Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-12 / 266. szám

NÉPÚJSÁG 1982. november 12,, péntek Kecskeméten is lehet továbbtanulni Amit a gépipari és automatizálási műszaki főiskoláról tudni kell Békés megye fontosabb gazdasági jelzőszámai A tanév jószerével még csak most kezdődött el, de az érettségire készülők lelki szemei előtt immár napról napra növekszik a kérdőjel: hova tovább? Lapunk természetesen nem vállalhatja át a pályaválasz­tást segítő különböző tudo­mányos intézetek tisztét, sem az eligazító kiadványok sze­repét. Ez alkalommal csu­pán egy _ olyan lehetőségre szeretnénk a még mindig ta­nácstalanok figyelmét felhív­ni, amely — tapasztalatunk szerint — kellőképpen nem is, ismert az érdekeltek kö­rében. , Ahhoz képest, hogy „itt van a szomszédban”, Békés megyében viszonylag keve­sen tudnak róla, hogy Kecs­keméten 17 éve képezi már az okleveles üzemmérnökö­ket a Gépipari és Automa­tizálási Műszaki Főiskola. A 17 év alatt itt végzett több mint háromezer üzemmér­nök az ország különböző ipari területein megbecsült szakemberként dolgozik. Az egy-két évvel ezelőtt tartott 10 éves találkozók kapcsán pontos statisztika áll a főis­kola rendelkezésére az akko­ri évfolyamokon végzettek elhelyezkedéséről. A „kecs­keméti” üzemmérnökök 80 százaléka vezető beosztásban dolgozik, köztük négy igaz­gató, 10 főmérnök, 23 főosz­tályvezető. A főiskolán az 1980 81-es tanévben 133 nap­pali tagozatos hallgató vég­zett, akik közül negyvenhe­tén vállalati ösztöndíjasok voltak, így pályázat útján 76 hallgató helyezkedett el. Ré­szükre 383 álláshelyet hir­dettek az egész ország terü­letéről, de például Budapest 146, Kecskemét 19, Székesfe­hérvár 17, Eger hat, Hódme­zővásárhely hat, Debrecen öt végzős üzemmérnököt vár a főiskoláról. Az üzemmérnökképzésnek célja Kecskeméten olyan szakemberek kibocsátása, akik a gépipari szakterüle­tük legfontosabb eredménye­it ismerik, annak birtokában kénesek az ' üzemi termelés irányítására, szervezésére és fejlesztésére, A gépészüzem­mérnök főbb feladatai: a gépipari gyártástechnológiák bevezetése, az automatizálá­si feladatok megoldása, a berendezések gyártásának, üzemeltetésének és karban­tartásának szervezése és irá­nyítása. A tíz hektáron elterülő ok­tatási intézményben nyolc tanszék,, 40 laboratórium mellett különböző sportléte­sítmények is találhatók (lab­darúgó-, kosárlabda-, kézi­labda-, röplabda-, tenisz-, at­létikai stb. pályák). Évfolya­monként 220 pályázót vesz­nek fel: kollégiumi elhelye­zést felvett hallgatóknak biz­tosítanak. A felvételi vizsga tárgyai: matematika, fizika. Jelentkezni az egyetemekre és főiskolákra szokásos mó­don kell. A képzés a kecskeméti fő­iskolán két szakon, három­három ágazatban folyik. A gyártástechnológia szak gépgyártás-technológiai ága­zatán végzett üzemmérnökök alkalmasak a gépipari gyár­tástechnológiához tartozó gé­pek, készülékek, szerszámok gyártásának tervezésére és irányítására, elsajátítják a gépalkatrészek forgácsolás­sal, képlékenyalakítással, ve­gyi és villamos úton történő megmunkálását, megfelelő ismereteket szereznek a hő­kezelés és a hegesztés tech­nológiáiban, valamint a sze­reléstechnológiában. Isme­rik a különböző megmunká­lógépeket és berendezéseket, felhasználásukat, karbantar­tásuk szervezését és irányítá­sát. A szerszámszerkesztő és -gyártó ágazat hallgatói gép­gyártás-technológiai ismere­tek birtokában megismerked­nek az alapvető forgácsoló és forgács nélküli alakító­szerszámok tervezésével, anyagaival, korszerű gyár­tástechnológiájával. A tan­anyagban szerepelnek a szer­számok (tágabb értelemben véve gyártóeszközök) üze­meltetésével, valamint a gyártóeszköz-gazdái kodás­Kertbarátok tanácsadója Miután rendet tettünk nö­vény védőszer-raktárunk­ban, szinte bizonyos, hogy néhány növényvédő szer cso­magolóburkolata megsérült, de ezekre még a későbbiek során is szükségünk lehet a védekezéseknél. Alapszabály ugyanis, hogy növényvédő szereket kizárólag sértetlen csomagolásban szabad tárol­ni, felhasználni. Átcsomago­lásra csak tiszta, jó állapot­ban levő csomagolódobozo­kat, üvegeket használjunk. És ami talán ennél is fon­tosabb, az áttöltés után ha­ladéktalanul írjuk rá á nö­1982.1—III. negyedév (az elűző év azonos időszakának százalékában) SZOCIALISTA IPAR A termelés volumene: Szocialista ipar összesen 100,9 Ezen belül: nehézipar 103,4 könnyűipar 95,2 egyéb ipar 99,6 élelmiszeripar 102,9 A foglalkoztatottak száma 98,7 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 102,2 A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 107,2 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR A termelés volumene 105,1 A foglalkoztatottak száma 95,6 A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 108,0 MEZŐGAZDASÁG Értékesítési vágómarha 95,2 vágósertés 99,3 baromfi 124,6 tehéntej 107,3 A foglalkoztatottak száma: állami gazdaságok, kombinátok 100,8 mgtsz.-ck közös gazdaságai 101,8 A foglalkoztatottak havi átlagkeresete: állami gazdaságok, kombinátok 108,2 mgtsz.-ek közös gazdaságai 105,9 BELKERESKEDELEM Kiskereskedelmi forgalom (folyóáron) 107,8 Ezen belül: bolti élelmiszerek 111,2 vendéglátás: 110,6 ruházati cikkek 99.8 vegyes iparcikkek 107,1 A foglalkoztatottak száma 100,5 A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 105,0 sál kapcsolatos ismeretekkel is. A műanyag-feldolgozó technológiai ágazatról kike­rülők a gépgyártás-technoló­giai alapismeretek mellett is­merik a műanyagok tulaj­donságait, a feldolgozás tech­nológiáját, gépéit és szerszá­mait. A fémek és műanya­gok megmunkálásának tech­nológiai ismeretei birtoká­ban képresek a technológiai­lag helyes műanyag alkatré­szek tervezésére, előállításuk szerszámozására, a gyártó- berendezések és szerszámok üzemeltetésének irányításá­ra, a karbantartás szervezé­sére és irányítására. A gépipari automatizálás szak gépipari automatizálási ágazatán olyan ‘üzemmérnö­kök képzése a cél, akik tech­nológiai ismereteikre tá­maszkodva képesek a gép­ipari részfolyamatok és az ezekhez szükséges gépek kü­lönböző szintű automatizálá­si feladatainak gyakorlati megoldására, az automati­zált gépek és berendezések üzemeltetésére és karbantar­tási munkáinak irányítására. A számítógép-technikai ágazaton olyan szakembere­ket képeznek, akik ismere­teik birtokában képesek a gépipari folyamatokról infor­mációt átszármaztató számí­tógép-perifériák és a számí­tógépekhez közvetlenül csat­lakozó perifériák finomme­chanikai egységeinek részle­ges tervezésére, finomme­chanikai elemek különleges technológiáinak részleges ki­dolgozására és megvalósítá­sára. A termelésirányító ágaza­ton végzettek olyan auto­matizálási alapismeretekkel rendelkező szakemberekké válnak, akik a gépipari fo­lyamatok rendszertechnikáját alkalmazási szinten ismerik. Ismereteik birtokában képe­sek a gépipari folyamatok feltárására, azok analizálásá­ra, a különböző szervezési és termelésirányítási feladatok ellátására. » K. E. P. vényvédő szer nevét, esetleg ha még használható állapot­ban van, akkor a régi cím­két is ráragaszthatjuk. Okos dolog az átcsomagolás dátu­mát is feltüntetni. Szigorú­an tilos azonban felirat és kellő szakmai utasítást adó jelzések nélkül raktározni ezeket az igen veszélyes mérgeket. Január—szeptemberben az ipar termelés kis mértékben, az építőiparé jobban nőtt. A termelés mindkét ágazatban a magasabb termelékenység révén emelkedett, mivel a létszám csökkent. A szocialista ipar mérsé­kelt ütemű termelésnöve­kedésére hatással volt a bel­földi piac felvevőképességé­nek szűkülése — pl. a beru­házások korlátozása miatt —. de kedvezőtlenül hatott a külpiaci keresletcsökke­nés is. A termelés, mind­ezektől függően, az ipar egyes ágazataiban differen­ciáltan változott: a nehéz­iparban 3,4%-kal (ezen belül a gépiparban 6,7%-kal), az élelmiszeriparban 2,9° »-kai emelkedett; a könnyűipar­ban viszont 4,8%-kal csök­kent, ahol az értékesítési le­hetőségek az első félévhez viszonyítva is kedvezőtle­nebbek voltak. Az iparválla­latok és szövetkezetek első kilenc havi nyeresége együt­tesen nem érte el az egy évvel korábbit, s szeptember 30-án nagyobb készletállo­mánnyal rendelkeztek, mint egy évvel ezelőtt. Az építőiparon belül az állami vállalatok 4,2n'irkal, a szövetkezetek 8,l°n-kal nö­velték a termelést. A terme­lésben az előző évinél na­gyobb szerepe volt' a lakás- építési tevékenységnek, s a fenntartási munkák éves elő­irányzatának mintegy 80" o- át teljesítették kilenc hónap alatt. A fontosabb vágóállatok­ból és állati eredetű ter­mékekből a kilenchavi fel­vásárlás együttesen 4,9%-kaI haladta meg az egy évvel korábbi mennyiséget. Vágó­baromfiból 24,6, tehéntejből 7,3, tojásból 3,2"o-kal többet; vágósertésből alig l"0-kal, vágómarhából viszont 4,8" ir kal kevesebbet értékesítettek a megyében, mint az előző év azonos időszakában. A mezőgazdasági nagyüzemek­ben dolgozók száma kis mér­tékben emelkedett, főként a kiegészítő tevékenység bő­vülése miatt. A kiskereskedelem folyó árakon 7,8n'n-kal, összeha­sonlító árakon számítva 1,6"’„-kai többet értékesített, mint egy évvel ezelőtt. Mennyiségi adatok alapján — tehát az árak változását kiszűrve — legnagyobb mér­tékben az élelmiszerek és a vegyes iparcikkek forgalma nőtt (4,1, illetve 2,ln'0-kal). a vendéglátásé alig emel­kedett, míg ruházati cikkek­ből 5,0%-kal csökkent az eladott mennyiség. A megye kiskereskedelmé­ben tovább bővült a szerző­déses üzemeltetésre átadott üzletek száma: szeptember 30-án 43 bolt és 136 vendég­látóhely üzemelt ebben a formában, együttesen 38-cal több, mint június 30-án. A megye kereskedelmi szálláshelyeit az első há­romnegyedévben 10"n-kal több vendég kereste fel, mint egy évvel ezelőtt. Ezen belül viszont a külföldi ven­dégek száma 47%-kal nőtt. A szocialista szervek a megyében csaknem 2,8 mil­liárd forintot fordítottak be­ruházásokra, mindenkori fo­lyó árakon számítva 5,3". o- kal többet, .mint az előző év azonos időszakában. A pénz­ügyi teljesítésből 1,9 milli­árd forintot az ipar és a me­zőgazdaság használt fel. A beruházások között nagy számban szerepelnek az energiaracionalizáláshoz, a gabona- és húsprogramhoz, valamint a meliorációhoz kapcsojódó korszerűsítések, illetve fejlesztések. Szeptem­ber 30-án a megyében 19 olyan beruházás volt folya­matban, melyek egyenkénti költségelőirányzata megha­ladja a 100 millió forintot. A harmadik negyedévben intenzíven folytatódott az új típusú gazdasági szervezetek alakulása. Szeptember 30- án a megyében 697 új típu­sú szervezet működött, 67- tel több, mint a félév vé­gén. Főként a gazdasági munkaközösségek (vállalati és magán egyaránt), vala­mint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok száma gyarapodott. Az első háromnegyedévben valamivel több, mint 1800 lakást vettek használatba a megyében, 22n0-kal többet, mint az előző év azonos idő­szakában. A használatba vett lakások száma a' községek­ben együttesen nőtt, a váro­sokban csökkent. Az új tanévben kereken 49 470 általános iskolai ta- rvuló kezdte meg tanulmá­nyait, 2,5"o-kal több, mint az előző tanévben. A tanulók elhelyezése a városokban, ott is főként a lakótelepeken, esetenként problémát oko­zott. amit egys, nem oktatá­si rendeltetésű helyiségek igénybevételével igyekeztek megoldani. A középiskolák­ban 4.4. a szakmunkásképző iskolákban 7,8"n-kal emelke­dett a tanulók száma. Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága a háztáji háza táján Harmincnégy sertésnek vi­seli gondját a szép új csalá­di ház portáján Mezőkovács- házán a házigazda, Sárközi István. A MEZŐGÉP helyi gyáregységétől ment nyug­díjba, így most már még több idő, energia jut a jó­szágtartásra, nevezetesen ser­téshizlalásra — mert hogy errefelé, Kovácsházán több­nyire sertéssel foglalkoznak a háztájiban, a kisgazdaság­ban. — Mostanában érdemesebb tartani — mondja komóto­san a házigazda —, kicsit ol­csóbban adja a téesz a ta­karmányt, meg van darálóm is. Korábban marhát is tar­tottunk, de azzal nagyon sok a dolog, nehezebb, ezeknek meg el lehet hozni bicikli­vel is a tápot. Hogy meg­éri-e? Csak megéri, ha csi­náljuk. * * * A háztáji és kisgazdaságok létjogosultsága ma már nem is vitatott, az itt megtermelt árura szükség van. Mindeb­ből következik, hogy —össz­hangban a mezőgazdasági nagyüzemek érdekeivel — segíteni, ösztönözni szüksé­ges a háztáji termelést. Va­jon miképpen valósul ez meg a mezőkovácsházi járásban, és melyek a további lehető­ségek? — Ezt vizsgálta a mezőkovácsházj járási Népi Ellenőrzési Bizottság, 9 ter­melőszövetkezet és 3 ÁFÉSZ tapasztalatai alapján. * Kezdjük a sort a felvásár­lási adatokkal. Az elmúlt év­ben a háztájiból és a kister­melőktől 6460 tonna hízóser­tést vásároltak fel a téeszek, míg 1978-ban ez a mennyi­ség 5500 tonna volt. A kép igen változó, van közös gaz­daság, ahol mindössze 3,7 ez a növekedés, míg másutt, például a dombegyházi Pe­tőfi Tsz-ben 54 százalék! S hogy ily nagyok a különbsé­gek, annak magyarázata köz­ségenként változó. Eltérőek a járásban az ál­lattartás hagyományai. A já­rásszékhelyen például zöm­mel sertéstartással foglalkoz­nak, míg a hagyományos szarvasmarhatartó községek közé tartozik Medgyesegyhá­za, Kevermes, Nagykamarás, Dombegyház. Függ ezen túl a tartási kedv természetesen attól, hogy az adott község­ben milyen a takarmány-, a tápellátás. A hízómarha­tartás az 1980-as évtől kü­lönösen a dombegyházi Pe­tőfi Tsz-ben lendült fel, de az említett, hagyományos szarvasmarhatartó községek­ben is számottevő a fejlődés. Vágóbaromfival három téesz foglalkozik. Az átlagosnál több baromfi kerül ki a háztájiból a battonyai Pető­fi Tsz-ben, ahol az alapanya­got és a takarmányt a szö­vetkezet megelőlegezi a ta­goknak. Medgyesbodzáson vi­szont visszaesés tapasztalha­tó. Ugyancsak három téesz vásárol fel a háztájiból te­jet — e téren felfutás nem tapasztalható, sőt Nagyka­maráson 1978-hoz képest lé­nyegesen csökkent a felvá­sárolt mennyiség. A helyi adottságoknak megfelelően egyes községekben kikerül még a háztájiból cirok, hagyma, mák, dinnye, ame­lyet a téesz vesz át a ta­goktól, kistermelőktől. A jószágtartás feltételei, körülményei közül meghatá­rozó az alapanyag, a takar­mány, az alomszalma. Nö­vendék hízómarhatartáshoz a mezőkovácsházi Üj Alkot­mány és a battonyai Május 1. Tsz biztosít alapanyagot a tagoknak, a battonyai Pető­fi Tsz pedig hízómarha-alap­anyagot adott ki az idén tag­jainak bérhizlalásra. Te- nyészkoca-kihelyezés a me­zőkovácsházi, a medgyesbod- zási és a dombegyházi tsz- eknél volt. A medgyesbod- zási Egyetértés és a két bat­tonyai tsz naposcsibét is hi­telez a vágóbaromfi-terme­lésre vállalkozóknak. A tsz mellett az ÁFÉSZ az a másik nagy egység, amellyel a kisárutermelők kapcsolatban állnak. Az ÁFÉSZ-ek általában Szolgál­tató tevékenységgel, a kis­állattenyésztők szervezésével és támogatásával, felvásár­lással foglalkoznak. Egyönte­tű a megállapítás, hogy a termelőszövetkezetek által szervezett háztáji gazdálko­dást az ÁFÉSZ-ek működése nem hátráltatja, sőt előse­gíti. A medgyesegyházi és a mezőkovácsházi ÁFÉSZ 20— 40 százalékig növelte az el­múlt években felvásárlási te­vékenységét, a Battonya— Dombegyház és Vidéke ÁFÉSZ-nél viszont visszaesés tapasztalható. Az ÁFÉSZ-ek által szervezett kisáruterme- lés a szakcsoportok kereté­ben történik — a három ke­reskedelmi egységnél össze­sen 29 szakcsoport működik. A háztáji és kisgazdasá­gok termelését kölcsönökkel hathatósan segítik a pénzin­tézetek, az OTP és a taka­rékszövetkezetek. A legna­gyobb ütemben a beruházás­ra és a fóliás termelésre fo­lyósított kölcsönök száma növekedett, majd sorrendben- ezt követi az állatvásárlásra felvett hitel. Általános ta­pasztalat, hogy a kölcsönt valóban arra a célra fordít­ják, amire felvették, tehát állat, takarmány vásárlására, a jószágtartáshoz, kertészke­déshez szükséges beruházás­ra. T. I. „Ezeket nemsokára lehet szállítani" — mondja Sárközi István Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom