. Hiányosságként említette, hogy a megyeközpont nyári színházi programját idén sem sikerült megfelelően biztosítani, ugyanakkor elismerésre méltó a törekvés, hogy más városok színi társulatai is bemutatkoznak a Jókaj Színházban. Külön szólt az osztályvezető-helyettes a.város szak- szervezeti közművelődési intézményeiről, melyekben a - feltételek sokat javultak ebben az esztendőben, és ez programjaikban is tükröződik. ' Dicsérte az Országos Filharmónia városi tevékenységét, azt a törekvést, hogy minél több fiatallal ismertessék és szerettessék meg a komoly zenét, s hogy e célból ifjúsági, bérletes hangversenyeket szerveznek, sikerrel. A megyei könyvtár és a Békés megyei Mozi üzemi Vállalatról is az elismerés hangján emlékezett meg, felsorolva ez évi munkájuk sikeres alkalmait. A beszámolót követő vitában, eszmecserében számos hozzászólás hangzott el, melyek részkérdéseket .is megvilágítva a közművelődési munka jobbítását kívánták elősegíteni. Kialakult az a vélemény, hogy a megelőző években követett és kialakított tartalmi munka további kibontakoztatása a kézenfekvő, figyelembe véve a nem növekvő anyagi eszközöket az alaposabb és jobb módszertani munka, a szervezés, az igényfeltárás és igénykielégítés révén. A továbbiakban ismertették az 1983. évi terveket, az egyes közművelődési intézmények városi feladatait, valamint az új esztendő országos jelentőségű rendezvényeit. közöttük az április 4-én nyíló Alföldi tárlatot, az A osztályú, országos társastáncversenyt, az országos szlovák olvasótábort, az alkalmazott grafikai művésztelepet, a Ku- lich Gyula országos premfo- tó-kiállítást, a pedagóguskórusok márciusi országos találkozóját, a költészetnapi és az ünnepi könyvheti eseménysorozatot. Az 1983-as év terveivel kapcsolatban is elhangzottak vélemények, hozzászólt még a vitához — többek között — dr. Szemenyei Sándor, a, városi pártbizottság titkára. Fekete Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese és Ambrus Zoltán, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője. Az évzáró értekezlet résztvevői a tanácskozás hivatalos része után kötetlen, baráti beszélgetésen cserélték ki gondolataikat, tapasztalataikat. (sass c.)
