Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-15 / 294. szám

I t SPORT SPORT SPORT Labdarúgó VB-elszámolás A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség december 16—18. között Zürichben nagysza­bású évadzáró ülést tart több napirendi ponttal. Ezek közé tartozik többek között az 1982. évi spanyolországi vb végleges pénzügyi elszá­molása, amely szerint a tiszta bevétel 65 százalékát a mundialon részt vett or­szágok kapják, 25 százaléka jut a spanycu szövetségnek és J.0 százaléka illeti a FI- FA-t. A FIFA Végrehajtó Bi­zottsága december 18-án Joao Haveange elnökletével tanácskozik. és az 1986-os vb színhelyével kapcsolatos kérdések kerülnek terítékre. Egy biztos, a következő mundialt is 24 csapattal rendezik meg. és legkésőbb tavasszal, a május 20-i stock­holmi ülésen a vb véglege­sen kijelöli a 13. világese­mény házigazdáját. A Kolumbiával kapcsola­tos bonyodalmak felvetet­ték azt a kérdést, hogy a jövőben legalább 6 évvel a soronkövetkező vb előtt je­löljenek színhelyet, így az 1990-es mundialra már 1984- ben meglesz a végleges dön­tés. Erre az eseményre az eddigi jelentkezők: Anglia. Franciaország, Hollandia. Olaszország, Jugoszlávia, Szovjetunió, de szó van egy „vegyes" igényéről is, Auszt­ria—Magyarország—Jugo­szlávia társulással. A zürichi tanácskozáson a BTFA és az UEFA vezetői között megbeszélések foly­nak még a Los Angeles-i olimpiai tornáról. Bartosék sikere Floridában A Florida állambeli Tar­pon Springsben 18 éven alu­liak részvételével leány te­niszcsapatverseny folyik- A Maureen Conollyról, az egy­kori wimbledoni bajnoknő­ről elnevezett kupa első for­dulójában Magyarország 2:1 arányú győzelmet aratott Mexikó elleni A két egyes után eldöntetlen volt az ál­lás, mivel Bartos Csilla 6:2, 3:6, 7:5 arányban legyőzte C. Hernandezt. Ritecz And­rea viszont vereséget szen­vedett Munoztól 6:4, 7:5-re. A nagy jelentőségű párosban már kidomborodott a ma­gyarok nagyobb tudása, Bar­tos és Ri.fecz 6:2, 7:6-ra ver­te Hernandezt és Munozt. Kosárlabda Békési ÁFÉSZ—Szegedi Postás 63:56 (31:28). NB II, férfi, Békés, 50 néző. V.: Káplár, Fodor. Békés: Ba­lázs (20), Domokos (19), Lip­csei (12), Ladányi (6), Ré­vész (2). Csere: Knyihár (4), Baliko, Baksa, Pocsaji, Ve­res. Edző: Békési Mihály. Jó játékvezetés mellett bravú­ros, de teljesen megérdemelt győzelmet aratott a végig nagy akarással játszó békési csapat. Békési ÁFÉSZ—Karcagi SE 74:64 (36:35). NB II, fér­fi, Békés. V.: Pataly, Ne­mes. Békés: Domokos (20), Lipcsei (20), Balázs (17), La­dányi (10), Révész. Csere: y Knyihár (5), Kovács (2), Baksa, Baliko, Pocsaji. Edző: Békési Mihály. Kemény mérkőzésen a küzdeni tudás meghozta a várt sikert, a győzelmet a hazaiak számá­ra. Dicséret illeti a javuló formát mutató békési együt­test. Debreceni USE—Mezőbe- rényi SE 109:66 (57:30). NB II, férfi, Debrecen. V.: Kiss, Tóth. MSE: Beregi (2), Bo- ezonádi (18), Bartóki (3), Hidasi (14), Iványi (10). Cse­re: Tánczos (13), Hajkó (6), Kiss, Nagy. Edző: Tánczos Imre. A négy kezdő játéko­sát nélkülöző MSE még 10:4-re vezetett, de ezután jelentős fölénybe került a listavezető főiskolás csapat, és biztosan nyert. Debreceni USE—Mezőbe- rényi SE 55:48 (28:24). NB II., női, Debrecen. V.: Kiss, Tóth. MSE: Braun R., Bak- sai (9), Gerlai (8), Hegedüs- né (11), Iványiné (18). Cse­re: Urbancsek (2), Hoff­mann, Csipke, Braun Zs., Kőfalvi. Edző: Iványi' Lász­ló. A végig szoros mérkőzés kimenetelét döntően befo­lyásolta, hogy Braun Róza a találkozó -elején megsérült és végleg kivált a játékból, va­lamint az a tény, hogy a herényiek 13 büntető dobást hibáztak. Egri Tanárképző—Békés­csabai ÁFÉSZ 89:57 (37:42). NB II, női, Békéscsaba. V.: Zákány, öze. Békéscsaba: Fónad (10), Kajáriné (16), Valyuch (5). Kajári (12), Dé­nes (11). Csere: Marosi, Szé- csényi, Gyebrovszky (3), Pásztori, Péli, Edző: dr. Tánczos Szabó László. Na­gyon jól kezdtek a házi­gazda békéscsabaiak. Az el­ső játékrészben végig vezet­ve (7. perc 17:4, 12. perc 27:18, 20. perc 42:35), majd ötpontos előnnyel zárták a félidőt- A fordulás után gyorsan elment az előny (26. p. 48:51), s a teljesen el­fáradt és ezután kapkodva játszó ÁFÉSZ ellen nagy különbségű győzelmet értek ei a főiskolás lányok. Totótippjeink AZ 51. JÁTÉKHÉTRE: 1. Avellino—Roma 2 x 2. Cagliari—Sampdoria 1 3. Catanzaro—Udinese x 1 4. Genoa—Pisa 1 5. Inter.—Juventus 1 x 6. Lecce—Reggiana 1 7. Perugia—Bari 1 x 8. Bologna—Catania 1 9. Como—Arezzo 1 10. Foggia—Atalanta x 1 11. Lazio—Milan 1 x 12. Monza—Campobasso 1 13. Samben.—Cavese 1 x PÓTMÉRKÖZÉSEK 14. Fiorentina—Napoli 1. 15. Torino—Ascoli 1 IG. Palermo—Varese 1 Edző-értekezlet Dr. Istvánfi Csaba, a Testne­velési Főiskola rektorhelyettese lesz az előadója annak az ed­zőértekezletnek. amelyet a Bé­késcsabai Előre Spartacus SC rendez december 17-én, pénte­ken délután 17 órai kezdettel Békéscsabán.- a megyei pedagó­gus-továbbképző intézet Árpád son tanácstermében. Az előadás címe: A mozgásügyesség fej­lesztésének elméleti és módszer­tani kérdései. Természetesen az előadás fontosságára való tekin­tettel nemcsak a klub edzői hi­vatalosak az értekezletre. ha­nem szívesen várják más egye­sületek szakembereit, edzőit, a testnevelő tanárokat egyaránt. A Los Angeles-i olimpiára is belépőül szolgáló VB-ezüstérem margójára A biztos kezű bombázótól a rendfenntartóig Tizenegy napon át küzdött a világ legjobb 12 női ké­zilabdacsapata Magyarországon, hogy a 8. alkalommal kiírt kispályás nqi kézilabda-világbajnoki címet eldönt­sék. Az előzetese latolgatások szerint elsősorban öt csa­patnak volt meg a lehetősége arra, hogy az élen végez­zen, végül is, mint ismert, a világbajnokok címlistájá­ra első ízben iratkozhatott fel a Szovjetunió gárdája. Az első VB-n, még 1957-ben a csehszlovákok bizonyultak legjobbnak, majd Romániáé lett e dicső cím. A magyar lányok legnagyobb fegyverténye 1965-ben született, ami­kor az NSZK-beli mérkőzéssorozaton Jugoszláviát és az NSZK-t megelőzve a dobogó legrúagasabb fokára állhat­ták. 1971-ben az NDK, majd két évvel később Jugoszlá­via bizonyult a legjobbnak, míg a VI. és VII. VB-n új­ra az NDK iratkozott fel az élre. Nos, érdemes szemügyre venni a Budapest Sportcsar­nokban lezajlott döntő részt­vevőinek produktumát. Sem­mi kétség nem fér ahhoz, hogy ezúttal a Szovjetunió érdemelte ki a „pálmát”, annak ellenére, hogy az utolsó mérkőzésen a magyar csapat legyőzte őket. A szov­jetek mérkőzésről mérkő­zésre javuló formát mutat­tak, s a .legegységesebb csa­pat benyomását keltették valamennyi közül. Nemegy­szer vesztes pozícióból tud­tak újítani, mint például: az NDK elleni négygólos hát­rányból fordították maguk javára a mérkőzést, akár­csak a jugoszlávok elleni vert állásból. A világ egyik legjobb irányító játékosa, TurCSina vezérletével min­dig azt játszották, ami a szovjet csapatokra jellemző: ráerőltették játékstílusukat ellenfelükre, amelyek leg­többször nem is találtak el­lenszert. Ha nem is volt szi­porkázó a játékuk, a ma­gyarok elleni mérkőzést ki­véve. minden találkozón biz­tos kézzel bombázták ellen­felük kapuját, átlövésből, betörésből szélről, a beállós helyéről. Rendkívül jól vá­logatott Igor Turcsin mes­ter, amikor ötvözte a fiata­lok lendületét, és az idő­sebb, tapasztalt játékosok rutinját. Olyan új. fiatal játékoskoat ismerhettünk meg a csapatból, mint: Ci- gankova, Szafina, Bazsano- va ... Az elsőként említett Cigankova a VB világválo­gatottjában is helyet kapott. Ahhoz sem fér kétség, hogy a magyar válogatott jogosan érdemelte ki a Los Angeles-i olimpiára is belé­pőül szolgáló VB-ezüstérmet. Annak ellenére, hogy akad­tak gyenge pontjai a ma­gyar válogatottnak — egy mérkőzéstől eltekintve — ugyancsak egyenletes, csa­patteljesítményt nyújtottak. Házigazda révén talán köny- nyebb sorsolást kapott az előcsatározások során a gár­da, noha egyik mérkőzés sem bizonyult sétagalopp­nak. Az Egyesült Államok és a Norvégia elleni összecsa­páson a jövő emberei is szó­hoz jutottak, s közöttük si­keresen mutatkozott be a békéscsabaiak fiatal beállá­sa, Jakab Gabi is. Aztán, ahogy következtek a mécs­esek. úgy jöttek a nehezebb ellenfelek. Az NDK ellen ’ vert helyzetből, csodálatos hajrával hozták vissza a sír­ból az egyik pontot, amiről Sterbinszky Amália csapat- kapitány azt vallotta: ,,Már három perc sem volt hátra a mérkőzésből, háromgólos hátrányunkkal, mégsem gon­doltam egy pillanatig sem arra, hogy kikapunk”. Annál jobban meggyűlt a csapat baja a jugoszlávokkal. A látottak alapján kevésbé várta a közvélemény, hogy éppen' ezen meccsen kell vesztesként elhagynia a pá­lyát a házigazdáknak. Jóma­gam sem hittem el, amikor megyénk egyik ismert kézi­labda-szakembere azt mond­ta: „A jugoszláv mérkőzé­sen nem jutunk túl győztes­ként”. Nos, hogy ez így tör­tént. elsősorban a magyar csapat ideges és fáradtnak tűnő játékának köszönhető. Ki ne emlékezne arra, ami­kor kulcsjátékosaink sorra csődöt mondtak éken az összecsapáson, Gódorné, aki addig a góllövőlista élén állt, mérkőzésről mérkőzésre majd tucat gólt dobott, ez­úttal csak kétszer volt ered­ményes. Hétméteresek soka­ságát, pontosan ötöt hagyott ki a magyar csapat. Viszont főleg ezen a találkozón bi­zonyította a mindössze 21 esztendős, 178 centi magás Barna Ildikó, hogy helyet kér a legjobbak között. Ilyen előzmények után so­kan lemondóan legyintettek, amikor az addig veretlen, és már biztos világbajnoki cí­met kiérdemlő szovjet gárda ellen kellett felvenni a har­cot. S, hogy mégis megcáfol­ta a magyar csapat önmagát, azt bizonyítja, hogy a Tur- csina nélkül kiálló piros me­zesek ellen óriásit javulva, győztesen hagyták el a pá­lyát. Kétségtelen, hogy a ma­gyar csapat nagy erénye a lelkesedés, és előnye a hazai pálya, a csaknem minden mérkőzésen tízezernyi szur­kolósereg volt. A legeredmé­nyesebb játékos, Gódorné Nagy Mariann a mérkőzések zömében biztos kezű bom­bázónak bizonyult, akárcsak a jó forgolódó beállós, An­gyal. Sterbinszkytől inkább azt várták, gólokat érjen el. ami ezúttal nem jött be, vi­szont rendkívüli nagy érde­me, hogy szinte valameny- nyi gólt ő készített elő. Ster­binszky labdájából élt meg Gódorné, Angyal . . . Néhány mérkőzésen Kramerné és Vadászné is bizonyította, hogy érdemes volt bevúlo- gatni. a fiatalok közül pedig elsősorban a már említett Barna Ildikó produkált nagy­szerű teljesítményt. Kapusa­inkra sem lehetett panasz. öriné és Rácz egy-egy meg­ingástól eltekintve, hozta formáját. Talán annyi le­hetne még a kritikai észre­vétel: több játéklehetőséget kellett volna biztosítani a fiataloknak, hiszen az olim­piára, a következő világbaj­nokságra elsősorban ők jö­hetnek számításba. S mint­ha a magyar szakvezetők egy kicsit megfeledkeztek volna a szélső játék adta le­hetőségekről ... A jugoszláv csapat rend­kívül hullámzó teljesítmé­nye ellenére megérdemel­ten harcolta ki a bronzér­met. A szovjetek elleni vesztes mérkőzés után a gö­dörből kimászva győztek le bennünket, s ez volt talán a legnagyobb fegyvertényük. Persze, dobogós helyezésük­be belejátszott az is, hogy az NDK ellen is „föl tudták szívni” magukat. Hozzá kell fűznünk azonban azt is, ha kivesszük a csapatból Ptujecet, a kapust, és Merdant, aki a góllövő lista élén végzett, akkor meg kell elégedniük szerényebb he­lyezéssel is. Persze, ez a ké­zilabda ... A korábbi világbajnoki cím védője, az NDK gárdá­ja okozta a legnagyobb csalódást a szakembereknek. A szinte úthenger jelzővel illetett csapat mindig arról volt híres, hogy erejével, ál­lóképességével lerohanja el­lenfelét, amely szóhoz sem tud jutni. Ezúttal ellenkező­jét bizonyították: a mérkő­zések utolsó negyedében el­fáradtak, s idegileg sem bírták a tétre menő csatá­kat. Ezért meg kellett elé­gedniük a 4. helyezéssel. Az első kispályás VB-t meg­nyerő Csehszlovákia helyen­ként jó játékot produkált, valahol még titkos esélyes­ként is emlegették őket, de úgy tűnik, egyelőre nincs több ezekben a lányokban. A dél-koreaiak voltak a VB legnagyobb meglepetései, a nem túl magas növésű, de rendkívül robbanékony, gyor.s ázsiaiak szellemes produkciót nyújtottak mind­végig. s ha talán nagyobb rutinjuk is lenne, jobb he­lyezést is elérhettek volna. ♦ Végezetül, de korántsem utolsó szempontként, a ren­dezésről. a közönségről, amely minden sportese­ménynél, de kiváltképpen egy világeseménynél sokat „számít” az összkép meg­rajzolásakor. A rendezők hónapokkal ez­előtt bizony nem titkolták: nagyon komoly feladatnak tartják megfelelő számú kö­zönség szervezését. Bármeny­nyire is sikersportágnak mondható nálunk a kézilab­da. nem volt alaptalan a pesszimizmusuk. Ezt alapve­tően két okkal lehet magya­rázni : az utóbbi években ta­gadhatatlanul csökkent a sport iránti érdeklődés a le­látókon is, a másik pedig: bizony a belépők nem ol­csók manapság, s hiába csak a töredéke nálunk, mint a hasonló nyugati sportesemé­nyeken. főleg sorozatmérkő­zésről lévén szó. nem kis Egyik mérkőzés sem bizo­nyult sétagaloppnak. Á Ké­pes Sport fotósának felvéte­lén egy Angyal-betörés összeg, együttvéve. Igaz, a megnyitó napján még erősen foghíjas volt a Budapest Sportcsarnok nézőtere, de aztán egyre többen lettek. Igazán elismerésre méltóan segítette a szurkolótábor a csapatot, s lám. megdőlt az a hiedelem, hogy ha kikap a csapat, rögtön elfordul a lelátó népe. Válogatottunk nagyon is megérezte, hogy ezt a közönséget igenis ki kell szolgálnia. Más kérdés, hogy nem sikerült minden alkalpmmal szuperteljesít­ményt mutatniuk, a szívüket egy pillanatra sem hagyták- a parketten kívül. Tanú) vol­tunk, amikor az NDK elleni találkozó szünetében jegespo­harakkal és igencsak aggód­va szaladgáltak a magyar csapat orvosai, hogy meg­gyógyítsák a gyomorütést ka­pott Sterbinszkyt. Hogy Árnál végül hamarabb lett _ újra harcképes, mint gon­dolni lehetett volna, abban része volt, hogy nagyon ott akart lenni a társak közt. ta­lán, hogy éppen amiatt is. mert akkor nem ment neki igazán a játék. A magyar sport reprezen­tánsairól sokszor kesernyé­sen állapítják meg a tudósí­tók egy-egy világverseny után, hogy hiányzott belőlük az a plusz, amely a döntő pillanatokban az ellenfél fö­lé emelhette volna őket. Régi siyám ez, már-már belenyug­szunk, hogy képtelenek a mieink felülmúlni önmagu­kat. A női kézilabda-váloga­tott most megmutatta: a si­ker ott kezdődik, hogy azt nagyon (és fogcsikorgatva!) akarni kell. S ha ehhez olyan kitűnő partner is párosul, mint a válságos pillanatokban is szüntelenül buzdító közönség — azaz a szó nemes értel­mében szurkolóról van itt szó inkább —, nem marad­hat el a diadal. Mert ez az ezüstérem nagyon értékes si­ker. Nem véletlen, hogy a szakmai berkekben az esély- latolgatáskor még a hivatal­ból bizakodók is csak addig jutottak el — ha esetleg a dobogóra fel tudnánk ka­paszkodni ... — és innen nem is folytatták. Persze most már tudjuk a végered­ményt. Nem lehet szó nélkül hagy­ni a rendfenntartókat. A csarnok röpke egyéves fenn­állásának tapasztalatai nyil­ván okot szolgáltattak rá, de a karszalagos rendezők kö­zött nem egy túlbuzgóval ta­lálkoztunk. Rángatták és in- zultálták a lehető legszabá­lyosabb engedélyekkel felsze­relt fotóriportert a palánk mellett, udvariatlanul beszél­tek már akkor is, mikor még csak a köszönésnél kellett volna tartani. „A játéksza­bályokat be kell tartani” — sziszegte rezignálton e sorok írójának az egyik, amikor az említett sérülés felől igyeke­zett gyors információt kap­ni az orvosi szobában. Tör­ténetesen, mert éppen nem z minta szerint, „arccal előre” viselte az amúgy teljes moz­gáslehetőségre jogosító cé­duláját. Más alkalommal az idős rendező a villany alá ebrudalt mondván, hogy nem látja elolvasni a belépő mi­nőségét csak ott, a fény alatt. Bosszantó apróságok (?) ezek, s nem is szabad emiatt egé­szében megkérdőjelezni a VB rendezőinek dicséretes munkáját. De máskor jobban oda kell figyelni az ilyen ap­róságokra is. Mert azért hiá­ba több a rendbontás a sport­pályákon, a karszalagosok­nak sohasem szabad összeté­veszteni a publikumot a rossz emlékű beatrendezvények eléggé el nem ítélhető ki­sebbségével. Jávor Péter, Fábián István BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5061. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesitő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem firzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom