Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-19 / 298. szám

1982. december 19., vasárnap o Tanácsülés Gyulán Pénteken délután Dér Lajos tanácselnök-helyettes elnökletével ülést tartott Gyula város Tanácsa. Első­ként meghallgatták, majd megvitatták Juhász András osztályvezető előterjesztésé­ben a költségvetés és a fej­lesztési alap jövő évi terve­zetét. A költségvetésről szólva elhangzott: jövőre ugyan 10 millió forinttal nagyobb lesz az összeg, mint az idén volt, ennek ellenére az energia­árak emelkedése, valamint az élelmezési norma növeke­dése, a különböző árváltozá­sok miatt az idei szinten tudják biztosítani a városi intézmények működését. 1983-ban a fejlesztési alapra 72 millió forint jut. Ebből a Törökzug északi részén megépül 120 állami lakás, amelyből évek óta nem ke­rült átadásra Gyulán. Meg­kezdődik, illetve folytatódik a piactér rekonstrukciója, a Mágocsi utcában elkészül a 100 személyes óvoda, a könyvtár, valamint az ifjú­sági egészségügyi központ re­konstrukciójára 7-8 millió forintot költenek. Jövőre kerül átadásra az autóbusz-pályaudvar mellett levő új épület, amelyben a lakásokon kívül egy ezer­adagos önkiszolgáló étterem kap helyet, valamint egy új gyógyszertár. A tanácsülés előtt dr. Tóth Ferenc osztályvezető tartott beszámolót az igazgatási osz­tály munkájáról, az ügyfél- szolgálat fejlesztéséről. Azt az együttműködési megálla­podást, amely a városi ta­nács, a KISZ városi bizott­sága és a Magyar Üttörők Szövetsége városi elnöksége között született, Dér Lajos tanácselnök-helyettes ismer­tette. Ezt követően döntést igénylő ügyek kerültek a ta­nácsülés elé. Az egészség- ügyi intézmények integráció­ja keretében január elsejé­től a fe’lnőtt gyermekkörzeti orvosok, az iskolaegészség­ügy, a védőnői szolgálat, az anya- és gyermekvédelem a városi hatáskörből átkerül a megyei kórház felügyelete alá. Béla Ottó Honvédelmi klubtaggyűlés Mezügyánban (Tudósítónktól) A mezőgyáni Hunyadi Já­nos területi honvédelmi klub a közelmúltban tartotta tag­gyűlését a községi pártház­ban, melyet Biró István, a honvédelmi klub elnöke nyi­tott meg. Ezt követően Far­kas Márton klubtitkár szá­molt be a végzett munkáról, és az elért eredményekről. Beszámolójából kitűnt, hogy a honvédelmi klub jól működik, az elért eredmé­nyekre büszkék lehetnek. Rendszeresen részt vettek a különböző szintű versenye­ken, eredményeik között I., II. és III. helyezések is sze­repelnek. Legjobb eredmé­nyük, hogy két ifjúsági korú versenyzőjük — Farkas Ani­kó és ifj. Csige János — el­jutott az ÖHV országos dön­tőjére. A két fiatal verseny­ző eredménye többek között azt is bizonyítja, hogy a honvédelmi klubnak jó kap­csolata van az általános is­kolával. A jó eredmény tit­ka az is, hogy a klubtagok száma az országos átlag (3 százalék) felett van. Ugyanis a község lakosságának 3,8 százaléka tagja a honvédel­mi klubnak. A beszámolót követő hoz­zászólásokból kitűnt, hogy a honvédelmi jellegű rendez­vények népszerűek Mező- gyánban. A jó munka titka többek között, hogy Mező­gyán határőrközség, és a he­lyi őrssel igen jó a klub kap­csolata. Erről a jó kapcsolat­ról beszélt Búza György ha­tárőr hadnagy, és kérte a résztvevőket, hogy ezt a kap­csolatot a jövőben igyekezze­nek még szorosabbra fűzni. Nagy Sándor iskolaigazgató a községi pártvezetőség nevé­ben elmondta: figyelemmel kísérik a honvédelmi klub munkáját. Kevés olyan kis­település van, melynek hon­védelmi klubja ilyen jó ered­ményekkel dicsekedhet. Mint iskolaigazgató a tantestület nevében elmondta, hogy az oktatásban nagy gondot for­dítanak a hazafias nevelésre, és minden segítséget megad­nak a „Nekem szülőha­zám ...” vetélkedőn részt ve­vő versenyzőknek. Szabó István tanácselnök ígéretet tett, hogy a jövőben is minden segítséget megad­nak a honvédelmi klubnak, és társadalmi aktíváinak. Először beszélt arról, hogy a község párt-, állami és gaz­dasági vezetői ifjúsági sza­bad idő központ megvalósí­tását tervezik, főként társa­dalmi munkára alapozva. A taggyűlés kitüntetések, oklevelek és jutalmak átadá­sával ért véget. Az MHSZ Kiváló Munkáért Érem bronz fokozatát kapta id. Bodó Sán­dor. Drozdik József Kedves ünnepségre kreült sor Békéscsabán, a Jókai Szín­házban december 15-én, szerdán délután. A Békéscsabai 2- cs számú Általános Iskola első a. osztályos tanulóinak első színházi élményük volt a Gyalogcsillag című darab megte­kintése. A kicsinyek viszonozva az előadás nyújtotta él­ményt, az általuk készített ajándékokkal kedveskedtek a művészeknek Fotó: Veress Erzsi A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet készíti a Csaba ’75 ne- nű stílbútort, melynek ajtajain (képünk előterében) szárad a lakkréteg. Ebben az évben az ARTEX Külkereskedelmi Vál­lalaton keresztül 250 garnitúrát gyártanak exportra Fotó: Fazekas László Vizsgálják . a jásvaföi gyigybarlangi kiimát A föld gyomrában levő természetes sziklaüreg szel­lőztetésével készülnek a jö­vő májusban kezdődő új szezonra a jósvafői klímate­rápiás gyógybarlangban. A felszín alatt mintegy negy­ven méter mélységben -1959- ben kezdték meg a gyógyí­tó kúrákat; a barlangot 1969-ben nyilvánították gyógyhellyé. Azóta évről év­re májustól szeptemberig hat csoportban fogadják a lég­zőszervi és asztmatikus meg­betegedésben szenvedőket, elsősorban a bányaüzemek­ben dolgozókat. A Borsodi Szénbánya Vállalat szakszer­vezeti bizottságának kezelé­sében levő gyógyhelyen tur­nusonként hatvanan része­sülnek klímaterápiában, há­rom héten keresztül, állan­dó orvosi felügyelettel. Jö­vőre légzőszervi és asztma­tikus megbetegedésben szen­vedő gyerekek is részt vesz­nek a kúráztatásban. A téli hónapokban is vég­zett klimatikus vizsgálatok azt a célt szolgálják, hogy ellenőrizzék, nem változtak-e a barlangi levegő gyógyté- nyezői, amelyek közé tarto­zik a magas relatív páratar­talom, a külszíntől függet­len, átlagosan plusz tízfokos hőmérséklet, a levegő tekin­télyes mennyiségű kalcium­ion és átlagosnál magasabb széndioxid-tartalma. Ezek alakulása szabja meg ugyan­is, mennyien tartózkodhat­nak egyszerre a kényelme­sen berendezett földalatti barlangüregben a gyógykú- rán. űz őszi—téli időszak egészségügyi problémái Az őszi, kora téli időszak­nak megfelelően megyénkben is megszaporodtak a felső­légúti hurutos megbetegedé­sek, amelyeknek különösen kedvez a jelenlegi — az év­szaknak nem megfelelő — aránylag magas hőmérséklet. E megbetegedések megelőzé­sében lényeges szempont, hogy ne az évszaknak, ha­nem az időjárásnak megfe­lelően öltözködjünk. A felső­légúti hurutos megbetegedé­sek nem azonosak az influ­enzával. Megyénkben az inf­luenza vírus 1981—82 telén és tavaszán nem okozott na­gyobb járványt. Az influen­zavírus által okozott megbe­tegedések megelőzése érde­kében október elsejétől az egész ország területén kije­lölt orvosok jegyzik a huru­tos megbetegedéseket és ugyancsak kijelölt gyermek- intézményekben figyelik a hiányzások számát is. A ta­pasztalatokról hetenként tesznek jelentést a közegész­ségügyi szerveknek. Ez a fi­gyelőszolgálat megyénk terü­letéről a nyári időszakhoz vi­szonyítva ugyan magasabb számú hurutos megbetege­dést jelzett, de hirtelen nagy­fokú számszerű emelkedést nem tapasztaltunk sem októ­ber, sem november hónap­ban. Az egészségügyi kor­mányzat ebben az évben is lehetővé tette — önként je­lentkezés alapján — az inf­luenza elleni védőoltást, el­sősorban a krónikusan bete­gek, a 60 éven felüliek, az egészségügyi dolgozók és gyermekintézményben dolgo­zók részére. Tekintettel arra, hogy az influenzát A és B ví­rus okozhatja, az oltóanyag is kétféle. A védőoltások le­bonyolításához a megye meg­közelítően 9 ezer adag influ­enza A és 2500 adag influen­za B oltóanyagot kapott, amelyet felhasználtak no­vember második, illetve de­cember első felében. A vé­dettség két hét alatt alakult ki. Az influenza a beteg em­ber orr- és torokváladéka út­ján terjed. Ezért az ellene való védekezésnél, a szemé­lyi higiénia betartására kell törekedni. Ha valaki észleli magán a tüneteket (hirtelen jelentkező magas láz, fejfá­jás. végtagfájdalmak, gyen­geségérzet) tanácsoljuk, for­duljon orvoshoz, s annak utasításait mindenkor tartsa be. Tanácsos ilyenkor elke­rülni a zsúfolt, levegőtlen helyeket. A betegek semmi- kéDDen ne látogassanak kór­házban ápoltakat és csecse­mőket. Békés megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya A pálya kezdetén • Manapság már nem kapkodja idegesen a fejét az olvasó, ha az újságokban minduntalan gazdasági témájú cik- Ivl kekre bukkan, hozzászoktunk, hogy napjainkban a gazdasági ügyek, a termelés, fogyasztás, értékesítés feladatai állnak a politikai, társadalmi élet középpontjában. Ezek közül különösen fontosak a munkaerőhelyzettel kap­csolatos információk, mert ezek valamennyiünket személy szerint érintenek. Sokan még nem tudnak, vagy nem is Í akgrnak elmélyedni a termelés sokágú kérdéseiben. Megelé­gednek a fogyasztói árak mozgására, a pénz vásárlóképessé­gére, az életszínvonal minőségére utaló cikkekkel, adatokkal. Őket is érdekli azonban a mindenkori munkaerőhelyzet — I hétköznapi szavakkal az, hogy hol. milyenek az elhelyezke- I dési lehetőségek, miért, mennyi bért fizetnek. Ez a bonyo- I lult, szerteágazó téma elsősorban persze a pályakezdő fia- I talok számára fontos, hisz a legtöbb esetben az első mun- | kahely alapján alakulnak ki az életpályák, most dől el, hogy iS helyesen választották-e meg szakmájukat, foglalkozásukat. r Ha az alapvető kérdést, az elhelyezkedési lehetőségeket te- i. hintjük, akkor az idén végzettek helyzete a korábbi éveké- : nél kedvezőbbnek mondható. Az általános iskolát végzettek­re éppen úgy vonatkozik ez, mint a közép- és felsőfokú is­kolák végzős hallgatóira, a friss diplomás szakemberekre. Az általános iskolákban 136 300 tanuló végzett ebben az évben, közülük 127 400 tanul tovább, és mindössze 7000-en helyezkedtek el segéd- vagy betanított munkásként. A tizen- 8 négy—tizenhat évesen munkába állók száma természetesen ennél jóval több. Sokan ismételten megkísérlik a középisko­lába való bejutást. Egészségi és egyéb okokból is számosán várnak egy-két évet, de mégis jóval több munkahely vár rájuk, mint amennyien munkára jelentkeznek. A munka­I erőhelyzetet minden szinten meghatározó területi és szakmai elosztottság természetesen ennél a csoportnál is gondot okoz. A falun élő tizenéves lányok számára alig van választási lehetőség. Többségükre a nehéz fizikai munka vár, vagy otthon marad, és a háztáji, kisegítő gazdaságokban dolgo­zik. A nagyobb községek termelőszövetkezeteinek munka­kínálati skálája szerencsére szélesebb, sőt- módot 'nyújtanak a szakképzettség megszerzésére is. Ennél az ifjúsági cso­portnál a kisegítő iskolát végzettek, a fizikailag, szellemileg visszamaradt — de munkára azért alkalmas — fiatalok el­helyezkedése okoz a legnagyobb gondot. A rokkantak éve óta némi szemléletváltozás tapasztalható ugyan, de még ko­rántsem megoldott ez a probléma. A középiskolát végzettek népes táborának helyzete ter- mészetsen bonyolultabb, maga a probléma is jelentősebb, szerteágazóbb, összesen 240 560 ifjú ember végzett az ország gimnáziumaiban. szakmunkásképző intézeteiben, szakkö­zép- és szakiskoláiban. Közülük 141 460 jelentkezett tovább­tanulásra, 99 100 pedig munkát vállal. Ennél a rétegnél a szakmunkásképző intézményekben végzettek vannak a leg­kedvezőbb helyzetben. Sokkal több a felkínált állás, mint amennyien vannak. Gyakorlatilag oda és akkor lépnek mun­kába, ahol és amikor akarnak. Ezzel magyarázható, hogy in­duláskor legkevesebben közülük hagyják el a pályát, bár később, különösen a lányok közül, sokan „módosítanak”, és a könnyebb, elsősorban irodai munkát vállalnak. A szak­munkásképző iskolák területi elhelyezkedéséből adódóan Ter­mészetesen nem minden szakmában, és nem mindenütt könnyű munkát kapni. A most végzett hegesztők, eszter­gályosok. villanyszerelők, kötő- és szövő-szakmunkások, tető­fedők, burkolok viszont bárhol az országban azonnal el tudnak helyezkedni. Az idén végzett 25 328 szakközép- és szakiskolás fiatalok elhelyezkedési lehetőségei szintén jók, bár szakmai és terü­leti feszültségek náluk is adódnak. A gimnáziumot végzettek száma szintén jelentős: 20 372. Közülük 9900 tanulhat tovább, 10 000 pedig folyamatosan munkát vállal. Pontos adatokat itt nehéz kimutatni, mert sokan kétszer-háromszor is megkísérlik az egyetemi, főisko­lai felvételit, otthon maradnak, szabad pályát választanak, vagy egyszerűen férjhez mennek, és kiesnek a statisztika ha­tóköréből. A gimnáziumok jellegéből adódóan az érettségi­zettek túlnyomó többsége nem szerez szakképzettséget, így aztán a továbbtanulásból kimaradtak elhelyezkedése eléggé nehéz. Lehetőség van ugyan arra, hogy gyorsított úton szak­munkásképzést nyerjenek, de többségükre csak a segéd­vagy a betanított munka vár, ez pedig — különösen a lá­nyoknál — nem túlságosan népszerű. Könnyebbséget jelen­tenek az egyre népszerűbbé váló fakultációk, amelyek segít­ségével immár tízféle szakmában szerezhetnek alapképesí­tést a gimnáziumi tanulók is. Valahol itt kell a megoldást keresni, hisz az érettségizetteknek csak a fele tanulhat to­vább, nagyobb részüknek munkát kell vállalnia, és ma még a felajánlott állások 60—70 százaléka nehéz fizikai munka. Ez az arány nem változik a jövőben sem, ezért a gimnáziu­mokat kell alkalmassá tenni arra, hogy a fakultációk segít­ségével alapvető szakismereteket nyújtsanak a tovább nem V tanuló, de azért természetesen kellően fizetett munkára vá- | gyó érettségizettek számára is. Jellemző az ország munkaerőhelyzetére, hogy az egyete- 5: met és főiskolát végzettek elhelyezkedési lehetőségei talán y sohasem voltak annyira kedvezőek, mint napjainkban. 13 751 é végzett új diplomást bocsátottak ki ebben az évben a főisko- I Iák és egyetemek. Számukra 24 532 állást hirdettek meg, de köztudott, hogy a tényleges elhelyezkedési lehetőségek ennél sokkalta szélesebbek. A műszaki diplomások például négy állás közül választhatnak, a tudományegyetemeken végzet­tekre fejenként másfél, az agrárszakosokra 2,7 állás vár. Te­rületileg természetesen már nem ilyen jó a konkrét helyzet, és az is gondot okoz, hogy a meghirdetett munkakörök nem mindig felelnek meg a pályázók felkészültségének, nincse­nek kellően dotálva. Nem mindenütt könnyű munkát talál­niuk a végzett bölcsészeknek, nyelvészeknek, filozófusoknak, régészeknek, jogászoknak. Néhány tanári szak szintén telí­tett. A meglevőnél kevesebb biológusra, földrajz-, matema­tika-, fizikaszakos tanárra van szükség, és ehhez járulnak még a terület elosztásból adódó egyenetlenségek is. Külön gond az, hogy a fővárosból nem szívesen akarnak vidékre menni, pedig ott sokkal jobbak az orvosi, műszaki gazdasági diplomával rendelkezők elhelyezkedési lehetőségei. A pá­lyaelhagyás szintén növeli a szervezett munkaerő-gazdálko­dás nehézségeit. Az is igaz viszont, hogy a munkahelye­ken a pályakezdő diplomásokkal differenciáltabban kellene foglalkozni, segítve őket a beilleszkedésben, képzettségük­nek megfelelő munkát, és jövedelmet biztosítva számukra. a z idén végzett és különböző szinteken munkát vállaló fiatalok gondjai az egész társadalmat érintik. Épp ezért a jelen és a jövő egyik alapvető feladatának kell tekintenünk e probléma megoldását. Vasvári Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom