Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-10 / 264. szám

NÉPÚJSÁG 1982. november 10-, szerda Tanácsi rendelet a lakásgazdálkodásról Soron kívüli ülésen vi­tatta meg a békéscsabai Vá­rosi Tanács a lakásügyekről szóló előterjesztést, amely alapot adott a lakásgazdál­kodásról, elosztásról szóló tanácsi rendelet elfogadásá­hoz. A november 9-én, dél­után megtartott ülésen Sa­said János elnökölt. Először dr. Gally Mihály, a végrehajtó bizottság tit­kára fűzött szóbeli kiegészí­tést a jelentéshez. Elmon­dotta, hogy a rendelet tár­sadalmi előkészítése sikeres volt. Mintegy 25 írásos ész­revétel érkezett a tanácshoz, amely 65 konkrét javaslatot tartalmazott. Szólt a három­féle formában odaítélhető tanácsi bérlakásokról. A lakáselosztási rendelet korszerűsítésének célja mindenekelőtt az eltérő jö­vedelmű és más-más szociá­lis körülmények között élő családok lakáshoz jutásá­ban az egyenlőbb esélyek megteremtése, az állam és a lakosság pénzügyi terhei­nek arányosabbá tétele, a társadalmi igazságosság erő­sítése. Alapvető kívánalom, hogy a lakással nem rendel­kező, elsősorban a fiatal há­zaspárok otthonteremtésé­nek feltételei javuljanak. Ezért fokozatosan olyan la­káskiutalási rendszert ala­kítanak ki, amely első lakás­ként szerényebb komfortfo­kozatú, kisebb alapterületű, függetlenül a jövedelmi, va­gyoni és szociális helyze­tüktől. A második és a to­vábbi lakás megszerzése cse­rével, építéssel, vásárlással megoldható. Hangsúlyozták: a lakás­ügyekről szóló előző tanácsi rendelet általában jó, a mó­dosításokra, kiegészítésekre azonban szükség van. Lé­nyeges változás, hogy külön meghatározott pénzügyi fel­tételek mellett úgynevezett nem szociális tanácsi bérla­kást kaphassanak, akik va­gyoni helyzetük alapján er­re nem jogosultak. Az ilyen lakások aránya azonban nem lehet több a megürese­dő lakások 5 százalékánál. Az új tanácsi rendelet sze­rint a magáncsere forgalmi árak ellensúlyozása érde­kében a jövőben az ingat­lankezelő vállalat is elfogad­hatja a lakásbérleti jogvi­szonyról való lemondást, és ilyenkor magasabb összeget fizethet, mint a lakásügyi hatóság. A rendelet megha­tározza azokat az elveket, amelyek a magasabb ösz- szegű térítés kifizetésénél számításba jöhetnek. Elő­írja az IKV kezelésében le­vő ingatlanok eladásának helyi feltételeit. A szabály- alkotók abból indultak ki: míg Békéscsabán lényegesen nem javul a lakáshelyzet, a tanácsi bérlakások aránya se növekedjen túlságosan. A lakásgazdálkodásról, elosztásról alkotott új taná­csi rendeletet a testület egy­hangúlag elfogadta. S. S. Új Uzletház Dévaványán Dévaványán, a Hajós ut­ca környékén csaknem 2400 lakos él. A nagyközség ezen részében lakók hosszú évek óta egy 24 négyzetméter alapterületű, belvíztől több­ször megrongált vegyesbolt­ban szerezhették be a na­ponként szükséges élelmi­szereket. A vendéglátást pe­dig egy 6 négyzetméter alap- területű pavilon jelentette. Ezek után érthető, hogy november 8-án, hétfőn a ke­rület lakosai közül nagyon sokan részesei akartak len­ni az új üzletház megnyitá­sának. Havancsák Ferenc, a Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ elnöke magabiztosan adha­tott számot a kerület lako­sainak és a szövetkezet tag­jainak, liogy az 5 millió 700 ezer forintos költséggel meg­épült ABC és presszó hosz- szú távon korszerű bevásár­lási lehetőséget és kulturált vendéglátást teremt. A SZÖ- VOSZ kölcsönös támogatási alapjából mintegy 3 millió forinttal járult hozzá az ABC és a presszó megépíté­séhez. Az üzletházat Molnár Ist­ván, Dévaványa nagyközsé­gi Tanácsának elnöke adta át rendeltetésének. Kép, szöveg: Balkus Imre Előzetes letartóztatásban a budapesti taxirabló Rablás elkövetése miatt a Pest megyei Rendőr-főkapi­tányság eljárást indított Révész József 19 éves parképítő, mis­kolci lakos ellen. A nyomozás eddigi adatai szerint Révész az elmúlt hét végén a Keleti pá­lyaudvarnál beült egy taxiba és a sofőrt késsel arra kényszerí­tette, hogy vigye őt Hegyesha­lom felé. Érd határában a gép­kocsivezetőt kiszállította, a vo­lánhoz ült,, s visszahajtott Bu­dapestre, ahol a Rákóczi téren egy várakozó gépkocsiba ütkö­zött. Az ütközés következtében Révész könnyű sérülést szenve­dett. Révész Józsefet a rend­őrség előzetes letartóztatásba he­lyezte, az ügyben a nyomozást tovább folytatják. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. NOVEMBER 9-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 12 877 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 61 Trabant Lim. (Bp.) 11 080 Trabant Lim. (Debrecen) 7 001 Trabant Lim. (Győr) 9 581 Trabant Combi Sp. (Bp.) 4 496 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 136 Warbturg de L. (Bp.) 9 148 Wartburg de L. (Győr) 5 030 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 350 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 1 953 Wartburg Tourist Bp.) 4 126 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 6 310 Skoda 105 (Debrecen) 5 061 Skoda 105 (Győr) 5 547 Skoda 120 (Bp.) 10 608 Skoda 120 (Debrecen) 6 408 Skoda 120 (Győr) 7 769 Lada 1200 (Bp.) 17 934 Lada 1200 (Debrecen) 11 997 Lada 1200 (Győr) 5 669 Lada 1300 (Bp.) 7 886 Lada 1300 (Debrecen) 5 435 Lada 1300 (Győr) 1 949 Lada 1500 (Bp.) 8 277 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 2 116 Lada 1600 (Bp.) 3 413 Lada 1600 (Debrecen) 1 707 Lada Combi (Bp.) 4 072 Lada Combi (Debrecen) 1771 Moszkvics (Bp.) 11 452 Polski Fiat 126 (Bp.) 13 901 Polski Fiat 126 (Győr) 4 432 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 10 292 Dácia (Debrecen) 5 265 Zastava (Bp.) 1 161 Honvédelem Módszertani bemutató a MEZŐGÉP Vállalatnál Mint ismeretes, a haza védelmével összefüggő ten­nivalók nemcsak a hadköte­lesekre, hanem az állami, társadalmi és gazdálkodó szervekre is vonatkoznak. Ezek kötelességeit — a hon­védelmi törvénnyel kapcso­latban — külön rendelet ír­ja elő, amely egyúttal meg­határozza a termelőüzemek szolgáltatási kötelezettségé­nek keretében végrehajtan­dó feladatokat is. Az elméleti és gyakorlati ismeretek bővítése céljából a gazdasági egységek vezetői­nek nemrég módszertani be­mutatót tartottak Békéscsa­bán, a MEZŐGÉP Vállalat­nál. Az elnökségben helyet foglaltak a megyei, valamint a városi párt-, állami, tár­sadalmi szervek és a társ fegyveres erők képviselői. A vendégek fogadása és üdvöz­lése után Juhász András al­ezredes, megyei hadkiegé­szítési és területvédelmi pa­rancsnok előadása követ­kezett. Tulajdonképpen — mint mondotta — a jelenle­gi feszült nemzetközi hely­zet teszi szükségessé, hogy a szocialista közösség, így Ma­gyarország is a béke megőr­zése céljából fokozza éber­ségét és növelje védelmi ere­jét. Hazánk szintén eleget tesz a Varsói Szerződésben reá háruló kötelezettségei­nek, s minden igyekezeté­vel azon van, hogy a szem­ben álló felek tárgyalások útján rendezzék a vitás kér­déseket. A megyei parancsnok a tájékoztató további részében azokat a feladatokat ismer­tette, amelyeket a védelem megszervezése és a termelés biztosítása érdekében kell ellátniuk a gazdálkodó szer­veknek. Ezért is van szükség a fegyveres erők és testüle­tek mozgósítási rendszerének tökéletesítésére, továbbá a bemutató alkalmával szer­zett tapasztalatok össze­gyűjtésére. elemzésére. Az előadás elhangzása után a vállalat egyik veze­tő beosztású képviselője a MEZŐGÉP létrejöttének körülményeiről, a termelés eredményeiről és a honvé­delmi feladatokról tájékoz­tatta a megjelenteket. Ezt követően megalakultak a bemutatót tartó csoportok az üzem különböző pontja­in. Ezek megtekintése után újabb előadás, majd a fel­tett kérdések megválaszolá­sa következett. A rendez­vény a bemutató értékelésé­vel és a további feladatok meghatározásával ért véget. —y—n Békés megyei ipar- és képzőművészek kiállítása Szegeden Négy Békés megyei ipar-, illetve képzőművés'z kiállí­tását nyitották meg tegnap délután Szegeden, a DÉLÉP központi irodaházában. A bemutatkozó kiállításon Mészáros Sándor textilter­vező, Szereday Ilona grafi­kus-, Takács Győző kerami­kus- és Tóth Ernő festőmű­vész munkáit láthatják az érdeklődők. A hódmezővásárhelyi szü­letésű, de immár több mint egy évtizede Békéscsabán dolgozó Mészáros Sándor textil faliszőnyegei mellett látható a kiállításon a lip­csei és BNV-nagydíjas, aranyérmes plüss kelmeter­mék is. amelynek megkreá- lása az ő nevéhez fűződik. Ez érthető, hiszen az Ipar­művészeti Főiskola Textil­tervezői Tanszékén végzett művész a Békéscsabai Kö­töttárugyárban textilterve­zőként dolgozik. A kiállítók közül a legfiatalabb Szere­day Ilona grafikus, aki pla­kát-, embléma-, katalógus-, csomagolástervezéssel fog­lalkozik, két esztendeje él és dolgozik Békéscsabán, Nemrégiben a békéscsabai alkalmazott grafikai bien- nálén a Magyar Reklám Szövetség különdíját kapta. Takács Győző a népi ke­rámiakultúránk felhaszná­lásával új tartalmi és for­mai megoldásokkal kívánja gazdagítani kerámiaművé­szetünket. amivel több kiál­lításon díjat is nyert. Az egy évtizeddel ezelőtt Der- kovits-ösztöndíjat kapott Tóth Ernő ugyancsak több kiállításon és pályázaton nyert értékes díjakat. A négy fiatal művész kiállítá­sából ad ízelítőt, bemutat­kozási lehetőséget Szeged városa és a DÉLÉP. Divat a sötétkék A jövő év őszi és téli ru­házati divatját mutatta be Pécsett kedden a Magyar Divatintézet. Az egyéves előrejelzést szolgáló bemu­tatón elmondták: a Magyar Divatintézet a párizsi köz­ponttal működő Intercolor Társaságtól már megkapta a jövő évi divat színképét, amelyre a további színese­Gyermekgyilkosság Négyéves .kislányának tragikus tűzhalála miatt keli viselnie a büntetőjogi felelősséget az 56 éves Toldi László törökbálinti lakosnak, aki a Pest megyei Rendőr-főkapitányságon most folyó nyomozás során a bűnös­ségét elismerte, 'hozzátéve, hogy nemcsak gyermekét akarta el­pusztítani, hanem önmagát is. Toldi László a feleségét 1959- ben baltával megölte. Ezért élet­fogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, majd jogszabályváltozás folytán — büntetését 15 évre változtatták. Letöltötte. 1974-ben szabadult. 1975-ben ismét családot alapí­tott. Börtönbeli keresményéből Törökbálinton telket vásárolt, s arra kis faházat épített. Üzlettár­sa 1978-ban hozta világra gyer­meküket. Toldi italozott. Élet­társával együtt korábbi lakóhe­lyükön, Mányon, csakúgy, mint később Törökbálinton, törzsven­dégei voltak a környék esz­presszójának, borozójának, aho­va a gyermeket is gyakran ma­gukkal vitték. Az ivást többnyi­re „időben” abbahagyták. Ez év januárjában azonban Toldi egy alkalommal nem érezte, hol a határ: ittasan verekedésbe ke­veredett — s garázdaságért hat hónapi szabadságvesztésre ítél­dés, az úgynevezett tört szí­nek változatossága, a sötét­kék színessége lesz a jel­lemző. A divatirányzatok változását is figyelembe vé­ve alkották meg az intézet tervezői a jövő év modellje­it, amelyek öt nagy irány­zatba foglalhatók, s azokon belül — a „keverd össze- és hangold össze” jelszó értel­mében — nagy a variálás lehetősége. Törökbálinton ték. Élettársának állítása sze­rint ettől kezdve teljesen meg­vadult. A börtönbe szeptember 28-án kellett volna bevonulnia, de ezt elmulasztotta, a szüreti munkákra hivatkozva. Az élet­társ azt vallotta, hogy szeptem­ber 30-án reggel Toldi fojtogat­ta, s azzal fenyegette, hogy őt, a gyermeket és magát is meg­öli. Ekkor az asszony elment otthonról, majd este és az éj­szakai órákban kétszer is meg­próbálta elvinni magával a kis­lányt a házból — sikertelenül. A gyermekgyilkosság körül­ményeit vizsgálva a nyomozók megállapították, hogy Toldi előbb a háznál található petró­leumot és benzint összeöntötte egy vödörbe, s úgy tervezte, hogy miután meggyújtja a keve­réket, felakasztja magát. A gyufa szikrája azonban robba­nást okozott a benzingőzzel te­lített szobában. A férfi elvesz­tette eszméletét, s később a ház közelében tért magához. A mentés ekkor már lehetetlen volt, s a kislány a lángok kö­zött lelte halálát. A Pest megyei Rendőr-főkani- tányság az igazságügyi szakér­tői vizsgálatok lefolytatása után nyújt be vádemelési indítványt az ügyészséghez. Darázsfészek D em akarok dicseked­ni, de úgy látszik, mégiscsak bátor em­ber vagyok. Bele merek nyúlni a darázsfészekbe, még akkor is, ha ezek a vad állatkák belém eresztenek egy-két fullánkot. Azt írja egyik olvasónk, hogy a sajtó nem törekszik a hiánycikk­valóság feltárására, csak a szép dolgokat teszi a kira­katba. Ha nem is szó sze­rint, azt veti a szemünkre: félünk ettől a darázsfészek­től. Elmarasztal bennünket, holott tudja, hogy nem mi vagyunk a gyártó, a felettes hatóság. Mert az emberek értetlenül állnak az esemé­nyek előtt, és sok mindenre gondolnak. Miért nem lehet kapni például kályhacsem­pét, növényvédő szereket, fogkrémet, mészhidrátot, ce­mentet, gipszet, diszperzitet. kerítésfonatot, alufóliát. A kispénzűek is szeretnének ol­csó, saját készítésű hurkához jutni. De nincs belsőség, ami van, az a maszekokhoz ván­dorol. Bevallom, a listát megtold- hatnám jó néhány rövidebb- hosszabb ideig hiányzó áru­val. Helyette hadd idézzem a legutóbbi Társadalmi Szemlét. Tábori András ki­fejti: „Nem szándékunk a megnyugtatás. Ok éppen len­ne rá, politikánk természeté­hez, szokásrendszeréhez még­sem illenék. A cselekvő em­bert nem a tények csillapító­nyugtató elrendezése, hanem a teljes helyzetismeret, a fo­lyamatok átláthatósága, a nyílt szó illeti meg; reális szemlélet, bizalom, s nyomá­ban értelmes közhasznú cse­lekvés csak innen származ­hat." Belekapaszkodok a reális szemléletbe. Az év első há­romnegyedének áruforgalmi adatai szerint a lakosság pénzbevétele 7 százalékkal nőtt, a takarékbetét-állomány 9 milliárd forinttal emelke­dett. A kiskereskedelmi for­galom az elmúlt 9 hónapban viszonylag egyenletesen fej­lődött. Élelmiszerekből meg­felelő volt az ellátás, a nyári zöldség- és gyümölcspiacot pedig a bőség jellemezte. A boltok összességében majd­nem 300 milliárd forint érté­kű árut adtak el. ami 7 szá­zalékkal haladja meg a ta­valyit. Mindez bizonyítja: ahol ennyit vásárolunk, len­nie kell némi árufedezetnek. Csakhogy ez sem elég! Köz­tudott: a ’60-as évek elején a kormány úrrá lett az egyen­súlyzavarokon, megteremtet­te az egyenletesebb gazdál­kodás feltételeit. Hozzászok­tunk ahhoz, hogy sok áru közül válogathattunk. Ez ter­mészetes. A világ, pontosab­ban a világgazdaság azonban sokat változott. Sajnos, en­nek isszuk mi is a levét. En­nek ellenére, mindenki . el­költheti a pénzét. Csak nem mindig arra, amire szeretné. Tegyük hozzá: nem az alap­vető létfenntartási cikkek be­szerzése okoz gondot. Ez korántsem jelenti azt, hogy megnyugodva szemlél­jük a megváltoztathatatlant. A fogyasztók egyre kevésbé ismerik el, hogy több üzle­tet kell végigjárniuk, míg a keresett árut, vagy ahhoz hasonlót megtalálják. Olyan termékek tűnnek el a bol­tokból, melyek kínálata éve­kig kiegyensúlyozott volt. Közben sok minden rende­ződik. Gondoljunk a Mini­matt mosógépre, az ollóra, a porszívóra, a láncra, a füst­csőre, a harisnyára. Ezek ma már nemhogy hiánycikkek, de dömping van belőlük. A baj az, hogy újabbak jönnek a helyükbe. Olyan körülmé­nyek között pedig, amikor a jövedelmek növekedési üte­me lelassul, az árszínvonal a korábbinál gyorsabban nő, különösen fontos, hogy ja­vuljon a kínálat. Hogy valójában miből, mennyi is hiányzik, szinte lehetetlen pontosan megálla­pítani. A kereslet ugyanis ingadozó. Néha jóval több, mint a tényleges hiány, né­ha kevesebb. Azokból a cik­kekből, amelyek elvétve hiányoznak, ha tehetjük alá­nosán bevásárolunk, úgysem kér kenyeret jelszóval. Ez mesterséges hiányt szül. A háttérben azonban a gazdál­kodással összefüggő nem ke­vés gond húzódik meg. A fogyasztási cikkeket gyártó ipar nagy részének fejlesztése elmaradt a kívá­natostól. A gyakran korsze­rűtlen berendezésekkel már nem lehetett a termelést az igények szerint fokozni. Ezért nincs többek között elegen­dő sör, édesség, újabban szeg és csavar, egyes építőanya­gok. Ám a hibás, a nem megfelelő termelési kapaci­tások kihasználása is okozhat galibát. A felemásan sike­rült bútoripari rekonstruk­ció után megszűnt a hiány. Napjainkban inkább a vá­lasztékkal, a minőséggel van a baj. Kicsi, házgyári laká­sokba terjedelmes, szinte el­adhatatlan szekrénysort, ülő- garnitúrát készítünk. És pa­naszkodunk, hogy nincs ele­gendő bútor. Ugyanakkor a gazdasági ösztönzők arra késztetik a vállalatokat, hogy termelésük gazdaságos legyen. Olyan cikkek gyártá­sáról mondanak le, amelyek lakossági igényeket elégíte­nek ki. Néhány éve meg­szüntették a kétlapos vil- lanyfőzők itthoni előállítá­sát. A kereskedelemnek egyetlen választási lehetősé­ge volt: a külföldi beszerzés, kétszeres áron. Elvben az import árunak ilyenkor ol­csóbbnak kellene lennie, de nem az. Elsősorban az ár­képzés mai rendszere miatt. Miért nincs cement, mész és gipsz? Van, csak nem folyamatosan. Baj van a szállítás, 'a gyártás ütemes­ségével. Gyakran vitázik az ipar, a kereskedelem, hogy melyikük készletezzen. Ha képtelenek megegyezni, is­mét áruhiány keletkezik. Nemrégen rovarölő szert (Sevint, Fiibolt) kerestem. Szerencsétlenségemre éppen negyedév vége volt. Az el­adó széttárta a karját az üres polcok előtt, és sajnál­kozott. A vállalatok, a szö­vetkezetek, hogy készletei­ket alacsony szinten tartsák, olyan árukat sem rendelnek meg, amelyet az ipar, a nagykereskedelem szállítani tudna. Sajnos, a boltvezetők rendelései sem tükrözik mindig a tényleges vásárlói igényeket. A hiánycikkek számát az is gyarapítja, hogy gyatra a kereskedelmi vállalatok üzletpolitikája, kockázatvállalása. Hova lett az alufólia? A megyeszékhely üzleteinek ki­rakatában porosodik. Tessék csak körülnézni. Eltűnt a fogkrém? Nem, csak a vá­laszték szűkült. Azon is ér­demes elgondolkozni: minek nekünk húszfajta mosópor, gyártsunk és forgalmazzunk ötfélét, de abból mindig le­gyen. Persze, szép és prak­tikus a diszperzit, de nem lehet mással, olcsóbbal he­lyettesíteni? Igen, lehetne több festékünk, egyéb vegyi árunk. Iparunk számára az alapanyagok nagy részét külföldön kénytelenek be­szerezni. A tőkés behozatal­lal viszont takarékoskodnunk kell. Kevés az étolaj? Alig­ha erről van szó. Növény­olajgyáraink teljesítményük­nek alig felét használják ki. A flakonok alapanyagát dolláért vesszük, mert a ha­zai ipar nem tud az egész­ségügyi követelményeknek is megfelelőt előállítani. Immár tíz éve kísérletezünk, hiába. Nem lesz elegendő bojler, hűtőszekrény, még a cipő­gyártáshoz szükséges bélést is importáljuk. A kohászat bajban van, emelik a lemez­árakat. A készárut előállí­tóknak meg nem kifizetődő a gi/ártás. >k a gondunk. Nem becsüljük alá ered­ményeinket, de ne­hézségeinkét sem. Egyensúly, válság, fizetőképesség. Or­szágokat, világrészeket átfo­gó kór, amelynek gyógyítása részben a mi kezünkben van. Mert emberekre szabott munka a termelés korszerű­sítése, az ügyvitel egyszerű­sítése, a jobb munkaszerve­zés, a ráfordítások csökken­tése, az eredményesebb gaz­dálkodás. Az értelmes, köz­hasznú cselekvés. Seres Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom