Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-02 / 283. szám

NÉPÚJSÁG 1982. december 2., csütörtök o „n cigány lakosság változó élete” (Tudósítónktól) A városi cigánylakosság részvételével sikeres rendez­vény zajlott le november 28-án, vasárnap délelőtt Szarvason, amelyet a városi "cigányügyi koordinációs bi­zottság és a Vöröskereszt városi vezetősége rendezett. Hevesi József, a megyei ci­gányügyi koordinációs bi­zottság titkára tartott elő­adást „A cigánylakosság változó élete” címmel. Az előadást élénk vita követte, amelynek során a megjelen­tek feltárták gondjaikat, problémáikat, s a városi ta­nács vezetői válaszoltak kér­déseikre. A kötetlen beszél­getést a Békés megyei ci­gánylakosság életéről szóló film vetítése követte. Ezután egészségügyi vetél­kedő következett. A magyar és cigány nyelven megjelent „Védd az egészséged” című propagandaanyagból dr. Vis- ki Mátyás főorvos; a városi Vöröskereszt elnöke készített tesztlapokat, amelyeket az iskolás korúaktól a legidő­sebbekig mindenki kitölthe- tett. Akik a legjobban oldot­ták meg a tesztfeladatokat, azok szóban versenyeztek tovább. A legjobbak a me­gyei Vöröskereszt, a városi Vöröskereszt és á városi sportfelügyelőség jutalmát vehették át. A nyertesek: Rostás Zsolt, Bankó József és ifi. Varga József. Medgyesi Lászlóné Téli forgalom a szarvasi kempingben Nagyon sikeres nyár után az utószezon sem csendes a szarvasi kempingben. Az utó­szezonban vadászcsoportokat fo­gad az idegenforgalmi vendég­látóhely. majd ezt követően ATI-tanfolyamoknak ad helyet. S eközben már készülnek a szer­ződések a jövő évre. Az IBUSZ belföldi szervezett kirándulócsoportjain kívül, a jö­vő évben is üdülnek majd Szarvason a testi és szellemi fo­gyatékos gyerekek. A rehabili­tációs üdültetésen kívül számos, külföldi csoport érkezik. így többek között a COOPTOURIST csehszlovák turisták hetes pi­henését szervezi, s várhatóan számos lengyel csoport is ellá­togat a Körös menti városba. Nem árt néhány szót szólni az utószezont követő tavaszi idő­szakról sem. Az Expressz Ifjú­sági és Diák Utazási Iroda to­vábbképzéseket szervez, s foly­tatódnak az ATI-tanit)lyamok. Eközben ismét vadászokat fogad a kemping. — sz. j. — Szeghalmi táncospár (Tudósítónktól) öt, illetve hat évvel .ez­előtt indult el a társastánc- mozgalom úttörőcsoportjá­ban Szabó József és Hunya Katalin C osztályos verseny­zőpár. Az úttörőcsoportban már az induláskor is felhív­ták magukra a figyelmet, példamutató magatartásuk­kal és szorgalmukkal. Ké­sőbb a közös szereplések si­kerein keresztül szerették meg e művészeti ágat. A nagy kitartást, kellő technikai felkészültséget igénylő szóló műfajban 1980. február 3-án indultak elő­ször, és megérdemelt 3. he­lyezést értek el. Az első D—I. osztályos táncverse­nyen a tiszántúli terület tán­cosai mérték össze tudásu­kat. A 6.„helyezés felhatal­mazta őket az országos baj­nokságon való részvételre. 1982-ben léptek be a 4. ver­senyosztályba, a C-be. A si­kersorozatot magasabb szin­ten még jobb eredményekkel folytatták. A tiszántúli tán­cosok között a 6. helyen vé­geztek, így ebben az osz­tályban is az országos baj­nokságon a legjobbak között lehettek. A legutóbbi két eredmény a táncos pár ki­emelkedő fejlődését tükrözi: tavasszal Egerben, ősszel pe­dig Orosházán a klubközi Éneklő ifjúság —1983 Szarvason, jövőre immá­ron 16. alkalommal rende­zik meg a járásban és a vá­rosban működő általános is­kolák és gimnáziumok ének­karainak, a Szarvasi Óvónő­képző Intézet kórusainak és az állami zeneiskola növen­dékzenekarának művészeti szemléjét. A városi díszhangversenyt 1983. március 25-én. pénte­ken 17 órakor rendezik meg a Vajda Péter Művelődési Központban. A járási szintű koncertre Kondoroson a művelődési házban 1983. március 26-án, szombaton 9 órakor kerül sor. A szarvasi Városi Tanács művelődés- ügyi osztályára 1983. január 31-ig küldhetik el a nevezési lapot az oktatási intézmé­nyek. Gyorslista az 1982. november 30-án megtar­tott november havi lottó juta­lomsorsolásról. melyen a 47. he­ti szelvények vettek részt. A gydrslistában az alábbi rövidí­téseket használtuk: A vásárlási utalvány (1000 Ft). B Dácia 1310 tip, személygépkocsira utalvány. C Lada 1200 S tip. személygép­kocsira utalvány, D Wartburg Lim. tip. személygépkocsira utal­vány. E Polski Fiat 126 P. tip. személygépkocsira utalvány. F Orion Hi-Fi-torony (42 300 Ft). G szerencseutalvány (30 000 Ft). H színes televízió (30 000 Ft). I otthon lakberendezési utalvány (25 000 Ft). J iparcikkutalvány (25 000 Ft). K zenesarok-utalvány (20 000 Ft). L automata mosógép (11 900 Ft). M televízió (10 000 Ft). O vásárlási utalvány (9000 Ft). P vásárlási utalvány (7000 Ft). R vásárlási utalvány (5000 Ft). S vásárlási utalvány (4000 Ft). T vásárlási utalvány (3000 Ft). U vásárlási utalvány (2000 Ft). HÁROMMILLIÓ 334 337 R 340 040 S 345 743 T. 351 »446 T 357 149 L 362 852 U 368 555 U 374 258 U 379 961 u 385 664 U 391 367 H 397 070 G 408 476 M 414 179 O 419 882 O 425 585 U 431 288 u 436 991 N 442 694 p 448 397 U 454 100 s 459 803 L 465 506 R 476 912 U 482 615 P 488 318 S 494 021 S 499 724 N 505 427 T 511 130 U 516 833 I 522 536 K 528 239 M 539 645 P 545 348 I 551 051 R 562 457 u 573 863 U 579 566 u 590­972 H 596 675 A 602 378 H 608 081 U 613 784 U 619 487 u 630 893 U 648 002 R 665 111 K 670 814 P 676 517 T 687 923 K 727 844 J 767 765 P 784 874 O 796 280 I 807 686 P 813 389 K 819 092 R 824 795 S 836 201 S 841 904 S 853 310 U 859 013 S 864 716 U 881 825 U 891 3 934 I 904 637 U 910 340 N 916 043 U 921 746 U 933 152 H 944 558 R 961 667 T 967 370 T 978 776 G 984 479 R 990 182 H J95 885 L NYOLCMILLIÓ 398 601 P NEGYVENNÉGY­MILLIÓ 698 196 R 703 899 P 709 602 R 903 504 P ÖTVENÖTMILLIÓ 687 877 S 693 580 R 699 283 R 704 986 S 710 689 T 898 888 M 921 700 R HETVENNYOLC­MILLIÓ 009 419 I 015 122 K 020 825 N 026 528 O 032 231 P 037 934 N 043 637 P 049 340 T 060 746 U 077 855 O 083 558 H 089 261 P 094 964 S 100 667 P 106 370 I 112 073 R 117 776 U 123 479 L 129 182 o 134 885 O 140 588 R 146 291 R 151 994 S 163 400 O 169 103 U 174 806 P 180 509 S 186 212 S 191 915 T 197 618 U 209 024 I 214 727 R 220 430 J 226 133 J 231 836 O 237 539 P 243 242 G 248 945 N 254 648 O 260 351 S 266 054 S 271 757 R 277 460 T 283 163 T 288 866 H 300 272 N 311 673 S 323 084 T 328 787 T 340 193 T 345 896 L 351 599 T 357 302 U 363 005 U 368 708 U 374 411 U 380 114 U 385 817 T 397 223 L 408 629 S 431 441 M 437 144 U 442 847 U 448 253 u 459 956 K 488 471 H 494 174 O 511 283 N 534 095 U 539 798 P 562 610 o 568 313 O 574 016 R 579 719 U NYOLCVANEGY­MILLIÓ 100 445 R 106 148 K 111 851 S 117 554 K 123 257 N 128 960 D 140 366 H 146 069 R 151 772 S 163 178 P 168 881 T 174 584 U 180 287 R 191 693 O 197 396 U 203 099 K 208 802 225 911 U K 214 505 U­A nyertes szelvényeket 1982. december 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfogadá­si és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista (amelyben a me­gyénkben vásárolt nyertes szel­vények számát közöljük) köz­vetlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelőssé­get nem vállalunk. A fiatal táncospár és táncpedagógusuk Fotó: Sípos Imréim táncversenyen egyaránt má­sodik helyezést értek el. Ta­vasszal szeretnének ismét az országos bajnokságra beke­rülni és az addigi, valamint az ott nyújtott teljesítmény alapján az 5. versenyosztály­ba, a B osztályba átjutni. Táncpedagógusuk: Csáki Emília — jelenleg Szeghál- mon 250 fiatalt tanít — 1980 óta Budapesten, a Népműve­lési Intézet társastáncpeda­gógus-képző tanfolyamainak vezetője. Az ott nyújtott tel­jesítménye, valamint csoport­jainál elért eredménye alap­ján a közelmúltban megkap­ta az A kategóriájú minősí­tést. November 19—21-én Csehszlovákiában rendezett társastáncversenyen a Nép­művelési Intézet felkérésére Magyarország pontozóbírója­ként vett részt. Papp Gyula Békési múzeumbarátok közgyűlése A Mezőgazdasági Múzeum Barátainak Köre békési cso­portja az elmúlt héten tar­totta közgyűlését. E csoport tagjai többsé­gükben a békési mezőgazdá­sági szakközépiskola és szak­munkásképző intézet diákjai és tanárai. Éppen ezért az 1982. évi munkát úgy szer­vezték, hogy az kapcsolód­jon az iskola oktató-nevelő munkájához is, segítse azt — mondotta dr. Komáromi Sán­dor, a csoport elnöke beszá­molója elején. A továbbiak­ban az eredményekről szólt: sok értékes tárggyal bővült a kör gyűjteménye, több tag elismerésre méltóan szere­pelt országos pályázaton, s kiadták a csoport 1975—1980. közötti történetét. Az elnök nem feledkezett meg a hiá­nyosságokról, a nem teljesí­tett feladatokról sem beszá­molójában. Végezetül öröm­mel üdvözölte az új tagokat, nyolc felnőttet, s ugyanany- nyi fiatalt. Ezután a titkár, Bélteki ImszIó ismertette a jövő évi munkatervet. A csoport a baráti körök megalakulásá­nak 10. évfordulója alkalmá­ból állandó kiállítás létreho­zását határozta el, mely nem kis munkát ró a tagságra az 1983-as évben. Természetesen folytatódik a gyűjtési körbe tartozó tárgyak, eszközök fejkutatása, beszerzése, s azok feldolgozása. A tagság részére több tanulmányutat is szerveznek. A két szakosztályt (nö­vényvédelmit és öntözésit) működtető csoport legered­ményesebben munkálkodó tagjait a közgyűlés végén ju­talomban részesítették. Pénzes Ferenc Szocialista brigádok a budapesti tavaszi fesztiválon A Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szak- szervezete Gutenberg Mű­velődési Otthona első ízben szervez budapesti programot vidéki szocialista brigádok számára. A jelentkezők a március­ban megrendezendő buda­pesti tavaszi fesztivál ren­dezvényein vehetnek részt. A programokat esetenként állítják össze a fesztivál eseménysorozatából, így az Erkel Színház, a fővárosi Operettszínház gálaestjei­ből. A brigádtagok választ­hatnak még opera- és ba­lettelőadásokból, az Állami Népi Együttes műsorából, a Zeneakadémia, a Pesti Viga­dó, a Mátyás templom hang­versenyeiből, kamarakon­certjeiből, a Korona Pódium előadóestjeiből, és megnézhe­tik a Planetárium előadását is. IIKERMI közleménye A magyar felsőoktatás a felszabadulás után a második világhábo­rú magyarországi ha­dieseményei nehezen felbecsülhető kárt okoztak a hazai oktatásügynek, s ezen belül különösen súlyosak voltak a felsőoktatás vesz­teségei. Nem csupán az egyetemi épületeket érő bombatalálatokra, a nyugat­ra hurcolt vagy megsemmisí­tett, nagy értékű felszerelé­sekre kell itt gondolnunk, noha az anyagi kár is rend­kívüli volt. Mégis elsősor­ban az a pusztulás ötlik emlékezetünkbe, amelyet a háborús események a ma­gyar felsőoktatásban szel­lemi tekintetben okoztak tu­dományos életünk elnémí­tott, elüldözött, vagy éppen megsemmisített személyisé­geire, az olykor pótolhatat­lan intellektuális vesztesé­gekre kell utalnunk. A felszabadulás után nyomban meginduló újjá­építés ilyen módon kétirá­nyú : anyagi és szellemi »ter­mészetű volt, s az utóbbi te­kintetben hirtelen nagy tartalékokra is bukkant az ország. A Horthy-korszak- ban elnyomott, vagy éppen kényszerűségből külföldön működő tudósaink sora kezd­hette meg újra hazai egyete­mi katedrákon munkáját, s e tekintetben a háború se­bei váratlanul gyors ütem­ben kezdtek behegedni. Nagy formátumú személyi­ségek munkába állása külö­nösen fontos volt akkor, amikor a minőség kérdése központi problémájává vált a hazai egyetemi képzésnek. Ahogyan a közoktatási tár­ca gazdája, Ortutay Gyula miniszter mondotta 1947- ben: „Felsőoktatásunkban mutatkozik meg talán leg- szembeszökőbben a minőség hanyatlása. Már évtizedes problémánk ez. Így Mű­egyetemünk felszerelésének, oktatási lehetőségeinek évti­zedes mulasztásai voltak, és minderre csak a pontot tette rá az a bombatámadás, amely a felszabadulás után szinte lehetetlenné tette a komoly mérnökképzést, műegyetemi képzést. A böl­csészeti karainkon folyó ta­nárképzés nívósüllyedéséről nem érdemes szólanunk, mert kari üléseken, kong­resszusi megbeszéléseken szintén hosszú évek óta be­szélnek már erről profesz- szoraink, és a közoktatás ve­zetői. Orvosképzésünk leg­utóbbi siralmas elhanyatlá- sáról éppen Frigyesi rektor úr emlékezett meg rektori záróbeszédében igen nyoma­tékos szavakkal.” Az anyagi pusztulás és a minőségi ' képzés gondjai mellett társadalmi problé­mák is harcba szólították a közoktatásügyi kormányza­tot. A munkások és parasz­tok gyermekei a Horthy-kor- szakban tényleges számuk­nak tragikus módon meg nem felelő arányban kerül­hettek csak közép- és felső­fokú iskolába. Az ellenforra­dalmi rendszer nemcsak el­hanyagolta. hanem sokféle módon tudatosan is hátrá­nyos helyzetbe hozta ezeket a néposztályokat - kultúrpo­litikájával. Ennek a nagyon súlyos helyzetnek a felszá­molására jöttek létre a népi kollégiumok, amelyekben kö­zépiskolai tanulók, illetve egyetemi és főiskolai hallga­tók ezreit oktatták. Az okta­tásügyi tárca már 1945 de­cemberében esti tagozatos csoportokat indított a Bu­dapesti Tudományegyete­men és a Műegyetemen. Megkezdték ugyanakkor azoknak az egyetemi előké­szítő tanfolyamoknak a szer­vezését is, amelyek munkás- és parasztfiatalok felkészülé­sét könnyítették meg az egyetemi felvételi vizsgára. A Szakszervezetek Országos Tanácsának tanfolyamain 1946 tavaszára már kétezren végeztek, s további ezer fő kezdte meg tanulmányait újabb tanfolyamokon. A munkásosztály és a fel­sőoktatás izmosodó kapcso­latának más jelei is voltak. „Munkások a tudományért — tudósok a munkásokért” néven mozgalom indult meg, amelynek keretében a hábo­rúban súlyosan megrongáló­dott felsőoktatási intézmé­nyek és tudományos inté­zetek helyreállítására ön­kéntes társadalmi munkát ajánlott fel a gyári munkás­ság, s cserébe a tudósok ter­mészet- és társadalomtudo­mányi előadássorozatokat tartottak. Sorra épültek új­já az orvosi kar klinikái, a Műegyetem intézetei. A köz­oktatási kormányzat — az általános iskola nagyszabá­sú programja mellett — rendkívüli eréllyel szorgal­mazta az állami költségvetés felsőoktatási szektorának nagyarányú növelését, kü­lönösen" a hároméves terv megindulása idején. Mód­szeres erőfeszítéseinek ered­ményeként az 1947—48-as évre a közoktatásügy az összes tárcát megelőzte költ­ségvetési tekintetben. D e nemcsak számszerű vagy anyagi értelem­ben volt megfigyelhe­tő a felszabadulás utáni évek roppant arányú fejlő­dése. Számos alapvető szer­kezeti és módszerbeli kér­désben is sikerült változást elérni. A ’30-as években Ma­gyarországon igen rosszak voltak a felsőoktatásban részt vevők belső arányai: az összhallgatóságnak alig több mint két százaléka volt gazdászhallgató, miközben ugyanazon évben közel 32 százalék volt jogász. Az egészségesbb és korszerűbb arányok kialakítása is az első esztendők feladata volt tehát, ahogyan az egyeteme­ken folyó tartalmi munka modernizálása is ekkor ment végbe. „Lehetetlennek kell tartanunk azt, hogy pél­dául bölcsészkarunkon mód adódjék arra, hogy profesz- szoraink egy-két jelentékte­len speciális részletkérdést, amelyek tudományos értéke lehet igen nagy, nyolc fél­éven keresztül adjanak elő. és a hallgató, a maga szak­tárgyából, egy egységes di­daktikai, pedagógiai és az egész tárgyra kiterjedő szak- ismereti anyaggal ne távoz- hassék el” — mondotta a miniszter 1947-ben, és a tantervek korszerűsítésével, az egyetemi katedrák fel- frissítésével ekkorra valójá­ban már hozzá is láttak egy új típusú felsőoktatás alap­jainak lerakásához. F. T. A Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézet a Magyar Elektro­technikai Ellenőrző Intézet vizs­gálata alapján betiltotta néhány — a Karcagi Üveggyárban ké­szült és az Universal Ipari Szö­vetkezetben szerelt — világítási cikk árusítását. Nem hozható kereskedelmi forgalomba a to­vábbiakban a 450 forintos L—1 típusú falikar, az AL—2 típusú 548 forintos és az AL—3 típusú 500 forintos fémvázas asztali lámpa, az AL—I típusú 1040 fo­rintos asztali lámpa, valamint az FL 4 A és FL 4 B típusú csil­lárok. Ezeknek a termékeknek villamos szerelése eltér az elő­írásoktól, aminek következmé­nyeként a hálózati feszültség a lámpák külső felületére juthat, s emiatt használatuk balesetve­szélyes. Reklamáció esetén a ke­reskedelem a vásárlókat a visz- szavitt, hibás termékek minősé­gének újbóli ellenőriztetése nél­kül köteles kártalanítani. Ugyancsak megtiltotta a KER­MI az Automatic elnevezésű cél­lövő játékpisztoly árusítását, amelynek gyártója Wolner Fe- rencné műanyag-feldolgozó kis­iparos. Budapest VI., Szondi ut­ca 56. A KERMI megállapította, hogy a játék használata bal­esetveszélyes, mert a ravasz meghúzásakor a golyó nagy se­bességgel repül ki. A termék a kötelező előzetes minőségvizsgá­lat nélkül került forgalomba, a KERMI a Debrecen megyei Vá­rosi Tanács V. B. kereskedelmi osztályának felkérésére vizsgál­ta meg, s ennek alapján or­szágszerte megtiltotta további árusítását. Húszéves a társastáncklub Orosházán December 4-én, szomba­ton ünnepli megalakulásának huszadik évfordulóját az orosházi Petőfi Művelődési Központ társastáncklubja. A kora délutáni órákban a hajdani versenytáncosok ta­lálkoznak a klub tagjaival, s egymással, s felelevenítik egykori emlékeiket, sikerei­ket, az ifjú táncosok pedig versenytánc-, formációs- és diszkóbemutatókkal nyújta­nak bepillantást a csoport munkájába. Nosztalgia show-t is rendeznek a tár­sastánccsoport közreműkö­désével. Találkozójukat közös va­csora követi, amely a Hotel Alföldben lesz. A jubileum alkalmából a művelődési központ koncert­terme előtt kiállítást rendez­nek, melynek anyagát az egykori versenytáncosok» bo­csátották az intézmény ren­delkezésére ez időre. Decem­ber 9-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A versenytáncosok nagy­szabású találkozóját az oros­házi „Gyopár” táncklub ve­zetője, Antali Zoltán tánc­pedagógus irányítja. Szűcs József

Next

/
Oldalképek
Tartalom