Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-14 / 293. szám

NÉPÚJSÁG 1982. december 14,, kedd Korom Mihály Athénba utazott Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, aki az MSZMP képvi­seletében részt vesz a Görög Kommunista Párt kedden kezdődő XI. kongresszusán, hétfőn Athénba érkezett. Kí­séretében van Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osz­tályának munkatársa. Korom Mihályt az athéni repülőtéren Antonisz Am- hatielosz, a Görög Kommu­nista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta. Jelen volt Dobos István, ha­zánk athéni nagykövete. * * * A Görög Kommunista Párt kedden megnyíló XI. kong­resszusán több mint 50 kom­munista és munkáspárt küldöttsége vesz részt. Az SZKP delegációját Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. Az 1918-ban megalakult Görög Kommunista Párt legutóbbi, X. kongresszusát 1978-ban tartotta, s mint a tavalyi parlamenti és az idei helyhatósági választások is bizonyították, Görögország harmadik legnagyobb poli­tikai pártjának politikai be­folyása és népszerűsége to­vább nőtt. Pályázati felhívás Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, valamint a Magyar Olajipari Múzeum történeti pályázatot hirdet azzal a céllal, hogy a magyar olajipar iránt érdeklő­dők mind szélesebb rétege kapcsolódjon be az iparág életé­vel, történetével, fejlődésével kapcsolatos anyaggyűjtésbe, illetve feldolgozásba. * Pályázni lehet a kiírás időpontjáig másutt még nem kö­zölt, és más pályázaton nem szereplő egyéni vagy csoportos pályamunkákkal: — technikatörténet, — technológiatörténet, — gazdaságtörténet, — üzem- és vállalattörténet, — a munkaerő fejlődésének története, — a testületi vezetés és munkásfórumok szerepe a vállalati döntés előkészítésében: vezetési módszerek, az üzemi de­mokrácia fejlődésének története, — a vállalati jogalkalmazás és igazgatástörténet, — a munka- és életkörülmények fejlődésének, a szocialista munkavefseny-, a brigád- és törzsgárdamozgalom története. — az olajipari települések története, — szociális és kommunális ellátottság fejlődésének története, — a sport-, kulturális, közművelődési ellátottság fejlődésé­nek története, — életrajz, visszaemlékezés, krónika témakörökből írásos pályamunkákkal, továbbá — technikatörténeti értékkel bíró — lehetőleg működőképes — makettekkel, modellekkel és oktatáshoz, bemutatáshoz felhasználható kisebb gépek, berendezések, műszerek, szerel­vények stb. metszeteivel. A pályázat titkos, így azon csak jeligével beküldött mun­kák vehetnek részt. A pályamű szerzőjének (szerzőinek) ada­tait lezárt, azonos jeligéjű borítékban kérjük mellékelni. A pályázatokat 2 példányban a Magyar Olajipari Múzeum címére (Zalaegerszeg, 8901, pf. 68.) postán kell beküldeni. Beküldési határidő: 1983. május 31. Pályadíjak: I. díj: 1 db. 5000 forint, II. díj: 2 db, egyenként 3500 forint, III. díj: 4 db, egyenként 2000 forint. Az eredményhirdetés 1983. októberében, a múzeumi és mű­emléki hónap rendezvényének keretében, a Magyar Olaj­ipari Múzeum Baráti Körének találkozóján lesz. Az OMBKE kőolaj-, földgáz- és Országos Kőolaj- és vízbányászati szakosztálya. Gázipari Tröszt Magyar Olajipari Múzeum D Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. DECEMBER 14-TŐL Devizanem vételi közép eladási árf. 100 egységre forintban Angol font 6483,15 6489,64 6496,13 Ausztrál dollár 3844,94. 3848,79 3852,64 Belga frank 82,91 82,99 83,07 Dán korona 462,26 462,72 463J18 Finn márka 741,09 741,83 742,57 Francia frank 574,43 575,00 575,58 Holland forint 1480,97 1482,45 1483,93 Japán yen (1Q00) 161,99 162,15 162,31 Kanadai dollár 3227,95 3231,18 3234,41 Kuvaiti dinár 13726,27 13740,01 13753,75 Norvég korona 564,69 565,26 565,83 NSZK márka 1628,26 1629,89 1631,52 Olasz líra (1000) 28,14 28,17 28,20 Osztrák schilling 231,67 231,90 232,13 Portugál escudo 42,94 42,98 43,02 Spanyol peseta 30,88 30,91 30,94 Svájci frank 1895,46 1897,36 1899,26 Svéd korona 539,72 540,26 540,80 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3992,97 3996,97 4000,97 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. szeptember 21-i ' közlésnek meg­felelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. DECEMBER 14-TÖL Pénznem vásárolható vételi eladási legmagasabb árf. 100 egys. bankjegy­forintban címletek Angol font 50 6294,95 6684,33 Ausztrál dollár 50 3733,33 3964,25 Belga frank 5000 80,50 85,48 Dán korona 1000 448,84 476,60 Finn márka 100 719,58 764,08 Francia frank 500 557,75 592,25 Görög drachma 500 51,39 54,57 Holland forint 1000 1437,98 152fr,92 Japán yen (1000) 10000 157,29 167,01 Jugoszláv dinár 100 54,29 57,65 Kanadai dollár 100 3134,24 3328,12 Kuvaiti dinár 10 13327,81 14152,21 Norvég korona 1000 548,30 582,22 NSZK márka 1000 1580,99 1678,79 Olasz líra (1000) 50000 27,32 29,02 Osztrák schilling 1000 224,94 238,86 Portugál escudo 5000 41,69 44,27 Spanyol peseta 5000 29,98 31,84 Svájci frank 1000 1840,44 1954,28 Svéd korona 100 524,05 556,47 Török líra 1000 20,11 21,35 USA dollár 100 3877,06 4116,88 A közelmúltban nyílt meg Gyulán az általános iskolai fogá­szati rendelő a törökzugi iskolában. Dr. Takács Erzsébet itt főállásban nemcsak az 5-ös számú, hanem a 2-es számú is­kola és a törökzugi óvoda több mint kétezer gyermekének fogászati ellátását, gondozását is végzi Fotó: Béla Ottó 0 legnagyobb ÁFÉSZ bevétele: Több mint kétmilliárd forint Vasárnap tartotta küldött- közgyűlését az ország legna­gyobb fogyasztási és értéke­sítő szövetkezete, a győri ÁFÉSZ. A tanácskozást 74 részközgyűlés előzte meg a több mint 26 ezer főnyi tag­ság kétharmadának részvéte­lével. A közgyűlés beszámolójá­ban és vitájában megelége­déssel nyugtázták, hogy az ország legnagyobb szövetke­zete dinamikusan fejlődött. Az elmúlt öt évben Győrött és környékén több mint 100 kereskedelmi létesítményt — boltot, vendéglőt, felvásárlási telepet — korszerűsítettek. Beruházásokra több mint 150 millió forintot költöttek. Ezen felül több mint 130 millió forintot fordítottak felújításra, korszerűsítésre. Győrött és a környező fal­vakban számos új élelmi­szer-áruházát, éttermet, csár­dát, útmenti vendégfogadót építettek. Fejlesztették hús-, konzerv- és sütőüzemüket Ennek alapján a győri ÁFÉSZ az idén jóval több mint 2 milliárd forintos ár­bevételt ért el, a tiszta nye­reség az év végéig várható­an 65—70 millió forint körül alakul. A győri ÁFÉSZ úttörője! volt a kishatármenti árucse­rének. Ausztriába elsősorban’ zöldségkonzerveket szállíta­nak. Most írtak alá egy meg­állapodást, amelynek alapján a győri ÁFÉSZ 9 ezer tonna; almát szállít osztrák partne­rének. Cserébe az osztrák szövetkezeti partnerek olyan árukat szállítanak — például mosóport, kakaót, csokolá­dét, kozmetikai cikkeket —. amelyek a házai piacon ke­resettek. Újabb lakóklub-ötletek A múlt év decemberében meg­hirdetett Lakóklub-pályázat leg­fontosabb tanulsága: a lakótele­peken élők készek tenni kör­nyezetük alakításáért. Az Or­szágos Közművelődési Tanács, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa és a Művelődési Miniszté­rium által kiírt országos pályá­zatra — amely a lakótelepi há­zak kihasználatlan helyiségeinek közművelődési hasznosítását szorgalmazta.— mintegy kétszáz lakóhelyi közösség jelentkezett lakóklubok vagy más közösségi formált alakítására vállalkozva. A pályamunkákból százhuszon­hetet tartottak támogatásra ér­demesnek, s a közművelődési alapból több mint tízmillió fo­rintot utaltak át az öntevékeny csoportoknak. A jelentkezők többsége bar- kácsmühelyt, kondicionáló szo­bát, játszóhelyiséget hozott lét­re, de a tervekben szerepelt fo­tólabor, kerámiaműhely, varró­szoba építése is, Az OKT titkár­ságára az elmúlt hónapokban harmincegy pályázat érkezett. t ezek közül huszonhét kapott csaknem két és fél millió forin­tos támogatást. Szaloncukor az ünnepekre Megfelelő ellátás ígérkezik szaloncukorból és karácsony­fa-függelékekből az ünnepek­re; a Budapesti Édesipari Vállalat az utolsó tételeket szállítja e termékekből a ke­reskedelem számára. Ezzel a vállalat sikerrel teljesíti idei terveit, a szerződések előírá­sainak megfelelően — a ta­valyihoz hasonlóan — mint­egy 60 ezer tonna édességet ad a piacra, a hazai igények megközelítően 60 százalékát. Annak ellenére, hogy az el­múlt egy-két évben több új gépsort helyeztek üzembe, a kapacitás kevésnek bizonyul. Különösen a dobozos desz- szertekből, s ezen belül is a konyakos meggyből nem mindig képesek lépést tarta­ni a kereslettel. Az elmúlt hét végén Gyulán nagy közönségsikert aratott a gyulai galambtenyésztő egyesü­let kétnapos kiállítása az ifjú­sági és úttörőházban. Jelentősé­gét növelte, hogy az idén éppen 100 éves a szervezett magyar galambtenyésztés. A kiállításon mintegy 80 tenyésztő 400 ga­lambját láthatták az érdeklő­dők. Képünkön: az egyik fajta­győztes King galamb Fotó: Béla Ottó Közlemény Az MSZMP Békés megyei bizottsága — a Szabadság téri székház felújítása miatt — december 17-től Békés­csabán, a Lencsési úton, az oktatási igazgatóság épületé­ben tevékenykedik. Tantestület, közösség, demokrácia a hány társadalmi ala­kulat, annyi arcula­ta van a nevelésnek. Csupán egy vonás tér vissza következetesen évszázadokon keresztül az intézményes ok­tatásban: az iskola minden korban a társadalmi mun­kamegosztásban való részvé­telre kívánja fölkészíteni a fiatalokat. A képzés formái és módszerei természetesen változhatnak, de minden esetben ehhez a célhoz iga­zodva. Miként a szocialista társa­dalmi viszonyok gyökeresen különböznek minden koráb­bi társadalmi berendezke­déstől, akként a szocialista nevelés is messze túlmutat a régi pedagógia) hagyományo­kon. Magától értetődően megőrzi a humanista örök­ség időálló értékeit, ezeket beépíti a maga nézetrendsze­rébe, melynek központi gon­dolata a közösségi eszme. Aforizmaszerű rövidséggel ez így hangzik: közösségi em­bereket csak közösségben le­het nevelni — Makarenkó- nak, a neves szovjet pedagó­gusnak szavaival — „nem az egyéni boldogságra, hanem a köz javára”. Az iskolai közösségek ki­kovácsolásának sikere min­denekelőtt a nevelőtestülete­ken áll, vagy bukik. Ahhoz persze, hogy a pedagógusok közösséggé formálhassák a gondjaikra bízott gyerekek csoportjait, a tanári karnak is közösséget kell alkotnia. Vajon napjainkban milyen az iskolai tantestületek kö­zösségi életének színvonala ? Általános érvénnyel nehéz volna felelni erre a kérdés­re. Vannak iskolák, ahol példamutató csapattá forrt össze a testület, náluk ha­sonlóképpen elevenek a diá­kok különböző közösségei is, másutt viszont alig észlelhe­tő az igazi közösségi élet pulzusa. Vagyis, ahol a kö­zösségi eszme nem divatos szólam, hanem igazán éltető elem, mint a levegő, ott a pedagógiai munka is sikeres. Számos ismertetőjegye van az összeforrt tanári kö­zösségeknek — miként bár­melyik munkahelyi kollektí­vának —, ezek közül kettőről külön szólunk. Az első a testületi egység, amely az eredményes pedagógiai tevé­kenységnek nélkülözhetetlen feltétele. Mivel az iskolai ne­velési-képzési folyamatokat egyértelműen meghatározott célok és normák vezérlik, ezért csak akkor lehet egy­séges a tanári kar, ha az alapvető pedagógiai célok ér­telmezésében és valóra vál­tásában minden tagja egy húron pendül, együtt cse­lekszik. Mostanában időről időre elhangzik az ellenvetés — is­kolában, nemegyszer a saj­tóban is —, hogy az egység hangoztatása a pedagógiá­ban idejét múlt kívánalom, el is kell távolodni tőle, mert uniformizálja az embe­reket, elszürkíti a személyi­séget. Amikor ellenlábasai Makarenkónak is nekisze­gezték ezt a kérdést, ő azt válaszolta rá, hogy ettől iga­zán nem kell tartani, mert a közösség sohasem törli le az arcokról az egyéni redőket, sőt: az egyéni képességek igazán csak a harmonikus közösségben teljesedhetnek ki. Minél sokszínűbb szemé­lyiségekből tevődik össze egy-egy tantestület, annál nagyobb sikerekre számíthat a tanulók nevelésében, sze­mélyiségük fejlesztésében. Torzó maradna a kép, ha nem ejtenénk néhány szót a tanár; közösségek másik sa­játos jegyéről, a demokra­tizmusról. Az iskola nem sziget a társadalomban, ha­nem annak szerves része, ki­csiben maga a társadalom, hi­szen belső viszonyai —ahogy a szociológusok mondják — pontosan leképezik a társa­dalmi modellt. Az iskolai élet demokratizálása sem el­szigetelten megy végbe, ha­nem a szocialista demokrá­cia társadalmi méretű to­vábbfejlesztésének részeként. Történelmi tapasztalatok intenek rá, de éppenséggel saját élményekkel is igazol­ható, hogy nem lehet jó az az iskola, amely rideg pa­rancsuralomra épül, ahol mereven vezetőkre és alá­rendeltekre szakad szét a közösség. Ha tanulóinkat ön­állóan gondolkodó, a társa­dalmi haladás ügye iránt el­kötelezett, alkotó, sokoldalú személyiségekké akarjuk ne­velni, akkor demokratikus is­kolai viszonyok nélkül nem számíthatunk eredményre. Demokráciára csak demokra­tikus eszközökkel lehet ne­velni, és ehhez kitűnő gya­korlótér az iskola. Jelentősen megnőtt iskolá­ink önállósága az 1971-es ta­nácstörvény óta, és sok he­lyütt a mindennapi élet fok­ról fokra demokratikusabbá vált. Az igazgatók meghatá­rozott időre szóló, úgyneve­zett ciklikus megbízatása is jelentősen hozzájárult az is­kola belső világának demok­ratizálásához. Ez idő tájt eredmények és sikertelenségek egyaránt sze­gélyezik az iskolai demokrá­cia kiszélesítésében megtett utat. Szép számmal vannak derűs, jó iskoláink, másutt viszont ma is fülledt a le­vegő. M ég az élen haladó ok­tatási-nevelési intéz­ményekben is gye­rekcipőben jár a diákönkor­mányzat, mindössze egy-két iskola és kollégium próbálta meg kiépíteni. Némelyek szerint az a magyarázata a lemaradásnak, hogy volta­képpen nem értek meg en­nek a társadalmi feltételei, ezért az iskola nem lát ma­ga körül követhető' mintát. Ez persze igaz, de azt is ne­héz volna elvitatni, hogy ma még a felnőttek, a pedagó­gusok sem bíznak nagyon a v gyerekekben, ha önállósá­gukról esik szó. Ez az a holt­pont, amelyről kinek-kinek el kell mozdulnia, mert élet­korának megfelelően minden ifjú, minden gyerek tárgya­lóképes. P. Kovács Imre Orosházi és kovácsházi táncosok Lengyelországban Cserven István—Hajdú Hajnalka és Kiss Béla—Kiss Enikő, az orosházi Petőfi Művelődési Központ, vala­mint Földi János—Tóth Ildi­kó, a mezőkovácsházi műve­lődési ház társastáncklubjai­nak ifjú tehetségei Antali Zoltán táncpedagógus vezeté­sével december 15-én, szer­dán a lengyelországi Poz­nanba utaznak, ahol a hét végén C osztályos nemzetkö­zi táncversenyen vesznek majd részt. A vendéglátó lengyel tánc­klub vezetője ez év szep­temberében Lipcsében, egy nemzetközi versenyen talál­kozott az orosházi táncosok­kal. e találkozás eredménye a mostani meghívás. A tán­cosok csapatkapitánya ezút­tal Gonda Géza, az orosházi Petőfi Művelődési Központ igazgatója lesz. A nyolctagú társastánckül­döttség december 21-én, ked­den érkezik haza. Sziics József

Next

/
Oldalképek
Tartalom