Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-17 / 296. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. DECEMBER 17., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM Tanácskozott az országgyűlés téli ülésszaka Csütörtökön összeült az országgyűlés. A Parlament üléstér, méhen helyet foglaltak Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai. Jelen volt a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, továbbá — az emeleti páholyokban — a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai. A téli ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd legfelső törvényhozó testületünk tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezt követően a képviselők elfogadták az ülésszak napirendjét: O A Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; Interpellációk. Ezután — a napirendnek megfelelően — Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő a jövő évi állami költségvetésről szóló expozét. Hetényi István expozeia Tiszteit Országgyűlés! kedelmi egyenleget már jöAz 1983. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresz- szusán és a -VI. ötéves tervben megfogalmazott politikai és gazdasági célokat szolgálja. A pénzügyi szabályozás, az intézmények pénzellátása, a költségvetési hiány tervezett csökkenése mind segítenek abban, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a közelmúltban jóváhagyott határozata megvalósuljon. Javítsuk népgazdaságunk egyensúlyát, megszilárdítsuk életszínvonal-politikai vívmányainkat — ebben számítunk arra, hogy a termelés hatékonysága tovább javul, kibontakozik a társadalmi méretű ta- korékosság. Ez az év a gazdálkodás nemzetközi feltételeit tekintve egyáltalán nem kényeztetett el, sőt váratlan nehéz feladatok elé is állított bennünket. Kizárólag a folyamatos és a társadalom legszélesebb rétegeiben kifejteit erőfeszítéseknek köszönhető, hogy a körülményekhez mérten meg tudtuk valósítani a terv alapvető feladatait. Év közben számos, nem mindenkitől és nem mindig helyeselt intézkedést kellett hozni — 1981 végére ugyanis a belföldi felhasználás a teljesítményekhez képest a tervezettnél jobban növekedett, és a tervezéskor az említett nemzetközi körülményeket sem lehetett minden vonatkozásban előre látni. Végső sorban azonban ezek az intézkedések tették lehetővé, hogy fenntartsuk az ország fizetőképességét, a termelés alapvető folyamatosságát, a kielégítő áruellátást. A lakosság fogyasztása elp- reláthatólag mintegy fél százalékkal tovább növekszik, a reálbér, illetve az egy személyre jutó reáljövedelem az 1980., illetve 1981. évi színvonalon áll. A lakosság életszínvonalával legközvetlenebbül össze- -függő lakásépítési, egészség- ügyi, oktatási feladatokat ebben az évben teljesítjük, a költségvetés kiadásai a tervezettnek megfelelően alakulnak. Ezek az erőfeszítések segítették a költségvetési egyensúly megszilárdítását. A hiány várhatóan a tervezettnél két-három milliárd forinttal kisebb lesz. A nemzeti jövedelem növekedési üteme a VI. ötéves terv első éveiben elmarad a tervezett előirányzattól, ugyanakkor a nemzetközi gazdasági körülmények azt követelik, hogy a külkeresvőre olyan mértékben állapítsuk meg, ahogyan azt eredetileg 1985-re terveztük. A fejlődés az exportjavítás függvénye A lakosság fogyasztása az idei színvonalhoz képest fél-, egy százalékkal fog mérséklődni. A fogyasztás és a lakosság egy személyre jutó reáljövedelme 1983-ban így is meghaladja, illetve eléri az 1980. évi színvonalat, a reálbér azonban nem éri el azt. Az életszínvonal tervezésekor figyelmet fordítunk a társadalmi rétegek eltérő gazdasági és szociális helyzetére. A fogyasztói árak színvonala várhatóan 7,5 százalékkal nő, a terv azonban az alapvető fogyasztási cikkekre vonatkozó árintézkedést nem tartalmaz, és az árszínvonal-növekedés nagyobb része az idén végrehajtott árintézkedések hatásából adódik. Az átlagbérek tervezett növekedése 3,5—3,8 százalék, de ez semmiképpen sem lehet mindenkire kötelező egységes szabály. A népgazdasági terv szerint 1983-ban az ipari termelés egy-két százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig két-három százalékkal növekszik. Az ipari termelés növekedését csak az alapozhatja meg, hogy a kivitelt tovább növeljük. A fejlődés mindenképpen differenciált lesz a vállalatok között, s megkell gyorsítanunk azt a munkát, amely a tartósan veszteséges, alaphiányos vagy alacsony jövedelmezőségű vállalatok termelését gazdaságossá teszi, vagy pedig az ilyen termelést érzékelhetően korlátozza. A jövő évi mezőgazdasági és élelmiszeripari termelési terv teljesítését az teszi nagyon igényes feladattá, hogy ez az idei sikeres munkára. a tervet idén túlszárnyaló színvonalra épül. Az idén több mezőgazda- sági termék eladása — annak ellenére, hogy a kormány igyekezett segíteni a kereslet és kínálat összhangjának megteremtését — bizonyos piaci korlátokba ütközött. 1983-ban az igényekhez való igazodás és a költség- gazdálkodás terén növekvő feladat hárul az építőiparra. A közlekedésben és a hírközlésben fokozott figyelmet kell fordítani a minőség javítására, a személyszállításban a pontos „menetrendre”, a kulturáltságra, az áruszállítási igények rugalmasabb kielégítésére. Ez utóbbi természetesen nemcsak a közlekedés, hanem a termelők, kereskedők feladata is. A megfelelő áruellátás nem csekély felelősséget ró a kereskedelmi és szolgáltató vállalatokra is, jobb munkájuk mellett szervezetük továbbfejlesztését igényli. Annál is inkább, mert tudjuk, hogy a jelenlegi körülmények között a lakosság érzékenyen reagál a minőség, a kínálat, az áruellátás hiányosságaira. A költségvetés tervezett bevételei 1983-ban 523 és fél milliárd forintot tesznek ki, míg a kiadások összege 533,7 milliárd forint. A hiány 10,2 milliárd forint, az ideinél kisebb. A jövedelem képződésére és terv szerinti elosztására nagy hatással vannak a szabályozók, köztük a pénzügyi szabályozók. Az élet azt bizonyítja, hogy számítani kell olyan körülményekre, amelyek nem tűrik meg, hogy a gazdaság- irányítás passzív maradjon. Ha a szabályozók ennek nyomán elszakadnának a reális feltételektől, követelményektől, akkor a hatásukat gyorsító. azokra rásegítő operatív intézkedések szerepe szükségszerűen tovább növekszik. Növekszik a vállalatok felelőssége A vállalatok ma az 1983-ra érvényes szabályozók ismeretében készülnek a jövőre. A vállalati szervezet, méretek és funkciók alakításának folyamata tovább halad, erősítjük a nagyvállalaton belüli önálló elszámolás, a belső érdekeltség rendszerét is. Emellett további lépéseket teszünk az irányban, hogy folyamatosan megreformáljuk a vállalatok felügyeletét és vezetését. A vállalati felügyelő bizottságok, illetőleg igazgatótanácsok tágabb körű, új funkciókat kapnak. Sok nagyvállalatnál olyan felügyelő bizottság működik majd. amely a minisztériumtól átveszi a felügyeleti ellenőrzés szerepét, és előremutató, véleményező feladatot is el fog látni. A vezetőkiválasztásban bővül az igazgatók jogköre, helyetteseiket ezentúl ők nevezik ki. Bővült a nyilvános pályázatok szerepe a vezető kiválasztásában. Ez nem helyettesíti a káderfejlesztési terveket. Ezekre mindenütt szükség lesz, de indokolt, hogy az e tervekben szereplő jelöltek is adott esetben pályázaton bizonyítsák rátermettségüket. Ugyancsak kedvező hatást várunk attól, hogy bővül a meghatározott időre szóló kinevezések köre. Az év elején megjelent rendeletek nyomán egyre több kisvállalkozás indult meg az új formák szerint.' Mintegy 80 százalékuk a szocialista gazdálkodási szervezetek kereteiben működik, és segíti eredményesebben kihasználni a vállalati, szövetkezeti eszközöket. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy e folyamat egészében jól alakul; igazán pozitív társadalmi és gazdasági hatása viszont akkor lesz, ha a vállalat jól szervezett, s a teljesítmények és jövedelmek összhangjáról következetesen gondoskodnak e kisvállalkozási formák kialakításakor. Szeretném azonban ugyanakkor megerősíteni azt az álláspontunkat, hogy a kisvállalkozások lehetősége egy pillanatig sem lehet alternatívája a nagyvállalati gazdálkodásnak, és a vezetés javítására tett lépések mutatják. hogy a fejlődést továbbra is elsősorban a vállalatok és szövetkezetek jobb működésére kívánjuk alapozni. A felsorolt és egyéb intézkedések tanúsítják: a vállalatok számíthatnak arra, hogy az irányítási rendszert a következő években is továbbfejlesztjük A fokozódó követelmények következményeit tudomásul kell vennünk az állami költségvetési intézmények gazdálkodásában is. A költségvetési intézmények előirányzatai két követelményt kívánnak kielégíteni. 1983-ban is végrehajtjuk a hatodik ötéves tervben kiemelt társadalmi fontosságú feladatokat. A költségvetés tartalmazza a lakásgazdálkodás és lakásépítés rendszerére vonatkozó határozatok pénzügyi kihatásait. Azt is (Folytatás a 3. oldalon.) A Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát cukorgyárában tegnap 105. napjához érkezett az idei feldolgozási szezon. December közepéig a tervezett mennyiség mintegy 75—80 százalékát dolgozták fel a gyárban. Az idei szezon várhatóan január 20-a körül fejeződik be. Képünkön az üzemcsarnok egy részlete látható Fotó: Fazekas László Kádár János látogatása a Népszabadságnál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtök este látogatást tett a Népszabadság szerkesztőségében. A látogatásra elkísérte Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Lakatos Ernő, a Központi E^izottság osztályvezetője. Berecz János, a Népszabadság főszerkesztője a lap munkájáról tájékoztatta Kádár Jánost, aki a szerkesztő bizottság tagjaival folytatott beszélgetés során az időszerű politikai kérdésekről és a pártsajtó előtt álló feladatokról szólott. Készülődés a parlamenti fenyőfaünnepségre Csaknem háromezer úttörőt és kisdobost várnak az idén is a hagyományos parlamenti fenyőfaünnepségre. A Magyar Úttörők Szövetsége budapesti elnöksége már elküldte a meghívókat az úttörőcsapatoknak, ahol döntenek: kik azok az úttörők, akik kiváló tanulmányi eredményeik és mozgalmi tevékenységük jutalmaként részt vehetnek ezen az ünnepségen — mondotta Varsch Endréné, a Magyar Úttörők Szövetsége budapesti elnökségének elnöke csütörtökön a sajtó képviselőinek. December 25-én és 26-án délelőtt a kisdobosokat, délután az úttörőket fogadják az Országházban. Karácsony második napján délután ott lesz a megyéket és a gyermekvárosokat képviselő mintegy 300 pajtás is. n közlekedésbiztonságra nevelésről tárgyalt az MKBT A Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége tegnap, csütörtökön délután Békéscsabán tartotta ülését dr. Sajti Imrének, az MKBT elnökének vezetésével. Először dr. Baly Hermina beszámolója hangzott el az MKBT orvosi szakbizottságának tevékenységéről. A beszámolóból kitűnt: a felmérések szerint a közlekedésbiztonság kedvezőtlen alakulásában növekvő szerepet játszanak a szubjektív tényezők. Az előadó szólt azokról a tanfolyamokról, melyeket a szakbizottság szervezett. Ezek után részletesen elemezte a rokkantak nemzetközi évében kifejtett munkájukat, részletezve a kutatások, felmérések eredményeit. A második napirendi pont keretében Csordás Istvánná dr, az MKBT ifjúságnevelési szakbizottságának vezetője számolt be az elmúlt két esztendő munkájáról. A részletes előterjesztés taglalta a közlekedésre való nevelés feladatait. A beszámoló kitért az óvodai, az általános iskolai, a középfokú és KISZalapszervezeti albizottság tevékenységére. Részletes elemzés foglalkozott az elmúlt évek vetélkedőivel, versenyeivel. Szép eredmény, hogy az utóbbi hat esztendőben a nemzetközi ifjúsági kupa közlekedési versenyre utazó magyar csapatnak egy- egy Békés megyei tanuló is a tagja volt. A vitában többen felszólaltak a KRESZ- parkok állapotáról, kihasználtságáról. Elhangzott az is, hogy az „Iskolák a közlekedés biztonságáért” országos mozgalomba egyetlen egy Békés megyei tanintézet se nevezett be, holott" megye- szerte, szinte valamennyi úttörőcsapatnál folyik a közlekedésre való nevelés. A harmadik napirendi pont keretében az OKBT felügyelő bizottságának jelentése hangzott el az MKBT-nél végzett ellenőrzésekről. majd az elnökség tagjai a jövő évi munka- és költségvetési tervezetet vitatták meg. A megyei közlekedésbiztonsági tanács elnökségi ülése bejelentésekkel zárult. _ —sz— I
