Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-15 / 294. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. DECEMBER 15., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 294. SZÄM Ülést tartott a megyei tanács Békés megye Tanácsa tegnap, december 14-én — Gyulavári Pál megyei tanácsel­nök vezetésével — ülést tartott, amelyen az alábbi napirendi pontokat tárgyalta meg: — beszámoló Békés megye Tanácsa mű­velődési bizottságának munkájáról, külö­nös tekintettel a nemzetiségi politika ér­vényesülésére — dr. Becsei József tanács­elnök-helyettes, a művelődési bizottság el­nöke előterjesztésében: — az 1983. évi költségvetés és fejlesztési terv meghatározása — dr. Romvári László és Bcreczki András osztályvezetők előter­jesztésében ; — a települések alapellátásának várha­tó alakulása a VI. ötéves terv végére — Araeitki János tanácselnök-helyettes elő­terjesztésében, és végül — bejelentések, köztük a társközségek helyzetének értékelése — dr. Kertész Már­ton vb-titkár előterjesztésében. A nyersvasgyártás technológiájának szerves része a kohókba befújt — úgynevezett — f'orrószél-hőmérséklet, amit léghe- vítőkben állítanak elő. A forrószél-hőmérsékletének növelé­sével jelentős mennyiségű koksz takarítható meg, amelynek nagy részét tőkés importból kell beszerezni. Felhasználásá­nak csökkentéséhez tehát fontos népgazdasági érdek fűződik. Az Ózdi Kohászati Üzemeknél ezért egy olyan beruházást kezdtek meg, amely a forrószél-hőmérséklet eddigi 950 Cel- sius-fokos hőmérsékletét 1100-ra emeli. Ezzel' mintegy 3G ezer tonna kokszot takaríthatnak meg a jövőben (MTI-foto — KS) Tárgyalt az MNOT elnöksége A tanácsülésen a tanácsta­gokon kívül részt vett Csol- lák Gábor, a Tanácsi Hiva­tal főosztályvezetője. Stark Ferenc, a Művelődési Mi­nisztérium osztályvezetője, valamint Irházi Lajosné, az SZMT vezető titkára. A tanács művelődési bi­zottsága kétéves tevékenysé­géről adott számot a testü­letnek. A bizottságnak két albizottsága működik: a gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint a nemzetiségi al­bizottság. Üléseiket aktivi­tás. az álláspontok határo­zott megfogalmazása és a szakszerűség jellemzi. Al­kalmasak arra. hogy szak­mai kérdésekben állásfogla­lásaikkal orientálják az ága­zatot. elősegítsék megfelelő szintű döntések kialakítását. A nemzetiségi albizottság jelentős szerepet vállalt a párt nemzetiségi politikájá­nak érvényesítésében, amely a lakosság etnikai összetéte­léből következően hangsú­lyos, a megye egész politi­kai, társadalmi helyzetére hatást gyakorló tényező. Az 1980-as népszámlálás adatai szerint^a megye lakosságá­nak 3.7 százaléka vallotta magát nemzetiségi anyanyel­vűnek. Ez a szám ugyan bi­zonyos csökkenést mutat a 10 évvel korábbi állapothoz viszonyítva, de ennek oka nem a feltételek szűkülésé­ben keresndő. hanem a me­gyéből történt elvándorlás­ban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakorlati­lag a megye lakosságának 12—15 százaléka beszéli ma ijs a nemzetiségi nyelveket, és képesek nemzetiségi mi­voltuk átélésére. A nemze­tiségiek képviselete a kü­lönböző szervezetekben és szervekben számarányuknak megfelelő, vagy azt meghala­dó. Kedden ülést tartott a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Elnöksé­ge a TIT Természettudomá­nyi Stúdiójában. A résztve­vők a társulat legutóbbi, VIII. küldöttgyűlésén elfo­gadott program megvalósítá­sának tartalmi, módszertani kérdéseiről, valamint az 1983. évi munkatervi irány­elvekről és az országos ve­zető testületek munkaprog­ramjáról tanácskoztak­A szervezési osztály az írásos előterjesztésében alá­húzza: a társulat legfonto­sabb - feladata a jövőben is a tudományos ismeretek szé­les körű terjesztése, a min­dennapi kultúrához tartozó tudásanyag megértetése, el- sajáttítatása. ’ A politikai közvélemény formálását a közgondolkodás befolyásolá­sával, a szocialista, hazafiság Az albizottság megítélése szerint ma a megyében a feltételek adottak a nemzeti­ségi nyelven tanulni akaró fiatalok számára is. Az ok­tatás számadatai az elmúlt időszakban részben állandó­sultak, részben fejlődést mutatnak. Ezt a jelentés bő statisztikai adatokkal is alá­támasztotta. A bizottság tevékenysége során hangsúlyt helyezett a nemzetiségi közművelődési hálózat fejlesztésére. Öröm­mel állapíthatta meg. hogy a tudományos ismeretterjesz­tés. a klubmozgalom és az amatőr művészeti munka eredményei javultak. szak- szerűsége jobbá vált. Megyénk széles körűen bekapcsolódott az országos nemzetiségi tematikájú ren­dezvények szervezésébe. Különösen az országos nem­zetiségi fesztivál, a nemzet­közi néprajzi nemzetiség- kutató konferencia és az út­törő nemzetiségi fesztivál rendezésében jeleskedett. A napirendhez hozzászóló Szilágyi Péter (Kétegyháza). Szegediné Kozák Mária (Bé­késcsaba), Kohut József (Szarvas) tanácstagok alá­támasztották az írásos jelen­tés megállapításait. Hangsú­lyozták, hogy megyénkben a nemzetiségi politika megva­lósításához megvannak az objektív és a szubjektív fel­tételek: az itt élők egyfor­ma jogokkal vannak felru­házva. -A magyarok és nem magyarok együttélése Békés megyében nemcsak békés és jószándékú, hanem testvéri. Az etnikumi hovatartozás senki számára nem jelent akadályt. Kifejtették, hogy a továbblépés érdekében szük­séges az érdekeltek nagyobb aktivitása etnikumuk tárgyi és szellemi feltételeinek ápo­lásában. erősítésével, a demokrácia és az életmód fejlesztésével, egészében véve egy tudomá­nyosan megalapozott világ­kép építésével kívánja szol­gálni a társulat. Elsőrendű művelődéspolitikai célja a rétegtevékenység fokozása: a fizikai dolgozók és az ifjú­ság körében folytatott tudo­mányos ismeretterjesztés erősítése. A jövő évben fej­lesztik a terhes anyáknak és a gyesen levőknek szerve­zendő gyermeknevelési, pe­dagógiai, pszichológiai ta­nácsadások rendszerét: szok­tató nyelvtanfolyamok, vala­mint játékos ismeretterjesztő formák elterjesztésével bőví­tik a gyermekprogramok kö­rét. Üjszerű kezdeményezés, hogy a társulat általános is­meretek nyújtásával, hagyo­mányápolással — elsősorban klubkeretekben — részt vál­Az 1983. évi költségvetés és fejlesztési terv méghacá- rözása kapcsán előterjesztés hangsúlyozta, hogy a VI. öt­éves terv készítésekor szá­mításba vett körülmények­hez képest a gazdasági fel­tételek tovább rosszabbod­tak, ezért a már ez évben is szükségessé vált költségveté­si egyensúlyt javító intézke­dési sorozatot tovább kejl folytatni. Ez azt jelenti, hogy a jövő évi népgazdasá­gi tervvel összhangban mér­sékelni kell a költségvetés felhalmozási, valamint a ta­nácsi fejlesztés kiadásait. Ez idő szerint ugyan nincs szükség arra. hogy a VI. öt­éves terv főbb megyei tár­sadalompolitikai céljait alap­vetően módosítsuk, várható azonban, hogy a- terv néhány pontján változás történik, hiszen a központi források csak csökkentett mértékben állnak rendelkezésre jövőre, és várhatóan a tervidőszak hátralevő éveiben is. A testület a jövő évi költ­ségvetést és fejlesztési elő­irányzatot a soron következő országgyűlés döntésétől füg­gően elfogadta. Ugyancsak elfogadta a ta­nács a települések alapellá­tásának várható alakulásáról történt előterjesztést. Az alapellátás dinamikus fej­lesztésére. összehangoltsá­gára a falusi ellátás jobbí­tására hívta fel a figyelmet hozzászólásában Palyov György (Csabacsüd), Földi János (Mezőkovácsháza) me­gyei tanácstagok, valamint Komáromi Gábor, bizottsági tag. A '(negyei tanács egyetér­tett a társközségek helyzeté­nek értékelésével is. Végül kinevezte január 1-i hatáiy- lyal személyzeti és oktatási osztályvezetőnek R ichweisz Ferencet. ségi szintjének emeleseben. Az előterjesztéshez kap­csolódó szóbeli kiegészítőben Kurucz Imre. a TIT főtitká­ra — egyebek között — hangsúlyozta: a társulat te­vékenységének a jövőben még inkább igazodnia kell a népgazdasági érdekekhez, mindenekelőtt a nagyobb szakmai tudás megszerzésé­nek elősegítésével. A vitában többen hangoz­tatták: gyakran a művelt közönség is egyoldalú tájé­koztatást kap egyes sajtóter­mékekből. A TIT fontos sze­repet játszhat a káros, áltu­dományos nézetek visszaszo­rításában. Mások a művésze­ti ismeretterjesztésben ta­pasztalt tudománytalanság­ról szóltak, s az esztétikai ízlésfe.jjesztés fontosságára hívták^fel a figyelmet. Németh Károly köszöntése Németh Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a Központi Bizottság tit­kárát több évtizedes mun­kásmozgalmi tevékenységé­nek és a szocialista társada­lom építésében szerzett ki­emelkedő érdemeinek elis­meréseként — 60. születés­napja alkalmából — az El­nöki Tanács a Magyar Nép- köztársaság Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést kedden a Parlamentben Losonczí Pál, az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át. Jelen volt Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság .tit­kára. A kitüntetés átadása után az MSZMP Politikai Bizott­sága Németh Károly tiszte­letére ebédet adott, amelyen részt vettek a Politikai Bi­zottság tagjai, Gyenes And­rás, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára. A Központi Bizottság nevében Kádár János kö­szöntötte Németh Károlyt. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége Né­meth Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a KB titkárát 60. szüle­tésnapja alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió testvéri barátsá­gának és együttműködésének erősítésében végzett kiemel­kedő szolgálataiért az Októ­beri Forradalom Érdemrend­del tüntette ki. Több mint 800 ezer hektárra nőtt a HITE területe Ebben az esztendőben há­romnegyed millió hektáron termeltek különböző növé­nyeket a nádudvari Kuko­rica- és Iparinövény-terme- lési Együttműködés kereté­ben, s a legtöbb növénynél minden eddiginél jobb ter­mést takarítottak be. Mint a KITE igazgató tanácsának kedden Budapesten megtar­tott ülésén elmondták, a leg­nagyobb területről, félmillió hektárról takarítottak be bú­zát és kukoricát, s magas át­lagtermésük nagymértékben járul hozzá a gabonaprog­ram sikeréhez. Az alkalma­zott technológia, a rendszer­központ és a tagság jó együttműködésének eredmé­nyeként 21 taggazdaságban termeltek hektáronként hat tonnánál több búzát, ugyan­csak 21 üzemben a kukorica átlagtermése a tíz tonnát is meghaladta. Ma már a KI- TE-taggazdaságok termelik meg hazánkban a cukorré­pa egyharmadát. A magasabb termést biz­tosító KITE-technológiához a rendszerközpont több mint hatszázmillió forint ér­tékű különböző gépek be­szerzésével segítette a tag­gazdaságokat, s to\^bb bő­vítették a műszaki szolgál­tatásokat­A következő esztendőben tovább bővül a KITE-tech- nológiával termelt növények területe: az igazgató tanács keddi ülésén 19 gazdaságot vett fel. s 1983-ban már 805 ezer hektár lesz a rendszer­be bevont növények vetés­területe. ■ Kedden tartotta első ülé­sét a Magyar Nők Országos Tanácsának — a III. orszá­gos nőkonferencián megvá­lasztott — elnöksége. Az ülé­sen a nőkonferencia munká­ját értékelve megállapították, hogy a tanácskozás betöltötte hivatását, reálisan és kriti­kusan elemezte hazánk bel­politikai helyzetét, a nők he­lyét és szerepét gazdasági és társadalmi életünkben. Az ülésen Duschek Lajos­áé elnök előterjesztette a MNOT elnökségének 1983 el­1983. május 30. és június 5. között Budapesten rendezi az Interparlamentáris Unió V. európai biztonsági és együtt­működési könferenciáját — egyebek között erről tájékoz­tatta a sajtó képviselőit ked­den a Parlamentben Pio Car­lo Terenzio, az Interparla­mentáris Unió hazánkban tartózkodó főtitkára. Elmon­dotta, hogy Helsinki, Belg­rad, Bécs és Brüsszel után elsőként tartják ezt a talál­kozót egy, a Varsói Szerző­déshez tartozó országban. A főtitkár ismertette az IPU történetét, szerteágazó tevé­Csütörtökön a Pesti Vigadó klubtermében adták át a Magyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapja 1982. évi nagy­díjait, a Péterfi-emlékpla- ketteket és a nívódíjakat. Vészits Ferenc, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja igazgatójának szavai után Raszler Károly grafi­kusművész, Legány Dezső zenetudós és Illés Endre író vehették át az idei nagydí­jakat. Kiss Sándor szobrász- művész alkotását. A plaket­tet minden évben három olyan alkotónak ítélik oda, akik művészi munkásságuk­kal, illetve tudományos tevé­kenységükkel elismerést vál­tottak ki a nagyközönség, a kritika és nem utolsósorban a művésztársadalom körében, s tevékenységükkel hozzájá­rultak a Művészeti Alap mű­vészetpolitikai céljainak el­éréséhez. Az idén első alkalommal adataira vonatkozó javasla­tot. Eszerint a többi között meghatározták a nőtanács mellett működő munkabi­zottságok feladatait, áttekin­tik a nők állami és gazdasá­gi vezető beosztásokba kerü­lésének helyzetét, s tájéko­zódnak a különböző föld­részeken élő nők helyze­téről, valamint a Nemzetkö­zi Demokratikus Nőszövet­ség tagszervezeteinek tevé­kenységéről. Az ülésrendet és az elnökség munkaprog­ramját a testület - megvitatta és elfogadta. kenységét. Újságírók kérdé­seire válaszolva kifejtette, hogy bár a nemzetközi hely­zet meglehetősen bonyolult és feszült, remélhető, hogy a budapesti találkozó várha­tóan jó légköre, konstruktív munkája hozzájárulhat e feszültség enyhítéséhez. A fő­titkár, valamint Barcs Sán­dor, az IPU magyar cso­portjának elnöke elmondot­ta: az IPU titkársága, vala­mint a magyar vendéglátóik képviselői aláírták a jövő esztendei találkozóval kap­csolatos tennivalókat rögzítő szerződést. odaítélt emlékplakettet — Szabó Gábor szobrászművész munkáját — Albert István. Gápor István, Juhász Fri­gyes, Somogyi Vilmos és Straky Tibor zeneesztéták, illetve kritikusok kapták meg. A képzőművészeti szakosz­tály 1980 óta évenként adja át három jelentős kiállítás elismeréseként a nívódíjat. Az idén Kádár János Miklós festőművész tárlatát a Csók Galériában, Geszler Mária keramikusművésznek a bu­davári iparművészeti boltban rendezett kiállítását és Hor­váth Márton üvegtervező iparművész ugyancsak Csók galériabeli tárlatát jutalmaz­ták, mert kiemelkedő közön­ség-. kritikai és szakmai el­ismerést aratott, s újszerű, átgondolt rendezésével hoz­zájárult a művészet és a kö­zönség kapcsolatának elmé­lyítéséhez. — S — Feladatunk: a tudományos ismeretterjesztés lal a cigánylakosság művelt­ső félévi ülésrendjére és fel­Hz Interparlamentáris Unió főtitkárának sajtótájékoztatója n Művészeti ülap nagydíjainak átadása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom