Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-14 / 293. szám

KÉPERNYŐ A 1982. december 14., kedd 375 éve született Kemény János Az önéletiró fejedelem Carl Sternheim: II kazetta Egységes stilus, jé csapatmunka Kemény János mindössze egyetlen esztendeig volt er­délyi fejedelem, nevét ön­életírása tartotta fenn az utó­korra. Az erdélyi emlékirodalmat külön hely illeti meg a ma­gyar irodalomtörténetben. A magyar regény előképét tisz­teljük benne. Egyszerre a történelem és a szépiroda­lom édes gyermeke: nem tisztán história, nem tisztán szépirodalom, de olyan nyel­vi szépséget, esztétikumot hordoz, amely szépirodal­munkba emeli. Kemény János önéletírása az erdélyi emlékirodalom, a magyar szépirodalom ki­emelkedő alkotása. Noha száz évnyi szünet után, 1959- ben ismét megjelent, kevés­bé ismerik az olvasók; kis­sé a homályból kell elővon­nunk szerzője születésének 375. évfordulóján. Kemény János 1607. de­cember 13-án született, elő­kelő erdélyi családban. Beth­len Gábor fejedelem udvará­ban nevelkedett, politikai és katonai pályafutása I. Rákó­czi György uralkodása alatt bontakozott ki, II. Rákóczi György szerencsétlen lengyel hadjárata során került a ta­tárok kezére, ahonnan 1659- ben szabadult: emlékiratát egy mondat közepén megsza­kítva, lélegzetvétel nélkül in­dult hazafelé, a töröktől rán­gatott Erdélybe. 1661. január 1-én az erdélyi országgyűlés fejedelemmé választotta. 1662. január 22-én Nagyszől- lősön, Segesvár közelében vereséget szenvedett a török seregektől, s maga is a csa­tatéren halt meg. Jeltelen tö­megsírba temették. Nagy tehetségű politikus volt, aki Machiavelli eszmei követőjeként, Bethlen Gábor igézetében korszerű abszolu­tizmust, egyeduralmat akart kialakítani, amelyet azonban a kedvezőtlen történelmi kö­A gyomaendrődi 2048. szá­mú II. Rákóczi Ferenc úttö­rőcsapat októberben rajzpá­lyázatot hirdetett a szarvasi járás úttörőcsapatai számára Világszerte december 16-án ünnepük Kodály Zoltán szü­letésének 100. évfordulóját. Ebből az alkalomból a nagy zenetudós két művének, a Mátrai képek és a Háry Já­nos címűeknek képi feldol­gozásával pályázhattak bár­milyen méretben és techni­kával elkészített alkotásaik­kal a járás úttörői. , A beérkezett és á vártnál nagyobb számú és jobb mi­nőségű pályamunkák közül meghívott rajz- és zenesza­rülmények lehetetlenné tet­tek. íróként zsoltáros-imád- ságos könyv, számos röpirat alkotója, de legjelentősebb műve — politikusként is — önéletírása. Művében a köz- és a ma­gánélet szorosan összefonó­dik, a hangsúly azonban nem a személyes sorson, sok­kal inkább a történelmen van, mert Erdély és a ma­ga jövendőbeli politikai le­hetőségeit akarja tisztázni a múlt számbavételével. Hang­ja kiábrándult, fanyar, s mégis nagy akarattól feszül. Metsző és hideg, szenvedély- telen barokk körmondatok­ban gördíti előre az esemé­nyek leírását, kortársai jel­lemzését. „.. . ezeket emlékezetért jedzem” — írta, s természe­tesen az utókorra gondolt. Bethlen Gábor államférfiúi nagyságának első bemutatá­sa tőle ered. I. Rákóczi György, az „öreg Rákóczi” kicsinyes, fösvény, furfangos, gyanakvó jellemének képét ő hagyományozta a későbbi időkre. Számos kortársáról eleven rajzot készített; Páz­mány Péterről, Esterházy Miklósról, de egy sor kisem­berről is. Elbeszélését gyakran olyan leírások színezik, mint pél­dául a török portán tett lá­togatása, vagy Bécsből való hazatérésének története. Kör­mondatainak olykori nehéz­kességét az egyes jelenetek párbeszédes, drámai megele- venítése ellensúlyozza. Kemény János önéletírása irodalmunkban a barokk emlékirat első fecskéje. Mű­vével Bethlen Miklósnak, Bethlen Katának, II. Rákó­czi Ferencnek ‘nyújtott pél­dát, sőt a modern magyar irodalom — például Móricz Zsigmond — is sokat merí­tett belőle. Gy. L. kos tanárokból álló zsűri vá­logatta ki a díjazásra és ki­állításra alkalmas képeket, melyekből a gyomaendrődi Honti galériában rendeznek tárlatot. December 16-án, 14 órakor Bakulya Anna, a szarvasi járás úttörőelnöke nyitja meg a kiállítást, s ek­kor adják át a díjakat is. A megnyitón közreműködik a II. sz. általános iskola ének­kara, és valamennyi részt­vevő Kodály-portréval ellá­tott emléklapot kap. A kiállítás december 23-ig tekinthető meg a gyomaend­rődi Vorosilov utca 19. szám alatti Honti galériában. P. P. A századforduló gazdag színház; életében különleges, egyéni felfogású és hangvé­telű darabjaival tűnt fel a lipcsei származású német író, Carl Sternheim. A botrányos magánéletével is nagy érdek­lődést kiváltó író munkássá­gát saját társadalmi osztálya, a polgárság hibáinak kegyet­len kifigurázásának szentel­te. Kora legtermékenyebb és legerőteljesebb színházi stí­lustörekvése, az expresszio- nizmus jegyében íródtak da­rabjai. így A kazetta is, amely nemrég jelent meg magyar nyelven a Hoppá, élünk című drámakötetben, s amelyet az elmúlt héten a szolnoki Szigligeti Színház Szobaszínháza mutatott be Békéscsabán az ifjúsági és úttörőház Pódiumszínház so­rozata keretében. Az Európa színpadain má­sodvirágzását élő Sternheim- darabok, ha po'lgárverő hatá­sukat el is .vesztették, azért tüskéi még a ma embere számára is elég szúrósak. De mit is akart kipellengérezni A kazettában Sternheim? Régi, az emberiséget, külö­nösen a polgárosodás óta súj­tó átok, a pénz jellemet, ér­zelmeket, emberi mivoltot el­pusztító hatalmát. S ehhez nem is találhatna jobb köze­get, mint egy polgári csalá­dot. A családfő, Heinrich Krull, középiskolai tanár so­ványka fizetéséből csak lát­szat jólétet tud biztosítani ifjú feleségének és leányá­nak. S akkor megtudja fe­lesége nagynénjétől, Elsbeth Treutól, hogy a vártnál is nagyobb összeget őriz egy kazettában, melynek várha­tó örökösei ők lesznek. Ez az a pillanat, amikor a tanár úgy érzi, hogy ebben a ka­zettában, az ott őrzött érték­papírokban rejlik szabadsá­ga és megváltása. Csakhogy éppen a vagyon tudata lesz az, amely megfosztja minden emberinek nevezhető érzés­től, s amely ráveri a végső és feloldozhatatlan bilincset. A komédia ezután már csak a kazetta körül forog, sze­rencsétlenné vagy bosszúál­lásában boldoggá téve az egyes szereplőket. Sternheim ebben a darab­jában meglehetősen megiz- zasztja a rendezőket. Hiszen bármennyire is törekszik va­laki a tiszta expresszionista stílus megvalósítására A ka­zetta színre vitelekor, feltét­lenül megbotlik az író alkot­ta „átmeneti” figurákban. Hiszen az expresszionista színház, amely az emberiség nagy problémáit vállalta ki­kiáltani több-kevesebb siker­rel, az elvont gondolatok tisztább, hatásosabb közvetí­tése érdekében absztrakciók­ká, szócsövekké merevített, úgynevezett marionettfigu­rákkal dolgozott. A saját osztályát ostorozó Sternheim azonban — talán a túlzottan belülről fakadó szenvedély miatt — nem tudta ezt az alkotói módszert következe­tesen véghezvinni, így váltak figurái „keverékké”. A fiatal rendező, Csizma­dia Tibor tehát jóformán nem is tehet arról, hogy át­gondolt, egységes rendezése ellenére a darab szereplői csak átmenetek az esendő ember és a gondolatokat ér­zelemmentesen közvetítő bábfigurák között. Ezért tű­nik ki az rf-ó által követke­zetesen marionettfigurának szült leány, Lidia Krull meg- formálója, Hullán Zsuzsa ala­kítása a többi közül. Holott különösen az egységes stílus, a csapatmunka igazán vonzó a szolnokiak előadásában. Viszont az író. a veszélyes, mégis a szánalmas Don Juan-i figurát, a fényképész Alfons Seidenschnurt időn­ként kilépteti a sablonból, és pillanatnyi őszinte szenvedé­lyek tolmácsolójává teszi, ami a stilizált játékot ele­ve felborítja — az egyéb­ként nagyszerűen játszó — Varga Károly alakításában. Hasonlóan jár Krull tanár alakítója, Takács Gyula is, aki mindent „kihozott” az író által megírt figurából. Az egész családot kegyetlen kárörömmel táncoltató nagy­néni szerepében Győry Fran­ciska remekelt. Lényegesen nehezebb volt viszont a sze­relmében, érzelmeiben meg­alázott Fanny következetle­nül megformált szerepébe beleélnie magát Egri Kati­nak. Tehát a játékstílusok váltogatása igazán nem a szí­nészeknek, annál inkább az írónak róható fel. Hiszen hol az ember, hol a gondolatköz­vetítő bábu írói igényének kellett megfelelniük. A kazetta, azaz a pénz, a várva várt örökség körül bo­nyolódó vígjátékot, Magyar Fruzsina lényegkiemelő dra­maturgiája alapján, Csizma­dia Tibor jó dinamikájú elő­adásban rendezte meg. A kazettát (kalitkát?) találóan formázó díszletek és a jel­mezek — Kálmán László ha­tásos, a darabot jól szolgáló munkája — sőt, még a smin­kek is erősen aláhúzzák az expresszionista előadásmó­dot. A darab láttán jó néhány nézőben felmerülhetett a kér­dés: vajon miért bányászták elő ezt a régi darabot a szol­nokiak? Netán a különleges­ség iránti igény, az „ilyen még nem volt” viszketegsé- géből? Ügy vélem, szó sincs erről. Hiszen a színháznak szép kötelessége az is, hogy a talán csak színháztörténe- tileg igazán értékes darabo­kat, elfeledett stílusokat is megismertesse a ma nézőivel. Meg aztán aligha lehet rá­fogni Sternheim A kazetta című darabjára, hogy nincs mondanivalója a ma embere számára. A pénz — az Ady által is oly sokat átkozott Mammon — napjainkban is szedi áldozatait. S e mára utaló figyelmeztetés az, amely a szolnoki előadást, az előre jelzett komédia helyett, inkább a tragédia felé billen­tette. A rendező ezáltal bizo­nyára tükröt kívánt tartani elénk. B. Sajti Emese Akar velem játszani? A bizalom, az elkötelezett­ség és a tehetség nagy dol­gokra képes. Ezt bizonyította a Benedek Miklós forgató- könyve által készült Akar velem játszani? című tévé­műsor, amelyet szombaton fő műsoridőben sugárzott a televízió. A bizalom e fiatal művész iránt a televízió ré­széről nyilvánult meg, amit a tehetséges, intelligens szín­művész, Benedek Miklós el­kötelezett, szép produkcióval hálált meg. A világirodalom neves íróit és jól ismert zene­szerzőket hívott segítségül, hogy megfogalmazza hitval­lását hivatásáról: a színmű­vészeiről. A fanyar humorú Bene­dek Miklós ez alkalommal mint forgatókönyvíró is ki­tűnően vizsgázott. Dinami­kus, az érzelmek és értelem megannyi húrján játszó mű­sora — amellett, hogy szóra­koztatott —, mély gondola­tokkal is megajándékozta a nézőt. Benedek Miklós — s mily szokatlan ez egy színmű­vésztől! — önvallomásában nem igyekezett egyedül ural­ni a képernyőt. Inkább böl­csen meghúzódott hol egy színházi ruhatár fogasai mel­lett, hol pedig az üres néző­téren. Ügy mutatta meg ön­magát, hogy a színészkollé­gák által közölt gondolatok mögött is éreztük a jelenlé­tét.­Műsorának ritka élményei között tartom számon, hogy olyan művésztársakat hívott meg „játszani”, akik — ért­hetetlen okokból — csak rit­kán láthatók a képernyőn, s bizony, hiányoznak. Kálmán György, Máthé Erzsi, Lukács Margit. . . Az ember szeret játszani. Értelmes, szép és hasznos játékot pedig különösen. Be­nedek Miklós ilyen játékot játszott szombat este a né­zőkkel. S ebben a szerkesz­tő, Sülyi Péter, a zenei veze­tő, Orosz István, s a rende­ző, Molnár György segített neki. Még egy dologról feltétle­nül kell szólni. S ez Benedek Miklós bátorsága. Mikor megjelent a képernyőn édes­apja, a felejthetetlen emlékű Benedek Tibor, a kettejük egyező hangja, kiejtése, fanyar egyénisége, ami min­dig is kísérti a fiatal Bene­deket pályáján, azt sugallta: a fiú vállalja az örökséget. Vállalja, mert nem csak ha­sonmása, de művészetéhez méltó örököse is immár. Szu­verén, önálló «egyéniségként. B. Sajti Emese A még mit sem sejtő család (balról: Hullán Zsuzsa, Takács Gyula, Egri Kati) Fotó: Kovács Erzsébet Kodály Zoltánra emlékezve Centenáriumi rajzkiállítás a Honti galériában Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A cselekvő gondolat. 8.57: A Népzenei Hangos Üjság melléklete. 9.44: Diótörő. 10.05: Az MR 10—14 különkiadá­sa. 10.35: Lemezmúzeum. 11.40: Jósika Miklós: Emlékirat. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: A Rádió Dalszínháza. Angot asszony lánya. 14.43: Élő világirodalom. 15.05: Saint-Saens: d-moll szoná­ta. 15 28: Nyitnikék. 16.00: Nóták. 16.30: Zengjen a muzsika. 17.05: Arcélek. Munkásábrázolás a magyar irodalomban. 17.30: Két filmdal. 19.15: Gondolat. 20.00: Kodály: Felszállott a páva. 20.31: A Budapesti madrigálkórus énekel. 20.39: Tudomány és gyakorlat. 21.09: A zene nem ismer határo­kat. 22.30: Kodály Zoltán rádióelő­adásai. 22.45: Mit ér a nevem? 22.55: Operaáriák. .23.19: Gertler Endre hegedűi, Diane Andersen zongorá­zik. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Indulók fúvószenekarra. 8.20: Utazás „Átlagamerikába”. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: Karácsonyi kórusok. 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Tini-tonik. 18.47: Barangolás régi hangleme­zek között. 19.09: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének népi zenekara játszik. 19.25: Monumenta literárum. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Utazás a Balaton körül. 20.53: Randevú a Jókai Klubban. 21.53: Balettzene operákból. 22.30: Könnyűzene Victor Máté szerzeményeiből. 23.20: Nótacsokor III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Zenekari muzsika. 10.30: Fél óra népzene. 11.05: 2000 felé. 11.40: Fekete Afrika zenéjéből. 11.55: A ravasz rókácska. 13 07: Zenekari muzsika. 15.00: Szereted az operát? 15.30: Romantikus mesterművek. 16.49: Teljesítmények nyomában. 17.19: Bach-kantáták. 18.26: Magyar zeneszerzők. 19.05: Mindenki iskolája. 19.35: Hermann Prey dalestje. 21.25: Verbunkosmuzsika. 21.50: Évszázadok mesterművei. 22.40: Fúvós kamarazene. 23.00: Dzsesszfelvételeinkből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két Hal, egy előadó. Ami Stewart énekel. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor.. Szerkesztő: Cseh Éva. 17.30: A török síptól a tárogató­ig. Bige József játszik né­pi hangszereken. 17.40: Üzemi lapszemle. 17.45: Filmek zenéjéből. (Köz­ben : Mezőgazdasági szak­csoportok. Braun Ágoston jegyzete.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Neil Young énekel dalaiból. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Magyar nyelv. (ált. isk. 4. oszt.) 8.25: Fizikai kísérletek, (f.-f.) 8.35: Magyar irodalom. (ált. isk. alsó tagozat.) 9.00: Orosz nyelv. (ált. isk 5. oszt., f.-f.) 9.15: Magyar nyelv. (ált. isk 1. oszt.) 9.30: Osztályfőnöki óra. (ált. isk. 7—8. oszt., f.-f.) 10.00: Történelem, (ált. isk. 5. oszt.) 10.25: Deltácska. (f.-f.) 11.00: Képújság, (f.-f.) 13.00: Iskolatévé. Magyar Irodalom, (ism.) 13.25: Deltácska. (ism., f.-f.) 14.00: Osztályfőnöki óra. (ált. isk. 7—8. oszt , ism., f.-f.L 14.25: Történelem, (ism.) 14.50: Magyar nyelv. (ált. isk. 4 oszt., ism.) 15.10: Napköziseknek. Svájci tájak, svájci képek, (f.-f.) 15.50: Hírek, (f.-f.) 15.55: Kertünk-udvarunk (f.-f.) 16.15: C?ak gyerekeknek! 1. Vitatkozók, (ism., f.-f.) 2. A föld titkai, (ism.) 16.55: Képújság, (f.-f.) 17.00: Lakosok vagy polgárok, (f.-f.) 17.45: Reklám, (f.-f.) 17.55: Pedagógusok fóruma. (f.-f.) 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Liszt Ferenc. 20.50: Stúdió ’82 21.50: Szép magyar tánc. 21.55: Mediterrán kapu. 22.15: Tv-híradó 3. II. MŰSOR ^O.OO: Fiatalok estje. Közben: kb. 21.00: Tv-híradó 2. Kb. 21 20: Liszt: Koronázási mise — részlet. 22.25: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.35: Fiatalok klubja. 17.20: A mezőgazdaságban dol­gozóknak. 17.50: A legkisebbeknek. 20 00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Dalok. 21.10: A repülés. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 12.40: Labdarúgás: Jugoszlávia— Wales. 16.40: Videooldalak. 16.50: A haltól a konzervig. 17.00: Tv-napló. 17.10: A népfelszabadító háború irodalma. 17.40: Hírek. 17.45: Tarka’ világ. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Belgrádi rockszínpad. 19 15: Rajzfilm. 19^21*: Reklám*. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. , 19.55: Reklám. 20.00: Együtt — belpolitikai adás. 20.45: Reklám. 20.50: Játékfilm. 22.20: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Beszédkultúra. 18.45: Tv-napló. 19.00: Több búzát. 19.15: A kukorica. 19.27: Ma este. 19 30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Folkparádé. 20.45: Dokumentumadás. 21.30: Reklám. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Egy szerző — egy film. SZÍNHÁZ 1982. december 15-én, szerdán 15 órakor Békéscsabán: gyalogcsillag Kinizsi-bérlet 19 órakor Békéscsabán: JANOS VITÉZ Szentpétery-bérlet 19 órakor Kondoroson: SZÉP VOLT, FIÜK! 1982. december 16-án, csütörtö­kön 15 órakor Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ 635-ös SZMKI előadása 19 órakor Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ József A.-bérlet MOZI Békési Bástya: *du. 4 órakor: Fehér farkasok, 6 és 8 órakor: Hová tűnt Agatha Christie? Békéscsabai Szabadság: de. 10, du. 6 és 8 órakor: Az elnök el­rablása, du. 4 órakor: A re­ménység szele. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Árnyéklo­vas I., II. rész. Gyulai Erkel: A látogatás. Gyulai Petőfi: du. 3 órakor: A katona és az elefánt, 5 és 7 órakor: Keoma. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Hófe­hérke és a hét törpe, fél 6 és fél 8 órakor: Guernica. Szarvasi Táncsics: du. 4 órakor: Az ösz­vér nem megy esküvőre, 8-kor: Megáll az idő, 22 órakor: Film­klub.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom