Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-19 / 298. szám
1982. december 19., vasárnap o Tanácsülés Gyulán Pénteken délután Dér Lajos tanácselnök-helyettes elnökletével ülést tartott Gyula város Tanácsa. Elsőként meghallgatták, majd megvitatták Juhász András osztályvezető előterjesztésében a költségvetés és a fejlesztési alap jövő évi tervezetét. A költségvetésről szólva elhangzott: jövőre ugyan 10 millió forinttal nagyobb lesz az összeg, mint az idén volt, ennek ellenére az energiaárak emelkedése, valamint az élelmezési norma növekedése, a különböző árváltozások miatt az idei szinten tudják biztosítani a városi intézmények működését. 1983-ban a fejlesztési alapra 72 millió forint jut. Ebből a Törökzug északi részén megépül 120 állami lakás, amelyből évek óta nem került átadásra Gyulán. Megkezdődik, illetve folytatódik a piactér rekonstrukciója, a Mágocsi utcában elkészül a 100 személyes óvoda, a könyvtár, valamint az ifjúsági egészségügyi központ rekonstrukciójára 7-8 millió forintot költenek. Jövőre kerül átadásra az autóbusz-pályaudvar mellett levő új épület, amelyben a lakásokon kívül egy ezeradagos önkiszolgáló étterem kap helyet, valamint egy új gyógyszertár. A tanácsülés előtt dr. Tóth Ferenc osztályvezető tartott beszámolót az igazgatási osztály munkájáról, az ügyfél- szolgálat fejlesztéséről. Azt az együttműködési megállapodást, amely a városi tanács, a KISZ városi bizottsága és a Magyar Üttörők Szövetsége városi elnöksége között született, Dér Lajos tanácselnök-helyettes ismertette. Ezt követően döntést igénylő ügyek kerültek a tanácsülés elé. Az egészség- ügyi intézmények integrációja keretében január elsejétől a fe’lnőtt gyermekkörzeti orvosok, az iskolaegészségügy, a védőnői szolgálat, az anya- és gyermekvédelem a városi hatáskörből átkerül a megyei kórház felügyelete alá. Béla Ottó Honvédelmi klubtaggyűlés Mezügyánban (Tudósítónktól) A mezőgyáni Hunyadi János területi honvédelmi klub a közelmúltban tartotta taggyűlését a községi pártházban, melyet Biró István, a honvédelmi klub elnöke nyitott meg. Ezt követően Farkas Márton klubtitkár számolt be a végzett munkáról, és az elért eredményekről. Beszámolójából kitűnt, hogy a honvédelmi klub jól működik, az elért eredményekre büszkék lehetnek. Rendszeresen részt vettek a különböző szintű versenyeken, eredményeik között I., II. és III. helyezések is szerepelnek. Legjobb eredményük, hogy két ifjúsági korú versenyzőjük — Farkas Anikó és ifj. Csige János — eljutott az ÖHV országos döntőjére. A két fiatal versenyző eredménye többek között azt is bizonyítja, hogy a honvédelmi klubnak jó kapcsolata van az általános iskolával. A jó eredmény titka az is, hogy a klubtagok száma az országos átlag (3 százalék) felett van. Ugyanis a község lakosságának 3,8 százaléka tagja a honvédelmi klubnak. A beszámolót követő hozzászólásokból kitűnt, hogy a honvédelmi jellegű rendezvények népszerűek Mező- gyánban. A jó munka titka többek között, hogy Mezőgyán határőrközség, és a helyi őrssel igen jó a klub kapcsolata. Erről a jó kapcsolatról beszélt Búza György határőr hadnagy, és kérte a résztvevőket, hogy ezt a kapcsolatot a jövőben igyekezzenek még szorosabbra fűzni. Nagy Sándor iskolaigazgató a községi pártvezetőség nevében elmondta: figyelemmel kísérik a honvédelmi klub munkáját. Kevés olyan kistelepülés van, melynek honvédelmi klubja ilyen jó eredményekkel dicsekedhet. Mint iskolaigazgató a tantestület nevében elmondta, hogy az oktatásban nagy gondot fordítanak a hazafias nevelésre, és minden segítséget megadnak a „Nekem szülőhazám ...” vetélkedőn részt vevő versenyzőknek. Szabó István tanácselnök ígéretet tett, hogy a jövőben is minden segítséget megadnak a honvédelmi klubnak, és társadalmi aktíváinak. Először