Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-05 / 260. szám
NÉPÚJSÁG Újkori energiatörténelem Energiahordozókban viszonylag szegény ország lévén, ellátásunkban igen fontos szerepet játszik az import: energiafogyasztásunk csaknem felét a behozatal fedezi. A felhasznált kőolajnak például mintegy négyötöd része, a földgáz csaknem 40 százaléka, a villamos energia negyed része származik külföldről — túlnyomóan a Szovjetunióból. A biztonságos energiaellátásban tehát rendkívül fontos szerepet játszik a KGST- ország együttműködése. Húszéves Barátság Említsük először a Ba'rát- ság kyplaj vezeték-rendszert, amely az idén ünnepelte működésének két évtizedes •jubileumát. Ez idő alatt a Barátság vezetékeken összesen 715 millió tonna kőolaj jutott el hazánkon kívül Csehszlovákiába, Lengyelországba és az NDK-ba. megalapozva ezzel az érdekelt országok kőolaj feldolgozó iparának, vegyiparának gyors fejlődését. Magyarországra mintegy százmillió tonna olaj érkezett e vezetéken — jóval több. mint másfélszerese annak, amit a magyar kőolaj bányászat négy és fél évtizedes fennállása alatt összesen kitermelt. A vezetékrendszer gondolatai a Szovjetunió vetette fel az ötvenes évek végén a KGST kőolaj- és gázipari bizottságában. A KGST-or- szágoknak ugyanis egyre több kőolajra volt szükségük iparuk gyors fejlődéséhez, energiaszerkezetük korszerűsítéséhez. A Szovjetunió azonban a hagyományos módon, vasúti szállításokkal nem vállalkozhatott a gyorsan növekvő igények kielégítésére: erre csakis az akkor már világszerte elterjedt csővezetékes szállítás révén nyílt mód. A vezetékrendszer megépítésére Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió 1959-ben Moszkvában írta alá az egyezményt. A viszonylag rövid idő alatt megépült távvezeték , északi ága Lengyelországnak és az NDK-nak, déli ága pedig Csehszlovákiának és Magyarországnak szállítja a Volga-menti kőolajat. A magyar szakasz építése 1961- ben kezdődött, s az. első csepp szovjet kőolaj 1962. szeptember 19-én 9 óra 22 perckor érkezett meg Ká- polnásnyékre. A vezeték akkor évi 2.5 millió tonna kőolajat szállított hazánkba, ez a mennyiség azonban a későbbiekben 4,5 millió tonnáin nőtt. De nem kellett hozzá egy évtized, hogy bebizonyosodjon, a Barátság Családi házak 1982 címmel összevont, bővített katalógusban jelentette meg a magánlakás-építéshez ajánlott terveit az Építésügyi Tájékoztatási Központ. A katalógus összesen 161 ajánlott tervet tartalmaz, az előző években megjelent 135^ terv mellett 26 új is szerepel a gyűjteményben. A kötet nemcsak műszaki leírásokat, hanem számos, a családiházépítéssel kapcsolatos tudni- és tennivalót ismertet. Egyebek közt a tervkiválasztás, az adaptálás, a költségbecslés, az építési engedélyezési eljárás tudnivalóiba nyújt betekintést. Ezenkívül az, OTP-kölcsönökről, a használatbavételi, lakhatási engedély beszerzéséről, a különböző építési előírásokról, az építőanyag-beszerzésről, a házadómentességről tájékoztat. A családi házak ajánlott terveit három fokozatban készítették. A kötetben közreadott katalóguslapok m I. nem elegendő a magyar gazdaság kőolajigényeinek kielégítéséhez. Ezért 1970- ben újabb olajvezeték építése kezdődött meg. Az 1972- ben befejeződött, évi 9—10 millió tonna olaj szállítására is alkalmas távvezeték a Barátság ,11. nevet kapta. A hetvenes évek elején ezért már a szénhidrogének vehették át a vezető szerepet az ország energiamérlegében. Rohamosan fejlődött a kőolaj-feldolgozás, sorra épültek a finomítók. Először Szőnyben, majd Százhalombattán, illetve Lenin városban létesült kőolaj-feldolgozó üzemek révén korszerű vegyipari létesítmények is létrejöttek: egyebek között felgyorsult a petrolkémiai ipar fejlődése. II vörös varrat A kőolaj mellett egyre nagyobb szerepet játszott a földgáz is. 1971-ben üzembe lépett a Testvériség gázvezeték. de ekkor már a KGST-országok kormányai aláírták a megállapodást az érintett országok egyik legnagyobb közös vállalkozásáról: a Szövetség gázvezeték építéséről. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió kormányfői 1974-ben Szófiában állapodtak meg a gázvezeték létesítéséről. Az Oren- ' burgtól a szovjet határig 2750 kilométer hosszúságban húzódó gázvezeték építésében részt vevő 15 ezres nemzetközi építőbrigád munkája révén 1978 őszén elkészülhetett Ungvárnál a gázvezeték vörös varrata: jelképezve, hogy a gázvezeték készen áll a földgáz szállítására, s hamarosan megindulhatott, majd fokozatosan bővülhetett a magyar földgázimport az új vezetéken. Jelenleg csaknem 4 milliárd köbméter földgázt importálunk a Szovjetunióból. amelynek mintegy kétharmad része Orenburgból. a Szövetség vezetéken érkezik. Üzemzavar esetén A KGST-országok közötti energetikai együttműködés hasonlóan fontos területe a villamosenergia-rendsze- rek összekapcsolódása. A KGST-országokat behálózó villamos távvezetékeknek kettős jelentőségük van. Az egyik a villamosenergia-im- port: Magyarországra például mintegy 8 milliárd kilowattóra áram érkezik a Szovjetunióból, ami a teljes hazai fogyasztásnak mintegy negyed része. De az egyes országok villamosenergiarendszereinek összekapcsolódása még egy igen fontos 1:200 méretarányban készültek. Az ÉTK információs irodáiban megvásárolható tervcsomagokban a 4 példányban készült építési engedélyezési tervek mellett egyszerűsített kivitelezési tervdokumentáció található. A katalógusban közzétett tervek a . betű- és számjel mellett még fantázianevet is kaptak. A tervezők az országban található községek, települések neveit használták fel erre a célra. Így van például Csurgó. Örkény, Kisbér. Izsák, Hangony, Párád nevét viselő családi ház. A most megejelent Családi ház 1982 című kötet 70 forintért megvásárolható az Építésügyi Tájékoztatási Központ fővárosi és vidéki információs irodáiban: Budapesten, a VII. kerület, Rumbach Sebestyén utca 15 A szám alatt, valamint Győrött, Kaposvárott, Pécsett, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon. előnnyel jár: ha egy-egy országban váratlan üzemzavar akadályozná az ellátást, a kiesést egy másik ország éppen szabad erőművi blokkjának teljesítménye pótolja. Ez a kölcsönös segítség pedig igen nagy jelentőségű. hiszen enélkül egy váratlan fogyasztásnövekedés vagy üzemzavar súlyos áramhiányt okozhatna. A KGST-országok villamosenergetikai együttműködése csaknem három évtizedre nyúlik vissza. Az első lépést Magyarország és Csehszlovákia tette meg, amikor 1953-ban Kisigmánd és Ér- sekeújvár között megépítették az első 116 kilovoltos távvezetéket. Ezt követően megépülnek a lengyel és a csehszlovák, majd az NDK- beli energiarendszert összekapcsoló távvezetékek, s az ily módon már együttműködő rendszerekhez hazánk is csatlakozott. Közben megalakult a CDU, a KGST-országok közös villamos teherelosztó központja Prágában. Itt irányítják és hangolják össze a KGST-országok együttműködő villamosener- gia-rendszerének tevékenységét. Ez a rendszer állandóan fejlődött, sorra épültek a távvezetékek és az erőművek. Az 1979-es esztendő pedig minőségi változást hozott: hat ország összefogásával ekkor épült fel a 842 kilométer hosszú, Vinnyica— Zapadnoukrainszkaja—Alberti rsa között húzódó 750 kilovoltos villamos távvezeték. A vezeték önmagában is jelentős létesítmény, hiszen ilyen nagyfeszültségű vezetéket eddig Európában mindössze egyet, a világon pedig hármat építettek. A kiemelkedő műszaki létesítmény azonban önmagában csak eszköz: ennek révén kapcsolódhatott össze a KGST-országok. valamint a Szovjetunió energiarendszere, s így a világ legnagyobb együttműködő villamosenergia-rendszere jött létre. Teljesítőképessége eléri a 300 ezer megawattot — ez a magyar erőművek teljesít- rpényének hatvanszorosa. Ezzel jelentősen megnövekedhetett a KGST-országok villamosenergia-importja, s emellett az érdekelt országokban mintegy 1500 megawattnyi erőművi kapacitás kiépítését is meg lehetett takarítani. A KGST-országok közötti energetikai együttműködés — amelynek ezúttal csak a legnagyobb jelentőségű lépéseit emeltük ki — nagy szerepet játszik az érdekelt országok biztonságos energiaellátásában, az energia- igények kielégítésében, s alapul szolgál a további fejlődéshez is. Kozma Judit Gyorsfagyasztóit zöldség, gyümölcs November első napjaiban is teljes kapacitással dolgoznak a hűtőipar gyárai. Folyamatosan töltik fel a tárolókat, a hazai igények és az exportmegrendelések kielégítésére. A répa. a hagyma, a brokkoli, a kelbimbó, a karfiol, s a gyümölcsök közül az alma feldolgozása, tárolása adja a legtöbb munkát. Az ipar szakemberei szerint összességében változatlan a kereslet a mirelittermékek iránt, az igények azonban némiképp módosultak. Korábban főleg a készételeket vásárolták, most viszont mindinkább a gyorsfagyasztott zöldségfélék, a paraj, a tök és a sóska, valamint a natúr gyümölcsök, krémek á kapósabbak. A gyárak igyekeznek ezeknek a termékeknek az arányát növelni. A hazai igények kielégítése mellett a hűtőipar ösz- szesen mintegy 40 ezer tonna árut szállít külföldre, elsősorban nyugat-európai partnereinek. Építési tanácsadó 1982. november 5., péntek Dombegyházán is előfordul... Mütrágyakör Még a búzavetés kezdetén történt. Dúzs Bélával, a dombegyházi Petőfi Tsz. gabonatermesztési főágazatának vezetőjével álltunk a tsz leendő búzatáblája mellett. — Késve kaptuk a nitrogénműtrágyát — mondta Dúzs Béla —. ezért néhány nappal később kezdhettünk a munkába. A két műtrágya- szóró mára befejezi ezt a 120 hektáros táblát. jöhetnek utánuk a vetőgépek. Most már minden rendben lesz. de sokat izgultunk. hogy hogyan érünk az 1700 hektár végére, ha nincs nitrogénünk . . . Erről a megkésett nitrogénről és a tápanyagellátás helyi tapasztalatairól folytattuk a beszélgetést Lizák Istvánnal, a szövetkezet növényvédelmi és tápanyaggazdálkodási főágazat-veze- tőjével. — Valóban gazdálkodnak a tápanyaggal? — Egyre inkább. Én tíz éve vagyok a tsz-ben, elég jól ismerem a helyi viszonyokat. Régebben, amikor még nem vizsgáltuk a talajainkat, a gyakorlati tapasztalatok alapján szórtuk ki a műtrágyát. A vizsgálatok után tudtuk meg, hogy földjeinkben sok a kálium: a foszfort és a nitrogént majdnem eltaláltuk. A túl sok kálium miatt viszont alaposan lecsökkent a talajok mésztartalma. Bizony. volt olyan terület, ahol még nyomokban sem találtunk, kiderült az is, hogy sok mikroelem hiányzik a földekből, és ez gátja a még nagyobb hozamok elérésének. A többszörösen kiváló, és a megyében a legjobbak közé tartozó Petőfi Tsz-ben is alaposan átnézték a MÉM NAK 1979-ben kiadott tápanyagellátási útmutatóját, az úgynevezett ..Kék könyvet”. — Jó ez a könyv — mondja Lizák István —, de csak ajánlásokat tartalmaz. Hogy egy-egv tsz-ben mennyire veszik figyelembe a benne leírtakat, az teljesen a tápanyagellátást irányító szakember szakmai felelősség- érzetétől függ. Még a közvetlen felettesnek. tehát például: az elnöknek sincs sem ideje. sem energiája ahhoz, hogy beleszóljon a tápanyag-felhasználásba. Ráadásul a talajok különbözősége miatt a műtrágyázásban nem állapíthatók úgy meg normatívák, mint az állattenyésztésben. Másfél hónapja lapunkban cikk jelent meg, amely a mezőkovácsházi járási NEB tápanyag-gazdálkodással kapcsolatos megállapításait tárta a nyilvánosság elé. A vizsgálat készítői alaposan elmarasztalták a megyei AGROKER Vállalatot — éppen a szállítások pontatlansága miatt. Vajon Dombegyházán is így látják a helyzetet? . — Szó sincs róla — felel a főágazat-vezető —. hiszen nagyjából időben megkaptuk a nitrogént. Az AGROKER nagyon készségesnek bizonyult, állandó kapcsolatot tartott a gyártó BVK- val. Éreztük a békéscsabai vállalat jó hozzáállását, segítőkészségét. Közben akarva-akaratla- nul a műtrágya-megrendelés módszerére terelődik a szó. Lizák István szerint meglehetősen korán, június végéig kell benyújtani az AGRO- KER-hez a jövő évi műtrágyaigénylést. A szövetkezetek ekkor még nem tudják, hogy pontosan mennyi mesterséges növény tápanyagra lesz szükségük. — Hogy őszinte legyek, sok a bizonytalansági tényező, és kényelmesek is vagyunk. Nem készítjük el a műtrágyaigény beadása előtt a vetéstervet, a megrendelésben emiatt sok az üzemi hiba. Többnyire az előző évi felhasználás alapján saccoljuk, mire lesz szükségünk. Év végén elkészítjük a pontos üzemtervet, és akkor látjuk, hogy módosítani kell a megrendelést. De még a tényleges felhasználásig, kiszállításig is sok minden közbe jöhet. — Az igazság az. hogy elavultnak tartom a műtrágya-megrendelő űrlapot, 10—15 éve talán még megfelelt, de ma, amikor a növénytermesztés közvetlen anyagköltségének 20 százaléka a műtrágyázásé, a negyedéves szállítási ütemezésnél pontosabb kellene. Persze. megkérdezheti a gyárat is. Ök biztos azt felelik, hogy egész évben termelnek, nem szállíthatnak akkor, amikoi; mi éppen át tudnánk venni. Az AGROKER pedig azt diszponálhatja, amit a gyártól kap. Ezért vállal garanciát csak a hatóanyagra. Hogy milyen formában kapjuk, arról nem tehet, pedig ez is egyre fontosabb — olyan termésszinteknél, amelyeknél mi is tartunk. A dombegyházi Petőfi Tsz-ben tehát úgy tartják, nem a kereskedő készségével van a baj. hiszen az szállít, amikor, és amit éppen tud. Mégis érdemes benézni a békéscsabai Szerdahelyi utcai telephelyre. Rep- ka István, a műtrágyaosztály vezetője azonnal tudja, miről van szó: —r~ Igen. emlékszem. A dombegyháziak 650 tonna nitrogént rendeltek augusztusban. Tulajdonképpen a jövő évi mennyiség egy hányadát kérték előre. Sikerült felvenni a gyárral a kapcsolatot. s ha nem is kis munkával. de végül a tsz megkapta a nitrogént. Sajnos, nem abban a formában, amit akartak, de a lényeg, hogy elkezdhették a vetést. A dombegyházi nem egyedi eset. gyakran előfordul hasonló. Sokan lemondják az egyszer már megrendelt műtrágyát. mások pótlólag kérnek. A lemondások és friss igények év,es szinten, és a megye egészében kiegyenlítik egymást, így majdnem mindenki- megkapja, amit kér. Hogy nem pontosan, annak okai messzebbre nyúlnak. De az is tény: az. ellátás javításának egyik kulcsa, hogy a megyei AGROKER jobb üzleti és személyes kapcsolatot alakítson ki a hat hazai műtrágyagyárral, és a külföldi szereket forgalmazó AGROTEK-kel. Az önállóságának első évét élő AGROKER-nél mindent megtesznek ezért — közvetve a felhasználók, a mező- gazdasági termelők munkájának javításáért. M. Szabó Zsuzsa Őszi lehalászás Biharugrán Mint a mezőgazdaságban, úgy a halászatban is az ősz a termés betakarításának az időszaka. Valamikor így volt ez igaz. de most már a halászok kora tavasztól késő őszig „aratnak", hiszen egész évben folyamatosan dolgoznak a halak lehalászásán. Eddig 17 vagon halat fogtak ki a nyáron és küldtek belföldi fogyasztásra. De nemcsak a hazai üzletekbe kerül a biharugrai halból, hanem mintegy 30 vagon busát szállítanak Irakba. Különben az idei tervükbe összesen 30 vagon busa és 80 vagon ponty kifogása és értékesítése szerepel. A kifogott pontyokat osztályozás után tartálykocsikban szállítják
