Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-27 / 279. szám
1982. november 27., szombat NÉPÚJSÁG fl kereszténység táblaképei A tárlatlátogatók, az al- burhlapozgatók többsége jól tudja, hogy az ikonokról merev arcú szentek, élesen körvonalazott. akár szögletesnek is mondható angyalalakok tekintenek a késői szemlélőre. Az talán már kevésbé közismert. hogy az ikon szó görög kifejezés, és eredetileg képmást jelentett. Ezt a minősítést kezdték aztán a Krisztust. Máriáit, és a már említett szenteket ábrázoló műveikre alkalmazni azok a bizánci festők, akik a VI. 'századtól mind nagyobb számban foglalkoztak e kép- típus készítésével. Az általuk megörökített portrék, majd később jelenetek java része a keleti kereszténység templomaiba került. ahol az ikonosztázokra — vagyis képállványokra — rögzítették. (Ilyen háromaj- tós. a hajót és a szentélyt elválasztó ..falak" egyébként hazánkban is sokfelé láthatók; elég csak a szentendrei szerb templomokra utalni.) Az ikonfestés Bizáncból indult útjára. Ott alakultak ki jellegzetességei — elsősorban az, hogy az ábrázolt alakokat mind szemtől szembe, azaz frontálisan mutatták —, s valószínűleg ott készültek az első ún. mintarajzok, amelyek kísérőszövegeikkel egyetemben aztán átkerültek orosz földre, ahol az ikonművészet végül is a maga teljes szépségében kivirágzón. Ám amíg ez bekövetkezett, hosszú évszázadok teltek el, hisz a novgorodi iskola meglétéről csak a XII. századtól vannak adataink. Hogy miért éppen ott bontakoztatták ki tehetségüket a bizáinci mintákat immár nemcsak követő, hanem azokat tovább is fejlesztő ikonfestők? Nyilván azért, mert Novgorod abban az időben önálló, független bojárság volt, s urai a katonai és gazdasági hatalom gyarapítása mellett a hitélet elmélyítésére is törekedtek — ehhez pedig kellettek a gazdagabbnál gazdagabb díszítésű, az egyszerű népet elkápráztató ikonok. (Hogy a novgorodi mesterek mennyire megújították e műfajt, azt jól jellemzi egy újításuk: ők kezdték ún. szegélyképekkel körbekeríteni a középpontban levő ábrázolást. amely jelenetek a megörökített személy életének egv-egy állomását mutatták be.) Novgorod 1478-tól a moszkvai fejedelemség fönnhatósága alá került, s ettől kezdve az ottani ikonfestő iskola vette ált a vezető szerepet, s adott az egyetemes művészettörténetnek olyan kiválóságokat. mint a feltehetően görög eredetű Teofan Grek — ő egyébként még Novgo- rodban tanult —. a világhíres. filmen is megidézett Rubljov, és a kevéssé ismert. de annál tehetségesebb Gyionyiszij. A moszkvai iskolának ez a megannyi remekművet hátrahagyó hármasa egyébként a hagyományosan zárt formák ismétlése közben Is önálló művészi elképzeléseket követett. Mint a szakértők — köztük a magyar dr. -Rúzsa György, aki. ennek az ábrázolási ágnak a legjobb hazai ismerője — minősíteni szokták, Grek volt az indulatos. Rubljov a maga finom. üde színeivel a harma- nikus, míg Gyionyiszij az ünnepélyes. Még két másik, sajátos jegyeket felmutató műhely is működött: az egyik Pszkov- ban képezte a főképp görög példaképeket követő — általában sötétes tónusban festő — mestereket, a másik pedig Tverben virágzott, ahol inkább finom, dekoratív munkák kerültek ki az ecsetek alól. Az ikonfestészet merevsége az idők folyamán természetesen oldódott valamit. Ugyanígy a frontális ábrázolástól is mind gyakrabban eltekintettek, s felváltotta ezt a távlatokat éreztető perspektivikus bemutatás. A sok- sok szent közé pedig egy-egy világi személy is odakerült. Ami e táblaképek történetében a most említett iskolák működésének befejezte után történt, az immár a kézműves ipar históriájába tartozik. Grek. Rubljov. Gyionyiszij és más mesterek munkái viszont — hála a hozzáértő restaurálásnak — ma is eredeti szépségükben hirdetik e sajátos ábrázolási mód megannyi utánozhatatlan szépségét, s egyúttal azt. hogy egy ilyen kemény regulákon alapuló festészeti ágazatban is képes megmutatni magát az eredeti tehetség. Akácz László Jellegzetesen zárt szerkezetű fej az Usztyugi üdvözlet elnevezésű ikonból XII. századi ikon: az úgynevezett Usztyugi angyali üdvözlet Kutyasuli Meghatározott módszer szerint látnak hozzá az oktatáshoz. Évente mintegy 600 német juhász kutyát képeznek ki különböző feladatokra Fotó: Hegedűs FerencÉvszázadok óta a kutya az ember leghűségesebb társa. Talán éppen ezért illetik annyiféle jelzővel. A kutyák valóban sokra képesek. Terelik a nyájat, vigyázzák a házat, vak embert vezetnek a nagy város forgatagában, a rendőrség is felhasználja őket. Nyomot követnek, szagot azonosítanak, s gyakran segítségükkel fogják el a betörőt, leplezik le a kábítószercsempészt. Ám nem mindegyikük képes ilyen feladatra. Amelyiknek megvan a hajlama, az sem egyik napról a másikra. Csak hosszú képzés után válnak alk almássá. Dunakeszin van az ország kutyavezető-képző iskolája. A közelmúltban újságíróknak mutatták be az oktatás fázisait. Hogy mi mindenre képes a kutya! A bemutató nagyjelenete. A szökésben levő fegyveres banditát az idomított kutya földre rántja Hazai tájakon n Cserhát keleti oldalán Mátraverebély a nevében mátrai, ám a valóságban a Cserhát keleti oldalán festői környezetbe ékelt község és környéke változatos érdekességekkel szolgál látogatóinak. Megközelítése a Hatvan— Pásztó—Salgótarján vonalon igen egyszerű, de remek sétaalkalom azok számára is, akik kedvelik az erdei túrákat: a cserháti oldalon Hollókő felől, a Mátra felől pedig Ágasvár irányából, vagy a Zagyva mentén Szúpatakot érintve. A változatos környezet azonban távolról sem meríti ki az érdekességek körét. A község házai közül büszkén emelkedik ki a XIV—XV, században Verebi Péter erdélyi alvajda által építtetett templom. Helyén már a román korban is állt egy kis falusi templom, amely idővel erősen megrongálódott, de kitűnő fekvését kihasználva ide építtette új templomát Verebi Péter. Ez a templom napjainkra nem csupán Nógrád megye, hanem az ország egyik jelentős gótikus emléke, bár a templom belsejét barokk stílusban erősen átalakították. Eredeti szépségükben élvezhetők viszont a sekrestye gótikus: vidékies faragású fejei, illetve növénydíszei, valamint a két, igen jellegzetes ülőfülke. Az építtető Verebi Péter olyannyira ragaszkodott a vidékhez és szép templomához, hogy 1403-ban bekövetkezett halálakor sírkövét itt helyeztette el. Mátraverebély házait elhagyva a kanyargó ösvényeken szinte váratlanul tűnik elénk Szentkútpuszta. Természetesen szó sincs hagyományos értelemben vett „pusztáról”, hegyvidéki szemmel azonban érthető, hogy ezt a lankás-dombos. sziklás helvek közt megbúvó romantikus — kicsit nagyobb méretű — tisztást így keresztelték el. Ami pedig a Szentkút elnevezést illeti, az alighanem attól a — nem is oly régmúlt időkig — csodalévőnek tartott forrástól ered, mely a „puszta” ékességének tekinthető templom- kolostor együttestől néhány lépésnyire csörgedezik. Nincs tudomásunk arról, hogy a XVIII. században ide épített templom-kolostor épületegyüttes helyén már korábban is templom állott volna. Építői mindenesetre jó érzékkel fedezték fel a kivételesen szép környezetben azokat az előnyöket, melyeket középkori vallási hagyományok tettek ismertté. A templom mögötti domb oldalában a mai napig megtekinthetők azok a remetebarlangok, melyeket a kora középkortól vájtak a hegyoldalba. Kiképzésük némiképp hasonlít a tihanyi barlangokhoz, talán méreteikben van eltérés: ezek a barlangok mintha tágasabbak. „kényelmesebbek" lennének, ügyesebben használnák ki a terep adottságait az időjárás viszontagságai elleni védekezésben. Megközelítésükre mindenesetre csak a bátrabb hegymászók vállalkozzanak. nyílásaik ugyanis némiképp rejtettek.' in ezáltal védelmet nyújtottak az esetleges betolakodók, vagy felesleges kíváncsiskodók ellen. A templom-kolostor együttes barokk stílusban épült, melyhez igen szép, és viszonylag tágas, kényelmes kolostor épült. Napjainkban szociális otthont helyeztek el benne. A templom belsejének érdekessége a főoltár Mária kegyszobra, mely Pásztóról kerül ide, mégpedig a török időkben: akkor menekítették a katolikus hit védelmezői az ismert kegyhelyre. Szentkútpusztát elhagyva a szintén csak nevében mátrai község, Mátraszőlős felé indulhatunk. akár több olyan kirándulóhelyet is érintve, melyek méltán népszerűek a vidéken: például a Garábi- hegy vagy a Macska-hegy vonalában. Mátraszőlős szép. igen gondosan ápolt kertjei között haladunk tovább, egészen a XIII—XIV. századból származtatható — természetesen többször átalakított — templom felé. A XIII. századi. őstemplom fal- és szentélyrészletét már feltárták, sőt, korabeli freskótöredékekben is gyönyörködhet az érdeklődő; Krisztus a pokol tornácán, valamint a Szent Erzsébetet ábrázoló, fára festett oltárképe értékes műkincs. Révy Eszter 1 A mátravercbélyi templom (MTi-fotó — ksi