beszélt arról, hogy a község párt-, állami és gazdasági vezetői ifjúsági szabad idő központ megvalósítását tervezik, főként társadalmi munkára alapozva. A taggyűlés kitüntetések, oklevelek és jutalmak átadásával ért véget. Az MHSZ Kiváló Munkáért Érem bronz fokozatát kapta id. Bodó Sándor. Drozdik József Kedves ünnepségre kreült sor Békéscsabán, a Jókai Színházban december 15-én, szerdán délután. A Békéscsabai 2- cs számú Általános Iskola első a. osztályos tanulóinak első színházi élményük volt a Gyalogcsillag című darab megtekintése. A kicsinyek viszonozva az előadás nyújtotta élményt, az általuk készített ajándékokkal kedveskedtek a művészeknek Fotó: Veress Erzsi A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet készíti a Csaba ’75 ne- nű stílbútort, melynek ajtajain (képünk előterében) szárad a lakkréteg. Ebben az évben az ARTEX Külkereskedelmi Vállalaton keresztül 250 garnitúrát gyártanak exportra Fotó: Fazekas László Vizsgálják . a jásvaföi gyigybarlangi kiimát A föld gyomrában levő természetes sziklaüreg szellőztetésével készülnek a jövő májusban kezdődő új szezonra a jósvafői klímaterápiás gyógybarlangban. A felszín alatt mintegy negyven méter mélységben -1959- ben kezdték meg a gyógyító kúrákat; a barlangot 1969-ben nyilvánították gyógyhellyé. Azóta évről évre májustól szeptemberig hat csoportban fogadják a légzőszervi és asztmatikus megbetegedésben szenvedőket, elsősorban a bányaüzemekben dolgozókat. A Borsodi Szénbánya Vállalat szakszervezeti bizottságának kezelésében levő gyógyhelyen turnusonként hatvanan részesülnek klímaterápiában, három héten keresztül, állandó orvosi felügyelettel. Jövőre légzőszervi és asztmatikus megbetegedésben szenvedő gyerekek is részt vesznek a kúráztatásban. A téli hónapokban is végzett klimatikus vizsgálatok azt a célt szolgálják, hogy ellenőrizzék, nem változtak-e a barlangi levegő gyógyté- nyezői, amelyek közé tartozik a magas relatív páratartalom, a külszíntől független, átlagosan plusz tízfokos hőmérséklet, a levegő tekintélyes mennyiségű kalciumion és átlagosnál magasabb széndioxid-tartalma. Ezek alakulása szabja meg ugyanis, mennyien tartózkodhatnak egyszerre a kényelmesen berendezett földalatti barlangüregben a gyógykú- rán. űz őszi—téli időszak egészségügyi problémái Az őszi, kora téli időszaknak megfelelően megyénkben is megszaporodtak a felsőlégúti hurutos megbetegedések, amelyeknek különösen kedvez a jelenlegi — az évszaknak nem megfelelő — aránylag magas hőmérséklet. E megbetegedések megelőzésében lényeges szempont, hogy ne az évszaknak, hanem az időjárásnak megfelelően öltözködjünk. A felsőlégúti hurutos megbetegedések nem azonosak az influenzával. Megyénkben az influenza vírus 1981—82 telén és tavaszán nem okozott nagyobb járványt. Az influenzavírus által okozott megbetegedések megelőzése érdekében október elsejétől az egész ország területén kijelölt orvosok jegyzik a hurutos megbetegedéseket és ugyancsak kijelölt gyermek- intézményekben figyelik a hiányzások számát is. A tapasztalatokról hetenként tesznek jelentést a közegészségügyi szerveknek. Ez a figyelőszolgálat megyénk területéről a nyári időszakhoz viszonyítva ugyan magasabb számú hurutos megbetegedést jelzett, de hirtelen nagyfokú számszerű emelkedést nem tapasztaltunk sem október, sem november hónapban. Az egészségügyi kormányzat ebben az évben is lehetővé tette — önként jelentkezés alapján — az influenza elleni védőoltást, elsősorban a krónikusan betegek, a 60 éven felüliek, az egészségügyi dolgozók és gyermekintézményben dolgozók részére. Tekintettel arra, hogy az influenzát A és B vírus okozhatja, az oltóanyag is kétféle. A védőoltások lebonyolításához a megye megközelítően 9 ezer adag influenza A és 2500 adag influenza B oltóanyagot kapott, amelyet felhasználtak november második, illetve december első felében. A védettség két hét alatt alakult ki. Az influenza a beteg ember orr- és torokváladéka útján terjed. Ezért az ellene való védekezésnél, a személyi higiénia betartására kell törekedni. Ha valaki észleli magán a tüneteket (hirtelen jelentkező magas láz, fejfájás. végtagfájdalmak, gyengeségérzet) tanácsoljuk, forduljon orvoshoz, s annak utasításait mindenkor tartsa be. Tanácsos ilyenkor elkerülni a zsúfolt, levegőtlen helyeket. A betegek semmi- kéDDen ne látogassanak kórházban ápoltakat és csecsemőket. Békés megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya A pálya kezdetén • Manapság már nem kapkodja idegesen a fejét az olvasó, ha az újságokban minduntalan gazdasági témájú cik- Ivl kekre bukkan, hozzászoktunk, hogy napjainkban a gazdasági ügyek, a termelés, fogyasztás, értékesítés feladatai állnak a politikai, társadalmi élet középpontjában. Ezek közül különösen fontosak a munkaerőhelyzettel kapcsolatos információk, mert ezek valamennyiünket személy szerint érintenek. Sokan még nem tudnak, vagy nem is Í akgrnak elmélyedni a termelés sokágú kérdéseiben. Megelégednek a fogyasztói árak mozgására, a pénz vásárlóképességére, az életszínvonal minőségére utaló cikkekkel, adatokkal. Őket is érdekli azonban a mindenkori munkaerőhelyzet — I hétköznapi szavakkal az, hogy hol. milyenek az elhelyezke- I dési lehetőségek, miért, mennyi bért fizetnek. Ez a bonyo- I lult, szerteágazó téma elsősorban persze a pályakezdő fia- I talok számára fontos, hisz a legtöbb esetben az első mun- | kahely alapján alakulnak ki az életpályák, most dől el, hogy iS helyesen választották-e meg szakmájukat, foglalkozásukat. r Ha az alapvető kérdést, az elhelyezkedési lehetőségeket te- i. hintjük, akkor az idén végzettek helyzete a korábbi éveké- : nél kedvezőbbnek mondható. Az általános iskolát végzettekre éppen úgy vonatkozik ez, mint a közép- és felsőfokú iskolák végzős hallgatóira, a friss diplomás szakemberekre. Az általános iskolákban 136 300 tanuló végzett ebben az évben, közülük 127 400 tanul tovább, és mindössze 7000-en helyezkedtek el segéd- vagy betanított munkásként. A tizen- 8 négy—tizenhat évesen munkába állók száma természetesen ennél jóval több. Sokan ismételten megkísérlik a középiskolába való bejutást. Egészségi és egyéb okokból is számosán várnak egy-két évet, de mégis jóval több munkahely vár rájuk, mint amennyien munkára jelentkeznek. A munkaI erőhelyzetet minden szinten meghatározó területi és szakmai elosztottság természetesen ennél a csoportnál is gondot okoz. A falun élő tizenéves lányok számára alig van választási lehetőség. Többségükre a nehéz fizikai munka vár, vagy otthon marad, és a háztáji, kisegítő gazdaságokban dolgozik. A nagyobb községek termelőszövetkezeteinek munkakínálati skálája szerencsére szélesebb, sőt- módot 'nyújtanak a szakképzettség megszerzésére is. Ennél az ifjúsági csoportnál a kisegítő iskolát végzettek, a fizikailag, szellemileg visszamaradt — de munkára azért alkalmas — fiatalok elhelyezkedése okoz a legnagyobb gondot. A rokkantak éve óta némi szemléletváltozás tapasztalható ugyan, de még korántsem megoldott ez a probléma. A középiskolát végzettek népes táborának helyzete ter- mészetsen bonyolultabb, maga a probléma is jelentősebb, szerteágazóbb, összesen 240 560 ifjú ember végzett az ország gimnáziumaiban. szakmunkásképző intézeteiben, szakközép- és szakiskoláiban. Közülük 141 460 jelentkezett továbbtanulásra, 99 100 pedig munkát vállal. Ennél a rétegnél a szakmunkásképző intézményekben végzettek vannak a legkedvezőbb helyzetben. Sokkal több a felkínált állás, mint amennyien vannak. Gyakorlatilag oda és akkor lépnek munkába, ahol és amikor akarnak. Ezzel magyarázható, hogy induláskor legkevesebben közülük hagyják el a pályát, bár később, különösen a lányok közül, sokan „módosítanak”, és a könnyebb, elsősorban irodai munkát vállalnak. A szakmunkásképző iskolák területi elhelyezkedéséből adódóan Természetesen nem minden szakmában, és nem mindenütt könnyű munkát kapni. A most végzett hegesztők, esztergályosok. villanyszerelők, kötő- és szövő-szakmunkások, tetőfedők, burkolok viszont bárhol az országban azonnal el tudnak helyezkedni. Az idén végzett 25 328 szakközép- és szakiskolás fiatalok elhelyezkedési lehetőségei szintén jók, bár szakmai és területi feszültségek náluk is adódnak. A gimnáziumot végzettek száma szintén jelentős: 20 372. Közülük 9900 tanulhat tovább, 10 000 pedig folyamatosan munkát vállal. Pontos adatokat itt nehéz kimutatni, mert sokan kétszer-háromszor is megkísérlik az egyetemi, főiskolai felvételit, otthon maradnak, szabad pályát választanak, vagy egyszerűen férjhez mennek, és kiesnek a statisztika hatóköréből. A gimnáziumok jellegéből adódóan az érettségizettek túlnyomó többsége nem szerez szakképzettséget, így aztán a továbbtanulásból kimaradtak elhelyezkedése eléggé nehéz. Lehetőség van ugyan arra, hogy gyorsított úton szakmunkásképzést nyerjenek, de többségükre csak a segédvagy a betanított munka vár, ez pedig — különösen a lányoknál — nem túlságosan népszerű. Könnyebbséget jelentenek az egyre népszerűbbé váló fakultációk, amelyek segítségével immár tízféle szakmában szerezhetnek alapképesítést a gimnáziumi tanulók is. Valahol itt kell a megoldást keresni, hisz az érettségizetteknek csak a fele tanulhat tovább, nagyobb részüknek munkát kell vállalnia, és ma még a felajánlott állások 60—70 százaléka nehéz fizikai munka. Ez az arány nem változik a jövőben sem, ezért a gimnáziumokat kell alkalmassá tenni arra, hogy a fakultációk segítségével alapvető szakismereteket nyújtsanak a tovább nem V tanuló, de azért természetesen kellően fizetett munkára vá- | gyó érettségizettek számára is. Jellemző az ország munkaerőhelyzetére, hogy az egyete- 5: met és főiskolát végzettek elhelyezkedési lehetőségei talán y sohasem voltak annyira kedvezőek, mint napjainkban. 13 751 é végzett új diplomást bocsátottak ki ebben az évben a főisko- I Iák és egyetemek. Számukra 24 532 állást hirdettek meg, de köztudott, hogy a tényleges elhelyezkedési lehetőségek ennél sokkalta szélesebbek. A műszaki diplomások például négy állás közül választhatnak, a tudományegyetemeken végzettekre fejenként másfél, az agrárszakosokra 2,7 állás vár. Területileg természetesen már nem ilyen jó a konkrét helyzet, és az is gondot okoz, hogy a meghirdetett munkakörök nem mindig felelnek meg a pályázók felkészültségének, nincsenek kellően dotálva. Nem mindenütt könnyű munkát találniuk a végzett bölcsészeknek, nyelvészeknek, filozófusoknak, régészeknek, jogászoknak. Néhány tanári szak szintén telített. A meglevőnél kevesebb biológusra, földrajz-, matematika-, fizikaszakos tanárra van szükség, és ehhez járulnak még a terület elosztásból adódó egyenetlenségek is. Külön gond az, hogy a fővárosból nem szívesen akarnak vidékre menni, pedig ott sokkal jobbak az orvosi, műszaki gazdasági diplomával rendelkezők elhelyezkedési lehetőségei. A pályaelhagyás szintén növeli a szervezett munkaerő-gazdálkodás nehézségeit. Az is igaz viszont, hogy a munkahelyeken a pályakezdő diplomásokkal differenciáltabban kellene foglalkozni, segítve őket a beilleszkedésben, képzettségüknek megfelelő munkát, és jövedelmet biztosítva számukra. a z idén végzett és különböző szinteken munkát vállaló fiatalok gondjai az egész társadalmat érintik. Épp ezért a jelen és a jövő egyik alapvető feladatának kell tekintenünk e probléma megoldását. Vasvári Ferenc
